Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

I I960. OKTÓBER 2. nupio Megnyílt a múzeumi hónap (Folytatás az 1. oldalról) is lehetővé tette, hogy a mú­zeumok társadalmi tevékeny­sége jobban kibontakozzék és kilépve a szűk keretekből az ismeretterjesztés szolgálatába álljanak. Ugyanakkor nagy szerepe volt abban is, hogy a társadalom támogatja a mú­zeumokat, pártolja a rendez­vényeket, baráti körök alakul­nak a szervező-, gyűjtőmun­kára A múzeumi hónap ren­dezvényei technikailag is gaz­dagodtak. A korszerűségre mutat az, hogy mind több a mai téma, sok az időszaki és vándorkiállítás, amely a mai festészetet, színházat mutatja be. Megemlítette, hogy több jó vándorkiállítást kellene rendezni, amelyek figyelembe veszik a pedagógiai szempon­tokat is. Ez növelné a láto­gatottságot, különösen falun. Többet kellene foglalkozni az­zal, hogy a kiállítások a poli­tikai, gazdasági feladatok megoldását segítsék, ezen be­lül is előtérbe kell állítani a természettudományos jellegűe­ket. — Éppen ex utóbbi szem­pont miatt választottuk a mú­zeumi hónap országos meg­nyitásának helyéül a pécsi ki­állítást — folytatta a minisz­terhelyettes —, mert ez min­den tekintetben megfelel a mai követelményeknek. Az anyag elrendezése világnézeti tudatosságra mutat, szép és korszerű. A lényeges monda­nivaló megértését segíti, meg­teremtette az élettel való szo­ros kapcsolatot. Köszönettel tartozunk ezért a pécsieknek, a közreműködők közül is ki­emelve dr. Gebhardt Antal munkásságát. Engedjék meg, hogy végezetül megnyissam a múzeumi hónapot és átadjam e nagyszerű kiállítást a kö­zönségnek. A megjelentek ezután meg­tekintették az új kiállítást. Modem elrendezésben, négy részben mutatja be a Mecsek természeti képét, pillanatnyi­lag ilyen nincs az országban. A geológiai részhez negyven­négy mázsa követ használtak fel s úgy helyezték el, ahogy az a természetben található. A nyolc diorámában látható állatokat Pécsett tömték ki, a rovarokat tabló helyett kör­vitrinben állították ki. Az új állandó természetrajzi kiállí­tás jelentős hozzájárulás a tudományos ismeretterjesztés­hez. Földben az őszi árpa zöme Itt a vetés ideje Jól halad a betakarítás — A vetőszántás 62 százalékra áll Kevés a szuper foszfát — lömeges góréépités „Elérkezett a búzavetés op­timális ideje. Saját magun­kon kívül senki sem akadá­lyozhatja meg, hogy idejében földbe kerüljön a mag. Az idő szép, a 82 ezer holdnyi vető­szántásban részesített terület­ből csak 40 ezer hold van be­vetve. A többi csak arra vár, hogy beletegyük a magot”, Tízezer diák segít Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese mon­dotta a fenti szavakat, az őszi munkák szervezésére, ko­ordinálására hivatott megyei operatív bizottság szombaton megtartott ülésén. A megbe­szélésen Baracs József, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa mondotta él az alapvető be­számolót Közölte: 103 vagon árpa-, 240 vagon búzavetőma­got osztottak ki a tsz-ek kö­zött. Az utóbbiból még tarta­lék is van. Az 1800 vagon vetőmagból 1100 vagonnyit már lecsáváztak, többségét a Szederkényi Növényvédő Ál­lomás segítségével. A nitro­gén műtrágya 95 százaléka Is megérkezett. 700 vagon szu­perfoszfát azonban hiányzik. Sajnos, külkereskedelmi szer­veink, illetve műtrágyagyá­raink nem állnak a helyzet magaslatán. Pillanatnyilag 34 tsz vár szuperíoszfátra. Az elmúlt évhez képest jól haladunk az őszi munkákkal. A vetőszántás 02, az őszi mélyszántás 22 százalékát el­végezték. Az őszi árpa 73, a búza 9,5 százaléka került ed­dig a földbe. Ami a betakarí­tást illeti, a burgonyából 88, a cukorrépából 43, a napra­forgóból 78, a kukoricából 14, a silózásból 78 százaléknál já­runk. Szinte mindenből jobb a helyzet, mint tavaly. Az elmúlt évben a kukori­catermés 60 százaléka került góréba. A most tapasztalha­tó, tömeges góréépítések arra engednek következtetni, hogy az idén 95 százalékra emel­kedhet ez a szám. Mindez arra mutat, hogy a Megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának erőfeszítése helyes volt. Ezen az őszön mintegy 10 ezer diák tíz munkanapot dolgozik a mezőgazdasági üze­nyi tsz-ben novemberre üte­mezte a répa átvételét. Tel­jesen figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy me­lyek akarnak közöttük búzát vetni a cukorrépa után, illet­ve: többnyire a gyengébb tsz-eket sújtja ezzel a rendel­kezéssel. Mások a MÉK-re panaszkodtak, mely helyen­ként vonakodik a burgonya átvételétől. Az operatív bizottság elha­tározta, hogy a vitás kérdé­sek tisztázása, rendezése cél­jából tárgyalásokat folytat a Kaposvári Cukorgyár, illetve a MÉK vezetőivel. A megbeszé­lésekre hamarosan sor kerül. Őszintén, higgadtan, szerényen mekben. Kincset érő tartalék ez, amivel jól kell gazdálkod­ni. A diákok segítségét most a szép időben kell igénybe venni, nem pedig a hideg és esős novemberben. A kettős műszakért Sopronfalvi Hugó, az Álla­mi Gazdaságok Baranya me­gyei Igazgatóságának főagro­nómusa elmondotta, hogy a megye állami gazdaságai a tervezett őszi árpa 100 száza­lékát, a búzának pedig mint­egy negyed részét elvetették. Jól haladnak a betakarítás­sal is, a kukorica 30 száza­léka már biztos helyre került. Álló Miklós, a Gépjavító Állomások Megyei Igazgatósá­gának helyettes vezetője a többi között elmondotta: 110 traktor a szántással és kiegé­szítő talajmunkákkal, mint­egy 100 pedig a szállítással és hasonlókkal van elfoglalva. Azt szeretnénk, ha legkésőbb október 10-ig 85 traktor dol­gozna két műszaikban. E cél reális feltételeit a pártkong­resszus tiszteletére tett válla­lások, továbbá az ösztönző bé­rezés alapozzák meg. Gondos­kodnak arról, hogy a trakto­rosoknak kifizetődő legyen kettős műszakban dolgozni. Salamon Gyula, az AGRO- KER igazgatója elismerte, hogy bajok vannak a szuper- foszfát-ellátással. Közölte, hogy tárgyalásokat folytatnak ez ügyben az illetékesekkel, hozzátette azonban: sajnos, nem lehetünk optimisták. — Szendrő Károly, a Gabonafel­vásárló és -feldolgozó Válla­lat igazgatója arról tájékoz­tatta a testületet, hogy hét nagy teljesítményű, szovjet terményszárító-berendezést rendeltek meg. Ha megkap­nák, igen sok kukoricát tud­nának megszárítani. Az át­vett kukorica víztartalma egyébként nem haladja meg a 28—30 százalékot, tehát lé­nyegesen jobb a tavalyinál. Tárgyalás az átvevőkkel A bizottság ülésén több pa­nasz hangzott el egyes átvevő vállalatok ellen. A Kaposvári I A beszámoló — mely külö- Cukorgyár például egy sereg-1 nősen érdekesnek és fontos­Balesef a Széchenyi téren A Széchenyi téren tegnap délután Kisteleki Gusztáv főmérnök Skoda gépkocsijával a Megyei Tanács előtt lefelé haladva, a sze­merkélő esőtől csúszós úton elvesztette uralmát a jármű felett, a gépkocsi felszaladt a járdára és az IBUSZ irodája előtt felállított újságos bódénak ütközött. Dr. Tényi Jenő orvos, aki éppen újsá­got vásárolt nyolc napon túl gyógyuló , Barta Jánosné pécsi, Hu- banek Antalné bükkösdi, Gál Jánosné pécsi lakos pedig köny- nyebb sérülést szenvedett. Vezetőség választó taggyűlés a reál alapszervezetben Nemcsak a párttagok, de a pártonkívüliek is nagy érdek­lődéssel várták a Pécsi Ta­nárképző Főiskola reál párt- alapszervezetének vezetőség­választó taggyűlését. Az ese­ményt több okból is élénk figyelem kísérte. Egyrészt a természettudományos tanszé­kek kommunista oktatóit és hallgatóit magába foglaló reál alapszervezet két évi munká­járól volt szó, másrészt a kommunisták a taggyűlés előtt megkérdezték a pártonkívü­liek véleményét, nemcsak az alapszervezet munkájáról, de a megválasztandó pártvezető­ség személyi összetételére vo­natkozólag is. Az alapszerve­zet kommunistái ilyen előz­mények után rendezték meg taggyűlésüket, s hallgatták meg a vezetőség beszámoló­ját, melyet dr. Tihanyi Jenő párttitkár helyett, betegsége miatt, helyettese, — Csanálosi Sándor adjunktus mondott el. Szép eredmények EQY FIATALEMBER ÉS A TSZ-ELNÖK Cemmi nem érdekű, ^ csak a munka, a mezőgazdaság ... Szorgal­mas, megbízható fiatalem­ber — így jellemzi Nyilas Lajos, a sombereki terme­lőszövetkezet elnöke a gya­kornokát. Az ember kezében nyert­kor megáll a ceruza és ér­deklődve szemügyre veszi az elnököt. Az idősebb kor­osztálytól annyi fejcsóvá- l ást, fanyalgást, sokszor gyanakvást láttunk már, amikor fiatalokról volt szó, hogy egészen megszoktuk ezt az állapotot. Néha kel­lemetlen viták, hadakozá­sok híre is elérkezik a me­gyéhez, és gyakorta vizs­gáló, békítő, igazságtevő bi­zottságok utazgatnak, hogy fiatal közgazdászokkal ne bérszámfejtést végeztesse­nek, a mezőgazdasági szak­munkások ne sorompót őrizzenek, hogy a fiatal ag­rármérnökök az egyetemen tanult korszerű módszere­ket kipróbálhassák a gya­korlatban is. Nyilas Lajos tsz-elnök úgy látszik bízik embereiben és saját magá­ban is. Nyugalom és csend uralkodik az elnöki irodá­ban. Az is igaz, hogy a sombereki ötezer holdas termelőszövetkezet elnöke számos kitüntetésben része­sült már, többek között a „Szocialista Munkáért Ér­demérem” és a „Munka Ér­demrend” birtokosa is. — Milyen területre osz­totta be a gyakornokot? — Azt csinál, amit akar, úgy vettem észre a növény- termesztés érdekli a legjob­ban ... Megérkezik a fiatalem­ber. Fáik Konrád Berkesdről került a mosonmagyaróvári agrártudományi főiskolára. Elvégezte, most fél éves gyakornoki idejét tölti a sombereki termelőszövetke­zetben és közben államvizs­gájára készül. Megjelenésé­ben, gesztusaiban is sze­rény, szorgalmas ember be­nyomását kelti. Szavaiból világosan látszik, hogy élet­hivatásra készül, jövő élet­formáját, munkastílusát ke­resi, igyekszik kialakítani. — A napok itt egysze­rűen telnek — mondja — reggel fél hatkor kelek, hatkor jelentkezem a ter­melőszövetkezetben. Részt veszek a reggeli munkael­osztáson és más korai teen­dőkben. Napközben az ag- ronómussal járom a mezőt, a munkahelyeket. Dolgo­zom. Általában este nyolcig vagyok a tsz-ben ... — Es a szabadidő? — Néha elmegyek mozi­ba ... De még az iskolától függök. így esténként köte­lező naplót vezetek, tanu­lok, készülődöm az állam­vizsgámra. Leginkább a nö­vényvédelem foglalkoztat, részletesebb tárgyköröm: „A fásított legelők kártevői”. — Olvasás? — Szépirodalmi műve­ken túl elsősorban szakla­pokat, szakkönyveket olva­sok. Tagja vagyok a Me­zőgazdasági Könyvbarátok Körének, így mindig meg­kapom az új könyvek listá­ját, válogathatok. — Mindez elméleti mun­ka inkább. Hogyan boldo­gul az emberekkel? — önállóan itt nemigen kellett intézkednem. Az is­kolában azt tanultuk, hogy az emberek véleményét fi­gyelembe kell venni, a tisz­telet hangján, de mindig következetesen és határo­zottan kell intézkedni... A gyakorlatban azt tapasztal­tam, hogy az adott helyze­tet, a körülményeket és a személyeket is figyelembe kell venni minden intézke­désnél, s kerülni kell a részrehajlást. — Mi erről az elnök vé­leménye? — Az iskola elképzelései helyesek. — Annyit azért hozzá kell tennem, hogy határozottságra. kemény kézre és igazságosságra van szükség. A tsz-demokrácia a közgyűlésen nagyon hasz­nos, de a napi munka során az alá- és fölérendeltségi viszony az eredményes ter­melés szempontjából döntő dolog. A vezető felelős az egész gazdaságért, erről senkinek sem szabad meg­feledkeznie. Nekem jó a helyzetem, itt nincs rokon­ságom, de megkülönböztett jóbarátom sincs, így rend van. — A termelőszövetkezet­ben gondolom nagy szük­ség van fiatalokra? — Nálunk sok fiatal dol­gozik a tsz-ben, minden fiatalt nem is tudunk fel­venni. Az ötven forintos munkaegység mellett senki nem dolgozik többet napi nyolc óránál. Munkaerőfe­leslegünk van. Nyilas Lajos tsz-elnök, tiszteli a fiatal tehetsége­ket, s úgy vettem észre, örül, ha a mezőgazdasági szakma jó, sokoldalúan képzett fiatal erőkkel gaz­dagodik. Fáik Konrád ki­használja a nyugodt som­bereki körülményeket, haj­naltól késő estig dolgozik, tanul, figyel, hogy itt vagy másutt nyugodtan végez­hessen majd felelős önálló munkát is. Bertha Bulcsu nak ígérkezett egy olyan in­tézményben, ahol kommunista pedagógusokat képeznek — higgadtsága és szerénysége mellett kissé általános volt, mintha a vezetőség tartózko­dott volna elmondani az alap­szervezetben folyó munka szép eredményeit. A beszá­molóban először a főiskola oktatóinak szakmai, tudomá­nyos és ideológiai fejlődésé­ről volt szó. A természettu­dományos tanszékek oktatói rendszeresen képezik magu­kat, kötött vagy kötetlen for­mában. Minden tanszéken nagy ambícióval folyik az ide­gen nyelvek tanulása, többen készülnek valamely tudomá­nyos fokozat megszerzésére. Valamennyi reáltagozaton fi­gyelemre méltó tudományos munka folyik, bizonyítják ezt a jelentős számban napvilágot látó publikációk. Az oktatók ideológiai képzése részben az esti egyetemen, részben pedig a szakmai-ideológiai vitákban, politikai előadásokon törté­nik. A beszámolóban sok szó esett a hallgatók világnézeti, politikai és erkölcsi helyzeté­ről. A hallgatók többsége ma­terialista felfogású (a fiúk csaknem száz százalékban), a legkedvezőtlenebb az első év­folyam hallgatóinak világné­zeti helyzete, akiknek általá­ban még nincs kialakult po­litikai-ideológiai állásfoglalá­suk. A nehézségeket okozó idealista felfogások elsősorban a vallásosság formájában je­lentkeznek, s bár a főiskola hatása figyelemre méltó, a hallgatók elég tekintélyes ré­sze azonban csak „félreteszi” a vallást. A beszámoló hang­súlyozta az oktató-nevelő mun. ka nagy felelősségét a hall­gatók ideológiai-politikai ne­velésében. Érdekes része volt a beszámolónak, amely a tan­székek közötti kapcsolatokról, egymás munkájának kölcsö­nös és alkotó jellegű megis­merésével foglalkozott, bár a beszámoló túl nagy sze­rénységgel jónéhány szép ered­ményről, konkrét munkáról nem tett említést. Több kezdeményezés Miként az egész taggyűlést, a beszámolót is az őszinte légkör, s nemegyszer a mun­ka közben elkövetett hibák férfias beismerése jellemezte. Ami az alapszervezet belső életét illeti, a beszámoló ön- bírálatot gyakorolt. A mun­katervi feladatok nem mindig alakultak úgy, ahogy ez a tervekben szerepelt. Kevés le­hetőség volt az egyéni fog­lalkozásokra, és különös mó­don: míg a pártcsoport-érte- kezletek mindig tele voltak élettel, okos aktivitással, ad­dig a taggyűléseken ennél sokkal kisebb volt az aktivi­tás, amit a beszámoló azzal magyarázott, hogy a taggyű­lések vitatárgyait a pártcso- port-értekezleteken már ala­posan megvitatták. A beszámoló végül a fel­adatokat vázolta, melyek az új vezetőségre várnak, ezek között; fokozott pártépítés a hallgatók között, fokozni a taggyűlések aktivitását, erősí. teni a pártcsoportok munká­ját, s a legfőbb cél: a magas szintű kommunista pedagógus- képzés. A legfőbb cél A vitában elhangzott fel­szólalások higgadtan, de nem szenvedélytelenül, célszerűen és őszintén egészítették ki vagy éppen bírálták a veze­tőség beszámolóját. Dr. Pász­tor György docens a beszá­moló mozaikszerűségét kifo­gásolta, tartalmi szempontból pedig a túlzottan általános jelleget. Ugyanakkor üdvö­zölte az őszinte hangot, mely mindig is jellemezte az alap­szervezet életét, és dicsérte a vezetés kétéves munkáját. — Dr. Dómján Károly, a Pécsi Tanárképző Főiskola MSZMP- csúcsszervezetének titkára el­mondta: a beszámoló az in­tézmény előtt álló elméleti és gyakorlati feladatok megoldá­sával foglalkozott, de nem tükrözte az alapszervezet spe­cifikus feladatait, amelyek a reáltanszékek kommunistáira várnak. Beszélt arról, hogy az új vezetőségnek nagyobb ön­állósága lesz, de ezzel a fe­lelőssége is növekszik. Keve­sebb utasítás fog fentröl érr kezni, de több kezdeményezés­re, önállóságra és határozott­ságra lesz szükség az ideoló­giai harcban. Végül a kétol­dalú információról, majd ’a pártépítésről beszélt, amely elsősorban a meggyőződésük és magatartásuk szerint a párthoz tartozó, eddig még nem párttag hallgatók között kíván sok javítani valót. Szé­kelj/ Jenő tanszékvezető, Do­bó Géza adjunktus, Hetyzi Gábor adjunktus, dr. Fischer Ernő adjunktus, dr. Korcsmá- ros Iván tanszékvezető és dr. Bona Imre tanszékvezető a pártépítésről, illetve a tan­székeken folyó tudományos munkák és az oktatás-neve­lés szoros kapcsolatáról be­széltek. A Pécsi Tanárképző Főis­kola reál alapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlése őszinte hangulatú, nem ünne- pélyeskedő, de ünnepélyes munkataggyűlés volt. A be­számoló kissé általánosra si­került, de a hozzászólásokkal kiegészítve a taggyűlés meg­felelt a párttagok és párton- . kívüliek jogos várakozásának. Thiery Árpád »

Next

/
Oldalképek
Tartalom