Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-27 / 254. szám
196«. OKTÓBER 27. napló 3 A világ megismerésének új módszere A modellalkotás Lényeg: a leegyszerűsített ábrázolat — Levegő modell is van Interjú Viktor A. Stoff professzorral \ A szovjet tudományos élet egyik neves képviselője Viktor Alekszandrovics Stoff professzor, a filozófiai tudományok doktora tartózkodik Pécsett a Tanárképző Főiskola marxizmus—leninizmus tanszékének vendégeként. A szovjet vendég a Leningrádi Állami Egyetem természettudományi fakultásán oktat filozófiát és tudományos munkássága a modellalkotások kőié összpontosul. Számos erről szóló cikknek, tanulmánynak és két könyvnek a szerzője. Utóbbiak címe: „A modellek szerepe a megismerésben” és a ..Modellalkotás és filozófia”. A főiskolán is erről a témáról tartott nagysikerű előadást s most ugyancsak erről kértünk tőle interjút. — Miért és hogyan kezdett a modellalkotások filozófiai kutatásába? — Nálunk szakosították a filozófia oktatását. így külön tanszék létezik a humán, és külön a természettudományi szakos egyetemisták filozófiai oktatása céljából. Én a kettő közül a természettudományin dolgozom. Korábban a kémiai filozófia és a mozgásformák elmélete körében vizsgálódtam többek között. Tíz éve foglalkozom ismeret- elmélettel, pontosabban a modellalkotások ismeretelméletével, mégpedig azért, mert ez nagy fontosságú kérdés a különböző természettudományos kutatások alkalmával. Azt vizsgálom tehát, hogy a modelleknek milyen szerepük van a valóság megismerésében, hol a helyük az egyéb — az elmélet, a hipotézis, a kísérlet és a többi — megismerési formák között; — Röviden megfogalmazva, mi az a modellalkotás és mi a gyakorlati haszna? — A modellalkotás, mint említettem, egy megismerési módszer. Lényege: a valóság valamilyetn területének megalkotjuk egy leegyszerűsített ábrázolatát vagyis a modellt. De ennek olyan ábrázolatnak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy segítségével megismerjük a valóság említett részét, s róla olyan információkat szerezzünk, melyekkel eddig még nem rendelkeztünk. Ez tehát a tárgyak kísérleti tanulmányozásának fontos eszköze és akkor van rá szükség, ha az említett tárgy, vagyis a valóság egy része — nevezzük ezután egyszerűen objektumnak — közvetlenül nem tanulmányozható vagy nem gazdaságos a tanulmányozása. «=s A példák tükrében? — A XIX. században egyszer Angliában vízrebocsátojtak több hadihajóit, s közülük az egyik azonnal felborult és elsüllyedt, valamilyen konstrukciós hiba következtében. Ha az említett hadihajó felépítése előtt ugyanazon konstrukciós elvekkel megépítik a modelljét, akkor a hiba kiderül és időben kiküszöbölhető. De nemcsak fizikai testek, hanem körülmények modellje is létrehozható. Az új repülőgéptípus miniatűr másolatán például aerodinamikus csőben figyelik meg a levegővel szembeni viselkedést. A csőben keletkezett mesterséges légviszonyok jelen esetben a természetes légtér viszonyainak modelljei. — Mindig ilyen szoros a kapcsolat az objektum és a modell között? — Nem mindig. Van például objektum, amelyről csak kibernetikai modellt készítenek. Aztán a tudomány olyan modellekkel is dolgozik, melyek konkrét anyagi formában nem készülnek el. Ezek csak gondolati modellek. Ilyen például az atammodell. — Mindezekből kiderül, hogy az objektum és a modell sohasem teljesen és mindenben azonos, a modell valamiképpen mindig szegényebb. Ez pedig helytelen analógiát eredményezhet. — A kérdés rendkívül jogos, sőt a modellalkotások elméletének alapját érinti. A modell ugyanis valóban sohasem lehet abszolút ugyanolyan, mint az objektum, hiszen akkor elveszítené praktikusságát. Tehát bizonyos vonásokban egyezik, másokban különbözik az eredetitől, vagyis az objektumtól. A megoldás az, hogy valami lényegesben a kettőnek azonosnak kell lennie. Méghozzá mindig abban a tulajdonságban egyezzen meg, amelyet az objektumon vizsgálni kell. Ez a legtöbb esetben a funkció, vagyis a hajó-példa esetében az a tulajdonság, hogy ns süllyedjen el és haladjon a vízen. — Az említett alapvető problémán kívül milyen más nagy problémája van a modellalkotások elméletének? — Rendkívül bonyolult feladat, hogy az objektum hogyan vihető át a modellre, illetve fordítva: a modell az objektumra. A legegyszerűbb az az eset, amikor mennyiségi diferenciákról van szó, akkor a szorzás-osztás művelete a megoldás. De a probléma olyan sokágú és annyira bonyolult, hogy csak igen elmé- lyülten, mégpedig a hasonlósági elméletekben és a fizikai analógiák elméletében lehet kidolgozni — fejezte be nyilatkozatát Viktor Alek- szandrovics Stoff professzor. Földessy Dénes Csillagos muzsika A csillagászati hét immár hagyományos záróeseménye egy égitestekkel kapcsolatos műsorú hangverseny. Erre most 28-án, pénteken este kerül sor, a Leöwey Klára Gimnázium dísztermében, dr. Kulin György, a Budapesti Csillagvizsgáló Intézet igazgatójának fél 6-kor kezdődő előadása után. Közreműködnek: Ángyán Zsuzsa, Morvay Bálint, Veress Endre és az Állami Liszt Ferenc Zeneiskola ének- és fuvolaszakos növendékei. A belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. — Bérletpénztárt nyit az IBUSZ október 28-tól kezdődően Széchenyi tér 8. szám alatti helyiségében. Itt autóbuszbérieteket lehet majd váltani reggel fél kilenctől délután fél ötig. Leülték a memduit bikát Vágóhídra akarták szállítani a somogyhatvani termelőszövetkezet kiselejtezett bikáját. Miközben szállításhoz elővezették, megvadult, az orrkarika kiszakadt és a bika elszabadult. A megvadult állat néhány percen keresztül felforditoí- ta a tsz-major rendjét; megtámadta az ott dolgozókat, ki erre, ki arra menekült. Akinek hely jutott rajta, a víztoronyra épített vaslétrára mászott fel, volt, aki a vontatókon és a kazlakon talált menedéket. Végül is Kiss István tanácselnök sietett a majorbeliek segítségére, és a bikát vadászfegyverével lelőtte. ősz — Szokolai felv. — A fogyasztók érdekében Határozottabb ellenőrzést! Kilenc mázsa spórolt kávé — Gyors munka a vevő kárára A II. ötéves terv időszakában 882 millió forinttal, 34 százalékkal nőtt a Baranya megyei kiskereskedelem eladási forgalma. A jelentős forgalomemelkedés mellett ezt az időszakot az üzlethálózat korszerűsödése és bővülése, a tartós fogyasztási cikkek garanciális idejének felemelése, a vásárlói kifogások intézésének egyszerűsítése a csomagolás fejlődése jellemzi. Csupán, a fogyasztók érdekeinek védelmében nem következett be a várt javulás. Minden második helyen Ma is tapasztalható, hogy az alacsonyabb árrésű és alacsonyabb forgalmi értékű cikkek háttérbe szorulnak a ke- reseteebb, nagyobb árrést biztosító, magasabb áru cikkekkel szemben. Itt tehát a vállalati érdek szembekerül a fogyasztói igényekkel. A fogyasztók érdekei megsértésének legelterjedtebb formája azonban az árdrágítás, hamis mérés, több-számolás és mi-, nőségrontás. Az 1965-ben végrehajtott tanácsi és AKF ellenőrzések során a vizsgált QUlm n'élifije Ojv lo (Urd(fij ulán § A különcködő idei ősz már eddig is jónéhány furcsasággal szolgált, de többnyire csak látványos, tehát lényegében haszontalan furcsaságokkal. Ibolyát, gólyahírt bújtatott ki a mezőkön, aztán vadgesztenye-, alma-, mandulafákat és legújabban még orgonabokrokat is virágba borított Baranyában, hogy a legvégére, október utolsó napjaira tartogassa legnagyobb meglepetését. Az történt ugyanis, hogy a belvárdgyulai tsz egyik 86 holdas árpatábláján újra megjelent a kombájn. Megjelent és annak rendje, módja szerint olyan igazi nyári aratásba, cséplésbe fogott, amilyenre a környékbeli vének vén- jei sem emlékeznek. Na persze csak ami az aratást, csép- lést illeti, mert kombájnos em' ékekért nem az öregekhez fordul az ember, hanem a fiatalabb korosztályhoz. Fischer Ferenchez, a tsz elnökéhez, Torna Lászlóné főkönyvelőhöz és Rack Ede kombájnos- hoz. Halljuk hát véleményüket a belvárdgyulai „csodáról”. — Ennek az aratásnak bosz- szankodás volt a szülőanyja, — kezdte a tsz-elnök, — hogy utána konkrétizálja is a furcsa bevezetőt. — A júliusi aratás előtt nagy vihart kaptunk, és mi kell egyéb az amúgy is törékeny árpakalásznak. A húsz mázsásnak ígérkező termésből ötven kilót per getett ki holdanként a szél, 10 kilót a kombájn, tehát fél vetőmagunk hullott el júliusban. S hogy a baj ne járjon egyedül, szántani sem tudtunk a nagy szárazság miatt. Szóval..; Szóval jobbhíján várakozó álláspontra helyezkedtek, mondván, hogy ez a terület amúgy is mélyszántásra kerül, s így szükségképpen csak a diszktillerezésig jutottak el, ami azután . különös dolgokat művelt a hamván hagyott árpaföldön. A szélvetette magból erős, egyenesszárú, hajtott fejű kalászokat nevelt a nyári október. tehát mégsem a bosszan- kodás volt a különös aratás szülőanyja. Mert amikor Fischer Ferenc rátért az új árpaterméssel kapcsolatos terveire. azokról már igazi aratási hangulattal beszélt. '— Ha csak azzal számolnék, hogy a 86 holdon elvesztett 50 mázsa szemért 350 mázsával kárpótolt bennünket az időjárás, akkor szerződésre lépnék vele jövőre is, de persze ilyennel nem lehet és nem is szabad számolni — fordította komolyra a szót. — Mi a tény nyel számoltunk — mondotta. — Azzal, hogy ajándék vagy nem ajándék ez a termés, de mindenesetre elérte azt a keményítő- és fehérjeértéket, ami szükséges a takarmányozáshoz. Hogy aztán mennyit használunk fel belőle haitáp- nak vagy abraknak, azon még gondolkodunk.., Torna Lászlóné. a tsz főköny velője véleményezés helyett inkább papírral, ceruzával, számokkal játszogatott. — Ha csak tsz-elszámolási áron értékesítenénk, úgyis 200 forintot kannánk mázsájáéri. szabadpolcon meg 350 forintot. Ha pedig magunk hasznosítjuk, 80 hússertést hizlalhatnánk fel 110 kilósra belőle. Ez majdnem 90 mázsa hús, amiből 180 ezer forintos többletjövedelmet könyvelhetnénk el. De hasonló lenne a helyzet akkor is, ha tavi haltápnak terveznénk be ... Rack Ede kombájnossal kint az árpaföldön beszélgettünk. — Hát, bizony, ilyen Nílus- völgyi helyzetben még nem volt részem. Húsz év múlva, lesz mit mesélnem a dédunokáknak — tréfálkozott. — Az a legviccesebb ebben az egész dologban, hogy személy szerint magam is nem várt forintokhoz jutottam. ötven 'lelyett százat keresek napon- a ezen a fímc-a aratáson... Há+ eddja a riport, amiből -’«-fiit. hogy minden jó, ha io . .. (Pálinkás) egységek csaknem felénél állapítottak meg hamis mérésből és számolásból, valamint minőségrontásból adódó visz- szaéléseket. Az élelmiszerboltokban és vendéglátóegységekben elsősorban a hús- és húskészítmények, a tej, zöldség, gyümölcs, röviditalok, bor, sör kiszolgálásánál, a fagylalt, kávé és ételadagolásnál rövidítik meg a fogyasztókat. A B. m. Vendéglátó Vállalatnál például tavaly 17 268 kiló, 2 878 000 dupla feketének megfelelő mennyiségű pörköltkávét használtak fel. A minőségvizsgálatnak alávetett minták 15 százalékos kifogásolási arányát tekintve azonban ebből a mennyiségből 906 kiló pörköltkávét „megtakarítottak”; A fogyasztókat ily módon — 3 forintos egységárat véve — 400 ezer forint károsodás érte. A pécsi Fekete Gyémánt étteremben az esti standolásoknál rendszeresen 10—12 százalékos hordós- bor-többlet mutatkozott. Az üzletvezetők nem figyelmeztették a csaposokat pontosabb munkára, s így hetente ezer forintot tett ki az az összeg, amellyel a fogyasztókat megkárosították; A minőségrontó cselekmények is a vendéglátóiparban gyakoribbak. Több melegkonyhás vendéglátóipari egységben nem tartják be az anyagfelhasználási előírásokat, gyakran kalkulálnak a beszerzésinél magasabb árral. Kirívó mulasztások vannak a cukrász termelő-üzemek nyersanyag felhasználásánál. Gyakori, hogy a kalkulált nyersanyagok egy részét nem használják fel. A február 1-i árrendezés óta megszaporodtak a visszaélések a húsboltokban. Leggyakoribb a szabálytalan húsbontásból és többszámolásból adódó fogyasztói megkárosítás. Bolti minőségrontó cselekménynek minősíthető, hogy sok bútorféle kisebb hibával, javítás nélkül kerül eladásra. A vasműszaki szakmában nem kísérik figyelemmel az anódte- lepek, motorkerékpár és kerékpárköpenyek szavatossági idejét, s így előfordul, hogy a vásárló használhatatlan árut kap. Bocsánatos bűnok? A fogyasztók megkárosítását kiváltó okok: egyéni haszon- szerzés, térítés nélküli fogyasztásból eredő hiány fedezése (az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátóiparban divatossá vált a személyzet fogyasztása és a szállító- munkások „megvendégelése”, ezt a fogyasztókon kell behozni) és a helytelnül értelmezett vállalati érdek. Elősegíti a nem kielégítő ellenőrzés. Bármelyiket vesszük, elítélendő, de legsúlyosabb, ha a helytelenül értelmezett vállalati érdekből történik a fogyasztók megkárosítása; A vállalatok általában liberálisan ítélik meg a szabálytalanságokat, elkövetőik lényeges következmények nélküli figyelmeztetéseket kapnak. Hiánymentes leltárakra törekszenek: nem lépnek fel a leltártöbbletet produkáló egységekkel szemben annak ellenére, hogy a többletek részben a fogyasztók megkárosításából keletkeznek. A leltártöbblet rendszerint »bocsánatos bűn”; Konfekció, darabáru, cipő, műszaki boltokban keletkező nagyösszegű többletekért még kézenfekvő esetekben sem vontak senkit fe- leősségre. A B. m. Élelmiszer- kereskedelmi Vállalatnál ez év III. negyedében többszámolásért 33, súlycsonkításért 8, minőségrontásért és szabálytalan húsbontásért 5—5, a B. m. Vendéglátó Vállalatnál ugyanebben az időszakban árdrágításért 6, súlycsonkításért 21, minőségrontásért 3 dolgozót vontak felelősségre. A fe- lelősségrevonások, figyelmeztetések növekvő száma fokozódó ellenőrzésre utal ugyan, de a belső ellenőrzés „szórásából” fontos területek kiesnek. Szóljanak a vevők! A ^ fogyasztók érdekében a belső ellenőrzés hatékonyságát növelni kellene. Sajnos, a forgalom meggyorsítása céljából az ellenőrök gyakran szemet- húnynak súlyos hibák felett. A szászvári kultúrcikkbolt- ban például a vállalati ellenőr után eszközölt konroll súlyos szabálytalanságokat fedett fel. Előfordul, hogy húsboltokban ellenőr jelenlétében követnek el szabálytalanságot (elmulasztják a bolt dolgozói áruátvételnél a minőségi ellenőrzést), Pécsett és vidéken gyakran megtörténik, hogy a szakszerűtlen, a vásárlókat megkárosító hússzéki darabolást nem észrevételezi az ellenőr. Bár a belső ellenőrzés sók kívánnivalót hagy maga után, saját érdekükben sokat tehetnek a fogyasztók Is. Minden vásárlónak jogában áll, hagy elenőrizze az áru minőségét, a pontos mérést és számolást, mégis kevesen élnek ezzel a jogukkal. Névtelen levelek tucatjait kapjuk havonta, de üresek maradnak a panaszkönyvek, a boltvezetőknél, a vállalati központban i alig-alig van reklamáció. A fogyasztók , megkárosításának csak úgy vehetjük elejét, ha mindenki megköveteli kifizetett pénze ellenértékét. Ezen túlmenően pedig a kereskedelmi dolgozók, valamin! a kereskedelmi vállalatok vezetőinek is meg kell tenniük a magukét. Harsányi Márta * x
