Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
Vonat jár „a végtelenbe" Új, nao> ielfestim.t>n\íí mozdonyo1f — Öf alatt 7000 kilométer Óránként 180-nal Rohamosan csőiken a falusi Okosság JapjnHan Új felfedéséi Dubnában Ez év első felében töbl mint 570 OOO japán parasz költözött faluról városba, ott keres megélhetést. A: utolsó öt év folyamán az or szag falusi munkaképes la kossága 4 300 OOO fővel csők kent és jelenleg 11 080 000 fő tesz ki. Sivatag Európa közepén Kevesen tudják, hogy Len gyelországban van egy igaz sivatag. „Kis Szaharának’ hívják. Krakkótól északra, ; sziléziai fennsík keleti részéi található. Méretei természete sen eltörpülnek az afrika Szahara méretei mellett Hossza kb. 8 kilométer, szé lessége 4 kilométer. A homok hordalék vastagsága azonbai bámulatos — kb. 70 méter Se fa, se bokor, se fű nen nő ebben a sivatagban. A ho mok szivacsként elnyel min den esőcseppet. Mint mindéi sivatag, ez is elég agresszió természetű. Fokozatosan elő nyomul a közelben húzód hegyek felé. Mozgását még a előhegység növényzete sen képes megállítani. Vakítót a to aknái Hamburgban virágoskertet létesítettek a vakok számára. Az egyik virágoskert rózsá’t két névtáblával látták el, amelynek egyike vakírással készült. Azért választották a rózsákat erre a kísérletre, mert a rózsák illata erős és különböző árnyalatú A vak virágkedvelők így minden nehézség nélkül megtudhatják, hogy melyik illat melyik rózsafajhoz tartozik. A különböző rózsafajták tövei, levelei és tüskéi is eltérnek egymástól. A vak emberek tapintási érzéke rendkívül fejlett és így ennek segítségével lehető- •ség nyílik számukra, hogy a különböző rózsákat küllemileg is megkülönböztessék egymástól. A vakok számára létesített virágoskert gondolata a hamburgi vakok iskolájának egyik tanárától származik. Szó van arról is, hogy tovább bővítik a kertet állami támogatással. A kert bejáratánál vakírásos útjelző táblát is elhelyeznek a T / Nem közönséges disszertációt terjesztettek elő, s ezért megengedem magamnak, hogy nem mindennapi véleményt mondjak róla — mondotta Vi- ; talij Goldanszkij, a Szovjet- i unió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, aki Ivó Zvara csehszlovák vegyész hivatalos opponense volt, disz- ' szertáeiójának megvédésekor. Ivó Zvara a vegyészek cso- j portját vezeti a 10 éves Dub~ 1 nai Egyesített Atomkutató Intézetben. Csoportja hat év alatt új módszert dolgozott ki a Mendelejev-féle táblázat legsúlyosabb elemeinek kémiai „azonosítására”. A fizikusok nagy erőfeszítéssel igyekeznek a természetben nem létező, új elemeket létrehozni, de az elemet elkülöníteni csak félmunka. A legne- : hezébb feladat „jellegét” és — ! mint a tudósok mondják —, „.rokoni kapcsolatait” megha- , tározni. kémiai tulajdonságait megismerni. Az eddig alkalmazott radiokémiái elemzés I módszere kimerült a 101. elemnél, a mendelejeviumnál A mendelejevium másfél órán át „élt”. A súlyosabb elemek, -— a 102-es, 103-as és a 104-es, j „kurcsatovija”-nak nevezett elem — néhány másodperc ! alatt, vagy a másodperc tört I része alatt felbomlanak. Semmiféle vegyi eljárás nem lehet j ilyen gyors, s ezért eddig ki- j zárólag a fizikai elemzésre szorítkoztak. Ivó Zvara csoportjának si- I került szellemes és pontos j módszert kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy „becsap- j ják az időt”, s létezésének í néhány tizedmásodperce alatt I „kivallassák” az új elemet. A Ivó Zvara csehszlovák ve gyész, a Dubnái Atomkutati Intézet munkatársa módszeré ről beszél. Zvara-módszer segítségével sfc került meghatározni a dubnal fizikusok által előállított 104- es elem tulajdonságait. Mos® már előre meg lehet mondani e csoport más, még súlyosabb elemeinek vegyi sajátosságai! is, bár ezek az elemek egyelőre csak a fizikusok képzeletében léteznek, s néhány atomjuk alapján meghatároz»- hatók lesznek tulajdonságaik. Erről szólt Ivó Zvara mos# megvédett disszertációja. Zvara eredetileg kandidátusi dol-i gozatként nyújtotta be művét, de a Moszkvai Egyetem tudományos tanácsa felismerte művének jelentőségét és értékét az egész tudomány fejlesztése szempontjából, s egyhangúlag a vegyészet doktorának ismerte el Ivó Zvarátj Edmond Coüteau trancia utazót, amikor a múlt század végén Szibériában járt. megdöbbentette a szibériai föld végtelensége. Cotteau még azt írta, hogy útja Párizstól a Csendes Óceánig 90 napig tartott Manapság gyorsvonattal Moszkvából Habarovszkba (8533 kilométer) el lehet jutni öt nap alatt; Vlagyivosztokig (9307 kilométer) öt és fél napig tart az utazás. Az elmúlt hét esztendőben szakaszonként üzembe helyezték a világ leghosszabb villamosított vasútvonalát Moszkva és a Baj- kál-tó között; öt és félezer kii lométeres távolságot futnak ] be a villanyvonatok. A Szovjetunió a vasútvonalak hossza tekintetében — 1 (több mint 130 000 kilométer) t — világviszonylatban a máiso- i dik helyen áll. Ez a hálózat- körülbelül még 7000 kilométerrel bővül a jelenlegi ötéves 1 tervben, különböző fővonalak, i köztük a transzszibériai fővo- i nal villamosításávaL % Az ország vasútvonalain a- következő években mind na- t gyobb számban jelennek meg- az új, nagy teljesítményű Die- > sei- és villanymozdonyok. Az- utasszállító vonatok maximá- lis sebessége óránként 140—- 180 kilométerre nő; 100 kilométerre emelkedik a tehervonatok és 120-ra a hűtőkocsikból álló szerelvények óránkénti sebessége. kert pontos térképével együtt, így minden sétáló akkor is i megtalálhatja kedvenc virágát, ha nem használhatja sze- mevilágát. /I prfufmpnvp Rnnnniáhan A legutóbbi évtizedekben s a tudományok és a technikai- kutatások ugrásszerű fejlő- dést hoztak a légvédelemben- is. Mielőtt bemutatnánk, milyen elvekre épül hazánk korszerű légvédelme, le kell szögeznünk, hogy légterünk teljesen biztonságos védelmet csak a többi szocialista országgal karöltve, velük együtt L működve tudjuk megoldani Ennek faként az az oka, hogy a korszerű légvédelemhez nagy területek szükségesek. J A legutóbbi évtizedben lét- [ rejöttek azok a közepes és nagy hatótávolságú inter- I- kontinentális ballisztikus raji kéták, a hang terjedési sebes- _ | ségét többszörösen felülmúló .; repülőgépeik, amelyek nagy j j távolságról és nagy magas- j Ságból képesek megközelíteni ’ a kiválasztott célokat Ezek ’ elhárítására hivatott a lég- -1 védelem, a rakétáik elleni vé- _ I delem és a kozmikus támadó- . eszközök elleni védelem. Mivel a modern légi támadóeszközök kontinensek közötti tá- ’ volságok igen gyors áthddalá- | sára képesek, a légtér bizto- I sításához minden légvédelemnek nagy távolságú féldeiítésrt és aíktív tevékenységet foly- | ] tató elhárítási rendszert kell kiépítenie. A légtér biztosá- ! tásának legelső feladata tehát a támadó légi célok gyors felderítése. A támadó repülőgépek felderítése az országhatártól több száz kilométerre már elegendő időt biztosít a megsemmisítésükhöz szükséges in- • i tézkedések megtételére. Az interkontinentális ballisztikus rakétákat azonban már lehetőleg kilövésük pillanatában ken felderíteni, hogy elegendő idő maradjon megsemmisítésükhöz, még az ország légterének elérése előtt. A légtérben nagy sebességgel repülő légi célokat korszerű rádióelektronikai eszközök segítségével derítik fel és követik. Ezek a rádiólokáció elvén működnek vagyis az általuk kisugárzott és a ' légi célról visszavert, illetve a cél által kisugárzott elektromágneses hullámok vétele alapján állapítják meg a röppálya adatait. A rádiólokációs állomások az észlelt adatokat elektronikus számítógépek útján önműködően feldolgozzák, vagyis azonosítják a cél jellegét •! (saját vagy ellenség), megál- ’ lapítják a röppálya elemeit . vagyis a magasságot, a sebességet az irányt aztán átad iák Korszerű légvédelem v,lhdftóhely; B,,Etó fokozat leválik; 8*, Második fokozat leválik; B^Harmodik fokozat '' leválik; C,Vezér&ikal nyit; D, Célpontok; ’_j t tí© lfrlADÓESU£OZÖK RMNW ’ A Román Szocialista Köztársaságban 1966. első felében népszámlálást tartottak. A népszámlálás adatai szerint Románia lakossága 1966. március 15-én 19 105 056 fő volt; ezek közül 9 356 715 férfi / (49 százalék) és 9 748 341 nő (51 százalék) volt. Az ország lakosságának 38,2 S7 zaléka. 7 305 303 személy városokban. 61,8 százaléka, 11 799 753 személy pedig falvakban lakott. Az 1956-bar. megtartott legutóbbi népszámlálás óta eltelt tíz év folyamán az ország összlakossága 1 615 606 lakossal (9.2 százalékkal) növekedett, vagyis az átlagos évi ütem 0.88 százalékot tett ki. A városi lakosság részaránya az 1966. március 15-i nép- számláláskor 38,2 százalékot tett ki az 1956. évi 31.3 százalékkal szemben. A népszámlálás időpontjában a városok száma 183 volt, 12- vel több. mint 1956-ban. A 30 OOO lakosnál nagyobb városok száma az 1956. évi 28- ról 1986-ban 37-re emelkedett, a több mint 100 000 lakosú városok száma pedig 8-ról 13- ra. A népszámláláskor tettj egyéni nyilatkozatok alapján az 1966. március 15-i nép- j számláláskor az ország lakos- j sásából 16 780 778, vagyis 87,8 j százalék román, 1 602 604, j vagyis 8,4 százalék magyar, j 376 752. vagyis 2 százalék né- j met volt. A más nemzetiségű lakosok együttesen az összla-! kosság 1,8 százalékát tették ki. Az 1966. március 15-i nép- számláláskor és lakásösszeíráskor 5 402 070 tulajdonképpeni lakást jegyeztek fel 4 517 993 épületben. A tulajdonképpeni lakások lakószobáinak területe 147 672 661 négyzetméter volt, átlagosain 7,9 négyzetméter egy családtagra számítva a oélikövető rádiótvxk áftorok • nak, s ezek teljes pontossággal megállapítják a célok repülési adatait. A távolfélde- rítő rádiólokációs rendszerben a számítógépek igen rövid idő alatt még azt is megállapítják, hol várható az ellenséges légi cél becsapódási pontja. Egy adott elhárító rendszerhez természetesen nem egyetlen rádiólokációs állomás tartozik, hanem célkövető rendszerek egymást fedő szektorokban végzik az állandó figyelést. A légi célok felderítése és paílyaelemeiik'nek a megállapítása az elhárítás passzív része. Az aktív elhárítás akkor kezdődik, amikor a célfelderítő és célkövető állomások adatait a számítógép központok átadják az elfogó vadász légierőnek, vagy az irányítható légvédelmi rakéta-rendszernek, s ezek alapján megkezdődnek az elfogó vadászrepülők illetve az éllefnrakéták indítási előkészületed. Az elhárító légvédelmi rakéták rendszerében a célkövető rádiólokációs állomás irtán a légvédelmi rakéta egyik felismerő lokátora veszi át a légi cél követését, majd a ra- kétadnáinyító rádiólokációs állomás lép a célkövető szerepbe, és megfelelő időpontban önműködően elindítja az ellenrakétát. Az elindított rakéta belép az indítóállomás által kisugárzott „sugárnyalábba”, s ebben haladva tart az előre kiszámított találkozási pont felé. Természetesen a cél leküzdéséhez a folyamatosan felderített újabb adatok alapján szükségessé válhat a légvédelmi rakéta röp- pályájámak helyesbítése. Ezt egy közbeiktatott számítógép végzi, mégpedig önműködően. A támadó légi célok sikeres leküzdése, a légtér teljes biztonsága azt is megköveteli, hogy a légvédelmi rakétaindító állomások teljesen automatizáltak legyenek, vagyis szűk ség esetén lehetővé tegyék több légvédelmi rakéta egymás utáni, gyors indítását is. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy egészében véve is milyen kevés idő áll rendelkezésre — két-három, olykor csak egy perc —, következtethetünk arra, mennyire kiterjedt technikai felkészültség kell egy ellenséges légi cél eredményes felderítéséhez és leküzdéséhez. A harcászati légierők repülőgépeinek a megsemmisítése természetesen könnyebb, mint az említett légi céloké, mert a rakétákhoz mérten kisebb a hatótávolságuk és repülési sebességük, viszont sokkal nagyobb a hatásos visszaverő felületük, amelyet a rádiólokációs állomások eredményesebben észlelhetnek. Az eddigiekben azt ismertük meg, milyen folyamat eredményeként indul útjára és semmisíti meg a légi célt az elhárító eszköz. De akkor kaphatunk teljesebb képet a légvédelmi rendszerről, ha elképzeljük ezeknek a komplexumoknak összekapcsolt, igen széles hálózatát. Még a vadászrepülő és légvédelmi ÜK zéregységek is hozzátartozna# a rendszerhez, amelyeket szia. tén a távolfelderítő rádió, lokácdós hálózat lát eä ada» tokkal. Egy ilyen légvédelmi rend* szer kiépítése, kezelése nen» csupán hatalmas költségekkel jár — rádióelektronikai, ki. bemetikai eszközök sokasága, korszerű légvédelmi rakéták, vadászrepülő egységek szükségesek, hanem kiváló szak- képzettségű irányító, kezelőé* karbantartó személyzetet M igényel. Amit a komplexumok ösaszekapcsolásáról elmondtunk, az az egyes országok légvédelmi rendszerére is áll. A' Varsói Szerződés országainak összehangolt légvédelmi rend. szere teljes biztonságot nyújt; amelyen belül a felderítés, a célok elosztása és megsemmisítése összehangolt tevékenység. A Varsói Szerződés országainak légvédelmében minden ország légvédelmi rend. szere, így a Magyar Népköztársaságé is. fontos szerepel játszik az ellenség váratlan agressziójának elhárításában. Néphadseregünk, a testvéri szocialista országokkal együtt; korszerű légvédelmet hozod létre, és azt a szocialista épé- tés eredményeinek védelmében napról napra továbbfejleszti. Dr. Halász András mérnök-alezredes. a hadtudományok n Egy a sokezer kilométert megtevő, a transzszibériai vasútvonalat járó szerelvények rr közül. d
