Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-26 / 253. szám
MM, OKTÓBER 26. napló Forog a „fekete ventillátor. Sikeres bemutató a KPVDSZ Művelődési Otthonban 44 Arról a bizonyt« ventillátorról van szó, amely örsi Ferenc drámájában őrjítő egyhangúsággal keveri a forró, ellentmondásokkal terhes gyarmati levegőt. Ez a szimbolikusan fekete ventillátor csak akkor lódul még eszeveszettebb körtáncra, ha ama bizonyos gyarmat urai belenéznek ebbe a haláltánoba és saját lelkiismeretük vonaglá- sait is felismerik benne. A néhány dramaturgiai fogyatékosságtól eltekintve, tipikus drámai helyzeteket felvázoló darab, egy tiszta hős helytállásán, egy lelkileg lezüllött gyarmati tisztviselő konfliktusán keresztül, s a társaság görcsös és megtisztuló reagálásai során kórképet ad a mások vérén élősködő birodalomról. A drámát néhány éve bemutatta a Madách Kamara- színház. De a téma napjainkban is fájdalmas időszerűséggel bír. A ventillátor surro- °ása mögött a B—12-esek ">'oraja szolgáltatja a kísérő muzsikát... Ezért volt sze- • encsés választás, hogy ez a zimpatikus, tehetséges gárda — a KPVDSZ Művelődési Otthon „Kiváló együttes” színjátszó csoportja _ annyi sike res vígjáték után megkísérelte és színvonalasan megoldotta ennek a tragikus, időszerű drámának az előadását. A jól végiggondolt értelmezés, a színészvezetés és a drámai helyzetek mesteri kiaknázása Rudolf Gyula rendező érdeme. A szereplők néhol még kissé nyersen, nem kellően oldottan és kiérlelten, de lelkesen és szívetszorítóan (különösen a II. felvonásban) oldják meg a jellemképükben jól körülhatárolt feladatukat. A két kiváló színjátszó: Lőcsei/ Ferenc és Heinrich Fe- rencné (az apa és az anya szerepében) most kissé merevebbnek és halványabbnak tűnt ’ a szököttnél. Lőcsey Ferenc alakítása a cselédlány- nyál vívott emberi küzdelemben forrósodott fel művészi — Az észak-daindoli törpe vízmű részére a Megyei Szolgáltató és Szerelőipari Vállalat készíti áz elektromos berendezést. A vízmüvet még az idén üzembehelyezik, s napi 26—30 köbméter víz termelésével segíti megoldani Dain- dol északi részének vízellátását. szintre. Tóth Éva (a lány) adta nekünk az egyik legkellemesebb meglepetést Illúzáó- keltően ábrázolta a kiégett, a szép iránt érdeklődő, a vádoló és megtisztult birtokoslány figuráját. Mozgásával, hangjával megoldotta elképzeléseinket. Tán csak a jellemben megbúvó kettősséget: a cinikus kiégettségtől a veszély vállalásáig feszült ívet — a fejlődést nem ábrázolja kellő következetességgel és hőfokon. Másfajta kettősséget, az alakítás kettősségét figyelhetjük meg Istók Andrásnál (ügyész): kitűnő pillanatokat, passzív percek követnek. Istók intellektuális színjátszó — érdemes hát az ügyész remek figuráját még tovább érlelni. Horváth Lajos (az orvos szerepében) alakításán érződik a művészi elképzelés tudatos végiggondolása. Temesi Éva (a merénylő) fizikai alkatával is megfelelően hozza a törékeny ellenálló lányról alkotott elképzeléseinket. Mintha egy vékonycsontú vietnami lánykát látnánk magunk előtt... Remeikül megoldotta az ügyésszel vívott lelki csatáját. Utoljára említjük az előadás legkitűnőbb szereplőjét: Bérces Gabriellát és Be- dekovics Jánost. Bérces Gabriella (a szobalány) szinte mindent tud, amit egy színjátszónak a legmagasabb fokon is tudnia kell. Az általa megformált cselédlány gúnyos és szelíd; alázatos és támadó; okosan figyelmes és bambán köaömlbös. .Minden hangot meg tud szólaltatni. Ott van a színpadon! Aki pedig uralja is az ez alkalommal igen szellemesen és gazdaságosan berendezett színpadot: az Bedekovics János. Bár időnként egy hajszál választja el egy jutási őrmester ábrázolásától, ez a művészi hajszál mindig megmarad (maradjon is meg!) és Bedekovics megvalósítja előttünk az eddigi legjobb alakítását. Őrmestere ravasz és közönséges, okos és erőszakos. Ö igazán a hatalom embere — a mindenkori hatalomé. Sőt maga az elnyomó hatalom! Végrehajtó csak, de hozza az elnyomás lényegét... Ezért is nem sértheti meg az ügyész pisztolygolyója sem: elpusztíthatatlan! Ő uralja ezt a világot: az aljas világ aljas eszközeivel. Csupán az a hallgatag kis merénylő lány erősebb nála, ha fizikálisán él is pusztíthatja. Mozgásban és hangban Bedekovics János alakítása kitűnő. Különösen az anyával való szerelmi játék és a számonkérési jelenet emlékezetes. Az előbbi mértéktartásával, az utóbbi erejével tűnik ki. Az előadás nagy technikai apparátust igényelt. A jó megoldásért illesse dicséret Babo- csay Miklóst. Tán csak a szórt, napfényt utánzó fényeket lehetne jobban sugározni. így nem érezzük eléggé a gyarmati forrósiágot. Végül egy utolsó kritikai megjegyzés: úgy véljük, hogy a művelődési otthonnak lenne annyi anyagi lehetősége, hogy egy ilyen nívós bemutatón résztvevők számára nyomtatásban is közölné a szereplők nevét. Ez a produkció több megbecsülést, jobb propagandát érdemel. A megvalósulásért azonban mind a művelődési otthonnak, mind pedig az együttesnek elismerésünket fejezzük ki. Ezt az előadást érdemes megnézni. Várady Géza Ma este 6 órakor MÚZEUMI SZERDA ESI EK Ma este 6 órai kezdettel indulnak a múzeumi szerda esték. Dr. Katona Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum—Ipar- művészeti Múzeum osztály- vezetője Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán (Rákóczi út 15.) tart előadást A magyar kerámia története, különös tekintettel a Siklóson létesítendő kerá- miakiállításra címmel. Ugyanekkor dr. Dankó Imre megyei múzeumigazgató Szigetváron, a vár előadótermében A déldunántúli hajdúság címmel tart előadást. Siklóson pedig a várban Sarkadiné Hárs Éva múzeumi csoportvezető Vázlatok a baranyai képzőművészet történetének utolsó két évtizedéből címen tartja meg előadását. Kováts Valéria muzeológus viszont Szentlőrin- can, a községi kultúrotthon- ban tart előadást, az év legnagyobb jubileumáról, a Zrínyi-emlékünnepről. Pécsvára- don, a kultúrotthonban Szabó Gyula muzeológus A spanyol polgárháború és Tarr Imre címmel tart előadást. Négy hónappal a határidő előtt . A METALLO- CHEMIA új üzemrésszel bővül, amelyben idáig importált börcser- ző anyagokat gyártanak. E 145 milliós beruházás eredeti határideje 1967. március 31. A beruházók a kivitelező .vállalatokkal együtt a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy az új gyárrészlegben a határidőnél 4 hónappal hamarabb megkezdik a próbatermelést. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat már megkezdte az NSZK-belí Zahn cég által szállított műszerek felszerelését. Eladták a nyájat Emberek viaskodnak a birkákkal. Elkapják két hátsó lábukat, s arra törekszenek, hogy kituszkolják őket az istállóból. A birkák nem akarnak elszakadni társaiktól, megfeszítik mellső lábukat, ellenkeznek, de hiába: nem bírnak a markos férfiakkal. Egyre több állat kerül ki a karámba, s mind kevesebb marad az istállóban. Hetvehelyen játszódik le a jelenet, a megye egyik szélsőségesen hegyvidéki tsz- ében. Ami történik, nem más, mint egy adás-vétel elkerülhetetlen aktusa. A vevő kiválasztja magának a továbbtenyésztésre alkalmas birkákat, a többi pedig megy a vágóhídra. Hallgatagon figyelem a rugdalózó állatokkal birkózó férfiakat, s nem értem, miért kell mindennek éppen itt, Hetvehelyen lejátszódnia, hiszen a hegyvidék meg a birkatenyésztés szinte elválaszthatatlan. Meg is kérdezem Farkas Gyulát, a hetvehelyi tsz állattenyésztőjét. — Nem kár a juhokérti — De kárt — mondja elkomoruló arccal —. De mit csináljunk, ha a tartásuk nem gazdaságos. Nem tudom elfogadni a választ. A vevő a magyar- hertelendi tsz, a hetvehe- lyiek közvetlen szomszédja. Magától értetődik, hogy itt van a hertelendiek állat- tenyésztője is. Megkérdezem tőle: — önöknél gazdaságos a birkatenyésztés? Az állattenyésztő fürkésző tekintettel néz vissza rám. Nem akarja elhinni, hogy nem tréfáltam. Kelletlen hangon válaszol: — Van már birkánk, enélkül is. Mit gondol, miért vennénk még, ha nem gazdaságos? Hétvehely másik szomszédja Bükkösd. Tekintve, hogy a bükkösdiek is épp aznap vásároltak birkát, amikor a hetvehelyiek eladták, elhatároztam, hogy megkérdezem azokat is. Elmentem Keresztespusztára (a bükkösdiek ugyanis ott vették a juhot), s feltettem a szokásos kérdést: — Önöknél gazdaságos a birkatenyésztés? Ahogy vártam, a bükkösdiek nevettek. S mosolyogtak a Gyapjú- és Textil- nyersanyagforgalmi Vállalat szakemberei is. Elmondták, hogy több olyan magán-bir- katenpésztő van a megyében. aki egész nyájai tart — bérelt legelőn. Még úgyis megéri nekik. De térjünk vissza Hetve- helyre, a birkavásár színhelyére! — Nincs férőhelyünk Ez nem hodály. hanem tehén- istálló. Örökké nem vehetjük el a helyet a tehenektől — mondja az állattenyésztő. Ez igaz, de a isinek saját erdeje, kőbánná la és mészégetője van. nem lehet nagy probléma hodá- lyokat építeni. A hetvehelyi tsz-nek kis- hiján 650 hold juhlegelője van. Ekkora területen nagyon sok birkát lehet tartani. A Gyapjúforgalmi Vállalat szakemberei szerint nem is mondunk sokat, ha kétmillió forintra taksáljuk azt a tiszta jövedelmet, amelyet a tsz a juhtenyésztésből évente nyerhetne. Tekintve, hogy a hetvehelyi tsz — annyi viharos év után — éppen most tűin felfejlődőben, s nagyon sok helye volna annak a pénznek, szükségesnek tartom megkérdezni az állattenyésztőtől: — Mi lesz később? Végképp lemondanak a juhtenyésztésről? — Nem, jövőre ismét elkezdjük — hangzik a válasz. — Természetesen előbb felépítünk két juhhodályt. — Szép tervek — mondom az állattenyésztőnek, — De hát mivel kezdik el? Hiszen most eladják az egész állományt?! IsisSs» — Valóban — bólint ai állattenyésztő — most eladjuk. Jövőre azonban újra vásárolunk egy nyájat. Eszembe jut, hogy a kis- hajmásiak is eladták a birkanyájukat. Egyik évben eladni, a másikban megvenni — gazdaságos ez? Magyar László Látogatás az ellenfél birodalmában (Bács-Kiskun megyei körkép II.) Kiskőrösről Petőfi, Petőfiről a nagy költő születésével kapcsolatos vita és Kiskunfélegyháza jut eszébe legelőbb a más vidékről ideutazónak. Legutolsó látogatásomkor egy szép pásztorhagyománnyal gazdagodva érkeztem meg a kiskőrösi állomásra, mely csalafinta vetélkedő kérdésnek is béillene: Petrovics Sándornak nehezen ment az üzlet Félegyházán. Fivérei sokat ártottak neki. — Egy jó mészárosnak viszont szerteágazók a kapcsolatai, ismerik a városiak, urak és parasztok, de leginkább a kunsági pásztorok körében otthonos, hisz gyakran látogatott a pusztára élőjó- .scágot vásárolni. A jókoma- =ág meghozta az eredményét a félegyházi kellemetlenségek 'ón is. Petrovics elhatároz- ■-> hogy Kiskőrösön nyit üz- c et. átköltözik oda családival együtt. Az asszony az íazás előtt már mindenórás volt és útban Kiskőrös felé a kocsi rázástól rosszul lett.- Régi ismerősökhöz, az or- er”áhvi csárdába tértek be ■é s-erpihenőre. A csárda • kkortájt még igen forgalmas volt, ide jártak esténként a környék pásztorai is. — A kisfiú. Petőfi Sándor itt született meg, a csárdásné is- orcoskodott a nagy esemény körül —• Nagy mulatás volt ezután, majd a pásztorok té- rüi:e'--fordultak és ajándékokkal léptek be a csárda ajtaján. Sziromostort hoztak az apának, egy báránykát az újszülöttnek s egy eint bort az anyának, emlegesse meg a gyerek, hogy pásztorok között született az orgoványi csárdában. * Kiskőrösről Kalocsáig még a vonat is gyorsabban közlekedik, pedig azelőtt arról volt híres ez a szárnyvonal, hogy a leglassúbb és legunalmasabb a MÁV hálózatában. Kalocsa a megye legősibb településeinek egyike. Az I. István alapította érsekség környéke feltételezhetően fontos honfoglaláskori körzet lehetett. A Szt. Pál tiszteletére emelt XI. századi székesegyház helyén azóta ' többször építettek templomot, a város a középkor történetében jelentős egyházi központ lett. A mai barokk székesegyház az érseki palota, kanonok-sor és a szeminárium épület által bezárt tér a város régi centruma, egyik legszebb alföldi műemléki egységünk. Az iskoláiról híres város az elmúlt évtized során óriási változásokon ment keresztül. Nincs még egy olyan hely, ahol annyi mindent kellett megváltoztam, s olyan sincs, ahol ilyen hatalmas energiával, jóformán a semmiből kellett modern, iparosodó, haladó szellemű várost alakítani. Ez az átformálódás Kalocsán példás eredményeket hozott A kéttornyú templom mellett ma emeletes új lakótömbök látszanak a városból, a Beloiannisz nevét viselő volt érseki park ma a szórakozás és pihenés pompás zöldövezete, a régi mély árkokkal „díszes” egészségtelen utcák új burkolatot és csatornát kaptak. A város büszkeségei az új ipartelepek. A jég- és szódagyár, a gombüzem és a finommechanikai gyár megváltoztatták a város társadalmi struktúráját is. * A híres török világutazó, Evlia Cselebi 1660 körül „ezernél több náddal fedett magyar házat” és „híres kerteket” talált a Duna-Tisza köz jelenlegi legnagyobb városa, Bács-Kiskun megye központja; Kecskemét helyén. A város fekvését nem a természeti szépségek, hanem fontos gazdaságpolitikai adottságok határozták meg. Népvándorláskori átmenőközpont volt már a VII.—VIII. században ez a vidék, s a honfoglalás után hamar mezőgazdasági centrummá fejlődött. A XIV. században a királynő mezővárosa lett. A reformáció itt is mély nyomokat hagyott. A török pusztítás után a XVIII. században óriási fejlődésnek indult a város, malomipara országosan is igen fontos volt, a timár és szücs-céh készítményei messze keresettek. A város szellemi életének hagyományai is a múlt századból erednek. A magyar dráma nagy alakja, Katona József a színházkultúra ápolásának vetette meg alapjait. Egy példa erre: hét éve indították el a kecskeméti Katona József Színházban a „Modern drámák” kamarasorozatot nemcsak a megyeszékhelyen, hanem Kalocsán is. A kezdeményezés óriási sikert hozott, Kalocsán például 350 bérlet talált gazdára minden esztendőben, s ez a szám telt házat jelent. Néhány mű az 1966/67. évi programból: Iván Klíma: Kastély, Peter Weiss: Vizsgálat, Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, Thornton Wilder: Utolsó leheletig. A műsor nem kíván további kommentárt. A város zenei múltja és kultúrája Kacsoh Pongrác és Kodály Zoltán nevével forrott össze s nyer igazán értelmet napjainkban. A Kecskeméti Végh Mihály által magyarra fordított LV. zsoltár szövegére írt Psalmus Hungaricus a megye zenei jelképe ma. Honnan ez az igyekezet, törekvés Kecskeméten, hogy igazán nagyváros legyen? Az eredményt a lehetőségek közös, okos és maximális kihasználásában kell keresnünk. Mathias János megszelídítette a futóhomokot, meghonosította a szőlőt a kietlennek hitt pusztákon, utódai ápolták és óriásira növesztették a kertkultúrát. A napfényben érő gyümölcs repülővel utazik a skandináv fővárosokba s az okos tervezés gyümölcse az országosan is első kecskeméti konzervipar. Ezek a lírának tűnő sorok, talán még egy kicsit csak a jövőt sejtetik, a gombamódra emelkedő tízemeletes lakóházak viszont már a jövőt alakító kecskemétiek otthonai. * Bács-Kiskun megye néprajzi képe a török hódoltság után alakult ki a különböző nemzetiségekből. A megye nagyrésze az úgynevezett Kiskunság őslakossága magyar (kun) volt, melyet a később betelepült délszlávok és németek, valamint cigányok egészítették ki a mai helyzetnek megfelelően. Ennek az etnikai összetételnek alapján bontakozott ki az a sokszínű néprajzi kép, melynek hagyományait gyűjti és ápolja nemcsak a tudomány, széles körben * lakosság is. A Halas és Félegyháza környéki kunsági pásztorhagyományok gyűjtését és irodalmi bemutatását már korábban említettük. Az érsekcsanádi és sze- remlei református magyarság dalai és táncai a helyi népi együttesek műsoraiban élnek tovább. A hercegszántói délszlávok színes népi kultúrájával nemcsak a bajai múzeumban, hanem az itt Baranyában már többször szerepelt híres tánccsoportjuk előadásaiban is megismerkedhettünk. A múlt század második felében kialakuló tarka kalocsai népviselet hímzései és pingálásai a világ minden tájára dolgozó Népművészeti Szövetkezet hagyományokhoz ragaszkodó munkáján keresztül szereztek megbecsülést a magyar népi kultúrának. Az irodalom, a zene, képzőművészet és tudomány képviselőit gyakran birta sajátos nyelvükön szólásra ez a gazdag, változatos, sajátos múltú megye, tájaival, városaival szorgalmas és küzdő embereivel, az elmúlt két évszázad során. Ez idő alatt a fuui- homokból „aranyhomok” lett s a sok szellemi kincs mellett szomszédaink az élniakarás- ból is követendő példát teremtettek. E néhány gondolat csak figyelemfelkeltés volt az október 28-án lezajló nagy rádió:- vetélkedő előtt, mert a>: mázán jő játéknak haszna is kell, hogy legyen. Dr. Bár ii Gábor
