Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-22 / 250. szám
19««. OKTÓBER 22. napló 3 A siklósi járás pártértekezlete (Folytatás as 1. oldalról) vedelme pedig 6923 forintról 9914 forintra emelkedett. Felépült a járásban 1348 lakás, tavaly 72 százalékkal több lakásépítési kölcsönt adtak ki, mint 1960-ban, és négyszer annyi áruvásárlási hitelt. A lakosság takarékbetét állománya öt év alatt megháromszorozódott. A pártértekezlet beszámolója behatóan foglalkozott a járás előtt álló feladatokkal. Az ipar területén a minisztériumi iparhoz tartozó üzemek mellett előtérbe kerül a továbbiakban a tanácsi és a szövetkezeti ipar, a lakossági ellátás. A következő évek leeíontosabb ipari feladatai közé tartozik a siklósi járásban az új beremendi cementgyár építése, a kesztyűgyár exporttermelése, valamint a nagyharsányi kőbánya és a drávaszabolcsi lengyár fejlesztésével kapcsolatos feladatok. A mezőgazdaság területén a figyelem többek között a Dráva gátrendszerének, a járás déli és nyugati része csatornarendszerének korszerűsítésére irányul majd. A beszámoló a továbbiakban részletesen elemezte a járás kommunistáinak fegyelmezett, értékes munkáját, majd az eddiginél is nagyobb feladatait. A párt tagjaitól a nagyobb feladatokhoz odaadó munkát kért. Érdemes jól dolgozni A beszámolót vita követte, melyben elsősorban a gazdasági jellegű kérdések kerültek előtérbe, az ideológiai harc problémáiról inkább csak az ifjúsággal kapcsolatos teendőknél esett szó. A gazdasági élet helyi problémáival foglalkozott többek között Búcsú András, a kesztyűgyár igazgatója. Beszélt arról a gazdasági kísérletről, melyben a siklósi üzem is résztvesz, beszélt a gazdaság- irányítás új vonásairól, mindenek előtt pedig az üzem saját problémáiról, és eredményeiről, melyek között minden bizonnyal előkelő helyet foglal el a devizahozam jelentős növekedése. Az üzem a hazai és a baráti országok piacainak teljes kielégítése mellett a tőkés országokba a tervezettnél 38 százalékkal — Bethlen Miklós halálának 250. évfordulója alkalmából október 27-én a rádió „Magyar pamasszus” című sorozatának műsorában emlékezik meg a magyar történelem kiemelkedő alakjáról. Felidézik „önéletírás” című munkájának legérdekesebb fejezeteit, többek között azt a részt, ahol mint egyetlen szemtanú beszámol Zrínyi Miklós halálának körülményeiről. több kesztyűt exportált. Dr. Pálfi Károly, a Villány—Siklósi Állami Gazdaság igazgatója a szőlő rekonstrukciójáról, az új telepítésekről, az itt kialakult termésátlagok túlteljesítéséről beszélt, amit elsősorban annak segítségével értek el, hogy szakítottak az avult módszerekkel. Sándor József, a Beremendi Cementgyár igazgatója az üzemben folyó kongresszusi mun ka versennyel foglalkozott, bejelentve, hogy az üzem felajánlásának eleget tesz, december elsejére teljesítik éves tervüket, és terven felül 8 millió forint értékű építőanyagot adnak a népgazdaságnak. Hasonlóképpen gazdasági jellegű problémákkal foglalkozott felszólalásában Szép Lajos, üzemi gárttitkár és Roskó Zsig- mond tsz-elnök. Felszólalt a vitában Putics József elvtárs is, aki a nemzetközi helyzet elemzése mellett foglalkozott a második ötéves terv eredményeivel, s a harmadik ötéves terv első tíz hónapjával, a párt vezetőszerepének kérdéseivel, majd a következőket mondta: — A vezetőségválasztó taggyűlések ismét bebizonyították, hogy a párt tagjai nem szemlélői, hanem alkotó részesei a szocializmus építésének, és éppen ezért mondhatjuk, hogy a párttagság eddig végzett munkájával biztosíték lesz arra, hogy meg tudjuk valósítani a IX. kongresszus határozatait. Földes Andrásné elvtársnő hozzászólásában előbb a nemzetközi helyzet bonyolult voltával foglalkozott, hangsúlyozva, hogy bár a nemzet- köd helyzet élesebb, bonyolultabb lett, ez a körülmény azonban nem változtatta meg a szocialista haladó erők világbefolyásának növekedését A továbbiakban a párt belső életének problémáiról, a fiatalok neveléséről és a pártirányításról beszélt, végül pedig így fejezte be: — A pártértekezlet is bizonyította, hogy a kommunisták munkája nem eredménytelen: érdemes jól dolgozni. Ez minden számvetésnél fontos, mert erőt, magabiztosságot ad a kommunisták számára a következő, a nagyobb feladatokhoz. A vitában felszólalt még Czupi György, dr. Horváth Mihály, Kemény Lajosné, Gzeigler László, Gulyás József és Pethő Sándor. A járási pártbizottság tagjai A beszámoló feletti vita befejezése után a küldöttek meg választották a 47 tagú járási pártbizottságot, illetve a 28 szavazati és a 2 tanácskozási joggal rendelkező küldöttet a megyei pártértekezletre, köKővesűf saját erőből Saját erőből épít köves bekötőutat a pogányi termelőszövetkezet a harkányi úttól 1400 méterre fekvő majorjáig. Az új utat november 7-éré szándékozzák befejezni. zöttük Földes Andrásáét és Földvári Jánost. A 47 tagú új járási pártbizottság tagjai: Bagi István, Balázs Klára, Benke János, Bíró Sándor, Bernáth Ilona, Bitte Ferenc- né, Bors László, Czégény Lajos, Czupi György, Dohocz- ki Antal, Gulyás József, Horváth István, dr. Horváth Mihály, Horváth László, Hermann Károly, Jelics László, Kovács Gábor, Kiss Emil, Kőszegi Pál, Kapitány Sándor, Kanyar Sándor, Kocsis István, Lengyel János, Löffler József, Nagy Józsefné, Móricz Géza, dr. Miseta József, Orgyán Sándorné, Papp Pálné, Patak János, Pál De- zsöné, Peti József, Perzsa Jenő, dr. Pálfi Károly, Pethő Sándor, Roskó Zsigmond, Sándor József, dr. Szabó József, Sebők István, Szenttamási Nagy Pálné, Szendi Joó László, Tihanyi József, Topor Lajos, Újlaki Tivadar, Vass Józsefné, Varga Lajos és Vida Sándor. A járási pártbizottság tagjai ezután soraikból titkos szavazással megválasztották a járási párt-végrehajtó bizottságot, melynek titkára dr. Szabó József, tagjai pedig Biró Sándor, Vida Sándor, Móricz Géza, Sándor József, Roskó Zsigmond, Kiss Emil, Papp Pálné, dr. Horváth Mihály, Czégény Lajos és Varga Lajos lett. A fegyelmi bizottság elnöke Kapitány Sándor, tagjai: Gulyás József, Wágner Józsefné, Huber Dezső, Vókó Ferenc, Török Zsigmond és Bognár József. Thiery Árpád Ma délután 4 órakor Leleplezik Tarr Imre emléktábláját Tarr Imrének a múzeumi hónap keretében felállított emléktábláját ünnepélyes keretek között ma délután leplezik le a Szent Vince utca 14. számú ház falán. Dr. Takács József, a Hazafias Népfront Városi Bizottsága titkárának megnyitója után az emléktáblát emlékbeszéd keretében Wieder Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottságának titkára leplezi le. Az ünnepségen közreműködik a MÁV Igazgatóság Zenekara, a Gyárvárosi Uttörőzenekar, a Nagy Lajos Gimnázium Irodalmi Színpada és a Városi KISZ- Bizottság. Salakút Mecsekfaluról Dávidföldre A Mecsekfalut Dávidfölddel összekötő gyalogút az érdekelt lakosság társadalmi segítségnyújtásával fog megépülni a közeljövőben. A tanács által kiszállítandó salakot a gyalogjáró leendő használói teregetik el, a tanács pedig •— az építési anyagon kívül — a gyalogjáró mellett húzódó vízlevezető árok létesítésével járul hozzá a környéken lakók kívánságának teljesítéséhez. Tiszán innen, Dunán túl Párviadal a rádió előtt Bácska és Baranya között Már egy hét sem választ el bennünket október 28-tól, a Magyar Rádió „Tiszán innen, Dunán túl” című honismereti vetélkedőjének pécs— kecskeméti, illetve Baranya— Bács megyei középdöntőjétől, melynek során Mohács és Baja külön is vetélkedik. Pénteken este 20 óra 30 perckor a Kossuth-adón hangzik fel a szignál, és kezdetét veszi a nagy mérkőzés ... A Rádió budapesti stúdiójában már este nyolc órakor elfoglalják helyüket a fővárosba szakadt „tükék” legjobbjai, örsi Ferenc és társai, hogy a „pesti kecskemétiekkel” vegyék fel a küzdelmet. Nem kisebb feladat vár azonban a Városi Művelődési Ház Déryné utcai helyiségében nyolc órára összegyűltek- re és a rádiókészülékek mellett ülő pécsi szurkolókra sem. A szó klasszikus értelmében nem is tekinthetők szurkolóknak, mert bárki, aki a feladott kérdések valamelyikére felelni tud, a 60-50-es telefonszámon közölheti a művelődési házban tartózkodó „törzsgárdá”-val. A Városi Tanács művelődésügyi osztályának megvan a gyakorlata a szervezésben. A vetélkedő estéjén ügyeletet tartanak a vidéki postahivatalok, a művelődési háznál gépkocsik teljesítenek szolgálatot, megyénk, illetve városunk „kémei” értékes jelentésekkel tértek vissza az ellenfél fellegvárából. És történt még néhány intézkedés, amit elhallgatunk, mert mit lehessen tudni... Van egy dolog azonban, amire a Városi Tanács legügyesebb és legfőbb előadója, sőt az egész osztály sem képes. A pécsi tőkéknek maguknak kell társadalmi eseménnyé tenni a vetélkedőt. Május 20-án, amikor Debrecent kétvállra fektettük, éppen csak a fekete lobogók hiányoztak a Vörös Hadsereg útja házairól. A 139 ezer lakosú alföldi város egy emberként keseredett el, a vetélkedő szervezője — mint afféle szövetségi kapitány — alig tudott pozíciójában megmaradni. Nos, ilyesmi kitelik Pécstől, Baranyától is..; De ne fessük az ördögöt a falra. Díszdoktorrá avatták Hajdú Gyula professzort Pénteken az Eötvös Lorántf Tudományegyetem aulájában ünnepi közgyűlés keretében díszdoktorrá avatták Hajdú Gyula professzort, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetőjét. U ozzánk, baranyaiakhoz *• különösen közel áll dr. Hajdú Gyula elvtárs, akiben nemcsak a jogtudományok nemzetközileg elismert professzorát, hanem a megye munkásmozgalmának kiemel kedő, fáradhatatlan harcosat is tisztelhetjük. Az idén 80 éves dr. Hajdú Gyula elvtárs — a század elején — Pécsett folytatta tanulmányait és már a jogászévek alatt haladószellemű, harcostollú újságíróként ismerte meg aa akkori politikai közvélemény) Az egyetem befejezése után, 1907-ben az ügyvédi pályára lépett és a korábbinál is szorosabb kapcsolatot alakított ki a pécsi munkásmozgalom, a Szociáldemokrata Párt vezetőivel a proletá- riátus ügyét szolgáló sztrájkok, tüntetések szervezőjeként, gyűlések szónokaként vett részt a megmozdulások ban. 1907-től kezdve állandó tagja volt a párt pécsi vezetőségének is, küldöttként szerepelt a párt országos tanácskozásain és a munkásság hangját hallatta a városi törvényhatósági bizottságban, ahová a párt jelöltjeként beválasztották. Az első világháborút követő „őszirózsás forradalom” a pécsi Nemzeti Tanács titkári teendőivel bízta meg, majd a forradalom kibontakozásának véget vető szerb megszállás idején a baranyai háromszög magyarságának megőrzéséért vívott 18 napos általános sztrájknak állt az élére. Az 1919- eg proletárforradalom hírére a fővárosba indult, ahol Somogy megye népbiztosi teendőinek ellátására kapott megbízást. Hívó szavára a pécsi bányászok, üzemi munkások serege szökött át Somogyba a demarkációs vonalon és harcolt a proletárforradalomért. A Tanácsköztársaság bukása után először emigrációba kényszerült, majd visszatért Pécsre, ahol a szerb megszállás ellenére módot keresett a munkásmozgalom erőinek szervezésére, a fehérterror elől Pécsre menekülők segítésére. 1921 nyarán a III. Internacionálé Moszkvában tartott kongresszusára dr. Hajdú Gyula vezette a baranyai munkások küldötteit, akik a Pécsi Szocialista Párt több mint 12 000 tagjának munkájáról, a szerb annexiós törekvések ellen küzdő pécs —baranyai háromszög helyzetéről terjesztettek elő jelentést. A II világháború után. 1945 júliusában franciaországi emigrációjából tért vissza szűkebb hazájába, Baranyába, hogy ismét részt vállaljon a párt szervezéséből. a szocialista építőmunkából. 1946-ban iparügyi államtitkárrá, majd 1947-ben igazságügyi államtitkárrá nevezték ki. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán 1949 óta egyetemi tanárként neveli az új jogásznemzedéket. Dr. Hajdú Gyula elvtárs nevét tudományos körökben több — idegen nyelvekre is lefordított — könyv, tanulmány tette ismertté. Az emigrációban két könyve jelent meg: ezekben a kapitalizmus általános válságát, illetve — azzal szembeállítva — a Szovjetunió eredményes tervgazdálkodását írta le. A felszabadulás után Szuverénitás, lefegyverzés, semlegesség, valamint Semlegesség a hidegháborúban címmel jelentek meg monográfiái. A héten alkalmam nyílt arra, hogy Budapesten talál- kozhassam dr. Hajdú Gyulával. Jelenleg is jó egészségnek örvend és a tanításon, a nemzetközi jogi tanszék vezetésén kívül gyakran tart előadásokat, számos társadalmi kötelezettségnek tesz eleget. Aktivitását talán eléggé szemlélteti, ha számszerűleg „csak” annyit említek, hogy a különböző intézmények felkérésére tartott előadásainak száma az utóbbi tíz évben elérte a háromszázhuszat; Dr. Hajdú Gyula elvtárs kérésének teszek eleget, amikor ezúton is tolmácsolom az egykori baranyai harcostársaknak, elvtársainak küldött üdvözletét. Mi pedig — a díszdoktorrá avatása alkalmából — meleg szeretettel köszöntjük őt és további ;ó erőt, egészséget kívánunk munkásságához. Igaz Sándor Pártértekezlet a szigetvári járásban A szigetvári járás kommunistái október 20-án, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel a járási művelődési ház nagytermében tartották meg pártbizottság- és küldöttválasztó pártértekezletüket, melyen jelen volt Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára és dr. Bedő Pálné, a megyei párt VB tagja, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A munkabizottságok megválasztása után Dittrich József, a Szigetvári járási Párt- bizottság titkárának beszámolójára került sor, majd a pártértekezlet résztvevői mondták el véleményüket az elmúlt négy év eredményeiről, országos kérdésekről és a jövő feladatairól. Az értekezlet következő napirendi pontja a Járási Pártbizottság tagjainak és a megyei pártértekezleten résztvevő küldöttek megválasztása volt. A pártértekezlet 41 pártbizottsági tagot, 11 szavazati és egy tanácskozási joggal rendelkező küldöttei választott. Pártbizottsági tagok: Adonyi István, Bernáth Béla, Bognár József, Bogár Gábor, Bányász István, Bujdosó László, Borbás János, Dittrich József, Fogl Ferenc, Fóris János, Füge István, dr. Fülöp István, dr. Gerencsér Sebestyén, Egres Imréné, Hallgató Józsefné, Hauszknecht Sándor, Horváth János, Haraszti János, Háttá József, Hendzsel Istvánná, Illés Fe- rencné, Jancsula Vince, Jánosa József, Kertész Ignác, ir Kovács János, Kövesfalvi Sándor, Keszthelyi Róbert, László Gyula, László Emil. Lőrinc János. dr. Mécs László, M - cséri Lajos, Majnai Józseí Neiczer József, Orosz Mátyás. Paluska Sándor, Papp Zoltán, Túri László, Tönkő Zoltán, Újházi József és Varga József. Küldöttek a megyei pártértekezletre: Novics János, dr. Bedő Pálné; Dittrich József, Papp Zoltán, László Emil. Kövesfalvi Sándor, Túri László, Bernáth Béla, Mike Józsefné, Kertész Ignác, Tomp* Ferenc, (tanácskozási joggai.) Eszenyi János. A Szigetvári járási Pártbizottság titkárának ismét Dittrich József elvtársat választotta, majd megválasztotta a végrehajtó bizottságot és u fegyelmi bizottságot is. — ' Végrehajtó Bizottság tagjai: László Emil, Bernáth Béla Túri László, Kertész Ignác, Papp Zoltán, Jancsula Vince. Fogl Ferenc és dr. Gerencsét Sebestyén. A fegyelmi bi~r>rt- s~g elnöke Orosz Mátyás Tagjai: Majnai Józseí. Bedeai József, Keszthelyi Róbert és Varga József. ! nincs még lejátszva ez a meccs! A pécsi tükéknek — és Baranya egész lakosságának — érdeklődését még nem késő felkelteni. Most az egyszer nem elsősorban a fiatalsághoz szólunk. Részvételüket szívesen látjuk, de a vetélkedő estéjén a művelődési házban nem tömegekre, hanem egy-egy szakterület kiváló ismerőire, a múzeum, a levéltár, az Idegenforgalmi Hivatal, a pécsi közép- és felsőoktatási intézmények, a nagyobb pécsi vállalatok, a Statisztikai Hivatal szakembereire, a pártbizottságnak a területet jól ismerő munkatársaira lesz szükség; írókra, zenészekre és így tovább — hogy Pécs—Baranya, vagy akár Kecskemét—Bács bármilyen nevezetessége kerüljön is szóba, kelljen bár a legszokatlanabb feladatot is megoldani a versírástól kezdve a hegedűszólón keresztül az angol .nyelvű szöveg lefordításáig, mindig legyen önként jelentkező, aki megvédi a patriarchális színek becsületét. (Kéri)
