Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

napló 1966. OKTÓBER & 2500 néxőt befogadó sportcsarnok épül Pécsett 1970-ben adják át az új létesítményt - Dél-Dunántúl sport- és kulturális központja lesz az új sportcsarnok A Városi Tanács VB. legutóbbi ülésén Rózsahegyi Mátyás, az MTS Pécs városi Tanácsának elnöke bejelentette, új, korszerű, modem, minden igényt kielégítő sportcsarnok épül Pécsett. A szurkolók örömére Régi kívánsága teljesül ezzel a teremsport híveinek. A megye és a város sportkultúrája országos viszonylatban figyelemre méltó eredményekkel dicsekedhet. Egész sereg sportágban a legjobbak kö­zé küzdöttek fel magukat a pé­csi sportolók. Válogatott atléták, tornászok, ökölvívók, úszók, ko­sárlabdázók, kézilabdázók, lab­darúgók. nevelődnek a pécsi sportklubok szakosztályaiban. Nemcsak a város, de a megye testnevelési sportmunkájának to­vábbfejlődése érdekében égetően szükségessé vált a sportcsarnok felépítése. A pécsi sportkedvelők nagy örömmel és megelégedéssel fogadták a bejelentést: az MTS megyei és városi Tanácsának El­nöksége sikeres akciójának ered­ményeként a megyed és városi tanácsok, és az MTS országos szerveinek támogatásával felépül Pécsett a sportcsarnok. Rózsahegyi Mátyás, az MTS Pécs városi Tanácsának elnöke birtokában van az új sportcsar­nok beruházási oélokmánya, a tervezési program, mely a nép­gazdaság! beruházás keretében épülő létesítmény pénzügyi fede­zetét Is tartalmazza. A sportcsar­nok beruházását a Városi Tanács Tervosztálya bonyolítja le. Kivi­telező: a Baranya megyei Építő­ipari V. A 2500 nézőt befogadó létesítmény helyét is kijelölték már. A Tüzér utca, Bolygó utca és a Mártírok útja által hatá­rolt területen, az új Tejüzem alatt épül fel a sportcsarnok. — Huszonnégymillió forintos be­ruházáshoz a Városi Tanács 11, a Megyei Tanács 3 és az MTS or­szágos szervei 10 millió forintot biztosítanak, — kaptuk a tájé­koztatást Rózsahegyi Mátyástól. Az ütemezés szerint 1967-ben el­készülnek a létesítmény teljes tervdokumentációi. 1968 elején kezdenek, hozzá az építkezéshez é-j a létesítményt a tervek sze­rűit 1970. augusztus 20-án adják át a pécsi sportolóknak. Prágában, Bécsben, Ljubljaná­ban, Pozsonyban a legutóbbi években korszerű, hipermodern, sok ezer nézőt befogadó sport- csarnokok épültek. A pécsi sport- csarnok tervednek végleges elké­szítésénél az EM Középületter­vező vállalat munkatársai fel­használják a külföldi nagy sport- csarnokok terveit. Aki megfordult ezekben a remek létesítmények­ben, csak a legnagyobb megelé­gedéssel és csodálattal nyilatko­zik az építők és a tervezők öt­letes megoldásairól. — A sportcsarnok helyének ki­jelölésénél — folytatta Rózsahe­gyi Mátyás — az Illetékesek fi­gyelemmel voltak a városrende­zési tervekre, a sportcsarnok mel­lé kispályákat létesítünk, köz­vetlenül a létesítmény mellett fedett uszoda Is épül, így való­ságos sportkombinát alakul ki. A létesítmények könnyen megköze- lithetőek lesznek, hisz forgalmi útvonalakkal ellátott területen épülnek. A sportcsarnok főbejá­rata a Mártírok útja felől lesz. Az alapozási munkálatoknál és a kispályák létrehozásánál számí­tunk a sportoló fiatalok, a város sportszerető dolgozóinak társadal­mi munkájára. A tervezők mindenre gondoltak A sportcsarnok 50x34 méteres nagy küzdőterének magassága 9 , méter lesz, parkett padlózattal és olyan megoldással, hogy az ál­landó nézőtér mellett újabb ülő­helyek elhelyezésével ökölvívó mérkőzéseik megtekintésére 4000 nézőnek Is lehetőség nyílik. A labdajátékok — kézilabda, kosár­labda, röplabda sportágak képvi­selői mellett a teremsportolók — ökölvívók, birkózók, cselgáneso- zók, súlyemelők, tornászok, asz­taliteniszezők, vívók — is meg­felelő otthont nyernek, melyben nemcsak edzéslehetőség, de ver­senylehetőség Is biztosítva lesz részükre. Az atléták és tenisze­zők is használhatják a sportcsar­nokot, mely Dél-Magyarország sportéletének központja lesz a nagy helyi, országos, nemzetközi versenyek megrendezésével, de törneggyűlések, hangversenyek, kulturális események megtartását is szolgálja majd. A tervezők mindenre gondol­tak — mondotta Rózsahegyi Má­tyás, — öt tv és öt rádió-ripor- terfülke épül. 80 főnyi újságíró gárdának biztosítanak helyet munkára, külön telex-gépet Is kapnak dolgozó szobájukba a ri­porterek. Jól felszerelt öltözők, orvosi szobák, gyúrótermek, ver­senyiroda, zsüriszobák, gondnoki lakás mellett megfelelő számú büféről és ruhatárról is gondos­kodnak. Két 7x7 méter méretű kondicionáló termet is létesítenek, nagyszerűen felszerelt szertárak, raktárak épülnek. Hamarosan indal a munka A tervek elkészülése után ha­marosan munkába kezdenek. 1970. augusztus 20-a, a sportcsarnok átadásának időpontja — úgy érezzük, fordulópontot Jelent majd a megye és a város sport­életében. Uj korszak indul meg az eddiginél Jobb, szebb sport- eredményekkel. Hegyi István MÁI SPORTMŰSOR Labdarúgás. NB b B. mérkő­zés: Komlói Bányász—Budafok, Komló, 14.30. NB n. mérkőzé­sek: PVSK—Pápa, PVSK-pálya, 14.30, Székesfehérvári MAV—Pécsi Bányász, Székesfehérvár, 14.30, — NB m. mérkőzések: Pécsi Ércbá­nyász-Pécsi BTC, Ujmecsekaljai pálya, 15.00. PEAC—Szekszárd, Ifjúsági stadion, 10.00, Lábod— Pécsi Helyiipari, Lábod, 15.04, Máza-Szászvár—Mohács, Szászvár, 15.00. Megye! mérkőzések: P. Elő­re—P. Dinamó, Postás-pálya, 15.00, Vasas I. Bányász—Hidas, Vasas I. bányatelep, 15.00, P. Vasas—Má- gocs, Ifjúsági-stadion, 8.30, P. Kinizsi—Pécsvárad, Kovácstelepi- pálya, 9.00, Siklós—Bóly, Siklós, 9.00, P. Honvéd—Pécsszabolcs, PVSK-pálya, 9.00, Szigetvár—P. Postás, Szigetvár, 14.30. Kézilabda. NB I. mérkőzések: P. Bányász—Bp. Spartacus, nők, Pécsújhegy, 10.00, Pécsi Bányász —Újpesti Dózsa, férfiak, Fécs- üjhegy, 11.00. NB EL mérkőzé­sek: Lőrinci—Pécsi Dózsa, fér­fiak, Lőrinc, 10.00, Veszprém— Komló, férfiak, Veszprém, 10.00, Dunaújváros—Pécsi VM, nők, Du­naújváros, 10.00. Kosárlabda. NB L mérkőzés: PVSK—Bp. Honvéd, férfiak, PV- SK-csamok, 10.30, Pécsi Postás- Szegedi Postás, férfiak, PVSK- csarnok, 8.00, Kecskemét—PEAC, férfiak. Kecskemét, 10.00, Szegedi Postás—PEAC, nők, Szeged, 10.15, Szigetvári VM—Bp. Egyesült Gyógyszer, nők, Szigetvár, 11.00, Pécsi Tanárképző—Bp. Egyesült Gyógyszer, férfiak, Tanárképző Főiskola, 11.30. Teke. NB I. mérkőzés: Tata- í bánya—Pécsi BTC, nők, Tatabá- j nya, 10.00. NB Eb mérkőzések: j Pécsi BTC—Bp. Cserzők, férfiak, < BTC-terem, 11.15, P. Szikra- Nagykanizsai Bányász, férfiak, Kokszmű-pálya, 10.30, Pécsi Bá­nyász—Rózsa Ferenc Építők, Bá- j nyász-pálya, 8.00. Asztalitenisz. NB L mérkőzés: i Bp. Postás—Pécsi Ércbányász, j férfiak, Budapest, 8.30. NB n. \ mérkőzés: Dorog—PEAC, férfiak,! Dorog, 8.30. Röplabda. NB 1. mérkőzés: Szeged—PEAC, nők, Szeged, 9.00. j NB n. mérkőzés: Kaposvári Dó-! zsa—Pécsi Dózsa, férfiak, Kapos- < vár, 10.00. Atlétika. Országos váltóbajnok- í Ságok, megyénk legjobbjainak részvételével, Budapest, 9.30. Kerékpár. Megyei hegyiverseny, rajt 9.00, Sétatér, cél: Dömör- kapu. Sportlövészet. Országos vidék­bajnokság, a Pécsi Dózsa és az MHS versenyzőinek részvételé­vel, Szeged, 8.00. Ökölvívás. Területi csb. mérkő­zés: Pécsi Bányász—Máza-Szász­vár, Pécsújhegyi Bányász sport­ház, 9.00. Tenisz. Megyei párosbajnokság, BalokányJ pályák, 9.00. Torna. Területi n. osztályú Ifjúsági fiú és leány bajnokság, Veterán Bányász-sportoló felelős poszton Nem mese, ha olyan módon is kezdem. Volt egyszer egy kis serdülő labdarúgócsapat úgy harminc évvel ezelőtt Pécsbánya- telepen, tele igyekezette;!, merész ifjúkon ábrándokkal — akik előtt váratlanul, furcsa módon, mint ahogy csak a mesékben olvasható — egyszerre csak megnyílt az ér­vényesülés kapuja. Félszegen be­léptek, de ott már felnőttesen vi­selkedtek. Mondom, három évtizeddel ez­előtt történt, a délnyugati labda­rúgó bajnokság elsőosztályú ta­belláján a két utolsó helyet a két rivális, a pécsbányatelepi és a mecsekszabolcsi bányász-csapat foglalta el. A bentmaradás ára, az osztályozó megnyerése. Radios edző fantáziájára és merészségére jellemző, hogy megelégelve az öregek tétlen játékát, határozott: a DPAC fekete-fehér mezét — pár régi játékost kivéve — a kö- lyökcsapatra húzta és elindult ve­lük Mecsekszabolcsra. Nem tu­dom, él-e még és merre jár, de jó lenne megkérdezni, mire gon­dolt a sípszó előtt. A későbbi ér­zését már ismerem, mert a köly­kök pár perc múlva vezetést szereztek, megnyerték a mérkő­zést, egy hét múlva a visszavá­gót is. A mai felnőttek; az akkori kölykök valószínű a pontos ös­szeállítást is blokkba tudnák dik­tálni, de én most csak pár isme­rős nevet ragadok ki a csapat­ból: Kirsching, Stier, Sudár, Kri- vanek.»# Nem nézek fel, csak a perzsa­szőnyeg mintáival játszom, nem akarom megzavarni az emléke­zést, hiszen megteszik azt he­lyettem mások. Gyakran rezze­nünk fel a csendben stier Jó­zseffel, amikor kopogtatás hallik a pártiroda ajtaján. A belépő kérdez, vagy egy elvégzett mun­káról tájékoztat. Már elcsenget­ték a négv órát. a Szénibányászati Tröszt székházában, az érkezők száma mégsem csökken, hiszen a párttitkárra háruló gondok, fel­adatok nem szűnnek meg a mun­kaidő végét jelző csengőszóval. Tovább válogatunk a múltból. Két alkalommal is megtörtént, hogy Stier Józsefet — a nem is a legmagasabb osztályban játszó fiatal fiút — az újságírók szava­zata a hét legjobb magyar 11-ébe választotta. Soha nem volt kiállít­va, csak egyszer volt sérült. Az akkori vézna, magas fiú napjait a föld alatt töltötte, a csillék bi­rodalmában. Délelőtt a szénért küzdött, a létfenntartásért, a jobb délután pedig I Mindez nem is lényeges. A tör­ténetek sem, az eredmények sem, a gólok sem. csak maga a sport! Az emlékek zöme csak azért szép, mert a sporttal kapcsolatos. — Mindent a sportnak köszön­hetek, az egész pályafutásomat, azt is, amivé lettem. Általa utaz­tam be az országót, így tágult a látóköröm, ismeretekkel gya­rapodtam. ott, a csapatban vál­tam közösségi emberré, az edzé­seken állhatatos kemény munká­ra tanítottak, a mérkőzéseiken küzdoképességem fejlődött. Az emberek sokfajta típusát ismer­tem meg közelebbről is, egyben a gondjukat, nehézségeiket. Bátornak lenni, vállalkozni, egymásért is áldozatot hozni, helytállni — igaza van Stier Jó­zsefnek — mindezek a kifejlő­dött képességek gazdagon gyü­mölcsöznek a mozgalmi munká­ban is. * I * I Stier József életében azonban most már egész más szeredet tölt be a sport. Ügy mondja — még a fél életét jelenti — de üi- kább kikapcsolódni, fielüdülnli pihenni zarándokol a pályákra. Azonban válogatás nélkül. Lát­tam ’már a Tüzér utcában edző­mérkőzésen, a PVSK-páiyán az atlétáknak szurkolni, Pécsújhe* gyen, a kézilabda stadionban. Jde a pártirodába eljutnak a spor­tolók problémái is, akik segít­séget várnak. De, néha a napi hivatalos feladaton túl ’s feliz- zik, még aktív részt vállai a sportban. mikor arról beszél, hogy jó lenne egy korszerűbb sportház Üjhegyen, a pályát mi­lyen módon kellene bővíteni, sür­geti az új tekepálya sorsát Részt vett a Sportcsarnokban ren­dezett Országos Sportaktíván, nem érdemtelenül kapta az MTS díszoklevelét, amire még ma is nagyon büszke. — Ügy belülről sem válhat szét a párttitkár és az ember, talán mégiscsak akad kiválasztott sport* ág, kedvenc csapat? — Ha felüdülni akarok, akkor Üjhegyre megyeli, a kézilabdá­zókhoz. ott nem lehet csalódni. Ha véletlenül gyengébben is . megy a játék, lelkesedéssel pó­tolják. Nem véletlenül rajong a közönség ezért a két példásan összeforrott kollektíváért. — És a labdarúgó csapat, hi­szen ott van a közvetlen folyta­tás, szintén a baloldalon? — Ügy érzem, a nagyobbik fiam közelít meg. Sajnos, ő nem olyan gyors, mint én voltam és egylábas. Persze, ha sérülése rendbejön, még talán fejlődhet. Természetesen, neki is szurko­lok. A kisebbik fiam pedig a tar­talékcsapat egyik hátvédje. Hát ilyen ember Stier József a párttitkár, a sportember. An­nak a so kéz érnék akartam be­mutatni, akik a pályákról isme­rik és ezután is minden alkalom­mal találkoznak majd vele. Somogyvári Valéria Sporthorgászat A Nagy Lajos Gimnázium fiataljai körében mind népszerűbb > sport lesz az atlétika. Jakab Ferenc és Czéh László testnevelőtanárok > irányításával szépszámú fiú és lány látogatja az edzéseket az Egye­temi Tornacsarnok melletti pályán. Fotóriporterünk az edzés elején, a láhyok bemelegítő gyakorlatáról készített felvételt. Halfogási verseny a Pécsi tavon A Baranya megyei Horgá­szok Intéző Bizottsága októ­ber 9-én rendezi meg a Pé­csi tó ünnepélyes átadása al­kalmával a megye horgász egyesületei részére halfogási csapat- és egyéni versenyét. A szeptember 15-i határidőre beérkezett nevezések szerint a megye 16 Horgász Egyesü­lete közül 12 egyesület nevez­te be négy felnőttből és egy ifi-horgászból álló ötös csa­patát. A versenyszabályokat az Intéző Bizottság minden egyesületnek megküldte. Érdekessége a versenynek, hogy ez alkalommal a fogott halakból a csapatoknak ha­lászléfőző tudományukból is vizsgázniok kell. A halászlé minőségét elbíráló bizottság döntése alapján győztesként kikerülők a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat vándor­serlegét és egyéb értékes dí­jakat nyerik el. Hasonlóan ér­tékes tisztelebdíjakkal és okle­velekkel jutalmazzák a fogási verseny győzteseit és helye­zettjeit is. A verseny díjait intézmények, hivatalok és vál­lalatok ajánlották fel. A horgászok helyszínre szál­lításáról az Intéző Bizottság az AKÖV útján gondoskodik. Október 9-én a pécsi autó­busz pályaudvarról Orfűne az autóbuszok a következő menetrend szerint indulnak: Pécsiről indul: 5,00 órakor; Orfűre érkezik: 5,35-kor. Pécs­ről indul: 9,30-kor, Orfűre érkezik 10,05-kor. Orfűről (templomtól) indul: 17,15-kor; Pécsre érkezik: 17,45-kor Őr- fűről (s. kis tótól) indul: 19,00- kor; Pécsre érkezik: 19,35-kor. Az Intéző Bizottság ezúton is kéri a horgászok összes­ségét és az érdeklődőket, fe­gyelmezett magatartásukkal segítsék elő. hogy a horgász­verseny méltóképpen illesz­kedjék be a tó ünnepélyes átadásának műsorába. Az In­téző Bizottság közli a verse­nyen nem induló horgászok­kal. a verseny Jde^'e alatt a nagy tavon csak a verseny­zők horgászhatnak. Az orfűi kis tavon egész nap lehet horgászni. M’lven fogásokra számíthatunk októberben? Ebben a hónapban már tar- tósabb szén időre nem szá­míthatunk. A levegő hőmér­sékletének csökkenésével a víz hőmérséklete is csökken, bár, különösen a nagyobb tömegű vizek hőmérséklete jó­val lassabban. A tavak és las­sú folyású vizeikben a növény­zet, a hínárfélék kezdenek süllyedni. Az időjárástól és a víz hőmérsékletétől függően a növényi csalik ideje lassan le­jár s az úgynevezett „húsos menü”, a földgiliszta, légy- pondró stb. kezd előtérbe nyo­mulni a békés halaknál is. A rablóhalak fogásánál a partmenti nádszegélyek előtti úszós, élőhalas vagy villantó- zó csukázás lehetőségeire hív­juk fel a horgászok figyelmét. A villantózók gondoljanak ar­ra, hogy Ids vili an tokra csak méreten aluli bugyiikat” fog­hatnak. Most nyílik bővebb lehetőség villantóval a bali- nozásra is. És nem utolsó sor­ban most nyílik jó alkalom, még széles, esős időben is a süllőzésre. Itt vékonyhúsú, hosszúszárú 1—3-as számú tű­hegyesre fent horgot használ­junk. Mivel a süllő az aka- dékos helyeken tartózkodik* gondoljunk már jó előre a gyakori beszakad ásókra, s en­nek megfelelően szereljük fel magunkat kellő számú tar­talékhoroggal és ólommal. Mentsük a kinnrekedt halakat! A megye illetékes szervei ezúton is felhívják a Duna és Dráva áradásai következtében a „kubik” gödrökben kinn­rekedt halak megmentésére a folyók melletti horgász egye­sületeket. Ne tűrjék el a hor­gászok, hogy a kinnrekedt rengeteg hal a vizek kiszá­radása következtében elpusz­tuljon vagy az orvhalászok zsákmányává váljon. Már ed­dig is kiemelkedően jó mun­kát végeztek a mohácsi hor­gászok. Ezúton is kéri a Hor­gászok Megyei Intéző Bizott­sága az érintett egyesületeket és azok minden tagját, vegyék ki részüket a mentési mun­kából, kövessék a mohácsi horgásztársak példáját. — A Pécsi Horgász Egyesü­letnél megváltozott a heti ösz- szejövetelek napja. Csütörtök helyett pénteken délután 6—8 óráig jönnek össze a szokott helyen. Halasftás Értesülésünk szerint az Inté­ző Bizottság már dolgozik a megye horgászvizeinek ezidei halasítási tervén. A szükséges halasit ás mértékét a vizek ez­idei haltermelés eredményei­től teszik függővé. Apilalmaskodás helyett tetteket! Beszélgetés a tornasportről Beszélni kell róla. Egyrészt azért, mert a nemrég lezajlott vi­lágverseny után ez a téma kí­vánkozik az első helyre, noha ezúttal inkább a konzekvenciák levonása kerülhet napirendre. Na, meg azért Is, mert ml pécsiek, baranyaiak kicsit Illetékesnek is tartjuk magunkat a vélemény- nyilvánításra. Illetékesnek, hi­szen a pécsi tornasport nyilván­tartó listáján olyan nevek sze­repelnek, mint az olimpiai és vi­lágbajnok Tass Olgáé, aki je­lenleg a francia női tornász vá­logatottak edzője, de büszkék va­gyunk a többiekre is: Csicskár Máriára, Bácsberger Györgyire, Kerényi Évára, Horváth Leonóra, Dévai Editre, Tolnai Mártára, Héder Jánosra, K. Varga Lajos­ra, hogy csak azok nevét említ­sük, akik az utóbbi évtizedben a magyar válogatott színeiben nem Is egyszer nagyszerűen megállták helyüket. Ki lenne hát a leglUétékesebb arra, — de most már egysze- mélyben, — hogy véleményt nyil­vánítson, mint az egykori sok­szoros magyar válogatott Várkői Ferenc, a pécsi tornasportnak szakavatott művelője, kézbentar- tója, fellendítője. És mi lehetett volna más az első kérdés, mint az: — ml az oka a magyar tor­nasport több éve tartó gyengél­kedésének? — Az, ami a többi sportága- í kénak is, — célzott az idei vi- S lágversenyeken tapasztalt félsike­reinkre, sikertelenségeinkre. — Tudomásul kell vennünk, hogy minden sportág, köztük a torna ; is óriási fejlődésen ment át. Évek i óta olyan magasak a követelmé­nyek, a szintek, hogy nyomonkö- vetésükhöz, elérésükhöz nem ele­gendő ma már a technika teljes | Ismerete, vagy az edzési lehető- i ségek maximális megadása. Mé- 1 lyebbre, messzebbre kell vissza- | nyúlnunk ahhoz, hogy a problé- i mák okait felderítsük — mon- 1 dotta —, és bizonyításképpen ré- | gi példákat állított szembe a i maiakkal. — Akármilyen furcsán hangzik 1 Is, de húsz-huszonöt évvel ezelőtt sokkal könnyebben ment a te­hetségek felfedezése, kiválasztá- 1 sa, mint ma, pedig hol voltak I még akkor a jelenlegihez ha­sonlóan felszerelt Iskolai torna­termek. — Az az érzésem, hogy e felszereltséggel inkább büszkél­kedünk, reprezentálunk, ahelyett, ; hogy teljes mértékben kihasznál- i nánk a lehetőségeket. Valamikor az Iskolai testnevelő órák felét , a torna, másik felét az atlétika i töltötte be, ma pedig? Ha nem is hozott volna fel pél­dákat, magunk is tanúsíthatnánk, hogy az általános iskolák mai testnevelő óráinak csak töredé­két képezi a torna tanítása. Per- | sze bizonyos okok miatt érthető i is, hiszen a tornatanitás sokkal több időt, fáradtságot igényel, mint a játékos sportok, köztük a kézilabda, a futball és az atlétl- ka elemi fokú művelése, melye- \ két éppen játékosságuk, szóra- i koztató jellegük miatt sziveseb- ben vállalnak a gyerekek Is, mint a fegyelemmel, önfegyelem­mel járó torna nehéz elemeinek aprólékos megtanulását. Mégsem marasztalta el ezért a kollégákat. — Na, persze, az Igazsághoz az is hozzátartozik — mondotta —, hogy hiába áll rendelkezésünkre jól felszerelt tornaterem, amlkoe kevés hozzá a nevelőórák száma. Pedig ahhoz, hogy tehetségeket neveljünk a tomasportnak, egyik követelmény az lenne, hogy már hat éves korban fogjuk be hozzá a _gyerekeket, a másik az, hogy időt Is kapjanak ehhez a nehéz munkához az általános Iskolák testnevelői. Szóval Itt kellene vál­toztatni, módosítani valamit. De azért, hogy vigasztalót la mondjon, néhány olyan példát is említett, amelyek, ha nem is ve­zetnek nyílegyenesen az említett problémák megoldásához de biz­tatóan közelítenek hozzá. — Nagyszerű kezdeményezésnek tartom a néhány éve beiktatott s máris rendkívül népszerűvé vált úttörő olimpiák megrendezését, melyek programjában helyet kap­tak a gyermektoma-bemutatók is. Nagyon bízom abban, hogy inspi­ráló hatásuk túljut a jelenlegi kereteken, s egyre inkább tömeg­méretűvé válik. De a tomasport más utánpót­lási lehetőségeiről is beszélt Vár­kői Ferenc. — Szinte kínálkoznak rá a gyér- mek-balettiskolák — mondotta. — Csak ki kellene válogatni közü­lük azokat, akik alkalmasabbak, tehetségesebbek a tornára, mint a balettre. Tehát a tomasportunk gyengélkedése feletti aggodalmas­kodás helyett Inkább tettekre, ké­sedelem nélküli cselekedetekre lenne szükségünk. S. Gy. Az MTS Országos Elnöksé­ge által — a tagnyilvántartás egységesítésére — kiadott ha­tározat végrehajtása során több helyen adódik vita a középiskolások és Ipari tanu­lók hovatartozását Illetően a sportegyesületi tagság kérdé­sében. Elősegítette a vita ki­alakulásét az, hogy a felsőbb szervektől többféle utasítás látott napvilágot. A különböző viták elkerülése és a tag­nyilvántartás egységesítése érdekében az MTS Baranya megyei Elnöksége az 1966. szeptember 22-1 elnökségi ülé­sén a következő határozatot hozta: „Felhívja a középfokú iskolai sportegyesületek ve­zetőinek figyelmét arra, hogy tartsák magukat az Útmuta­tóban közöltekhez, mely sze­rint a társadalmi sportegye- sületekhez kiadott tanulók maguk választhatják meg anyaegyesületüket. A társadal­mi sportegyesületekhez ki­adott tanulókon kívül a töb­biek csak saját Iskolájuk sportegyesületében lehetnek tagok. A fenti határozatot úgy kell értelmezni, hogy a társadalmi sportegyesületek­hez kiadott tanulókat az Is­kolai sportegyesületek ne akar. dályozzák meg abban, hogy a társadalmi sportegyesületnél legyenek tagok és az iskolá­nál vendégsportolók. Ugyan­akkor a tanulók az Iskolai sportegyesületet is választ­hatják anyaegyesületnek. Eb­ben az esetben a társadalmi sportegyesületnél 'esznek ven­dégsportolók. A megyei el­nökség a határozat betartá­sát ellenőrizni fogja. Tagnyilvántartás

Next

/
Oldalképek
Tartalom