Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

\ 1965. OKTÓBER 4. napló 3 Hosszú, enyhe lesz az ősz? Őszi kártevőprognózis Az idei ősz legveszélyesebb kártevői: a mezeipocok, a veiési bagolypille lárvája, a futrinka és a kukoricamoly Az enyhe és száraz, hosz- szú ősz mindig kedvez a me­zei kártevők elszaporodásá­nak. Lehet, hogy a meteoro­lógusoknak más a vélemé­nyük, a Megyei Növényvédő Állomás őszi kártevő előrejel­zése alapján azonban Bara­nyában most is hosszó, eny­he őszre lehet számítani... Sok jele van ennek, a mezei pocok nagy felszaporodása csakúgy, mint a kukoricamoly második rajzása. Az őszi megyei kártevő prognózis három fő veszélyre hívja fel a figyelmet: a mezei pocokra, a mocskos pajorra és a gabonafutrinkára. Ismét sok a pocok A mezei pocok gradációját a szakemberek csak 1967-re várták, ezzel szemben a mo­hácsi járás egyes részein már­is telítődés mutatkozik. Míg egy hónappal ezelőtt 2—3 ezer hold volt a pocokkal fertőzött terület a megyében, addig most 42 ezer hold. Ezen be­lül erősen fertőzött terület, 10 ezer hold, melynek zöme a mohácsi járásban van, Lippó, Majs, Nagynyárád, Boly, Töt- tős, Babarc. Hímesháza hatá­rában, valamint a Bólyi Ál­lami Gazdaság területén. A töttősi tsz egyik vöröshere- tábláján szeptember 27-én 100 négyzetméter területen 85 po­cokjáratot, ugyanott az árok­parton 100 négyzetméterre számítva 147 járatot számol­tak meg. Tehát a pocok az évelő pillangósok — lucerna, vöröshere — tábláiba és az árokpartokra — az árokpar­tok területe 1500 holdra tehe­tő a megyében —, húzódott vissza s ott rohamosan sza­porodik. A védekezés elmulasztása esetén egy hónap múlva tíz­szeresére nőne a fertőzött te­rület ebben a járásban. A pocok körülbelül 10—15 szá­zalékos pusztítást végezne az őszi vetésekben, s tavaszra teljesen kipusztítaná ezen a vidéken a lucernát, vöröshe­rét. Az ebből származó kárt csak a bólyi gazdaságban 8 millió forintra, az említett tsz-ekben 28 millióra, a mohá­csi járásban összesen 36 mil­lió forintra becsülik. Hogy ezt a kárt megelőz­zék, a nagyüzemek megkezd­ték a védekezést. A Bólyi Ál­lalmi Gazdaság 50 mázsa Ar- valint szerzett be e célra. Ez a szer jelenleg is díjtalan és az AGROKER-nél bármilyen mennyiségben igényelhető. Ta­vasszal 36 ezer holdon történt meg a védekezés, most 42 000 hold szorul védelemre. Erős a fertőzés, még a siklósi já­rásban Püspökbóly körzeté­ben, közepesnél erősebb a fer- tőzöttség a szigetvári járás­ban, Kétújfalu, Szentdénes és Somogyapáti körzetében, vala­mint a pécsi járásban Szent- lőrinc, Királyegyháza, Gerde és Vókány határában. Az egyszeri védekezés csak 60 százalékos hatásfokú, a két­szeri 75—80 százalékos, ezért csak a háromszor megismételt védekezéssel érik el a nagy­üzemek azt, hogy a jelenlegi pocokszám teleljen át. Fertőzött talajba nem szabad gabonát vetni A Növényvédő Állomás fi­gyelő szolgálata jelezte, hogy ezen az őszön különösen fer­tőzött a gabonaföldek talaja egyrészt futrinkával, másrészt mocskospajorral, most ebből van több. Ez a mocskos pajor nem a cserebogár, ha­nem a vetési bagolypille lár­vája. A fertőzöttség ennél a kártevőnél is a mohácsi já­rásban a legerősebb. A bólyi Kossuth Tsz-ben egy négy­zetméter gabonaföldön — ami után újra gabona kerül —, 48 mocskospajort ástak ki. ami nagyon sok. Persze nemcsak a mohácsi járásban fertőzöt­tek a talajok, hanem másutt is, különösen áll ez a gabona- futrinkára, mely egyformán észlelhető szinte az egész me­gyében. A görcsönyi tsz-ben például egy négyzetméteren 6 bogarat és 5 lárvát számlál­tak meg, ami bizony még 100 négyzetméterre is sok lenne. Az ilyen fertőzött talajokba búzát vetni nem tanácsos. Márpedig megyénkben a ga­bona 25 százaléka olyan föld­be kerül, amelyben előzőleg is gabona volt. Ezeket a tala­jokat fertőtleníteni kell vagy aldrinos szuperfoszfáttal vagy lindánnal. Aki a talajfertőt­lenítést most elmulasztja, az később porozni kénytelen, ha nem akarja, hogy ezek a kár­tevők tönkretegyék a jövő évi termést. Meg kell semmisíteni a kukorica csutkáját Baranyát a kukoricamoly jobban károsítja, mint más megyéket. Erre a jelenségre három éve figyeltek fel a Szederkényi Növényvédő Állo­más szakemberei, akik 1964- ben tapasztalták először szór­ványosan, hogy a kukorica­moly a délebbi részeken má­sodszor is kirajzik júliusban. A kártevőknek ez a nyári raj­zása az ország északabbi ré­szein ismeretlen. Az egyszer rajzó kártevő ellen jól bevált a kukoricaszár időbeni meg­semmisítése. A nálunk jelent­kező második nemzedék azon­— A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójára szép kivitelű, borítékolt üd­vözlőlapokat hoz forgalomba a Képzőművészeti Kiadó. A Téli palota ostromát idéző mű­vészi reprodukció díszíti a postai lapokat. ban nem a kukoricaszáron telel át, hanem a csöveken te­lepszik meg. a csövek felső 3—5 centiméteres végét káro­sítja, majd befúrja magát a csutkába és ott telel át, ta­vasszal pedig a góréból raj­zik ki. Míg három évvel ezelőtt csak megfigyelték, tavaly már 30—70 százalékos fertőzést ta­pasztaltaik, most pedig főleg a mohácsi járás egyes részein Lippó, Majs, Nagynyárád kör­nyékén 100 kukoricacsőből 90 fertőzött kukoricamollyal, an­nak második nemzedékével. Mivel vegyi védekezése nincs megoldva, a védekezés egyet­len hatásos módja a kukorica- csutka megsemmisítése. Ezek­ben az erősen fertőzött tsz-ek­ben leghelyesebb, ha a kuko­ricát ősszel azonnal lemor­zsolják és szemesen tárolják, a csutkát pedig elégetik. Fő­leg a vegyszeresen művelt — monokultúrás — kukoricák­ban fontos ez, mert ha a molyt hagyják áttelelni, ve­szélynek teszik ki jövő évi kukoricatermésüket. — Rné — Édességvásár Még tart az Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat kon- zerv-vására. A vásár sike­rére jellemző, hogy kezde­te óta mintegy tízezer üveg és doboz tartósított kész és félkész ételt hoztak ked­vezményes áron, 20—40 szá­zalékkal olcsóbban forga­lomba. A vásár sikeréin felbuzdulva most édesség­bemutatót rendezett a vál­lalat. A bemutató tegnap nyílt meg a Kossuth Lajos utca 1 számú házban, az úgynevezett Nick-udvarban. Több kirakatot rendeztek be a forgalomban levő és a Mikulásra, karácsonyra ké­szülő édességekből. A be­mutató színhelyén csaknem 1 hónapig kaphatók lesz­nek a kiállított édességek. Nagy sikerre számíthat az édesipar legújabb cikke, az étcsokoládéból gyártott tö­mör, színes fóliába csoma­golt karácsonyfa-függelék. Az ismeretterjesztés új útjai Lengyelországban Fekete és sör mellett Kávéház a kultúrotthonokban - Helyes törekvések a saját bevételek növelésére Dr. Borsos József, a Városi Tanács népművelési csoport- vezetője hivatalos delegáció­val Lengyelországban járt, ahol elsősorban a városokban folyó népművelési munkát tanulmányozták. Sok kisebb- nagyobb helységet kerestek fel a több százezres Poznantól a tízezer lakosú Debnóig. — Az utóbbi városkával kezdeném — mondja. —Nem­rég épült az új kultúrház, szép, modern épület. Talán kissé furcsa, de Lengyelor­szágban bevált gyakorlat, hogy az üzemek összefognak, anyagi eszközeiket egyesítik és közösen építenek kultúrházat. így történt Debnóban is. Az intézmény legnagyobb termé­ben kávéházat rendezték be. Kávézni, teázni lehet, közben lapozgatná a folyóiratokat, új­ságokat. Természetesen több kisebb terem is az érdeklődők rendelkezésére áll. — Hallottuk, ez a módszer a legkisebb falvakban is meg­honosodott? — A kávéház, amely egy­úttal a társadalmi élet köz­pontja is, része egy elmélet­nek, s ezt a Ruch-klubok tes­tesítik meg. A Ruch az egész országot behálózó kereskedel­' mi nagyvállalat, minden falu­Takarékszövetkezeti székház Harkányban Alig egy hónapja, hogy új takarékszövetkezeti szék* házat kapott Boly, máris újra avattak egyet. Harkányban tegnap dél­után adta át a 357 000 fo­rintos költséggel épült ta­karékszövetkezeti székházat Lukács József, a MÉSZÖV főosztályvezetője Bakó Jo­lánnak, a harkányi taka­rékszövetkezet igazgatósági elnökének. Az új székház a főut­cán épült, a régi helyén, így a környék lakói is könnyen rátalálnak. Néhány nap múlva átad­ják a megye harmadik új takarékszövetkezeti szék­házát Szentlőrincen. ban fenntart egy épületet, ahol különböző cikkeket — könyvet, folyóiratot, trafik­árut, teát, feketét, süteményt — árusít a fizetett alkalma­zottja. A terem egyik sarká­ban van a bolt, a másik ré­szét asztalokkal, székekkel rendezték be. Van itt televí­zió és rádió, több helyen lát­tam lemezjátszót, magneto­font is. Teát, feketét, sört lehet vásárolni, a Rudi alkal­mazottja szolgál ki, aki egy­ben a klubgazda is- A kultu­rális életet a klubtanács irá­nyítja, tagjai helyi emberek, tanító, agronómus, paraszt. Esténként olykor programot rendeznek, szakembereket, művészeket hívnak meg be­szélgetésre, a tv műsorairól vitatkoznak, filmeket vetíte­nek, többnyire azonban kö­tetlen a program. A klubot mindenki látogathatja a nap bármely órájában. A lengye­lek azt mondják: ha valaki csak egy doboz gyufát vesz s közben leül, beleolvas a la­pokba, ez már hasznos, jó helyen tölti el az idejét. — A Ruchnak megéri a klubok fenntartása? — Valószínű, hogy nem mindenütt kifizetődő, de or­szágos méretekben ez kiegyen­lítődik. Egyébként a rendez­vények költségeit a Ruch és az állam fedezi, de szeret­nék, ha az állami támogatás mértéke növekedne és nem kellene fizetni annak, aki a kultúrház különböző rendez­vényeit látogatja. Szerintük így nagyobb lenne az érdek­lődés. Ugyanakkor arra is tö­rekszenek, hogy növeljék sa­ját bevételeiket, ennek egyik forrása a már említett kávé­ház és más szolgáltatás. Csak megjegyzem, hogy az NDK nagyobb kultúrházaiban is le­het étkezni, sőt szorgalmaz­zák, hogy minél több fiatal ebédeljen, vacsorázzon ná­luk. — Ez nincs ellentmondás­ban a klub, a kultúrház fel­adataival, jellegével? — Azt tapasztaltuk, hogy mindenütt nagyon kulturáltan szórakoznak az emberek, kü­lönben szeszesitalt sehol sem irusítanak, tehát a klubnak ’ "cs kocsma jellege. Sokan 1 'n azt gondolják, hogy ez a kettősség abból adódik, hogy nincs megfelelő helyiség a két szolgáltatás elválasztá­sára. Szó sincs erről, a kor­mányzat nagyon jelentős ösz- szegeket áldoz kulturális cé­lokra. Poznanban például az ősi kastélyban helyezték el a központi művelődési házat. Száznegyven dolgozója van,: természetesen jórésze a hatal­mas, gyönyörű kastély termei­nek takarításával foglalkozik. Ez a művelődési ház a kör­nyékbeli intézmények patro- nálója, ennek megfelelően a munkatársak instruktori tevé­kenységet folytatnak. Jellem­ző, hogy a művészeti, műsza­ki, reklám-, rendezvény-osz tály mellett tizenheten dol­goznak a módszertani osztá­lyon. A modellező, foto, bar­kácsoló szakköreik munkaesz­közökkel, anyaggal jól ellá­tottak. A lengyelországi mű­velődési intézmények tehát sokrétű ismeretterjesztő mun kát végeznek, amolyan kom­binátok, ahol a legkülönbö­zőbb igényeket is kielégítik. — A művészetek milyen he­lyet foglalnak el ebben a te­vékenységben? — Alkalmam volt látni ki­állításokat, hangversenyeket is. Az egyik teremben pél­dául a modern festészet kép­viselőinek műveit mutatták be. Amikor a nézők a tárlat végére értek, egy hangverseny színhelyén találták magukat. Volt, aki leült és végighallgat­ta a műsort, mások néhány percig tartózkodtak ott. A két rendezvény összekapcsolása tanulságos volt. Szczecinben meglátogattuk az alkotó mű­vészek házát. Nagy, reprezen­tatív épületben kaptak ott­hont a város írói, zenészei, képzőművészei. Mint minde­nütt, itt is megtaláltuk a ká­véházat, de a sok kisebb te­rem alkalmat nyújt a meg­hitt beszélgetésekre. A prog­ram általában kötetlen, a mű­vészek találkozóhelye ez, a ház vezetője azonban gyakran szervez műsorokat is. Azt hi­szem Pécsett is jó lenne ilyen intézmény, s néhány más ta­pasztalatot is hasznosítani le­het az ismeretterjesztésben, a klubok munkájában. (Bocz) A nagy felhajtás Gyors egymásutánban ér­keznek a buszok, némelyik homlokán nagybetűkkel: vásártér, igazán jói szervezett a közlekedés, visszafelé a városba is. Az AKÖV azt hiszem legjobb embereit küldte ide, végte­lenül ügyesen és udvaria­san szelídítik meg a mind­untalan tolongani készülő népet. A háttérben Pécs festői panorámája, a város mintha kitagadta, kidobta volna magából a vásárteret, amelyen egy napra új, nyüzsgő város nőtt ki. Nyomtatásban így néz ki az egész: Pécsett a legkö­zelebbi országos állat- és kirakodóvásár október 2-án lesz. Az állatvásárra csak azok az állatok hajthatók fel, amelyek vészmentes helyről származnak, és szabályszerűen kiállított marhalevéllel vannak el­látva, tekintet nélkül arra, hogy eladásra szánják vagy sem. A valóságban: egy óriási tarka Bábel, üzlet- és sá­torsorokkal, pavilonokkal, apró kis bódékkal, vagy csak egyszerűen ponyvákra rakott áruval. Kisiparosok, állami vállalatok, fmsz-ek, tsz-ek. És részlegekre, „szekciókra” bontva, emitt csak állatokra lehet alkud­ni, amott csak használt öl­tönyre. Nagy a felhajtás és po­koli a lárma. Fúj a szél, felkapja a port, belevágja az arcokba, belehull a sis­tergő zsírba, a kolbászok és a pecsenyék közé, némely helyen KÖJÁLL-os szem­mel akár azonnal meg le­hetne tiltani az árusítást. Például azért is, mert sok helyen egyetlen edényben mossák a poharakat. Mos-_ sák? Belemerítik a habost' vízbe. Gusztustalan. SehoP egy szemétgyűjtő láda, a környék csatatér, zsíros pa­pírtetemekbe botlunk, rá­ragadnak a cipőre. Egyál­talán: a vendéglátás nem remekel, tömeg és tolongás mindenütt, itt a csapos tét­lenül üres poharak után kiabál, másutt enyhén szól­va langyos az üdítő ital, s hej, ha csak egyetlen hé- lyen le lehetne ülni! A kirakodó részleg min­denfélét kínál, a jóféle os­tortól a szegedi papucsig, mindent, mindent. A legna­gyobb keletje talán az öt­letes háztartási eszközök­nek, az uborkagyalunak és a többinek van. Pesti ma­szekok. Egy elmés kis prés­sel 8 fajta tésztát, a tarho­nyától a metéltig, lehet ki- - préselni, ára 30 forint. Kap­kodják. Az üvegvágót is kapkodják. (Miért? Állami üzletben nincs?) — Tíz fo­rint, tíz forint! — csak ennyit kiabál éneklő han­gon egy áru, a kelendő áru: nylon-táska bevásár­láshoz. Kezéből ráncigálják ki. Kereskedelmünknek nem ártana szétnézni egy­szer a vásáron: mit keres­nek a háziasszonyok, mit visznek a háziasszonyok? A gépkocsibörzén áhíta- tos a csend, előkelőbb a kép, hiszen nem hivatáso­sok árulnak, méltatlannak tartják a kiabálást. A szomszéd „szekció” lármá­ját is másfelé viszi a szél. A tulajdonosok egykedvűen gubbasztanak kocsijaikban, van kocsi dögivei, bármi­lyen fajta és évjáratú, de az árát is megkérik. sőt túlon túl is megkérik. A vevő annál kevesebb, ta­lán meg tudnám számolni a tíz ujjamon, hány kocsi cserélt gazdát vasárnap. Mit mondjak még? Vég­eredményben tetszett a vá­sár (a kuriózum kedvéért a konflisba is beülök minden évben egyszer Nyíregyhá­zán), máskor is kimegyek, de ami vásárlásaimat illeti, megmaradok a Kossuth ut­ca üzletsorai mellett. Miklósvári Zoltán ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom