Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-06 / 236. szám
/ Világ proletárjai, egyesüljelek l Dunámul! napló _____ Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a kegyel Tanács lapja XX in. ÉVFOLYAM, 336. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. OKTÓBER 6. CSÜTÖRTÖK Nyitány "1941. október 6-án, este *- 8 óra felé, a háborúi elsötétítés miatt rosszul világított belvárosi utcákon egyesével és kis csoportokban ifjúmunkások tfinedeztek fel. Beszélgetve, nyugodtan sétáltak a Hold utcában, a Báthori utcán, a Kossuth térni, a Batthyány tér felé. Jöttek kettesével, hármasával mások is, akik kevésbé voltak nyugodtak. Ide-oda tekintgettek — a detektívek. Egy adott pillanatban a munkás fiatalok a tér közepére gyülekeztek. Menetbe sorakoztak, körbejárták a teret, majd némán tisztelegve megálltak a 13 aradi vértanú emlékére emelt Batthyány örökmécs előtt. Két fiatal koszorút helyezett a szobor talapzatára. Nem voltak zászlók, nem volt beszéd, még hangos szó sem hangzott el, s a tisztelgés után a tömeg némán szétoszlott. Ennyi volt az egész. Sikerült. Néhányszáz fiatal vett benne csak részt, de a siker nagy önbizalmat, bátorságot adott a további nagy lépésekhez. A készenlétben álló rendőrök és detektívek nem avatkozhattak be, nem volt ürügyük, hisz azt még ők se vitathatták el, hogy az aradi vértanúk emlékművét bárki megkoszorúzhatja. Ez volt az első nyílt akeió ja annak a harcnak, amelyet a kommunista párt a háború és a fasizmus elleni egységfront megteremtéséért, a független, szabad, demokratikus Magyarország kivívásáért indított. E programban jelentős szerepe volt azoknak a forradalmi hagyományoknak, amelyek minden magyar lelkében — 48-ra emlékezve —■ mélyen éltek. A függetlenség a németekkel való szakítást jelentette. „Ne higyj magyar a németnek, akármivel hitegetnek” — ezt mindenki már iskolás gyermek korában meg tanulta. A szabadság és a demokrácia jegyében léptek fel a márciusi ifjak: ennek követelése azonban a magyar fasisztadiktatúra elvetését is jelentette. Petőfi, Kossuth, Táncsics minden szava új értelmet nyert. Az első akciót egyre jelentősebb események követték. November 1-én, halottak nap ján, a Kerepesi temetőben, a Kossuth-mauzóleumnál és Táncsics sírjánál már ezres tömeg tüntetett. Itt már részt vettek a parasztfiatalok képviselői és a Horthy-rend idején első ízben — az egyetemi ifjúság küldöttei is. A tüntetéseknél még fon/ * tosabb volt az a párbeszéd. amely a kommunisták kezdeményezésére a magyar nép sorsáért felelősséget érzők között megindult. Ennek nyílt fórumává a Népszava és a Szabad Szó vált. A Népszavában a szociáldemokraták mellett a kommunisták is kifejthették nézeteiket. A Szabad Szó pedig a dolgozó parasztság felé közvetítette a függetlenségi front eszméit. Munkás—paraszt találkozók jöttek létre, falusi csoportok alakultak a mozgalom jegyében. A függetlenségi front széles visszhangra talált az érte'miség között is. A szocialista és más haladó művészek irodalmi estekkel, kiállításokkal ébresztgették a nemzet •lelkiismeretét. A mottó az irodalmi estek plakátjain: „Adj emberséget az embernek, adj magyarságot a magyarnak”. A vers harmadik sorát már nem nyomtatták ki. mert mindenki tudta: „Hogy mi ne legyünk gyarmat”, A PIK ez évi felújítási terve 25 épület nagyjavítása Készülnek a gépek a Sopianában A PIK az idén júliusban egy karbantartó részleget hozott létre, melynek az a feladata, hogy az öt-hat évvel ezelőtt épült, illetve felújított épületek hibáinak kijavítása, az elhasználódás következtében keletkező nagyobb károknak így elejét vehessék. A második félévi tervükben tíz épület, a Kossuth Lajos u. 3, 15, 17, 21 és a 49-es számú, valamint Uj- mecsekalján a legrégebben épült 32, 33, 34, K/3-as és a 62-es épület karbantartása szerepel. Jövőre Ujmecsekalján a 39-es dandár, az Ybl Miklós és a Hajnóczy út által határolt területen levő házak kerülnek sorra. A vállalat idei felújítási tervében 25 épület nagyjavítása illetve teljes felújítása szerepek Ezek közül mindössze kettő, a Gedsler Eta u. 6. és 11. számú ház befejezése húzódik át a jövő évre. Jelentősebb javítások voltak az Anna u. 7, 13, a Kisfaludy u. 4/1, a Kaposvári u. 21-es a Marosvásárhely u. 6., a Mártírok útja 50, t a Nagyvárad u. 15 szám alatti épületek. Ezek felújítását elvégezték, s befejezés előtt áll a Pécsváradi út 7, 9, 23, 25, a Jókai tér 11, a Boltív-köz 3-as épület felújítása. Javításokat 12 millió forint értékben végeztek 6— 7000 lakásban. Előreláthatóan az év végéig közel tízezer lakásban több, mint 19 ezer javítást fejeznek be. A csőrepedéseket 24 órán belül elhárítják. Egyéb más bejelentéseknek 20 napon belül tesznek eleget. Bizonyára sok lakót érdekel, hogy a fűtési idény közeledtével, hogyan tudja kielégíteni a PIK a kályha- és tűzhelyigényeket. A cserépkályhákat a jogos igényeknek megfelelően ott is megépítik, ahol erre ez ideig nem került sor. Ugyanis nem kaptak idejében kályhaajtókat, de most már folyamatosan érkezik ez is. Az elkövetkező hónapokban még a jelenlegi 120 kályhán kívül is kapnak kályhákat, ötven tűzhely is van raktáron, s ebből is nagyobb mennyiséget várnak az elkövetkező hetekben. A lakosság régi kérésének eleget téve egy nagyon hasznos kezdeményezés megvalósítására ig vállalkozott a PIK. A Felszabadulás útja 85, 87, 89' számú házakban 15 nyári konyhát építenek a lakók társadalmi munkában. Ehhez a PIK-töl megfelelő műszaki segítséget és anyagot kapnak. Ha a lakosságnak máshol is volna hasonló igénye, s az építési hatóságok ezt engedélyezik, a PIK a jövőben műszaki segítséggel és bontott anyaggal is támogatja a kérések teljesítését Vasárnaptól: A Pécsi-tó varja vendégeit Űj idegen for síalmi nevezetesség Nagyszabású átadási ünnepség Vasárnap adja át a nagyközönségnek a Pécsi-tavat a Megyei Tanács és a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tó 1300 hold területű, 100 ezer köbméter víztömeg befogadására alkalmas, idegenforgalmi és gazdasági célokat szolgál. Az átadási ünnepség vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik, színhelye a MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottságának a Pécsi-tó melletti horgásztanyája. Érdekesnek ígérkezik az ünnepség kulturális és sport- programja: a víziparádé a mohácsi evezős szakosztály, a mecsekrákosi vízi úttörők és az MHS hajómodellezői részvéteiével. Utána népitánc-be- mutatp lesz. A sportrendezvények reggel 9 órától kezdődnék, köztük természetjáró túraverseny, úttörő haredjátékok és kerékpártúra. Fél 6 árakor rajtolnak a horgászok; horgász- és halászléfőző-verse ny is lesz. Az érdeklődők ellátásáról a Kiskereskedelmi Vállalat pavilonjai és a Vendéglátóipari Vállalat szabadtéri étkezdéje, valamint mozgóárusai gondoskodnak. Az AKÖV a piactérről reggel 8 órától kezdve folyamatosan, az igényeknek megfelelően indítja autóbusz- járatait. Az érdeklődők visz- szaszállítása 13 órától 17 óráig menetrend szerinti járatokkal történik. Minden kedves vendéget és érdeklődőt szeretette] várnak. Röviddel ezután megalakult a Történelmi Emlékbizottság, a függetlenségi mozgalom legális fedőszerve. A bizottság bevallott célja az 1848-as ereklyék gyűjtése volt. Valójában a 48-as eszmék jegyében harcra hívta a népet a független, demokratikus Magyarország megteremtéséért. A Történelnú Emlékbizottság szervezte meg aztán a Petőfi-szobornál e korszak legjelentősebb háború- és fasizmusellenes tüntetését, a Horthy-rendszer háborús viszonyait tekintve hatalmas — tömegtüntetés hangos szóval hirdette a függetlenségi front jelszavait, Spontán alakult szavalókórusok kiáltották: „Le a háborúval!” „Vesszen Hitler!”, „Független, demokratikus, «aabad Magyarországot!”, „Szovjet— magyar barátságot!”. | tt már a rendőrség sem volt tétlen; vágtáztak a lovasrendőrök, csattogtak a kardlapok. Csapatostól fogták el a tüntetőket. A forradalmi népmozgalmaktól meg rettent uralkodóosztály véres leszámolása kezdődött. Több, mint hatszáz kommunistát tartóztattak le, kínoztak halálra, mint Rózsa Ferencet és Rezi Károlyt; végeztek ki, mint Schönherz Zoltánt. Baloldali munkásokat büntetőszázadokba osztva küldtek „mozgó vesztőhelyként” a frontra. A megindult mozgalmat azonban végleg nem tudták megtörni. Az október 6-i kis néma tüntetés kiindulópontjává vált egy széleskörű, nagy nepmozga- Icmnafc. Tegnap délután fél 6 órakor a budapesti Dűrer-teremben nagyszámú érdeklődő jelenlétében megnyílt a pécsi képzőművészek grafikai kiállítása. A kiállítást, amelyen Mar- tyn Ferenc, Bizse János, Simon Béla, Soltra Elemér, Lantos Ferenc és Kolbe Mihály művei szerepelnek, Hárs Éva művészettörténész nyitotta meg. A megnyitó beszéd bevezetőben a Dunántúl művészeti hagyományairól beszélt, majd így folytatta: — Ez az örökség a jelenben is hat és valamire kötelez. Kötelez egyfajta igényességre, a hazai hagyományok tisztelete mellett. A szűkebb pátriából való kitekintésre, a kor művészi ízlésével, rangjával együtt haladó, egyszintet tartó művészi alkotásra. E néhány rajz itt körülöttünk nagyon szerény keretek között és korlátozott számban — a kamarakiállítás lehetőségeivel élve — adhat csak számot arról a munkásságról, ami az alkotók műhelyében az elmúlt esztendőkben folyt. Egy-egy művésztől öt lap lényegében ahhoz is kevés, hogy véleményt formáljon a látogató, de elég ahhoz, hogy érdeklődését e kiállítás felkeltse s oda irányítsa, ahonnan e lapokat kiemelték, egy Pannónia i város néhány kis műtermébe, ahol a rajzmappákban az itt látottak több száz társa búvik meg, s ahol a polcokon a mappák mellett a közönség elé még nem vitt olajfestmények sorakoznak. Hárs Éva megnyitójában ezután Martyn Ferenc példáját és hatásait elemezte. — Azt hiszem elsősorban a művészi etika vonatkozásában vannak tőle tanulnivalók abban, hogy a művészi igényességből az általa meghatározott vagy vállalt feladatokból soha egy jottányit sem enged. Tanítja, s azt vallja, hogy a művészet mesterség, méghozzá a középkori „artisan” gondosságát, szaktudását, pontos munkáját igénylő mesterség. Társai megtanulhatják tőle, hogy a műrészét tudomány: a színek, formák, síkok, vonalak számított rendjének tudománya, amelyből azonban hiányzana a humánum, ha az alkotó nem töltené fel a maga egyéniségének, érzelmeinek, gondolatainak, ösztöneinek elektromos feszültségével. A továbbiakban a megnyitó foglalkozott Soltra Elemér, Bizse János, Lantos Ferenc, Kolbe Mihály és Simon Béla rajzainak néhány jellemző vonásával. A jelenlévők ezután nagy érdeklődéssel megtekintették a kiállítást. A nagy tetszéssel fogadott kiállítást — amely együttesen harminc lapot ölel fel —, október 19-ig tekintheti meg a, közönség. A Sopiana Gépgyár dolgozói a befejező munkálatokat végzik a kilenc darab, összesen csaknem két és fél millió forint értéket képviselő vákuum-zárógépen. A készüléket a konzervipar alkalmazza üveges készítmények fémlappal való zárásához. A gép kiszívja a levegőt a kon- zervekből, lezárja azokat és egy szellemes berendezéssel ellenőrzi is azok légmentességét. (Palka István felvételei Újabb 92 közös községi tanács alakult Tíz megyében, több mint 200 község összevonásával újabb 92 közös tanács alakult az elmúlt napokban. Az intézkedések eredményeként tovább csökkent a tanácsi szervezet elaprózottsága; 1962-ben ugyanis még 3 021 községi végrehajtó bizottság tevékenykedett az országban, jóllehet a települések körülbelül egyharmadának 800-nál, mintegy felének pedig 1500-nál kisebb a lélek- száma. Almaszüret Pécs környékén Kitűnő őszibarack- és szilvatermés A Pécsi Állami Gazdaságnak 500 hold termő gyümölcsöse van a város határában és környékén. Ebből 300 holdat tesznek ki az almáskertek, a hátralévő 200 hold többsége pedig őszibarackos, illetve szilvás. A gazdaság már hetek óta az érett gyümölcs leszedésével van elfoglalva. Az őszibarack szedését alig egy hete fejezték be. Eredetileg arra számítottak, hogy 77 vagon őszibarackjuk lesz, a termés azonban olyan bőnek bizonyult — különösen a kései Shampion-, Elberta-fajtákból —, hogy tervük 135 vagonra „korrigálódott”. A bő termés lehetővé tette, hogy 84 vagon jóminőségű barackot exportáljanak. Hasonló volt a helyzet a szilvánál is: abból 38 vagon volt az értékesítési terv, s 2 vagon híján annak kétszeresét adták el. A szilvából egyébként szerdán küldték el az utolsó szállítmányt; A legnagyobb munkát mégiscsak az almaszüret jelenti a gazdaság számára. Abból csupán a korai Parmen-fajtát szedték le, hét vagon össz- mennyiséggel. A terület nagy részét elfoglaló Jonathán-faj- ták szüretelése csak nemrég kezdődött el. A gazdaság vezetői körülbelül 70 vagon almára számítottak az év elején. s a jelek arra mutatnak, hogy ez a mennyiség meg is lesz. A gyümölcs minősése kitűnő, így mód nyílik arra, hogy a termés tekintélyes részét exportálják. Tekintve, hogy a gyümölcs- szedés gépesítése még ma sincs megoldva, a szüret igen sok kézi munkát követel. \ nagy őszi betakarítás idején a gazdaság nem tud annyi embert a gyümölcsösökbe vezényelni, ezért nagyon hasznos, hogy a pécsi diákok — a Leöwey Klára, Nagy Lajos Gimnázium és más iskolák — tanulói segítenek. Naponta 50—200 Eiú és lány vesz részt az almaszüretbenj A Pécsi művéssek grafikai kiállítása a Dűrer-teremben
