Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

1966. OKTÓBER 7. 2 napló A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási ] mezésügyi miniszternek a me­Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke jelentést tett az alkal­mazotti létszám alakulásával foglalkozó vizsgálat tapaszta­latairól. A kormány a jelen­tést megvitatta és elfogadta. A Fővárosi Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnöke Budapest ez évi fejlesztési terve megvalósításának eddi­gi eredményeiről és az ez irányú munka további köz­vetlen céljairól, az építésügyi miniszter a meglevő és épü­lő házgyárak kapacitásáról és termékeik felhasználásáról tá­jékoztatta a kormányt. A Mi­nisztertanács a beszámolókat megtárgyalta és tudomásul vette. Meghallgatta és elfogadta a kormány a földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák menetéről és az élel­zögazdasági termékek felvá­sárlásáról szóló jelentését. A pénzügyminiszter a KGST Valuta- és Pénzügyi Állandó Bizottságának Ulan Bátorban tartott üléséről, a külkereskedelmi miniszter a kanadai kereskedelmi minisz­terrel folytatott tárgyalások­ról számolt be. A kormány a beszámolókat tudomásul vette. A Minisztertanács elfogad­ta a Kulturális Kapcsolatok Intézete ügyvezető elnökének jelentését a Magyar Népköz- társaság kormányának és a Francia Köztársaság kormá­nyának képviselői által alá­írt kulturális, valamint mű­szaki- tudományos együttmű­ködési egyezményekről és fel­hatalmazta a külügyminisz­tert, hogy megerősítésük cél­jából előterjesztést tegyen a Népköztársaság Elnöki Taná­csához. •&HH Szeizációkeltés az Algériának szállított fegyverek körül Moszkva: A Krasznaja Zvez- da „Miért volt szükség szen- zációkeltósre" címmel közli az algériai hivatalos hírügy­nökség kommentárját azokkal a jelentésekkel kapcsolatban, amelyek a nyugati sajtóban az algériai hadseregnek szál­lított fegyverekről láttak nap­világot. Az AP szerint az algériai hadügyminisztérium illetékes szervei teljesen fantasztikus­nak nevezik a közölt szám­adatokat és hozzáfűzik, hogy „a nemzeti néphadsereg bir­tokában olyan mennyiségű fegyver van, amennyi elen­gedhetetlenül szükséges szá­mára”. Az APS kommentárja sze­rint e külföldi sajtókampány különösen szenzációs tálalás­ban ismertette az 1965. no­vember elsejei díszszemlén felvonultatott haditechnikát, ég hasonló hangnemben tár­gyalta, hogy az algériai kikö­tőkben mindenki szeme lát­tára történik a fegyverek ki­rakása. önkéntelenül felvető­dik a kérdés, milyen célt tűztek maguk elé e kampány elindítói? — zárul az algériai hírügynökség kommentárja. Kairó: A feudalizmus fel­számolására alakult kor­mánybizottság Amer mar­sall elnökletével ülést tar­tott. A bizottság elhatároz­ta a földreform törvényt kijátszó 15 újabb földbirto­kos család vagyonának el­kobzását és tagjaik kitiltá­sát a falvakból. * Teherán: Az iráni sah csütörtökön, a parlamenti időszak megnyitása alkal­mából elmondta trónbeszé­dét. A többi között kijelen­tette, hogy „külföldi kap­csolataink irányvonala to­vábbra is a megértés és az őszinte együttműködés min­den országgal”, Belpolitikai vonatkozásban a sah han­goztatta, hogy Iránnak meg kell erősítenie katonai po­tenciálját, mert elsősorban saját erőire kell támasz­kodnia, mindaddig, amíg nemzetközi szinten meg nem valósul az általános leszerelés. * Genova: Szerdán este 2 ezer főnyi tömeg tüntetett Genovában amiatt, hogy a hajógyártó ipar egy ré­szét a kormány el akarja telepíteni a városból. A rendőrök beavatkoztak, összetűzésre került sor. 23 tüntető megsebesült, 210-et a rendőrök őrizetbe vettek. * New York: U Thant kép­viselője újságírókkal közölte, hogy a főtitkár újabb lépé­seket kíván tenni a viet­nami béke megteremtése érdekében, de ezeknek a lépéseknek tartalmáról nem tájékoztatták a sajtót. A főtitkár szerdán délután ta­lálkozott a dél-vietnami re­zsim egy képviselőjével, aki Ky „miniszterelnök” leve­lét nyújtotta át neki, Szakszervezeti tanácskozás a szovjet fővárosban MOSZKVA: Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára (balról a második) a KGST-tagállamok szakszervezeti központjai képviselőinek értekezletén. (TELEFOTO—MTI Külföldi Képszolgálat) Francia rakéták Vietnamban A Nord Aviation dolgozói tiltakoznak az agresszor kiszolgálása ellen Párizs: Az Humanité csü­törtökön megerősítette azt a korábbi értesülését, hogy a Francia Nord Aviation ame­rikai megrendelésre vállalta AS—12 típusú rakéták gyár­tását, a vietnami háború cél­jaira. A lap felteszi a kérdést: ki engedélyezte ennek az állami vállalatnak azt, hogy hadianyagot szállítson a rr Ur javaslat New York: Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője eljuttatta U Thant ENSZ-főtitkárhoz a világűr, a hold, valamint a többi égi­test kutatásának és felhasz­nálásának alapelveit tartal­mazó módosított szovjet ha­tározat-tervezetet. A TASZSZ jelentése sze­rint az új tervezet 10. cikke­lye előírja: a kozmikus ob­jektumokat felbocsátó szer­ződő államok egyenjogú ala­pon bírálják el a többi rész­vevő államnak azt a kérését, hogy megfigyelhesse a felbo­csátott kozmikus objektumok pályáját. Ezt a kérdést az ér­dekelt államok közötti meg­állapodások szabályoznák. A 12. cikkely szerint az égi­testekre eljuttatott űrállomá­sok, berendezések, felszerelé­sek és űrhajók kölcsönösség alapján nyitva állnak a töb­bi részvevő állam képviselői előtt. Johnson délkelet-ázsiai körutat tesz Washingtonban, Canberrá­ban és Szöulban bejelentet­ték, hogy Johnson elnök, a rnanilai tanácskozással egybe kötve délkelet-ázsiai körutat tesz. Az amerikai elnök október 19-én és 20-án Uj Zélandba, október 20-a és 22-e között pedig Ausztráliába látogat, majd október 31-e és novem­ber 2-a között 3 napos idő­tartamra Dél-Koreába érke­zik. A thaiföldi kormány be­jelentette, hogy a rnanilai ér­tekezlet után Johnson Thai­földre látogat, s lehetséges, hogy az amerikai elnök még Malaysiát is felkeresi. Johnson látványos délkelet­ázsiai kőrútjára közvetlenül az amerikai kongresszusi vá­lasztások előtt kerül sor. A hóhérok ideológiája Az újságírók gyűrűjébe fo­gott tábornok már egy órája válaszolt a feltett kérdésekre: verejtékezett, elfáradt, s en­nek tudható be, hogy elszól­ta magát. Egy kérdésre felel­ve Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban lévő ameri­kai csapatok parancsnoka ki­jelentette: ,,A katonától ok­talanság számorikémi a lelki- ismeretét”. A tábornok nem mondott újat ezzel: a gondo­latot a valamikori rendőr­spicli náci bibliává lett köny­véből, a Mein Kompiból köl­csönözte. Ott ez áll: „Megsza­badítom az embert attól az agyrémtől, melynek neve — lelkiismeret”. A szerző pedig: Adolf Hitler..s A két alappillér A huszadik század negyve­nes éveinek második felében az Egyesült Államok mind határozottabban lépett fel a világcsendőr szerepében: bár­hol, s bármi történt szándé­kaival, érdekeivel ellentéte­sen, „kommunista kihívás”- ról fecsegtek a politikusok, s „megtorlást” követeltek. A hóhérkodás ideológiája is lét­rejött, sőt, a hivatalos ame­rikai külpolitika két alappil­léréhez is ez adta a maté­riát. Az erőpolitika, valamint a tömeges megtorlás hangoz­tatása (Goldwater: „Atombom­bát Hanoira!”) immár hosszú évek óta fő jellemzője az amerikai külpolitikai vonalve­zetésnek, s e farizeusságról rántja le a leplet Leo Perla amerikai történész, amikor ki­jelenti: „Ha Oroszország ba­rátokat akar szerezni magá­nak, az ravaszsággal és ha­zugsággal párosuló propagan­da, de ha mi teszünk ugyan­ilyen erőfeszítéseket, akkor az igazságot terjesztettük. Orosz­ország anyagi segítsége va­lamely országnak, a belső fel­forgatás eszköze —, a miénk a legmagasabb eszményből fa­kad”. Perla — aki különben es­küdt ellensége a kommuniz­musnak —, az amerikai kül­politika fő jellegzetességét látja — joggal — a kétféle mérce alkalmazásában: az Egyesült 'Államok' a “^szabad­ság védelmezője”, s bárki sze­gül szembe vele, csakis „kom­munista”, „agresszor” lehet! Önteltség és cinizmus A szabadság védelmének mezébe öltöztetett világural­mi törekvések nemcsak hó­hérokat szülnek, hanem olya­nokat is, akik e hóhórkodás ideológiai alátámasztását meg­próbálják. A hóhérok mindig egy nyelven beszélnek: a Har­madik Birodalom hangzatos nevekkel jelölte a népirtás iszonyú programját, az USA pedig Staley-, Taylor-, majd McNamara-„tervezet” címmel Dél-Vietnam népének kiirtá­sát, a stratégiai falvaknak ne­vezett koncentrációs táborok létrehozását, a „pacifikálás” tömegpusztító eszközeit, a mér- gesgázokat s más vegyi anya­gokat. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front központi bizottsága mellett, az ameri­kaiak által elkövetett bűn- cselekmények kivizsgálására alakult bizottság Fekete Könyv címen közzétett előze­tes jelentésében megállapítja, hogy 26 dél-vietnami tarto­mányban használtak az ame­rikaiak mérgesgázt, s hogy az emberek kínzásának, megölé­sének minden eszközét, mód­ját alkalmazzák. (A GoVan-i tömegsír feltárásakor az ál­dozatok testén — akiket nya­kukra hurkolt kötéllel kötöz­tek egymáshoz —, a legször­nyűbb kínzások nyomait ta­lálták ...) A hóhérok most Vietnamban ölnek, de hogy kinek a parancsára, arra leg­főbb irányítjuk maga adta meg a feleletet. Johnson Omahában elmondott beszédé­ben néhány hete kijelentette: „Az amerikai nép csupán egyetlen embert választott meg arra a célra, hogy meg­hozza a döntéseket”. A hótu 'on végigfut a hideg Az amerikai intervenció és agresszió leplezésére összetá­kolt elméleteknek az USA természetesen szeretné meg­nyerni szövetségeseit is. Os­good neves amerikai történész tanulmányának szavait idéz­zük: „A kormány az ameri­kai fegyveres intervenció meg­indokolása során a fő hang­súlyt a kollektív biztonság eszméjére helyezte. Úgy vé­lekedett, hogy a háború vise­lésében köteles fenntartani a szövetségesek egyetértésének legalább a látszatát. Csakhogy a valóságban elég volt célzást tenni a MacArthur által ja­vasolt eszközökre (ti. a hábo­rú kiszélesítését szolgáló esz­közökre), s az Egyesült Álla­mok szövetségeseinek hátán máris végigfutott a hideg”. Az olvasó ne akadjon meg azon, hogy a szövegben nem Rusk vagy McNamara neve szerepel, hanem hasonlóan hírhedt figuráé, Mac Arthu­re. Nem újságírói tévedés: az idézet ugyanis nem mostan­ra, a vietnami háború idő­szakára, hanem tizenhat esz­tendővel ezelőttre, a koreai háború idejére utal. Kísérte­ties a hasonlatosság? Nem! Törvényszerű! És nemcsak a szövetsége­sek hátán futkos a hideg, ha a háború megszállottjainak okfejtését hallja, hanem min­den józan emberén. Ismét idé­zünk, a szóbanforgó ideológi- zálás hivatalból is legpromi- nensebb képviselőjét, Johnson elnököt. Egyik legutóbbi saj­tóértekezletén — mint azt a Die Weltwoche svájci hetilap megírta — megkérdezték tő­le, mi a véleménye arról, hogy előző nap hét amerikai gépet lőttek le Vietnam fölött? A válasz: „Ez még kevesebb is volt, mint amire számítot­tunk”. (Gőring birodalmi mar­sall, a légierők parancsnoka, amikor 1940-ben a német re­pülők London bombázásakor elszenvedett súlyos vesztesé­geiről kérdezik, így válaszol: „Ahol fát vágnak, ott hull a forgács”.) A hóhérok ideológiája fe­lett a történelem egyszer már — éppen húsz esztendeje; e napokban fogalmazták meg, s írták papírra Nürnbergben — kimondta, az ítéletet. A hóhé­rok ideológiája, s a — hóhé­rok felett. A történelem ítél­kezése másodszorra sem le­het kétséges! Mészáros Ottó vietnami nép ellen harcoló amerikai erőknek, miközben De Gaulle elnök Phnom Penh-ben is megerő­sítette a francia kormánynak azt az elhatározását, hogy „nem engedi magát automa­tikusan bevonni a dráma ki­terjesztésébe és meg akarja őrizni szabad kezét”; A lap szerint a megrende­lésre azért került sor, mert a hasonló amerikai rakéták rosszul hordanak és a repü­lőgépeket arra kényszerítik, hogy túlságosan megköze­lítsék célpontjaikat. A szóbanforgó francia rakéta táv-vezéréit lövedék, hét­nyolc kilométeres hatótávol­ságú, 30 kilogramm robbanó­töltetet tartalmaz és földi cél­pontok ellen egyaránt hasz­nálható repülőgépről, tenger- | ről és a földről. A Nord Aviation dolgozói elutasítják azt, hogy ilyen | módon szolgálják az agresz- szort. A gyár dolgozóinak a CGT- hez .és a CFDT-hez tartozó szakszervezetei elhatározták, hogy követelik a vállalat köz­ponti üzemi bizottságának sür­gős összehívását. ^i^-ités szerint egyébként az amerikai légi­erő szerdán is folytatta a VDK és Dél-Vietnam bombá­zását — ugyanakkor a hiva­talos propaganda nagy lármát csap azzal kapcsolatban, hogy tíz napja megszüntették egy egészen kis terület, a demili- tarizált övezet keleti része ellen intézett légitámadásokat. A hírt a Fehér Ház jelentette be. Bár először az amerikai hivatalos személyiségek úgy tüntették fel, hogy a szóban­forgó terület bombázásának szünetelése amerikai kezde­ményezést jelent, most elismerik, hogy a Nem­zetközi Ellenőrző Bizottság augusztus 19-én már inté­zett ilyen értelmű felszólí­tást az amerikaiakhoz. Az AP jelentéséből kitűnik, hogy a bombázástól megkí­mélt terület, nagysága ösz- szesen mintegy 60 négyzet- kilométer. A Reuter saigoni jelentése szerint az amerikai szóvivő közölte, hogy a tengerészgya­logosok kemény ellenállásba ütköztek úgynevezett tiszto­gató hadműveleteik során. A demilitarizált övezettől délre, valamint Qui Nhon és Saigon körzetében. Háromszáznál több halott Nigériában Lagos A nigériai biztonsági erők, amelyek utasítást kaptak, hogy fegyvereiket használják, hír szerint helyreállították a rendet, de a nyugalom na­gyon felszínes. Csak most vált lehetővé az ideiglenes mérleg összeállítása az ibók és a háuszák közt lefolyt véreng­zésről. Hivatalos adatok sze- ,rint az öldöklésnek három­száz halálos áldozata volt, de ez a szám még növekedni fog, mivel még most is szá­zával találnak holttesteket. Kadunából a hatóságok igyekeztek minél rövidebb időn belül elszállítani a még életben maradt ibókat. H r szerint azonban a kadunaihoz hasonló vérengzést vittek véghez az ibók között Kanó­ban, az északi mohamedánok vallási fővárosában, valamint majdnem mindenütt Észak- és Kelet-Nigéria határa men­tén. A rendőrség kezdetben megpróbált közbelépni, de a hadsereg lábhoz tett fegyver­rel állt, mint egy magas ál­lású kadunai funkcionárius mondotta „a katonaság nem kapott parancsot”. Modibo Keita interjúja a l'Humanitében A L’Humanité csütörtöki számában közli azt az inter­jút, amelyet Modibo Keita, Mali elnöke adott Pierre Morlet-nak, a lap különtudó- sítójának. Mali elnöke az interjú so­rán hangsúlyozta, hogy orszá­ga a szocialista út mellett döntött és ez megváltoztatha­tatlan, több okból is. Politi­kai vonatkozásban ez a vá­lasztás vált szükségessé ama körülmények alapján, ame­lyek között Mali a Szudáni Unió politikai harcának segít­ségével kivívta függetlensé­gét. Gazdasági szinten szük­ségszerűsége abból adódik, hogy az ország sohasem von­zotta a magántőkét. így aztán minden fejlődés csak az ál­lam közvetlen közbelépésével valósulhat meg. Hibáink el­lenére azonban máris sokat behoztunk elmaradásunkból a szocializmus építésének útján — mondotta Keita. t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom