Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-22 / 250. szám
2 napló 1966. OKTOBER 22. Jugoszláv parlamenti küldöttség Moszkvában A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés küldöttsége, amely csütörtökön érkezett Moszkvába, pénteken Edvard Kardelj vezetésével látogatást tett a Lenin-mauzó- leumban és koszorút helyezett el. A szalagon ez a felirat áll: „A nagy Leninnek, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés küldöttségétől”: A küldöttség tagjai megtekintették a Kremlben Lenin volt dolgozószobáját és lakását is. A látogatók könyvébe a következőket jegyezték be: „Mindenki, aki tiszteli Lenin lángelméjét, csak hálás lehet a szovjet embereknek, mert megőrizték ezt a lakást, ahol minden az élő Leninre emlékeztet.” Vietnami jelentés A kalózgépek folyami védőgátakat bombáznak Nyolcvan bevetés a VDK ellen — A dél-koreai elnök Da Nangba érkezett — Súlyos gazdasági helyzet délen Az amerikai haditengerészet bombázó gépei csütörtökön ismét fokozottabb erővel, 80 bevetésben támadták Észak Vietnamot A monszunesőzések következtében az elmúlt héten viszonylag csekély volt az amerikai légitevékenység a VDK felett. Most elsősorban üzemanyagraktárakat és közlekedési útvonalakat bombáztak a kalózpilóták. Támadták a Thanh Hoa környékén húzódó gátrendszereket is. A dél-vietnami hadszíntereken csütörtökön viszonylagos csend uralkodott, eltekintve a partizánok néhány rajtaütés- szerű akciójától és a dél- vietnami kormányerőknek a Mekong deltájában folytatott úgynevezett tisztogató hadműveletétől. Pák Csöng Hí dél-koreai elnök pénteken Da Nangba érkezett. Ezen a támaszponton állomásozik a dél-vietnami agresszióban résztvevő 45 000 dél-koreai katona legtöbbje. Mint ismeretes, Pák Csöng Hi Á „kulturális forradalom" egyre nagyobb ellenállásba ütközik A Pravda a kínai eseményekről Moszkva: A napokban Pekingiben Mao elnök nyitott gépkocsin elhaladt mintegy másfél millió vörösgárdista és katona előtt. A Pravda pekingi tudósítója szerint megjelenésével újabb lendületet kívánt adni a kulturális forradalomnak, amely maguknak a kínai vezetőknek a beismerése szerint egyre nagyobb ellenállásba ütközik. A tények azt mutatják, hogy a kulturális forradalom mindenekelőtt azok ellen az emberek ellen, mindenekelőtt a kommunisták ellen irányul, ,ofr,akik kifejezik, hogy sem bel-, sem külpolitikai vonatkozásban nem értenek egyet Mao eszméivel. Egy sangháji középiskola vörösgárdistái tornatanárukat „körözik” Pekingben. A köröző falragaszok szerint a tornatanár gúnyt űzött Mao eszméinek a magasugrásban való alkalmazásából. A tanár Mao Ce-tung eszméinek gondos tanulmányozása ellenére többször eredménytelenül kísérelte meg a magasra állított léc átugrását. A testnevelő tanár ezenkívül kijelentette, hogy a kulturális forradalom tulajdonképpen hatalmi harc, mely rendetlenséget és nyugtalanságot keltett az országban. Egy pekingi textilgyálr munkásad röplapjaikon azt írják, hogy a kulturális forradalom miatt sok munkaóra elveszett és csökkent a gyár termelése. A Pravda pekingi tudósítója rámutat, hogy ma már kivétel nélkül a „sötét ellenforradalmár bandita” bélyeget sütik rá mindazokra, akik pozitívan nyilatkoznak a szovjet oktatási rendszerről, óvnak az önkénytől vagy a szocialista országokban bevezetett gazdasági reformokat dicsérik. El nem kötelezettek csúcsértekezlete ü j-D e 1 h h Pénteken reggel, magyar idő szerint 7 órakor, az újdelhi köztársasági palotában Indira Gandhi indiai miniszterelnök megnyitotta három el nem kötelezett állam — az Egyesült Arab Köztársaság, India és Jugoszlávia vezetőinek hármas értekezletét. Az EAK-ot Nasszer, Jugoszláviát pedig Tito elnök képviseli. A megnyitó ülés 40 percig tartott, majd Indira Gandhi közölte, hogy a csúcstalálkozó résztvevői — magyar idő szerint 12 órakor — zárt ajtók mögé vonulnak vissza bizalmas tanácskozásra. Nasszer elnök beszédében hangoztatta, hogy az indiai fővárosban barátok találkoznak, akiket olyan történelmi események közös élménye fűz össze, mint amilyen a ban- dungi, brioni és az új-delhi találkozó volt. A jelenlegi értekezlet természetesen — fűzte hozzá — nem oldhat meg minden problémát, „mi csak azért utaztunk ide, hogy megosszuk tapasztalatainkat, ily módon szolgáljuk az általunk meghirdetett elveket”. Nasszer elnök csütörtökön reggel virágkoszorút helyezett el Gandhi, Nehru és Sasztri sírján. részt vesz a jövő héten Manilában sorra kerülő értekezleten. Washington: Nem a harcoló csapatok létszámát kell növelni, hanem elsősorban a tűzerő fokozására van szükség —• erre a következtetésre jutottak Washingtonban a dél-vietnami helyzetet elemző katonai szakértők. A dél-vietnami erőteljesen inflációs gazdasági helyzet egyszerűen nem tudja elviselni az állandóan növekvő létszámú amerikai hadsereget. Mint ismeretes, McNamara legutóbbi délvietnami szemlekörútja után kijelentette, hogy 500 ezerre, esetleg 700 ezerre fogják növelni a Dél-Viet- namban állomásozó amerikai csapatok létszámát. A katonai szakértők szerint azonban már az eddig ott-tar- tózkodó 330 ezer amerikai katona is szinte megoldhatatlan gazdasági problémát okoz. Az amerikai pénzügyminisztérium havi jelentése szerint a vietnami háború a folyó pénzügyi évben 15—16 milliárd dollárba kerül majd az Egyesült Államoknak a tervezett 10,5 milliárd dollár helyett. Az elmúlt három hónapban ugyanis átlag 10 százalékkal többet költöttek a háborúra az előirányzottnál. Egy hét a világpolitikában 0 Péter János beszédének visszhangja 9 ENSZ-vita a leszerelésről • Amerikai kísérlet a „kör négyszögesítésére” Qéter János ENSZ-beszé- ■ dének nemzetközi visszhangja van — a leszerelés ügye és a vietnami konfliktus — az imperialisták fékezik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását — a biztonság feltételei: az NSZK ne jusson atomfegyverekhez. Az ENSZ-közgyűlés befejezte az általános politikai vitát, amely főleg négy kérdés csoporttal foglalkozott. A világszervezet 121 tagállama közül 108 ország képviselője vett részt a vitában. Ez majdnem négy hétig tartott és jelentősége abban van, hogy megítélhető belőle a különböző államcsoportok hozzáállása _ a legfontosabb nemzetközi kérdésekhez. többek között a vietnami konfliktushoz, amely közvetlenül érinti a világbéke sorsát. A szocialista országok állás- foglalásai teljesen világosak és egyértelműek. Ehhez tulajdonképpen nem kell kommentár. Néhány afrikai és ázsiai ország képviselője a béke szempontjából szintén pozitív értelemben nyilatkozott a vietnami helyzetről. A nyugati országok képviselőinek többsége viszont igyekezett mentegetni az Egyesült Államok magatartását. A legtöbb felszólaló azonban elítélte az amerikaiak beavatkozását és kijelentette: a vietnami kérdés megoldásának egyetlen lehetséges módja a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadások feltételnélküli beszüntetése, a külföldi csapatok kivonása és a visszatérés azokhoz a tárgyalási alapokTömegszerencsétlenség Walesben Pénteken reggel fél 11 órakor Aberfan walesi bányászfaluban tompa dörgéssel megmozdult a meddőhányó. Az évszázados bányakitermelés mellékterméke, a hatalmas anyag- és salakhegy, a napok óta tartó, özönvízszerű esőzés következtében meglazult. A dombtetőn valóságos tó képződött, ami azután szétmá- lasztotta az egész képződményt. Csak néhány másodperc telt el. s bekövetkezett a katasztrófa: a salaktömeg csúszni kezdett, majd összeomlott és rázúdult a falu lakóépületeire. így a bányászgyermekek óvodájára is, ahol éppen foglalkozást tartottak. Körülbelül 200 gyermek tartózkodott az óvodában. 160-at az eltűntek listájára írtak. A kora délutáni órákban érkezett rendőri jelentés, rajtuk kívül, 21 halálos áldozatot említ. A bányában rögtön abbamaradt a műszak. Az emberek minden kezük ügyébe eső szerszámot felragadtak, s kétség- beesetten túrták az iszapos salaktengert, ami alatt a saját gyermeküket is sejtették. hoz, amelyek a genfi egyezményben vannak lefektetve. Az ENSZ-ben megvitatott problémák közül figyelmet érdemel még a leszerelés kérdése. vagy pontosabban az a mód, ahogy a különböző államok képviselői állást foglaltak ebben a kétségkívül nagy jelentőségű, bár a jelenlegi körülmények között nehezen megoldható kérdésben. A szocialista országok álláspontja közismert, de erről xz oldalról is többizben felhívták a figyelmet: a vietnami konfliktus rendkívül kedvezőtlen hatással van a leszerelés ügyére. Ennek ellenére talán mégis remélni lehet, hogy egy különösen érzékeny ponton; a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására megvan a lehetőség. Egy ilyen egyezmény létrehozása érdeke valamennyi országnak, érdeke a két vezető atomhatalomnak. a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak is. Gromiko amerikai látogatása során erről a kérdésről pozitívan nyilatkozott a sajtó képviselőinek. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása. vagy legalábbis korlátozása elé azonban az imperialista politika akadályokat gördít. Miközben az Egyesült Államok kormánya érdeklődést mutat e kérdés megvitatása iránt, olyan álláspontot foglal el, amely lehetetlenné teszi a megegyezést. Az amerikaiak ugyanis szeretnének ..összhangot teremteni” a nukleáris fegyverek eltiltása és a NATO atomfelfeewerzése között, ami persze képtelenség — ezt nevezi még a nyugati sajtó is „a kör négyszögesítésének —■ Hiszen egy eltiltó egyezménynek csak akkor van hatása, ha minden eshetőségre kiterjed. K omplikálja a helyzetet az is. hogy a NATO atomfelfegyverzése valójában Nvu- gat-Németországot is hozzájuttathatná az atomfegyverekhez, legalábbis olyan közvetett formában. amely egyformán meg felel Washington és Bonn jelenlegi érdekeinek. Viszont a világ békeszerető népei a biztonság egyik feltételének tekintik, hogy Nyugat-Német- ország ne jusson atomfegyverekhez és agresszív politikája ne fenyegethesse Európa, sőt a világ békéjét. PRÄV1CZ LAJOS: Hétezer gyertya fénye Október 21-én délelőtt kilenc óra körül erősített SS- őrség az első csoportot hajtotta a városon át. A csoportokban iskolásgyermekek, asszonyok, egyetemisták. munkások, szatócsok, öreg kragujeváciak voltak. Amikor az ítélet nélkül halálra ítéltek a géppiszto- lyos gyűrűben a városszéli utolsó házaknál jártak, egyre nyugtalanabbá váltak. Szerszámot nem kaptak a kezükbe, amiből esetleg erdőirtásra vagy futóárok ásására gondolhattak volna. Ez ellen szólt az is, hogy a géppisztoiyosok mögött maga a halál kísérte őket König képében. Megértette mindenki, hogy mire készül az SS. Féltek, de a halál- Lélelmen úrrá lett a gyűlölet. az élhiakarás, és a 600 ember egyik pillanatról a másikra szétszaladt ezen a helyen, ahol most állunk. De az SS katonák kétszeres gyűrűjéből nem menekülhettek. Aki nem állt meg, sorozatot lőttek belé. Az eo-'i'k SS az embermészárlás látí n megtagadta a további gyilkolást — a helyszínen agyonlőtték. A többi foglyot kezüknél összekötözték, de a mészárlás alaposságáért még külön ötvenes, százas csoportokban is egymáshoz kötözték őket. Ezután itt, ahol ezek a késő ősszel is tűzpiros színben nyíló virágok pompáznak, mind a hatszázat agyonlőtték. A városban nem voltany- nyi kötél, amely elegendő lett volna a barakk foglyainak öszekötözéséhez. Kötél helyett akkor dróttal fűzték egymáshoz őket. De már nem indítottak a hatszázashoz hasonló nagyobb létszámú csoportokat, hanem száz-százhúsz és háromszázas csoportokat vittek — most már le a patak partjára — és ott ölték meg őket. Ahány csoport, — annyi tömegsír ... Több, mint hétezer embert végeztek ki minden vizsgálat, törvényes eljárás, ítélet nélkül 1941. október 21-én délelőtt 9 órától nem egészen délután 5 óráig terjedő alig 8 óra alatt. A halottakat elrettentés végett nem temették el, csak két nap múlva. A barakkban még élvemaradt közel háromezer kragujevá- ci temette el a hétezret. — Amikor a hozzátartozók szeretteik keresésére indultak, csak arról tudhatták meg, hogy kiket temettek a tömegsírokba, hogy mi maradt hátra tőlük a vérrel festett réten. A gimnázium tanulóinak közös sírját néhány diáksapka, táskák, elszórt tankönyvek, füzetek jelezték ... Hatalmas emlékmű áll a kivégzett munkások, nők, öregek emléke- eztére a tömegsírok völgyében, a gimnázium közel 300 kivégzett diákjának tömegsírjánál. Amikor ott jártam, azon az október 21-i évfordulón avatták. — Bizonyára Önöknél, Magyarországon is bemutatták „Az ötödik osztályt is felhívták” című filmet? — fordult hozzám a tolmács. Ezekről a fiatalokról szól... A fasiszták még a cipőtisztító cigány fiúkat is kivégezték. Ott, a gimnazisták utáni harmadik virágos négyszögben vannak eltemetve. A cipőpucoló ládi- kák, szétszórt glancolókefék vezettek nyomra ... Az SS késő éjszakáig őrizte a halottakat, és akikben az élet legkisebb jelét észrevették, teljes géppisztoly-sorozatot lőttek bele. Teljes „munkát” végeztek! Legalábbis azt hitték. De a hétezernél több kivégzettből harmincán életben maradtak. Mozdulatlanul bevárták az éjszakát ég a sötétben sebesülten elvonszolták magukat. A város gyászbaborult. Kragujevácon nincs olyan ház, ahonnan nem halt volna meg valaki... A nürnbergi perben a 30 életbenmaradott közül az egyik tanút hitetlenkedve megkérdezték, hogyan végezhettek ki ennyi embert egy nap alatt, hiszen ez technikailag majdnem lehetetlen. Feltették a kérdést: — Mivel bizonyítja, hogy több mint hétezer embert lőttek le? A kragujeváci szemtanú azt válaszolta: — A városban hétezernél több gyertya égett és minden ház gyászolt.., Jugoszlávia honvédő háborújában 1 600 000 ember vesztette életét, de ez volt a védtelen emberek legtömegesebb elpusztítása. Alig maradt élve fiatalember a városban, az is elment partizánnak ... Az SS büntetőszázad tovább vonult a városból — „büntetni”. König őrnagy valószínűleg vaskeresztet kapott volna, dehát az ilyen emberi bőrbe bújt fenevadat is eléri végzete. Amikor König őrnagy Kragujevác- ról különítményével tovább vonult, egy kragujeváciak- ból álló partizáncsoport meg támadta őket és szétverte az egész SS-csoportot. König egy szenny-aknába rejtőzött el és egy partizán ott lőtte agyon, mondván: Oda való vagy, ahová bújtál!... Az események különös játéka, hogy 1944. október 21-én szabadult fel a város. A felszabaduláskor a város lakossága 28 000-re csökkent. A termelést megbénították a fasiszták, minden gépet elhurcoltak, az üzemek, házak egy részét lerombolták. Tíz elavult gép maradt a városban ... Közel ezer partizán és százötven szovjet vörös katona adta életét a város felszabadulásáért. Az elsőként kivégzett csoport, a hatszázas, tömegsírja mellett, itt... balra ... ez a vörösszekfűs négyszögben álló emlékmű a Vörös Hadsereg iránti hála jelképe. Az 1950-es években emelték ... — A harminchárom tömegsírt, az áldozatok, hazafiak emlékparkját Szerbia ifjúsága vette gondozásba — mondják kísérőink. — Uj utat építünk, amely ösz- szeköti a sírokat a dombon levő legnagyobbal és mellette az elesett szovjet hősök emlékművével. Jugoszlávia összes népei minden év október 21-én küldöttségekkel vesznek részt az évfordulón, fákat ültetnek a sírok körül... Az egység és testvériség jegyében emlékeznek és emlékeztetnek... A kragujeváci tragédiát sem szabad elfelejteni, hiszen még sok König őrnagy nem ott van, ahová való, bár sok minden megváltozott azóta... 4P Sok minden megváltozott azóta, huszonöt év telt el. Lukics Bosk, Maximovics Dragoszláv és Dramcsain Vukomán nem szólt önmagáról az emlékpark történetének ismertetésekor. Azóta mindhárman középkorú férfiakká „öregedtek”, egy ú.i generáció nőtt fel, az elpusztultak helyébe léptek és méltók akarnak lenni ál- dozatosságban elődeikhez. Kragujevácot a mai ifjúságnak kell felemelnie — vallják ők hárman az életben maradt kevesek közül. 1941- ben Lukics Bosk, a gimnázium II. osztályának tanulója volt, Maximovics Dragoszláv elsős gimnazista. Dramcsain Vukomán pedig a kereskedelmi iskola tan tolója. Még most is élményszerű bennem az a vonzó kép. amikor sötétedéskor visszafelé mentünk a városba és a háztetők fölött a völgybő! felszűrődött az emlékparkig a több, mint félkilométeres autógyár üvegcsarnokának fénye... Az egyik transzparensről messzire látszik: Zavodi „Crvena Zastava” — Vörös Zászló Gyár. Ifjú a gyár — ifjak építették. (Folytatása következik^
