Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-22 / 250. szám

tm. OKTÓBER SS.

napló

5

Ülést tartott a Városi Tanács VB

A társadalom védőszárnyai alatt

Félezren a pécsi Gyógypedagógiai Intézetben felújítják az épületet, korszerűsítik a berendezést

A Gyógypedagógiai Intézet működését legutóbb 1963. szeptember 13-iám tárgyalta a Pécsi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az eltelt három esztendő alatt nagy előrehaladás történt mind a tárgyi feltételek, mind pedig a pedagógiai munka tekintetében. Kitelepítették az intézetben lakó személyeket és intézményeket (a Gyermek-. Ideggondozó kivételével, de á jövőben ezt is megoldják), s e tény jelentős fejlődést eredményezett^

210 bentlakó

Míg az intézet költségvetése 1963-ban 2,8 millió forint, 1966-ban már 4 millió, az 1967. évi előirányzat pedig közel 5 millió forint. A tanulók száma (a kihelyezett osztályokkal együtt) emelkedett: a tanulócsoportok száma jelenleg 34, a növendéklétszám 550. ebből hetven állami gondozott. A bentlakásos férőhelyek száma 210, negyven százalékkal több mint három évvel ezelőtt. A napközis tanulók létszáma 60, megduplázódott. Az intézetben beszédhibában szenvedő óvodáskorú, valamint általános és középiskolás tanulók számára beszédhibát javító tanfolyam működik. Ezenkívül az intézet állományába tartozó négy gyógy-testnevelő tanár tizennégy csoportban közel 700 gyógytestnevelésre utalt általános, és középiskolás. tanulóval foglalkozik. Az intézet. . ezzel a létszámmal Pécs összes értelmi fogyatékos tanulóinak, a megyéből pedig az enyhén fogyatékos tanulók 60 százalékának beiskolázását oldotta meg.

Az iskolában tartott növendékek zöme, körülbelül 80 százaléka • enyhén, a többi súlyos értelmi fogyatékos. A teljesen képezhetetlen tanulókat a tankötelezettség alól felmentik. A tanulók körülbelül 70 százaléka végzi el a gyógypedagógiai iskola nyolc osztályát, s az életben mint segédmunkások megállják a helyüket. A többiek sajnos megállnak a fejlődésben és ezekkel a 16. életévüket betöltött tanulókkal semmit sem tudnak kezdeni. A gyógypedagógiai foglalkoztató intézetek felszámolása következtében ezeket a tanulókat — főleg állami gondozottakat —kény— 18 vagon rizst készleteznek a B. m. Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat raktáraiban a közelgő sertésvágási idényre.

telenek visszaadni a gyermek- és ifjúságvédő intézeteknek, ahonnan szociális intézetbe kerülnek. A nem állami gondozottakat visszaadják a családnak E kérdés rendkívül súlyos, országos rendezést kíván.

Az egészségügyi feltételek az intézetben sajnos elég mostohák. A fürdőszobák, mellékhelyiségek korszerűt^ lenek és nem elégségesek. Az intepnátusnak eddig nem volt megfelelő betegszobája, társalgója, olyan helyisége, ahol a növendékeket bizonyos alkalmakkor •— ünnepélyek, úttörőfoglalkozások stb. — ösz- sze lehetett volna vonni. A probléma most megoldódik körülbelül 220 személy befogadására alkalmas kultúrtermet létesítenek.

Üdülő a Balatonon

Az intézet bútorzata, felszerelése, szemléltető eszközökkel való ellátottsága kielégítő, a kollégium felszerelése viszont kiegészítésre szorul. Az intemátusi gyermekek — filleg az állami gondozottak — ruházata eléggé elhanyagolt. Az idén minden gyermek részére egy teljes rend ruhát vásárolnak ezzel biztosítják a növendékek egyöntetű megjelenését. A tárgyi feltételek javítása céljából már az idén megindították az intézet teljes felújítását és megoldják az intézet legfájóbb problémáját, az egészségügyi berendezések teljes felújítását.

A 210 bentlakó növendéknek sajnos nincs sportolási lehetősége. Egy 30x50 méter nagyságú köves és kavicsos udvarom játszhatnak csak, amely erre a célra kicsi. Különösen súlyos a helyzet nyáron, mert az állami gondozottak egész éven át az intézetben vannak. Most ez is megoldódik. A Balaton mellett nyaralót vásárolnak amelyet a gyógypedagógiai intézet a Megye utcai gyermekotthonnal közösen egész szünidőben használ. A szükséges költségfedezetet a végrehajtó

bizottság már korábban biztosította.

Külön osztály az általános iskolákban

A gyógypedagógiai alanyok száma a jövőben is növekedni fog. Ennek egyik oka: növekednek a követelmények az általános iskolákban. Elhangzott egy olyan javaslat, hogy a nehezen kezelhető gyermekek részére — minden iskolában akadnak ilyenek, de férőhely hiányában nem tudják elhelyezni őket intézetben —, hozzanak létre külön osztályt Pécsett.

Leacril

kollekció

A milánói vegyészeti anyagok gyára a közelmúltban bemutatót tartott Budapesten műszálakból készült kötöttárukból. Képünkön: narancssárga-fehér összeállítás látható.

Mustra lovakból

Ötszáz lovat hizlalnak Falotabozsokon

export „ p44

Korlátlan

exportlehetőség

jó vevő. Csak egyre ügyel, hogy minél nagyobb állatokat vegyen, mert a vámot darab után fizetik. Mi ebben igyekszünk a kedvére lenni. De jöjjön talán ki, nézze meg a lovakat!

Kitűnő üzlet

Felvásárolják az öreg lovakat

— A ló tulajdonképpen az egyik leghízékonyabb állat. Amint nincs hajtva, azonnal hízni kezd. S ha mellette az abrakadagját is felemelik, nyomban fényesedni kezd a szőre, napok alatt eltűnnek a kiálló csontok. Két hónap alatt két és fél, három mázsa húst „rakunk” itt rájuk, aztán rendelhetjük a vagont. Pipó bácsi nem finnyás, igen

Litván kórus Pécsett

Október 25-én este 7 órakor hangversenyt rendeznék Pécsett, ahol egy litván kórus is fellép. A rendező szerveik: a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége. A Liszt-teremben tartandó hangverseny első részében a Pécsi Tanárképző Főiskola vegyeskara és a Nevelők Házának kamarakórusa lép fel Tillai Aurél vezényletével, továbbá a Pécsi Földművesszövetkezet Janus Pannonius leány-kamara- kórusa Ivasivka Mátyás vezényletével. A műsor második részében lép fel a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság „Aidas” férfikara. Vezényel: Juozász Vánágász. Zongorán kísér: Lidia Orláuszkáj- tye. A belépés díjtalan.

CIQÁNYNAPKÖZI

Jó rajt — fél siker, — nemcsak futóbajnokok szólás-mondása ez, hanem az élet törvénye.

Bogádmindszenten a cigánynapközit azért hozták létre, mert az első osztály fele megbukott, s a lehető legnagyobb volt a mulasztás. 1963-ban ideiglenes napköziben 30 apró új-, felsőtelepi és páprádi cigány gyetek kapott helyet és ingyen reggelit, ebédet, uzsonnát. 1933 óta aztán jócskán megszaporodott a létszám: az idén szeptembertől minden cigány gyerek napközis, hetvennyolcán vannak és ötven bejáró gyerek, mert körzeti iskola a bogádmind- szenti. A bejárók maximálisan 6 forint térítést fizetnek. Az idei tanévben költöztek át a régi istállóból átalakított iskolába, ahol ebédlőt biztosítottak a napközinek, meg konyhát, ahol immár

maguk főznek, nem pedig az állami gazdaság főztjét hordják ki, mint eddig.

A két apró házi tűzhely, amelyen 130 emberre főznek, szerény háztartásra vall. Villanytűzhely kellene persze, ámbár dicsérik a kosz- tot. A raktár sem raktár, télen nem lehet benne tárolni, mert megfagy az élelmiszer. Gond ez, az idegen is észreveszi anélkül, hogy említenék. Most elintézzük ennyivel: minden kezdet nehéz.

Napközi — ingyen. Megéri ez nekünk? Feltétlen.

— A cigány gyerekek elkezdtek rendesen járni az iskolába, a bukottak száma felére csökkent — emlékszik vissza Tóth Edit napközis nevelő. — Rászoktattuk a gyerekeket a rendre. Jelentéktelen dolognak tűnik? Megtanítottuk őket kulturáltan enni. Rendszeresen

kezet mosnak. Az iskolában minden nevelő beírja a leckefüzetbe a napi házi feladatot, pontosan tudjuk, mit kell számonkérni. A gyengébbeket korrepetáljuk. A cigány gyerekeknek érthetően nagyon kevés a szókincsük, baj van a beszéd- készséggel ... Ezért játékórán diafilmet vetítünk nekik, utána elmondatjuk, visszakérdezzük a mesét és közösen javítjuk a hibákat.

Tóth Edit minden ideje a gyerekeké. Tíz éve tanít, tizenkilenc évesen kezdte. Szigetvár mellől került ide. A cigány-napköziben a sok kis barna arcon a drágakőként csillogó szemek Edit nénire szegeződnek.

— A kedvence?

— Nem teszek különbséget, mindegyiket egyformán szeretem.

(ma)

A telepre vezető rövid úton arra gondolok, hogy egy tsz- elnöknek sok mindenhez kell értenie, főlég az üzlethez. Juhász Géza irodájában havonta egyszer.... megjelenik az olasz, hogy üzletet kössön. Pipó bácsi hem akármilyen kereskedő, Podovici és Cordá- hi, a két legnagyobb olasz vágóhídtulajdonos állandó bizományosa, s mint mondják, maga is milliomos. A lovakon gazdagodott meg. Ahol más nem tud venni, ő ott is vesz. Állítólag „ő agitálta meg” annak idején Dick Aladárt. a Pécsi Állatforgalmi Vállalat munkatársát, hogy csináljanak már valamelyik tsz-ben egy lóhizlaldát, nem kerül az sokba és ő garantálja, hogy a kövér lovat egy szálig elviszi.

— Dick Aladárt régóta ismerem — meséli Juhász Géza. — Két évvel ezelőtt ő adta az ötletet, s azóta is hálás vagyok neki érte. Jóformán semmi beruházás nem kellett hozzá, mert volt két istállónk, amivel nem tudtunk mit kezdeni. Szerflás. szabad- tartásos épületek ezek, melyekben marhát tartani — kipróbáltuk — nem lehet Csak annyit csináltunk, hogy a jászlaikat megemeltük. Aztán, hogy a hely megvolt, felvettem a kapcsolatot Báder Árminnal, egy régi helybeli lókereskedővel, aki azóta Pécsre költözött. Megegyeztünk. Neki az égvilágon más dolga nincs, mint 150—200 kilométeres körzetben felhajtja a sovány lovakat a tsz számára. Messzebbre csak akkor mehet, ha minden kötél szakad, mert nagy távolságról szállítani igen költséges, míg közelről lábon hajtjuk a lovat ide. Másik kikötésünk, hogy nyolc forintnál többet nem adhat kilójáért Egy ló után három munkaegységet kap — nálunk 40 forintot ér egy munkaegység —, s mi ebben az évben kb. 500 lovat hizlalunk meg. Tény, hogy nekünk is, neki is megéri. Az idén már ő is tagja a tsz-ünknek. Szinte állandóan úton van, tegnap is hat jó lovat vett Dombóváron.

A „jó ló” alatt Juhász Géza biztosan olcsó lovat értett, mert a telepre érve bizony jó lovat nem láttunk. Különösen az újakon látszik meg a sok hiba: bete” pókos lábak, kiálló bordák, hályogos szemek. Az ide érkező lovak 80 százaléka vagy egy szemére vagy mindkét szemére vak, s jó részük sánta, az életkoruk pedig 10—20 év között mozog.

Palotabozsokon, a megye egyetlen lóhizlaldájában egyszerre 100 ló hízik, s havonta 40—50 darab, azaz négy-öt vagon lovat visz el innen az olasz kilónként 12 forint 30 filléres árban. Egy lovon átlag 600—700 forint tiszta haszna van a tsz-nek. Ez látszólag nem nagy összeg, s Juhász Géza meg is jegyzi, hogy kis tételben ráfizetnének, de így, hogy évente 500-at hizlalnak, nagyon megéri.

Október 1-ig 303 kövér ló ment exportra, s ezekért kétmillió 230 ezer forintot kaptak. A munkaegység értékét a lóhizlalás 2—3 forinttal növeli, de ezt nem szabad ilyen egyoldalúan vizsgálni, mert ennél sokkal nagyobb a kihatása. Először is épületkapacitásukat a lovak révén tudják tökéletesen kihasználni, másodszor a tagoknak munkát kell adni, s az új ágazat 10—12 tsz-tagnak ad állandó megélhetést, harmadszor az értékes lótrágyával látják el a kertészetüket és a szántóföldeket A tsz termésátlagainak emelkedésében nyomon követhető a szakszerű talajerő-visszapótlás, — itt évente megtrágyázzák a földek egynegyedét.

A lóhizlalás csak kisegítő üzemág ebben a kicsi, de kiváló állattenyésztő tsz-ben, ahol minden hold szántóföldre 2,5 mázsa húst értékesítenek.

— Mindaddig csináljuk, míg üzlet — mondja Juhász Géza, a tsz elnöke, majd hozzáteszi —: s ha meg már nem lesz bolt a kövér ló, egyszerűen abbahagyjuk, s akkor mi történik? Semmi. Hisz nem fektettünk bele komoly összeget.

Egyelőre azonban még jó ára van a lónak. A TERIM PEX biztatja őket, a kövér lő nemes valuta az országnak Juhász Géza mentegetőzésképpen — pedig az effajta szemfülesség inkább dicséretet érdemel — elmondta, hogy ezek a mustralovak azelőtt, míg a hizlaldájukat meg nem nyitották, csontig lesoványod va kerültek a vágóhídra. Csak a bőr meg a csont ért rajtuk valamit, hisz húsuk alig volt. ök ezekből a csontozó lovakból olyan kövér lovakat esi-, náltak, melyeken csak úgy reng a hús, s megkapják darabjáért a 7—8000 forintot, a magyar állam pedig a devi-. zát.

— Bábelőadás október 23-án, vasárnap de. 10 órakor Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.). a Bóbita- együttes bemutatja Andersen: A bűvös tüzszerszám című mesejátékot. (X)

Kirakatok

dicsérete

Néhány hete sok tízezer különböző korú pécsi polgártársammal együtt naponta többször is találkozom a Pécsi Állami Áruház kirakataival, A szép, barna tónusú háttérfotók már a ki rakatok ..építése” közbp-' megragadták figyelmemet majd Somogyi Géza bácci hangulatos írása a „Mecsek ősz”-ről arra ösztönzött hogy elidőzzem a tablók é; előterek előtt, alaposabban elmerülve külön-külön együttesen is a szép ősz* kirakatokban.

Mellettem emberek mentek tova vagy álltak mee egy-egv pillanatra, volt aki hosszabb Időre is, de minden arra járó legalább egv pillantást vetett a kirakatokra. És így van ez minden alkalommal, amikor arra járok, minden esetben ez* tapasztalom.

Vagyis naponta sok ezer ember látja a kirakatokat és azok az arra járókra hatnak, nevelik őket, ízlésüket alakítják. Egy-egy képzőművészeti kiállítást nem »gy esetben mindössze néhány százan, a legjobb esetben kétezren tekintenek meg, és a látogatók zömmel azok közül kerülnek ki, akik valamilyen oknál fogva vonzalmat éreznek a képzőművészetek Iránt.

Távol áll tőlem, hogy a? említett kirakatokat vagy bármelyik képzőművészeb kiállítást is egyenlő értékként egymás mellé állítsam Rokon, de két teljesen különböző területről van ttt szó. És ha mégis egymás mellé került írásomban s kettő, annak oka igen egyszerű: mindkettő egyaránt hat az ízlésre, alakítja azt. mindkettő esztétikai élményt, nyújt. De a kirakat észtéi- tikája nem céltudatosan nevel, legalábbis nem általában, mert a kirakat feladata elsősorban nem művészi élmény nyújtása, nem valamilyen szép és nagyszerű emberi eszme formába foglalása és elmondása, nem ilyen ünnepi jellegű, hanem hétköznapi: árut közvetít,

propagál, felhívja a figyelmet nemegyszer egészen hétköznapi vagy prózai használati cikkekre, ajánl... és folytathatnám, hogy az elmondottak mellett még hűlvén „szürke” funkciókai lát el az áruközvetítés, a kereskedelem szolgálatában

Ugv érzem, a Pécsi Állami Áruház kirakatai — az áruház születése, vagyis V> esztendő óta — nagyon sokat fejlődtek, és akár elsődleges funkciójukat tekintiük (az áru propagálását), akár a másodikat (a spontán esztétikai tömegnevelést, tömés ízlés-formálási), jól teljesítik feladatukat.

Az elmúlt években sok szép kirakat-sorozattal szolgálta említett feladatait az áruház művészgárdája, élén Wéber Jánossal, a dekorá ciós osztály vezetőjével, ak’ az áruház megalakulása óta tehát 17 éve látja el fejadatát ebben a munkakör ben és ez alatt az idő alatf egy tehetséges fiatal rend? zőgárdát nevelt ki Horv 'o Antal, Farkas Ferencné. Za lai Budáné és Bezdán Má ria személyében.

Az együttes másik vezeti tagja Pintér János reklám grafikus, aki hihetetler munkabírással és kimeríthetetlen ötletességgel készíti a kirakatok dekorációit tablóit, plasztikáit és munkájával alapvetően járul hozzá az áruház kirakatainak művészi hatásához.

A „Mecseki ősz” kirakatsorozat nagyon jól sikerűit, méltó állomása az együttes jól ívelő, jól összeforrott munkásságának, és hiszem hogy a következő, a ..Me cseki tél”, méltó folytat.:** lesz a mostani szép kirakatsorozatnak.

—di-