Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
taOZGAZMSÄBlQlEl A gazdasági munkajog az új mechanizmusban A pécsi nemzetközi kollokvium három munkajogi főreferátuma A szocialista gazdaság konkrét irányítási rendszere is a fejlődés törvényének van alávetve és a konkrét irányítási rendszerben alapvető, lényeges változtatásra van szükség. Ennek sikeres megvalósítása elsősorban üzemgazdasági és üzemszervezési problémákat vet fel, de rendkívül téves az a nézet, hogy az új feladatok megoldásában a jognak — mégpedig a jogtudománynak és a tételes jognak egyaránt — szerepe nincs, illetve csak elenyésző szerepe van. E problematikát tárgyalta meg munkajogi és polgári jog vonatkozásában a Pécsi Tudományegyetem Polgárijogi tan- sBékének megszervezésében a kétnapos nemzetközi kollokvium. Termelékenység és munkajog A vitabevezetőt „A munkajog és a polgári jog kapcsolata a gazdaságossággal” címmel Rudolf Lóránt tanszék- vezető egyetemi tanár tartotta, aki bevezetőjében a termelékenységet előnyösen befolyásoló tényezőkkel foglalkozott. Ezt követő vitából közérdeklődésre elsősorban a munkajogi főreferátumok tarthatnak igényt, hisz Weltner Andor budapesti és Nagy László munkaügyi minisztériumi főosztályvezető egyetemi tanárokon kívül a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja N. G. Alexandrov moszkvai egyetemi tanár is a főreferensek között szerepelt, aki V. K. Mirinowal készítette el együttesen előterjesztését. Weltner Andor „A munkajog szerepe a termelékenység emelésében” című főreferátu mában rámutatott arra, hogy az új gazdasági mechanizmus előkészítése érdekében már most foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy előreláthatólag milyen új megoldásokra lesz szükség. Csökkenni fog a központi, adminisztratív jellegű irányítás, növekedni fog a vállalati önállóság, .az egyszemélyi vezetés hatásköre és a gazdasági ösztönzők szerepe. Mindebből elsősorban az következik, hogy szélesebb lesz az igazgató utasítási, mérlegelési és döntési jogköre a dolgozók irányában, de a felügyeleti ‘szervhez való viszonyban is. Ez lehetővé, de szükségessé is teszi, hogy számos kérdést vállalati szinten kötött kollektív szerződés szabályozzon, és hogy bővüljön a szakszervezet jogköre. Lényegesen megnövekszik a kollektíva anyagi érdekeltsége, tehát tovább kell fejleszteni az üzemi demokrácia intézményeit, hogy a kollektíva hatékonyabban vehessen részt a vállalat gazdasági tevékenységének megtervezésében és megszervezésében. irányításában és ellenőrzésében. Gondoskodni kell az érdekek összehangolásának intézményes megoldásáról is. Egyik legfontosabb feladat az egyéni és a kollektiv lellegű díjazási rendszerek továbbfejlesztése annak érdekében. hogy az anyagi érdekeltség a társadalmi érdek irányába ösztönözze a vezetést és a kollektívát. — Különösen megnövekszik azoknak a jogintézményeknek a jelentősége. amelyek közvetve vagy közvetlenül, jutalmazva vagy szankcionálva, a termelékenység emelkedését szolgálják. Ebből a szempontból különösen fontos a munkaverseny- nyel. a szakmai képzéssel, a niunkarródszerátadással, az újításokkal és a találmányokkal elérhető termelékenységnövelésre ösztönzés, jogi eszközeinek továbbfejlesztése. Szinte felbecsülhetetlen az egyszemélyi vezetés és az üzemi demokrácia megfelelő ösz- szehangolása. A bérrendszert meg kell védeni azokkal a szociológiai befolyásokkal szemben, amelyek az igazságtalan egyenlősdi irányában hatnak. A különböző jóléti alapokat is fokozottabb mértékben kell a jó munka jutalmazására fordítani. Fokozni kell a vezető beosztású dolgozók kötelezettségét és felelősségét annak érdekében,1 hogy jól szervezzék meg a munka- feladatok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Lényeges a selejtelszámolás megfelelő kialakítása is. Végül az anyagi érdekeltség mellett fel kell ismernünk az erkölcsi elismerés nagy jelentőségét is. Ösztönzők és hátrányok szerepe Nagy László egyetemi tanár „A termelékenység emelkedésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések a gazdasági irányítás reformjának tükrében” című főrefeíátumá- ban abból indult ki, hogy a szocialista társadalomban a nemzeti jövedelem az egész társadalom javára kerül fel- használásra. A nemzeti jövedelem emelkedésének egyik előfeltétele a termelékenység emelkedése. E téren a társadalom tudati szintjének emelkedése eredményez változást. — Ennek előmozdítása érdekében szükségesek: egyrészt olyan objektív feltételeket kell teremteni, amelyek megköny- nyítik az egyén számára, hogy munkája hozzájáruljon a termelékenység emelkedéséhez (megfelelő iskolarendszer, munka- és üzemszervezés stb.), másrészt olyan gazdasági rendszert kell létrehozni, amelynek keretében az egyének közvetlenül is tapasztalják, hogy akkor járnak jól, ha-tevékenységük o társadalmi érdek megvalósulását előmozdítja. Ennek segítségével közvetlen kapcsolatot lehet teremteni a társadalmi és az egyéni érdek között. — A dolgozók érdekeltségének bekapcsolása nem új keletű. Nálunk is a szocialista átalakulás kezdetétől érvényesül; A gazdasági irányítás reformja az egyéni érdekeltség bekapcsolására az ösztönzők és a hátrányok rendszerét alkalmazza. Mindkettő jelentkezhet erkölcsi vagy anyagi jelleggel, sőt gyakran a kettő kombinációjaként. Cél az emberek nevelése. Ennek nem mond ellent, hogy egyes ösztönzőknek, illetve hátrányoknak más irányú funkciója is lehet. — Az adott eset körülményeinek megfelelően kell kiválasztani, hogy a rendszer keretében rendelkezésre álló lehetőségek közül melyik mutatkozik a leghatékonyabbnak. Ez két szinten: a jogszabályalkotás és az egyes esetre történő alkalmazás szintjén történik. A hátrányok alkalmazása valamely kötelezően előírt magatartás kikényszerítésénél sikeres. Önálló kezdeményezés mozgásba hozatalára az ösztönzők a megfelelőbbek. A két eset a dolgozók tevékenysége során ösz- szefonódottan, együttesen jelentkezik, egyszerre kerülnek alkalmazásra ösztönzők és hátrányok. Ezek együttes hatásában a pozitív iránynak, az ösztönzésnek általában erősebbnek kell lenni. Az eredmény és a bér kapcsolata N. G. Alexandrov és V. K. üzem az elbocsátott dolgozó Mironov (Moszkva) referátumában rámutatott arra, hogy a Szovjetunióban különös jelentősége van a munkaerő szervezett toborzásának; a tervszerű munkaerőgazdálkodást segíti az is elő, hogy az elhelyezéséről kérelmére köte les gondoskodni ugyanabban a helységben működő vállalatnál vagy intézménynél. Ezt az elhelyezést speciális szervek is elősegítik. — Jelentős a társadalmi munka termelékenységének növekedése szempontjából a csökkent munka- képességű személyek (rokkantak, nyugdíjasok), a nők és a fiatalkorúak munkájának fel- használása is. — A tervezem és a gazdasági ösztönzés új rendszerében fontos a szorosabb kapcsolat megállapítása a munkabér és a vállalat működésének eredményei közölt. Ezt biztosítja a jutalmazási alap, amely felhasználható részint a dolgozók premizálására, részint azok eseti jutalmazására, részint a dolgozók anyagi segélyezésére. A kifizetéseket a vezetőség a szak- szervezettel közösen állapítja meg. Emellett a munkabér- rendszer tökéletesítése a jövőben is a legfontosabb feladat marad. A munka-termelékenység növekedése szempontjából fontos jelentősége van a szakemberek állandóságának, a szakemberek fluktuációja felszámolásának. A szociológiai kutatások alátámasztják, hogy a munkaerő fluktuáció fő okai: a munkaszervezés és a munkabér fogyatékosságai. Tehát önmagában munkaviszony folyamatosságát biztosító jogszabályok nem elegendők. N. G. Alexandrov és V. K. Mironov szerint a szocialista gazdálkodás új rendszerében fokozatosan kialakul a gazdaságirányítási jog, növekszik a kollektív szerződés normatív részének a szerepe. A szocialista gazdálkodás új rendszere megvalósításának lényege a társadalom, a vállalat és minden dolgozó érdekének legharmonikusabb összeegyeztetése. Ennek a jogrendszerben is kifejezésre kell jutnia mégpedig a tagozódás egy új alfejezetében, amelyet „gazdasági-munkajog”-nak nevezhetünk majd. R. K Érvénybe lépett a termelőszövetkezeti beruházás új rendje Kislexikon Árrendszer a szocialista gazdaságban Az érdekelt minisztériumok és főhatóságok együttműködésének eredményeként elkészült, kiadásra került és 1966. január 1-1 hatállyal részben, 1966. szeptember 30-i hatály- lyal pedig teljes egészében hatályba is lépett, illetőleg lép „A mezőgazdasági termelőszövetkezeti beruházások és felújítások rendjéről” szóló rendelet. Időszerű rendelet A rendelet tulajdonképpen a Termelőszövetkezeti Beruházási Kódex szerepét tölti be, annak ellenére, hogy hivatalosan nem nevezzük kódex- nak, mert számolni kell ugyanis azzal, hogy a gazdaságirányítási reform kidolgozása során a jelenlegi rendelkezést még módosítani, kiegészíteni kell, és majd csak a későbbiekben lehet a termelőszövetkezeti beruházások tartós, szilárd rendjét kialakítani és azt kódexben rögzíteni. Ennek ellenére időszerű volt a rendelkezés kiadása, mert a tsz-beruházásokkal kapcsolatos rendelkezések szinte áttekinthetetlenek voltak a többszöri módosítások miatt, s jellemző, hogy a hatálybalépésről szóló szakasz 17 rendeletet, utasítást helyez hatályon kívül. Ennek a cikknek nem lehet feladata a hivatalos lap 90 oldalát elfoglaló rendelet ismertetése, hanem annak csak leglényegesebb alapelveinek kiemelése. Ezek közül elsősorban a beruházó, a termelőszövetkezet felelősségét emelném ki. A rendelet szerint is ..a beruházások megvalósításáért elsősorban a beruházó 'ele- lős”. A rendelet szerkesztői a termelőszövetkezeteket nagykorúaknak, önállóknak tekinti, a termelőszövetkezetekre ruházza a jogokat és a kötelezettségeket is. Saját eszközök felhasználása A termelőszövetkezet a beruházás lebonyolításával szervet (Beruházási Iroda) is megbízhat, de nem adhat megbízást a hiteligénylés, a beruházási program, valamint a szerződések aláírására. A beruházást a tsz közgyűlése hagyja jóvá és azt a tanács a bankkal együtt csak megerősíti, vagyis biztosít hozzá kapacitást, anyagot. Ugyanis alapelv az is, hogy a tsz beruházásait és felújításait elsősorban saját eszközeiből, a helyi erőforrások teljes kihasználásával kell hogy megvalósítsa. Ez már gépeknél az amortizációs hányad képzésével lényégében biztosított és a következő évek feladata lesz ezt a lehetőséget az építés és egyéb beruházásoknál, felújításoknál is lényegesen kiterjeszteni. Meg kell változnia a beruházási hitellel kapcsolatos jelenlegi szemléletnek. A hitel visszafizetési kötelezettséggel kerül nyújtásra, teher, amely terheli a következő évek bevételeit és ezt a hitel igénybevételekor mesz- szemenően figyelembe kell venni az igénylő tsz-nek. Gazdaságossági számítások Az árak a szocialista gazdálkodási rendszerben is-; jelentős szerepet játszanak. Mostani anyagunkban az áraknak a centralizált tervgazdálkodási rendszerben betöltött szerepét és jelentőségét vizsgáljuk. Abban a kötött tervgazdálkodási rendszerben, ami a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele után hazánkban is kialakult, nagy szerepe volt az árak stabilitásának, változatlanságának. Ugyanis a központi tervek határozták meg a termelés mennyiségét, a termeléshez felhasználható álló- és holt munkát, a nemzeti jövedelem felosztását, a lakosság élet- színvonalát, keresetét. Ennek a tervgazdálkodási rendszernek függvénye volt egy olyan árrendszer kialakítása, melyben az áraknak a megállapítása is központilag történik és az árak nagyjából hosszú ideig változatlanok, a hatósági ármegállapítás a termékek legszélesebb körére terjed ki. Ezt az árrendszert hatósági árrendszernek nevezzük. A lakosság árualapjainak 8Ó— 85%-ára az állam állapítja meg az árakat. Ez jórészt árrögzítéssel történik. Maximált árat szűk körben, inkább csak szolgáltatásokra írnak elő. A lakosság árualapjának 15—20 százalékát az őstermelői piac adja, ahol az árak szabadon alakulnak. A szervezett zöldség- és gyümölcsforgalmat, valamint a kisipari tevékenységet az állam irányárakkal befolyásolja. A mezőgazdaságon belül a termékforgalom szabad árakon bonyolódik. Az iparon belül forgó termékek árát az állam szabályozza. A rendszeresen (szériában, tömegszerűen) előállított termelési eszközöknek sok évre rögzített hatósági ára van. Az egyedi termékek árát kötelező kalkulációs irányelvek alkalmazásával a vállalatok határozzák meg, de ezt az árat bizonyos értékhatáron túl csak árhatósági jóváhagyással érvényesíthetik. •Az árak .hatósági rendszere miatt az ármozgás különbözik az értékmozgástól. Az értékmozgás folyamatos, automatikusan igazodik a munkatermelékenység változásaihoz, az ármozgás szakaszos. A két árrendezés közötti időszakban a fix ár fokozatosan elszakad az értékviszonyoktól. Ezért időszakos hatósági árrendezésekkel hozzák kapcsolatba az árakat a már korábban bekövetkezett értékváltozásokkal. Magyarország hatósági árrendszere nemzeti árrendszer. Az árak a termelés nemzeti feltételeivel állnak kapcsolatban. Az állami árszabályozás abból indul ki, hogy az árkategória nem állhat szemben, de még csak el sem különülhet az állami gazdaságpolitikától. Magyarország nemzeti árrendszere tagolt és nem egységes. Ez az árrendszerbeli sa- | játosság azon alapul, miszerint, más az árképzés kritériuma az állami tulajdon körén belül, valamint azon kívül forgalomba kerülő termékeknél. Ennek következtében például a termelőeszközöket és egyes nyersanyagokat az állami vállalatok olcsóbban kapták, mint a szövetkezeti vagy magán- szektor. Fogyasztói árrendszerünk tradicionális árrendszer. A háborús infláció és a valuta teljes értékmegsemmisülése 1946- ban valutareformot tett szükségessé. Az új valuta bevezetésekor az árakat az 1938-as árakból kiindulva határozták meg. Az árképzés számára nagyobb termékcsoportokra differenciált szorzószámokat alkalmaztak. A szorzó differenciálásával az árviszonyokat ugyan eltérítették az 1938. évi áraktól, de csak azokat a változásokat vették figyelembe, amelyek a háborús időszakban már bekövetkeztek. (Lakbér, szállítási viteldíj, a közszolgáltatási díjak olcsóbbodása.) A fogyasztói árak nagyobb változtatására 1951-ben került sor, az ezt követő időszakban végrehajtott kisebb árrendezések az árviszonyokat, az árak egymáshoz való arányát lényegesen nem változtatták meg. Az árlépcsőről, a forgalmiadé szerepéről és jelenlegi árrendszerünk problémáiról a következő kislexikonban lesz szó. , R. *. Ä rendelet az alapelvek közt kimondja, hogy a „beruházásokat az üzemek között általában a gazdaságosság alapján kell elosztani, illetőleg annak megfelelően lehet hitelt adni”, továbbá gondoskodni kell az eszközök gazdaságos felhasználásáról, valamint gazdaságos kihasználásáról. A rendelet alapján minden programkötelezett beruházáshoz és minden egymillió forint értéket meghaladó építéssel összefüggő és talaj javítási-, talajvédelmi- és üzemen belüli vízrendezési beruházáshoz gazdaságossági számítást kell készíteni. Ennek szerepét hangsúlyozza az a rendelkezés is, hogy a beruházást újból el kell bírálni, ha a jóváhagyott és megerősített beruházás költsége a tervdokumentáció elkészítése után a programhoz képest 10%-nál nagyobb mértékben emelkedik, vagy a megerősítésnél alapulvett gazdaságosság romlik. A bank az új számításokat felülbírálja és ha a költségek emelkedése mellett is még gazdaságos; úgy engedélyezi, ellenkező esetben pedig úgy kell eljárnia, mintha a beruházás már az első tárgyalás alapján is gazdaságtalan lett volna, azaz nem támogatja hitellel a beruházást. A programkészítés, a már felmerült költségek x.em indokolhatják a gazdaságtalan befektetés támogatását. A rendelet mellékletében a gazdaságossági számítások viszonylag egyszerű módszere is kidolgozásra került. A számítási módszer lényegében azonos a különböző típusú beruházásoknál. Az így elkészített számítások alkalmasak arra; hogy abból az tsz megállapítsa, hogy a beruházási és üzemelési összes költséget figyelembe véve mennyi lesz a bruttó, Illetőleg tiszta jövedelem. A számítás tehát abszolút számban mutatja az eredményeket és nem tartalmaz mutatókat. A termelőszövetkezetnek a döntéshez ez elegendő is. Üzemfejlesztési terv összegezve: a rendelet jelentősége a gazdaságosság vonatkozásában abban mutatkozik, hogy az elméletet kiterjesztette a gyakorlatra és a termelőszövetkezeti beruházásoknál is mindennapi feladattá vált a gazdaságossági kérdésekkel való foglalkozás, s általában ez az alapja a rendelkezésre álló keretek elosztásának is. Az elosztást az igénylés előzi meg, de az igény sem máról holnapra, ötletszerűen merülhet fel, hanem a termelőszövetkezetek a távlati fejlesztések megalapozása érdekében hosszabb,, legalább 5 éves üzemfejlesztési tervekkel kell, hogy rendelkezzenek. Az üzemfejlesztési tervnek tartalmaznia kell a megvalósítani tervezett beruházásokat, viszont egy-két évvel a beruházás előtt állóeszközfejlesztés) tervjavaslatot kell készíteni. A tsz éves termelési és pénzügyi terve tartalmazza az éves állóeszközfejlesztési előirányzatokat. Ide viszont csak a taná_cs és a bank által már megerősített beruházások kerülhetnek. A megerősítéseknek most van az ideje, a tsz- ek feladata tehát, hogy a rendelet 12. sz. melléklete szerinti beruházási igénylőlapot sürgősen beadják a tanácshoz és a bankhoz — ha eddig ncsm tették volna. Dr. Huszti Sándor Fontosabb cikkek első háromnegyedévi termelése (Vállalati szinten) Megnevezés, mértékegység Mennyiség Feketeszén 1000 t 3 260 Villamosenergia 1000 MWó 972 Városi gáz millió m^ 29 Kőszénkoksz 1000 t 55 Egetett tégla millió db 127 Bőrkesztyű 1000 pár 1 362 Farostlemez 1000 m3 30 Gyiimölcskonzerv tonna 3 622 Tej 1000 liter 14 607 Vaj tonna 1 021 Sajt tonna 2 176 Kenyér 1060 q 293 1965. T—m, n.-év %-ábaa 100,8 149.6 104.6 101.6 106,8 110,7 100.9 88,1 117.9 192.5 220.6 A > I
