Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-04 / 234. szám
\ 1965. OKTÓBER 4. napló 3 Hosszú, enyhe lesz az ősz? Őszi kártevőprognózis Az idei ősz legveszélyesebb kártevői: a mezeipocok, a veiési bagolypille lárvája, a futrinka és a kukoricamoly Az enyhe és száraz, hosz- szú ősz mindig kedvez a mezei kártevők elszaporodásának. Lehet, hogy a meteorológusoknak más a véleményük, a Megyei Növényvédő Állomás őszi kártevő előrejelzése alapján azonban Baranyában most is hosszó, enyhe őszre lehet számítani... Sok jele van ennek, a mezei pocok nagy felszaporodása csakúgy, mint a kukoricamoly második rajzása. Az őszi megyei kártevő prognózis három fő veszélyre hívja fel a figyelmet: a mezei pocokra, a mocskos pajorra és a gabonafutrinkára. Ismét sok a pocok A mezei pocok gradációját a szakemberek csak 1967-re várták, ezzel szemben a mohácsi járás egyes részein máris telítődés mutatkozik. Míg egy hónappal ezelőtt 2—3 ezer hold volt a pocokkal fertőzött terület a megyében, addig most 42 ezer hold. Ezen belül erősen fertőzött terület, 10 ezer hold, melynek zöme a mohácsi járásban van, Lippó, Majs, Nagynyárád, Boly, Töt- tős, Babarc. Hímesháza határában, valamint a Bólyi Állami Gazdaság területén. A töttősi tsz egyik vöröshere- tábláján szeptember 27-én 100 négyzetméter területen 85 pocokjáratot, ugyanott az árokparton 100 négyzetméterre számítva 147 járatot számoltak meg. Tehát a pocok az évelő pillangósok — lucerna, vöröshere — tábláiba és az árokpartokra — az árokpartok területe 1500 holdra tehető a megyében —, húzódott vissza s ott rohamosan szaporodik. A védekezés elmulasztása esetén egy hónap múlva tízszeresére nőne a fertőzött terület ebben a járásban. A pocok körülbelül 10—15 százalékos pusztítást végezne az őszi vetésekben, s tavaszra teljesen kipusztítaná ezen a vidéken a lucernát, vörösherét. Az ebből származó kárt csak a bólyi gazdaságban 8 millió forintra, az említett tsz-ekben 28 millióra, a mohácsi járásban összesen 36 millió forintra becsülik. Hogy ezt a kárt megelőzzék, a nagyüzemek megkezdték a védekezést. A Bólyi Állalmi Gazdaság 50 mázsa Ar- valint szerzett be e célra. Ez a szer jelenleg is díjtalan és az AGROKER-nél bármilyen mennyiségben igényelhető. Tavasszal 36 ezer holdon történt meg a védekezés, most 42 000 hold szorul védelemre. Erős a fertőzés, még a siklósi járásban Püspökbóly körzetében, közepesnél erősebb a fer- tőzöttség a szigetvári járásban, Kétújfalu, Szentdénes és Somogyapáti körzetében, valamint a pécsi járásban Szent- lőrinc, Királyegyháza, Gerde és Vókány határában. Az egyszeri védekezés csak 60 százalékos hatásfokú, a kétszeri 75—80 százalékos, ezért csak a háromszor megismételt védekezéssel érik el a nagyüzemek azt, hogy a jelenlegi pocokszám teleljen át. Fertőzött talajba nem szabad gabonát vetni A Növényvédő Állomás figyelő szolgálata jelezte, hogy ezen az őszön különösen fertőzött a gabonaföldek talaja egyrészt futrinkával, másrészt mocskospajorral, most ebből van több. Ez a mocskos pajor nem a cserebogár, hanem a vetési bagolypille lárvája. A fertőzöttség ennél a kártevőnél is a mohácsi járásban a legerősebb. A bólyi Kossuth Tsz-ben egy négyzetméter gabonaföldön — ami után újra gabona kerül —, 48 mocskospajort ástak ki. ami nagyon sok. Persze nemcsak a mohácsi járásban fertőzöttek a talajok, hanem másutt is, különösen áll ez a gabona- futrinkára, mely egyformán észlelhető szinte az egész megyében. A görcsönyi tsz-ben például egy négyzetméteren 6 bogarat és 5 lárvát számláltak meg, ami bizony még 100 négyzetméterre is sok lenne. Az ilyen fertőzött talajokba búzát vetni nem tanácsos. Márpedig megyénkben a gabona 25 százaléka olyan földbe kerül, amelyben előzőleg is gabona volt. Ezeket a talajokat fertőtleníteni kell vagy aldrinos szuperfoszfáttal vagy lindánnal. Aki a talajfertőtlenítést most elmulasztja, az később porozni kénytelen, ha nem akarja, hogy ezek a kártevők tönkretegyék a jövő évi termést. Meg kell semmisíteni a kukorica csutkáját Baranyát a kukoricamoly jobban károsítja, mint más megyéket. Erre a jelenségre három éve figyeltek fel a Szederkényi Növényvédő Állomás szakemberei, akik 1964- ben tapasztalták először szórványosan, hogy a kukoricamoly a délebbi részeken másodszor is kirajzik júliusban. A kártevőknek ez a nyári rajzása az ország északabbi részein ismeretlen. Az egyszer rajzó kártevő ellen jól bevált a kukoricaszár időbeni megsemmisítése. A nálunk jelentkező második nemzedék azon— A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára szép kivitelű, borítékolt üdvözlőlapokat hoz forgalomba a Képzőművészeti Kiadó. A Téli palota ostromát idéző művészi reprodukció díszíti a postai lapokat. ban nem a kukoricaszáron telel át, hanem a csöveken telepszik meg. a csövek felső 3—5 centiméteres végét károsítja, majd befúrja magát a csutkába és ott telel át, tavasszal pedig a góréból rajzik ki. Míg három évvel ezelőtt csak megfigyelték, tavaly már 30—70 százalékos fertőzést tapasztaltaik, most pedig főleg a mohácsi járás egyes részein Lippó, Majs, Nagynyárád környékén 100 kukoricacsőből 90 fertőzött kukoricamollyal, annak második nemzedékével. Mivel vegyi védekezése nincs megoldva, a védekezés egyetlen hatásos módja a kukorica- csutka megsemmisítése. Ezekben az erősen fertőzött tsz-ekben leghelyesebb, ha a kukoricát ősszel azonnal lemorzsolják és szemesen tárolják, a csutkát pedig elégetik. Főleg a vegyszeresen művelt — monokultúrás — kukoricákban fontos ez, mert ha a molyt hagyják áttelelni, veszélynek teszik ki jövő évi kukoricatermésüket. — Rné — Édességvásár Még tart az Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat kon- zerv-vására. A vásár sikerére jellemző, hogy kezdete óta mintegy tízezer üveg és doboz tartósított kész és félkész ételt hoztak kedvezményes áron, 20—40 százalékkal olcsóbban forgalomba. A vásár sikeréin felbuzdulva most édességbemutatót rendezett a vállalat. A bemutató tegnap nyílt meg a Kossuth Lajos utca 1 számú házban, az úgynevezett Nick-udvarban. Több kirakatot rendeztek be a forgalomban levő és a Mikulásra, karácsonyra készülő édességekből. A bemutató színhelyén csaknem 1 hónapig kaphatók lesznek a kiállított édességek. Nagy sikerre számíthat az édesipar legújabb cikke, az étcsokoládéból gyártott tömör, színes fóliába csomagolt karácsonyfa-függelék. Az ismeretterjesztés új útjai Lengyelországban Fekete és sör mellett Kávéház a kultúrotthonokban - Helyes törekvések a saját bevételek növelésére Dr. Borsos József, a Városi Tanács népművelési csoport- vezetője hivatalos delegációval Lengyelországban járt, ahol elsősorban a városokban folyó népművelési munkát tanulmányozták. Sok kisebb- nagyobb helységet kerestek fel a több százezres Poznantól a tízezer lakosú Debnóig. — Az utóbbi városkával kezdeném — mondja. —Nemrég épült az új kultúrház, szép, modern épület. Talán kissé furcsa, de Lengyelországban bevált gyakorlat, hogy az üzemek összefognak, anyagi eszközeiket egyesítik és közösen építenek kultúrházat. így történt Debnóban is. Az intézmény legnagyobb termében kávéházat rendezték be. Kávézni, teázni lehet, közben lapozgatná a folyóiratokat, újságokat. Természetesen több kisebb terem is az érdeklődők rendelkezésére áll. — Hallottuk, ez a módszer a legkisebb falvakban is meghonosodott? — A kávéház, amely egyúttal a társadalmi élet központja is, része egy elméletnek, s ezt a Ruch-klubok testesítik meg. A Ruch az egész országot behálózó kereskedel' mi nagyvállalat, minden faluTakarékszövetkezeti székház Harkányban Alig egy hónapja, hogy új takarékszövetkezeti szék* házat kapott Boly, máris újra avattak egyet. Harkányban tegnap délután adta át a 357 000 forintos költséggel épült takarékszövetkezeti székházat Lukács József, a MÉSZÖV főosztályvezetője Bakó Jolánnak, a harkányi takarékszövetkezet igazgatósági elnökének. Az új székház a főutcán épült, a régi helyén, így a környék lakói is könnyen rátalálnak. Néhány nap múlva átadják a megye harmadik új takarékszövetkezeti székházát Szentlőrincen. ban fenntart egy épületet, ahol különböző cikkeket — könyvet, folyóiratot, trafikárut, teát, feketét, süteményt — árusít a fizetett alkalmazottja. A terem egyik sarkában van a bolt, a másik részét asztalokkal, székekkel rendezték be. Van itt televízió és rádió, több helyen láttam lemezjátszót, magnetofont is. Teát, feketét, sört lehet vásárolni, a Rudi alkalmazottja szolgál ki, aki egyben a klubgazda is- A kulturális életet a klubtanács irányítja, tagjai helyi emberek, tanító, agronómus, paraszt. Esténként olykor programot rendeznek, szakembereket, művészeket hívnak meg beszélgetésre, a tv műsorairól vitatkoznak, filmeket vetítenek, többnyire azonban kötetlen a program. A klubot mindenki látogathatja a nap bármely órájában. A lengyelek azt mondják: ha valaki csak egy doboz gyufát vesz s közben leül, beleolvas a lapokba, ez már hasznos, jó helyen tölti el az idejét. — A Ruchnak megéri a klubok fenntartása? — Valószínű, hogy nem mindenütt kifizetődő, de országos méretekben ez kiegyenlítődik. Egyébként a rendezvények költségeit a Ruch és az állam fedezi, de szeretnék, ha az állami támogatás mértéke növekedne és nem kellene fizetni annak, aki a kultúrház különböző rendezvényeit látogatja. Szerintük így nagyobb lenne az érdeklődés. Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy növeljék saját bevételeiket, ennek egyik forrása a már említett kávéház és más szolgáltatás. Csak megjegyzem, hogy az NDK nagyobb kultúrházaiban is lehet étkezni, sőt szorgalmazzák, hogy minél több fiatal ebédeljen, vacsorázzon náluk. — Ez nincs ellentmondásban a klub, a kultúrház feladataival, jellegével? — Azt tapasztaltuk, hogy mindenütt nagyon kulturáltan szórakoznak az emberek, különben szeszesitalt sehol sem irusítanak, tehát a klubnak ’ "cs kocsma jellege. Sokan 1 'n azt gondolják, hogy ez a kettősség abból adódik, hogy nincs megfelelő helyiség a két szolgáltatás elválasztására. Szó sincs erről, a kormányzat nagyon jelentős ösz- szegeket áldoz kulturális célokra. Poznanban például az ősi kastélyban helyezték el a központi művelődési házat. Száznegyven dolgozója van,: természetesen jórésze a hatalmas, gyönyörű kastély termeinek takarításával foglalkozik. Ez a művelődési ház a környékbeli intézmények patro- nálója, ennek megfelelően a munkatársak instruktori tevékenységet folytatnak. Jellemző, hogy a művészeti, műszaki, reklám-, rendezvény-osz tály mellett tizenheten dolgoznak a módszertani osztályon. A modellező, foto, barkácsoló szakköreik munkaeszközökkel, anyaggal jól ellátottak. A lengyelországi művelődési intézmények tehát sokrétű ismeretterjesztő mun kát végeznek, amolyan kombinátok, ahol a legkülönbözőbb igényeket is kielégítik. — A művészetek milyen helyet foglalnak el ebben a tevékenységben? — Alkalmam volt látni kiállításokat, hangversenyeket is. Az egyik teremben például a modern festészet képviselőinek műveit mutatták be. Amikor a nézők a tárlat végére értek, egy hangverseny színhelyén találták magukat. Volt, aki leült és végighallgatta a műsort, mások néhány percig tartózkodtak ott. A két rendezvény összekapcsolása tanulságos volt. Szczecinben meglátogattuk az alkotó művészek házát. Nagy, reprezentatív épületben kaptak otthont a város írói, zenészei, képzőművészei. Mint mindenütt, itt is megtaláltuk a kávéházat, de a sok kisebb terem alkalmat nyújt a meghitt beszélgetésekre. A program általában kötetlen, a művészek találkozóhelye ez, a ház vezetője azonban gyakran szervez műsorokat is. Azt hiszem Pécsett is jó lenne ilyen intézmény, s néhány más tapasztalatot is hasznosítani lehet az ismeretterjesztésben, a klubok munkájában. (Bocz) A nagy felhajtás Gyors egymásutánban érkeznek a buszok, némelyik homlokán nagybetűkkel: vásártér, igazán jói szervezett a közlekedés, visszafelé a városba is. Az AKÖV azt hiszem legjobb embereit küldte ide, végtelenül ügyesen és udvariasan szelídítik meg a minduntalan tolongani készülő népet. A háttérben Pécs festői panorámája, a város mintha kitagadta, kidobta volna magából a vásárteret, amelyen egy napra új, nyüzsgő város nőtt ki. Nyomtatásban így néz ki az egész: Pécsett a legközelebbi országos állat- és kirakodóvásár október 2-án lesz. Az állatvásárra csak azok az állatok hajthatók fel, amelyek vészmentes helyről származnak, és szabályszerűen kiállított marhalevéllel vannak ellátva, tekintet nélkül arra, hogy eladásra szánják vagy sem. A valóságban: egy óriási tarka Bábel, üzlet- és sátorsorokkal, pavilonokkal, apró kis bódékkal, vagy csak egyszerűen ponyvákra rakott áruval. Kisiparosok, állami vállalatok, fmsz-ek, tsz-ek. És részlegekre, „szekciókra” bontva, emitt csak állatokra lehet alkudni, amott csak használt öltönyre. Nagy a felhajtás és pokoli a lárma. Fúj a szél, felkapja a port, belevágja az arcokba, belehull a sistergő zsírba, a kolbászok és a pecsenyék közé, némely helyen KÖJÁLL-os szemmel akár azonnal meg lehetne tiltani az árusítást. Például azért is, mert sok helyen egyetlen edényben mossák a poharakat. Mos-_ sák? Belemerítik a habost' vízbe. Gusztustalan. SehoP egy szemétgyűjtő láda, a környék csatatér, zsíros papírtetemekbe botlunk, ráragadnak a cipőre. Egyáltalán: a vendéglátás nem remekel, tömeg és tolongás mindenütt, itt a csapos tétlenül üres poharak után kiabál, másutt enyhén szólva langyos az üdítő ital, s hej, ha csak egyetlen hé- lyen le lehetne ülni! A kirakodó részleg mindenfélét kínál, a jóféle ostortól a szegedi papucsig, mindent, mindent. A legnagyobb keletje talán az ötletes háztartási eszközöknek, az uborkagyalunak és a többinek van. Pesti maszekok. Egy elmés kis préssel 8 fajta tésztát, a tarhonyától a metéltig, lehet ki- - préselni, ára 30 forint. Kapkodják. Az üvegvágót is kapkodják. (Miért? Állami üzletben nincs?) — Tíz forint, tíz forint! — csak ennyit kiabál éneklő hangon egy áru, a kelendő áru: nylon-táska bevásárláshoz. Kezéből ráncigálják ki. Kereskedelmünknek nem ártana szétnézni egyszer a vásáron: mit keresnek a háziasszonyok, mit visznek a háziasszonyok? A gépkocsibörzén áhíta- tos a csend, előkelőbb a kép, hiszen nem hivatásosok árulnak, méltatlannak tartják a kiabálást. A szomszéd „szekció” lármáját is másfelé viszi a szél. A tulajdonosok egykedvűen gubbasztanak kocsijaikban, van kocsi dögivei, bármilyen fajta és évjáratú, de az árát is megkérik. sőt túlon túl is megkérik. A vevő annál kevesebb, talán meg tudnám számolni a tíz ujjamon, hány kocsi cserélt gazdát vasárnap. Mit mondjak még? Végeredményben tetszett a vásár (a kuriózum kedvéért a konflisba is beülök minden évben egyszer Nyíregyházán), máskor is kimegyek, de ami vásárlásaimat illeti, megmaradok a Kossuth utca üzletsorai mellett. Miklósvári Zoltán ■
