Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-21 / 249. szám

1966. OKTÓBER 21. napló 3 Az MSZMP Pécs városi pártértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) adatként csupán a víz minő­ségének javítása jelentkezik. A közvélemény érdeklődé­sének középpontjában álló la­kásépítés tekintetében sem kedvezőtlen a helyzet. A II. ötéves terv Idején Pécsett 6042 lakás épült, öt év alatt 24 ezer fő, a város lakosságá­nak egyötöde költözött új ott­honba. Az elmúlt négy év alatt fejlődött Ujmecsekalja korszerű városnegyeddé, épült fel a 400 ágyas klinika, új is­kolák, óvodák, üzlethelyisé­gek létesültek sfb. Természetesen ezek a nagy­szerű eredmények nem azt jelentik, hogy mindent meg­oldottunk már, hiszen létezik még lakáshiány, nehezíti a dolgozó nők helyzetét a böl­csődei és óvodai férőhelyek hiánya stb., de a VIII. kong­resszus után kibontakozott építőmunka eredményei vitat­hatatlanok, és megfelelnek a kongresszus határozatai szel­lemének. Egységes nézetek A pártbizottság beszámoló­ja részletesen foglalkozott ideológiai és politikai életünk kérdéseivel is. Megállapította, hogy a kommunisták eszmei felkészültsége és egysége az alapja a tömegek között foly­tatandó tudatformáló tevé­kenységnek. E cél megvaló­sítását segíti a pártoktatás, amelynek a különböző for­máin a párttagság ötven szá­zaléka rendszeresen részt vesz. Előnyösen segítették az ideológiai-politikai munkát a pártnapok, a konzultációk és munkásgyűlések. Különösen a pártnapok iránt nyilvánult meg igen nagy érdeklődés. A januári pártnapokon például mintegy 30 ezer fő vett részt Pécsett. Kiemelte a beszámoló, hogy különösen pezsdítően hatott az eszmei-politikai mun­kára a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek meg­jelenése. A lezajlott viták elő­segítették az egységes nézetek kialakulását számos fontos kérdésben. A tennivalók rész­letes taglalása nyomán leszö­gezte a beszámoló, hogy az ideológiai nevelő munka te­rén türelemre, szívósságra, a kommunisták állhatatosságára van szükség ahhoz, hogy <'vábbi sikereket érhessünk í tng?i\ ülések tapasztalatai A párt szervezeti életével ap solatban a beszámoló mr"áilsoítóttá, hogy a beszá- i-.-' j időszakban fejlődött a evezetek irányító tevé- ..rn.slge, megnövekedett be­folyásuk az élet minden te­rületén, hatékonyabbá vált a kommunisták tevékenysége. A pártértekezlet elnöksége. Szervezeti vonatkozásban a beszámolási időszakban zaj­lott le a nagylétszámú párt- szervezetek decentralizálása, amelyeknek a kedvező ta­pasztalatai már megmutat­koznak. Ambrus Jenő elvtárs a be­számoló szóbeli kiegészítése során a vezetőségválasztó tag­gyűlések és alsóbb pártérte­kezletek tapasztalatait ismer­tette. Elmondta, hogy a kong­resszusra való készülődés pezsgést, lendületet vitt a vá­ros pártéletébe. A párttagság negyedrésze kért szót a tag­gyűléseken és mondta el vé­leményét. Ezek a felszólalá­sok pedig azt mutatták, hogy a pécsi kommunisták egyet­értenek a Központi Bizottság intézkedéseivel, egyetértenek a párt és a kormány politi­kájával. Helyeslik a nemzet­közi munkásmozgalom egysé­gének helyreállítása érdeké­ben kifejtett erőfeszítéseket. A taggyűlések a kommunis­ták érettségét is tükrözték. Mindenütt a közügyekről folyt a szó, és a nyíltság és bizalom légkörében folytak le a tanácskozások. Alkotó lelkesedés A vita során tizennyolcán szólaltak fel, és sokoldalúan elemezték az elmúlt négy év munkáját, és igyekeztek kö­rülhatárolni a következő idő­szak feladatait. Felszólalt a vitában Aczél György elvtárs, a Központi Bizottság tagja is. Tolmácsol­ta a Központi Bizottság üd­vözletét, majd emlékeztetett arra. hétfőn lesz tíz éve an­nak, hogy a bécsi Kurier cí­mű lap így írt: ma vagy hol­nap megszűnik az, amit úgy hívtak: Magyar Népköztársa­ság. A bécsi lapnak nem lett igaza. Nem szűnt meg a Ma­gyar Népköztársaság. Lever­tük az ellenforradalmat, fe­lül tudtunk emelkedni a ne­hézségeken. Hazánk tekinté­lye nemzetközi szinten is megnőtt, és kézzelfogható, nagyarányú fejlődésen ment át gazdasági és belpolitikai életünk is. Részletesen beszélt Aczél elvtárs a IX. kongresszus fel­adatairól. Elmondta, hogy a kongresszus egyik feladata az, hogy megerősítse azt, ami helyes, ami jó és bevált. Ez a párt politikája. Az a poli­tika, amelynek célja a szo­cializmus felépítése. De a kongresszusnak meg kell vál­toztatni éppen e politika gyorsabb, eredményesebb végrehajtása érdekében a módszereket. Nevezetesen a gazdaság irányításának mód­szerét. Az új gazdasági me­chanizmus azt a gazdaságpo­litikát szolgálja majd, amely­nek egyik fő célja az élet- színvonal rendszeres emelése. Az új mechanizmus kapcsán sorra kerülő árrendezések is alá vannak tehát rendelve ennek a gazdaságpolitikának, tehát nem következhet az új mechanizmus bevezetéséből az életszínvonal csökkentése. Ha így tekintjük át ezt a problémát — mondta Aczél elvtárs —, akkor könnyen vá­laszt adhatunk azokra a rém­hírekre, amelyeket vitán fe­lül, ellenséges szándékkal ter­jesztenek az életszínvonal várható csökkentéséről. Az életszínvonalat a jövőben is emelni akarjuk, ez adódik a gazdaságpolitikánk fő célki­tűzéséből, és elsősorban nem a közvetett, hanem a közvet­len juttatások segítségével akarjuk ezt megvalósítani, te­hát elsősorban a bérek, fize­tések emelése útján. Kitért Aczél elvtárs a népe­sedési problémára is, és mint elmondta, várható, hogy a kongresszus e teikintetben is állást foglal majd. De mint kifejtette, az intézkedések mellett a közerkölcs tekinte­tében is változást kell elér­nünk, a gyermekáldásról val­lott nézetek tekintetében is előre kell lépni, amellett, hogy tényleges jónéhány anyagi vonatkozása is van e kérdésikomplexumnak. Több fontos kérdés, köztük a nemzetközi munkásmozga­lom problémáinak érintése után Aczél elvtárs arra hív­ta fel a pécsi kommunisták figyelmét, hogy a Központi Bizottság határozatainak vég­rehajtása során mindenki gondolkodó, alkotó ember­ként dolgozzék, ne az utasítá­sok gépies végrehajtása, ha­nem az alkotó lelkesedés, a tennivágyás, az ügy iránti odaadás jellemezze a kom­munistákat. Többet kell politizálni Rapai Gyula elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság első titkára felszólalásában elmondta, hogy a pécsi pártszervezetek végre­hajtották a VIII. pártkongresz- szus határozatait, jól képvisel­ték a párt politikáját. De egy­úttal arra kérte a pártszerve­zetek küldötteit, hogy végez­zenek következetesebb politi­kai munkát a jövőben. Mint mondta, többet kellene poli­tizálni. Határozottabban kel­lene képviselni a párt politi­káját. Többet kellene szólni az igazunk mellett és bátrab­ban kellene fellépni az ellen­séges nézetek ellen, a nézetek hordozói, a reakciós nézetek terjesztői ellen. Nem szabad hagyni, hogy az agitólás, az érvelés, az igazunk szenvedé­lyes védelme kimenjen a di­vatból. Az eredményeink bir­tokában bátran nézhetünk szembe a hibáinkkal is, hi­szen azok kijavítása is a mi ügyünk elsősorban — fejezte be hozzászólását Rapai elv­társ, majd sok sikert kívám a pártértekezlet küldötteinek további munkájukhoz. A vitát Ambrus Jenő elv- társ foglalta össze. A pártbi­zottság és a revíziós bizo" ság írásbeli beszámolóját a szóbeli kiegészítésekkel és a vitában elhangzottakat a párt­értekezlet egyhangúan elfo­gadta. A pártértekezlet második napirendi pontjaként került sor a Pécs városi Pártbizott­ság megválasztására. A Pécs városi Pártbizottság tagjai Ambrus Jenő, Balogh Ist­vánná, dr. Bánki Nándor, dr. Bemáth János, Bosnyák Já­nos. Czakó János, Csema Sándor, Debitzky István, Dobai József, Dobos Ferenc, Dobszai Jánosné, dr. Dóm­ján Károly, Fodor Imréné, Garamvölgyi Miklós, Ger­gely Lajos, Gulyás József, Hajas Sándor, Hegedűs Bé­la, Horváth József, Hor­váth Lajos, Izsó Balázs, dr. Jászai László, Kerékgyártó Béla, Kiss Dezső, Kovács An­tal, Kovács Béla, Kovács Ist­ván, Kovács Józsefné, Körösi Lajos, Krappai Sándomé, Ma- gyarcsik Gyula, Matakovics János, dr. Németh Lajos, No- vák Szilveszter, Pálinkás György, Pesti László, Pollák Dezsőné, Prassnig Irén, dr. Rugási Endre, Sarbak Béla, dr. Steinmetz Endre, Szabó Pál, Szekeres László, Szentist- ványi Gyuláné, Takács Mar­git, dr. Tényi Jenő, dr. Tigyi József, Török László, Ulmer Istvánná, Wieder Béla, Wirth József. Az újonnan választott Pécs városi Pártbizottság megtar­totta első ülését és titkos sza­vazással az alábbi elvtársakat választotta meg: Első titkárrá: Ambrus Je­nőt. Titkárrá: Wieder Bélát. A végrehajtó bizottság tag­jaivá: dr. Bernáth Jánost, Bosnyák Jánost, Czakó Já­nost, Debitzky Istvánt, dr. Dómján Károlyt, Fodor Imré- nét, Horváth Lajost, Kovács Bélát és Kovács Istvánt. A fegyelmi bizottság elnö­kévé: Garamvölgyi Miklóst. A fegyelmi bizottság tagjai­vá: Bencze Istvánnét, Be- zensek Antalt, Bérei Pált, Il­lés Józsefet, Róth Józsefet és Schmall Imrét. A pártértekezlet a megyei pártértekezletre 99 szavazati jogú és 9 tanácskozási jogú küldöttet választott. Műszaki könyvklub Közvéleménykutatás a könyvkiadások előtt Nyolcféle kedvezmény a tagoknak Hogyan lesz a kékfedelű műszaki könyvből olcsóbb a termelés? Miképpen születik a könyvkiadás tervezésénél tanulmányozása árán a meg­szokottnál praktikusabb szer­kezet? — Bonyolult volna most megmagyarázni. Egy tény: a jó szakirodalom nélkülözhe­tetlen kelléke a műszaki mun­kának. a termelésnek. Ezért csak dicsérni lehet azt az ak­ciót, melynek során évek óta megrendezik a műszaki köny­vek hónapját az arra kijelölt könyvesboltokban. Csak a Széchenyi téri boltban Pécsett a Széchenyi téri boltra hárult ez a feladat. A boltban külön pult áll, rajta sokféle érdekes műszaki könyv. Az üzlet vezetői, munkatársai a műszaki könyvek árjegyzé­két adják a belépők kezébe, kérdezgetik, kinek mire volna szüksége, mi az érdeklődési köre; Azt mondja egy szőke asz- szonyka a bőrkabátos vevő­nek: ■— Ha ennyire érdekli a rá­diótechnika, lépjen be a Mű­szaki Könyvklubba. Megéri, sok kedvezményt kap és még a könyvkiadás tervezésénél is meghallgatják a vélemé­nyét. Néhány perc, és a bőrkabá­tos vevő személyében új klub­tag lép ki a boltból, táskájá­ban kilenc kötet könyvvel. Egy a félezer közül, akit eb­ben az üzletben szerveztek be. — Mit jelent a Műszaki Könyvklub tagjának lenni? Folyószámlát nyit a vevő — Nagyon sok kedvezményt, és egy kötelezettséget — mond ják a bolt munkatársai. — A kedvezmények? A klubtag rendszeres tájékoztatást kap a megjelent vagy előkészület­ben lévő műszaki és azzal rokon tárgyú szakkönyvekről. Díjmentesen kapja továbbá a Műszaki Könyvklub Híradóját, mely most októbertől kezdő­dően negyedévenként jelenik majd meg. A kiadási téma ter­vek összeállításánál figyelem­be veszik a klubtagság véle­ményét. Kívánságára felso­rolják a megadott technoló­giai problémával foglalkozó hazai és külföldi szakirodal­mat. A még meg nem jelent művek előzetes megrendelése esetén 15 százalékos árenged­ményt kap minden tag. Ezen kívül — a mostanihoz hason­lóan — időközönként jelentős, általában 50 százalékos árle­szállítási kedvezményben is részesülnek. Végül a klubtag számára folyószámlát is nyit­nak. s ezt teljes áru kiadvá­nyok megvásárlásakor lehet igénybe venni. Mindezek mellé természete­sen egy kötelezettség is járni: a kiküldött közvéleménvRu- tató kérdőívekre határidőben történő válaszadás. Semmi egyéb. Megtudtuk: a kérdőívek már eddig is sok segítséget jelen­tettek a kiadóknak. s nem mindenben egyezett a szak- irodalom vásárlóközönségének és a kiadó vállalatoknak a véleménye. A két vélemény összehangolásának céljából a jövőben több körlevelet kül­denek majd ki; Törzsgárda — Milyen hosszú idejű klubtagság szükséges ahhoz, hogy a kedvezményeket meg­szerezze valaki? *— Ha a vevő belép a klub­ba, máris jogosult minden nemű kedvezményre. tehát most október 15-től novem­ber 6-ig tartó 50 százalékos árleszállítás kijelölt műveiből is vásárolhat. Meg kell jegyezni, hogy azoknak a műszaki könyvek­nek a készletét is növelték, melyekre nem vonatkozik a mostani 50 százalékos ked­vezmény. A Széchenyi téri könyves­bolt forgalma a műszaki hó­nap megindulása óta kétszere­sére nőtt. Mégis azt mondják: a fő cél egy minőségi törzs­gárda kialakítása, melyre szá­mítani lehet, s melynek ezzel az elméleti segítségnyújtással értékesebbé válik a munkája. c / hq újabb núllalás Baruch Sándor üvegező brigádjának nagyon meg kellett dolgoznia a jó hír­névért. Ök nem rukkolhat­tak ki például olyan kezde­ményezésekkel, mint teszem azt az építők „garancia-le­vél“' mozgalma, mert a szakmájuknál fogva bizo­nyára megmosolyogták vol­na vállalkozásukat. Kirulc- kollak hát mással. Kezdet­ben azzal, hogy nagy aka­raterővel felszámolták bri­gádjukban a fegyelmezet­lenséget. Tőlük ma már idegen a bumlizás, a meg­hosszabbított ebédidő, a tétlenkedő ácsorgás, ami nem kis eredmény olyan munkahelyen, ahol több ember dolgozik együtt, nyilvánvalóan más-más ter­mészettel. Baruch Sándorék már kétszer is elnyerték a szo­cialista címet. Főépítésveze­tőjük szerint joggal, noha ő sem mondott csodákat róluk. — Jó szellemű, komoly emberek, — mondta. — Ab­ból a nagyszerű típusból valók, akik nagyon szeretik a pénzt, de azt sohasem csalafintasággal, hartem munkával akarják megsze­rezni. Akkor vannak igazán elemükben, ha valahol szó­rt a határidő, de néha még erre sem várnak. Megtör­tént már, hogy egy-egy rep­téri • épület homlokzatán minden kérés nélkül egy nap alatt befejezték az üve­gezést, pedig kétnapos volt a normája. És még csak nem is arról van szó, hogy a fenti tel­jesítményben „éppen olyan kedvük volt’, mert régen állandó jellegű már náluk az ilyen „passzió”. Azt is róluk mondta el a főépítés- vezető, hogy nyomát sem találni bennük a szakmai hiúságnak. — Ha holtszezon van az üveges szakmában, maguk jelentkeznek akár „culáger" munkára is. „Abban is pénz van” — mondják és ki is termelik maguknak a maxi­mális forintot, jobban és alaposabban, mint sokan a segédmunkások közül. Legszebb példának mégis a siklósi építkezések febru­ári üvegezési munkáit hoz­ta fel a főépítésvezető. — Szélben, hóviharban dolgoztak látástól vakulá- sig. Ott is csak határidőt kértünk tőlük, s azt is előbb fejezték be, mert tud­ták, hogy a belső kőműve­sek, a szerelők csak rájuk várnak. Hanem valami mégsem stimmelt egészen a fenti jellemzésben. Mert legújab­ban olyasvalami derült ki a Baruch-brigádról, ami né­miképpen megcáfolja a „pénzszeretetükről” alkotott véleményeket. Ennek ép­ven ellenkezője történt a '-’ónap elején. Azzal kez­dődött. hogy Baruch Sán­dorék brigádértekezletet tartottak, amelynek leg­főbb napirendi pontjában az üvegszabászok és az üvege­sek egymás közötti verse­nyének hogyantovábbját be­szélték meg. És ahogy ilyenkor szokás, a „fönapi- rendet" náluk is az „egye­bek” követték s így került sor többek között a követ­kező határozat jegyző­könyvbe iktatására: „Hogy a brigádunk mindennapos munkája és vállalásai mel­lett olyan ügyet is szolgál­jon, amely még inkább ki­fejezi a szocialista jellem­vonásokat, vállaljuk el egy állami gondozott gyerek patronálását...” Két hete, hogy valameny- nyien aláírták legújabb „vállalásukat", s azóta ál­landó nyugtalanságban él­nek. Hogyne, hiszen javá­ban gyűjtik már a pénzt leendő patronáltjuk üdülte­tésére, felruházására, csak éppen azt nem tudják, mi- '> lyen úton-módon juthatná­nak magához a patronált­hoz. Végül is a sajtóhoz folyamodtak segítségért, és mi vállaltuk a közvetítést. Csak egy a kikötésük: 10—12 éves fiút vagy leányt vállalnának legszívesebben, mert az ő gyermekeik is ha­sonló korúak. Igazuk van: játszópajtásokról is gon­doskodni kell, mit ér anél­kül a patronálás. — s. gy. — i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom