Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

1966. SZEPTEMBER 8. Bemutató szombat este fél 8 órakor napló 5 Ferencsik János vezényel Szigetvár dicsérete „A zene önmagáért fog beszélni“ - mondotta a világhírű karnagy a Liszt-termi próbán llü A Pécsi Filharmonikus Ze­nekar Liszt-termi próbáján Ferencsik János áll a karmes­teri dobogón. Előtte Farkas Ferenc: Szigetvár dicsérete c. oratóriumának partitúrája fekszik. Intésére a zenekar tagjai tudásuk legjavát nyújtva szólaltatják meg a kottafeje­ket, melyekből — a szólisták és a kórus szöveges szólamai nélkül is — pompásan rajzo­lódik ki a hősi csatára ké­szülő szigetváriak képe, a keleti motívumokkal jellem­zett két török követ érkezé­se, Zrínyi álombamerülésének A Zrínyi-ünnepség két napján Mentesítő kocsik Érdeklődtünk, hogy a szi­getvári Zrínyi-emlékünnepre utazó közönség milyen körül­mények között juthat el a 400 éves jubileum színhelyére. — Pécsről Szigetvárra nem indítunk különvonatot — mondották - a MÁV Pécsi Igazgatóságán mert ele­gendő járat közlekedik Szi­getvárra. Ugyanakkor minden egyes szerelvényt 5—6 kocsi­val megerősítünk, s a menet­rend szerinti motorvonatokat most kivételesen gőzmozdony húzza majd. Szeptember 10- én és 11-én tehát a követke­ző időpontban indulnak vo­natok Pécsről Szigetvárra: 6.43, 7.47. 12.44. 13.32,- 16.00, 17.35. 18.52 órakor. Közülük a 12.32-kor induló szerelvény sebesvonat, a többi személy- vonat. Rendes körülmények között a 18.52-es szerelvény vasárnap nem indul, most szeptember 12-én azonban ezt is indítjuk. Elmondották, hogy Sziget­várról Pécs felé 10.28-kor, 14.06-kor, 15.30-kor, 16.56-kor, 18.48-kor, 20.20-kor és 23.16 kor .jön vonat. Közülük a 10,28-.as és a 23.16-os sebes-, a többi személyvonat. A 20.20-as egyébként csak hét­köznap, most azonban vasár­nap is közlekedik. Szigetvár­ról mindkét napon három mentesítő, vonatot indítanak, mégpedig 23.45-kor Pécsre, Barcsra és Almamellékre egyet-egyet. A három mente­sítő vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. A vasúti igazgatóság ezúton ké­ri. hogy a Szigetvárra készü lődő iskolai csoportok legké­sőbb pénteken jelentsék be igényüket vasúti kocsira. Érdeklődtünk arról is, hogy indul-e külön autóbuszjárat ’zieetvárra. A pécsi IBUSZ -nil, ahol az autóbusz-külön iratokat szervezik, elmon tóira naponta csak 12 gép kocsit tud rendelkezésükre bocsátani. Beszédes számok Szigetvárról 1959-ben indultak meg a zigetvári vár restaurálási nunkálatai, s azóta megúj- :odva, megszépülve várja a átogatókat. Ebben az év­sen augusztus 31-ig közel 0 ezren tekintették meg, :öztük 18. ezer vendég meg- zállt ,a várban lévő turista- zállóban is. A vendégfor- [alom — a statisztikák sze- -int ■ — évről évre körülbe­ül 15 százalékkal emelke- iett. Kétszázágyas a turis- a szálló, vendégszerető fa- ai között a nyári hóna­pokban félezer, -köztük sok külföldi turista szállt meg. Monumentális, lenyűgöző Darvas József drámájának próbái Szigetváron Kétszáz fáklyás statiszta Filmet készített a Televízió Az óváros képzeletbeli te­rén vagyunk. Az esti homály helyett azonban most ragyo­góan süt a nap, a kétszáz ci­vil polgár, jobbágy és katona kezéből még hiányzik a fák­lya. De szembe velük a szín­pad egyik magaslatán ott áll Zrínyi Miklós, körötte fia György, Alapy Gábor, Szek- csőy Mátyás. ..: és most mondjátok utánam az eskü szövegét... Sziget népe mondja, mit mondja! — beledörgi a vár körüli ligetbe egy ország fo­gadalmát: „ ... eme végső szükségre szorított édes hazá­nak hűen, ha a sors úgy kí­vánná, halálunkkal, fejünk elvesztésével is szolgálunk”. Döbbenetes és monumentális jelenet. Darvas József Kossuth-díjas író drámarészletének keddi próbáján először találkozott a nagyszámú helybeli fiata­lokból, katonákból összever­buvált statisztéria a hivatásos művészekkel. Olykor-olykor még közbe kellett avatkozni, megismételtetni egy-egy jele­netet, de már kezdett egysé­gessé alakulni a mű Nógrádi Róbert rendező irányításával. — Érdekes, de nem köny- nyű feladatot kaptunk — mondja a pillanatnyi szünet­ben. — Ha egy modern író történelmi drámát ír, akkor saját korának problémái iz­gatják, a történelmi máit csu­pán apropó a számára. Dar­vas József is ilyen szándék­kal alkotta meg ezt a felvo­nást. Ebben arról van szó. hogy Zrínyi élete válságos periódusba kerül, fordulópont­hoz ér életútján. A folytatás­nak többféle lehetősége van, ő azt az utat választja, ame­lyik jelleméből, életéből logi­kusán következik: a hűség, a helytállás útját, még akkor is, ha ez a halállal egyenlő. — A szerző csak egy rész­letet írt meg, ez nem jelen­tett nehézséget? — Reméljük, Darvas József hamarosan befejezi a drámái, örömmel előadnánk a szín­házban is. Minden pátosztól mentes, egyszerű, a mai em­berhez közel álló stílusban játsszuk el a részletet. Ez tel­jesen összhangban van a mű­vel, eszmei mondanivalója a mához szól, s ezt kívánjuk fo­kozottan hangsúlyozni. A mű nem kész, ez azonban nem akadályozott bennünket, hi­szen ugyanúgy kell színpadra állítani, mint a véglegest. Zrínyi Miklós alakját Irá­nyi József kelti életre. A mű­vész a nyáron a gyulai vár- játékon egy másik történelmi személyiség, Béldi Pál figu­ráját alakította. Az új szerep kicsit folytatása annak. — Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy itt, a csata szín­helyén játszhatom el ezt a szerepet. Ellentmnodásos, gaz­dagon ábrázolt figura, meg­formálásakor mégsem ebben láttam a nehézséget. Egy rész­let rövidsége miatt sem ad módot arra a színésznek, hogy a figurát elindítva kibontsa, s végül egy csúcsra juttassa el. Tehát nincs íve, felfutása; elképzelem az előzményeket és tulajdonképpen belépek a cselekmény közepébe. Arra törekedtem, hogy a hőst mai embernek lássák, aki gondol­kodva, vívódva oldja meg a problémát, azt hiszem a mű eszmeisége is ezt sugallja. Az intellektuális felfogás alkal­mat nyújt az okok, indítékok megértésére és a jellemből adódó tanulságok megfogal­mazására. Aki Holl István nevét hall­ja, a csetlő-botló Novotnira, Pechvogel kedves alakjára emlékezik vissza. S csak az első pillanatban okoz megle­petést, hogy itt Alapy Gás­pár várkapitány-helyettes sze­repében Zrínyi egyik legked­vesebb, legmegbízhatóbb fegy­vertársa. — Valóban, Pécsett most új szerepkörben mutatkozom be, korábban azonban már játszottam történelmi drá­mákban, például az Egri' csil­lagokban. Nagy ambícióval készülök a bemutatóra, izgal­masnak találom a szerepet. Örömmel vennék részt a tel­jes mű bemutatásában is. A vár nyugati oldalán épí­tették fel a színpadot.* Az alap tízszer húsz méteres, eh­hez kapcsolódik az emelvény- rendszer, amelynek legmaga­sabb pontja 16 méter. Ezt lépcsősor köti össze, amelyen a szereplők és a nagyszámú statisztéria mozog. Mögötte takarófal foglalja keretbe a játékot. Tervezője Pintye Gusztáv díszlettervező. — Először készítettem sza­badtéri díszletet — mondja a fiatal művész. — Miután a várat a nézőtéri elhelyezés miatt nem kapcsolhattuk be a játékba, szabad kezet kap­tam. A monumentalitásra és a mű eszmeiségének hangsú­lyozására törekedtem. A ge­renda-szerkezetet nem takar­juk el, ez jelentheti a bás­tyát is, a színpad mögötti ta­karófal ellensúlyozza az előt­te elhelyezkedő tömeget. Ez vöröses tónusú festést kap, s így jelképezi a várfalat, de nem részletében, hanem egy­ségében hat annak. A terve­zéskor azt is figyelembe kel­lett venni, hogy a színpadon — a dráma előtt és után — kórusműveket mutatnak be, tehát e produkcióknak is hát­térül szolgál. A színpadon tart a próba. Előtte kétoldalt már elkészült a világosítótorony, a műsza­kiak szerelik a lámpákat, ká­beleket feszítenek ki, mikro­fonokat helyeznek el. Tegnao este a Televízió filmet készí­tett. A bemutató: szeptember 10-én este fél 8 órakor. Bocz József Iványi József kifejező szépsége és az első részt lezáró nagy kórus in­strumentális kísérete A próba szünetében Feren­csik Jánostól rövid interjút kérünk. — Farkas Ferencnek nem ez az első műve, — mondja — melyei én tartok kereszt­víz alá. Ezúttal azonban elő­ször van alkalmam arra, hogy ilyen ünnepi hangulatú és nagy apparátust mozgató alkotását dirigáljam. Amit az oratórium zenéjéről el­mondhatnék azt legjobban a koncerten tudom majd elmon dani, A zene Önmagáért fog beszélni. — Hogyan készült fel ezen új magyar zenemű bemuta­tására? — Elsősorban a partitúrát tanulmányoztam át, vala­mint a szövegkönyvet. Az ilyen irodalmi kapcsolattal rendelkező műveknél termé­szetesen nem mellékes az eredeti alkotás sem. A Szige­ti Veszedelem persze előttem sem ismeretlen, bár meg kell mondanom, hogy én nem Zrínyiről akarok szólni, ha­nem Zrínyit fogom a zene eszközeivel bemutatni. Azt a Zrínyit, aki nemcsak a történelemé, hanem a zene­szerzőé, Farkas Ferencé és a szövegíróé, Vargha Károlyé is. Az első, szerdai próba nyo­mán Ferencsik benyomásai igén kedvezőek. — Könnyű helyzetben vol­tam — folytatja, mert Pau- lusz Elemér jól előkészítet­te a zenekart, úgyhogy én az utolsó percben szinte már kész produkcióba álltam bele, az utolsó simításokat kell el­végeznem. Hasonlóan vette ki részét az előkészítés, betanítás munkájából Antal György, továbbá Medgyesi Katalin a szigetvári gyermekkórus és Károly Róbert, a férfikar be­tanításával. Valamennyiük produkcióját foglalja majd egybe és irányítja szomba­ton este a szigetvári ősbemu­tatón és októberben két al­kalommal Pécsett Ferencsik János, aki ma Szigetvárra lá­togat, hogy megtekintse a koncert helyszínét. Mielőtt a próba folytatód­na, Ferencsik még elmondja: — Nyáron Debrecenben dirigáltam a Nemzetközi Kó­rusfesztiválon. Igen érdekes Psalmus előadásra került itt sor, ahol különböző nemze- , tiségű énekkarok egységesen magyar nyelven énekeltek. Pénteken este nyit az Opera­ház, én 16-án az Aidát ver zénylem. Ebberty az évadban is vállaltam egy felújitást-J' ezúttal a Tannhäusert. Az ősz folyamán az Állami Hangver­senyzenekarral az NDK-ban hangversenyezek, december­ben Romániában dirigálok, tavasszal pedig másfél hóna­pot töltök Koppenhágában. Most azonban a Zrínyi-ora­tórium a legfontosabb szá­mára, melynek nagy szeretet­tel folytatja próbáját, hogy szombaton teljes pompájában hangozzék majd fel a sziget­vári hősök dicsérete! — nt — A várbarátok halkan be­ülnek a sorokba és csendes ünnepség kezdődik Sziget­váron a művelődési otthon­ban. A természetesség és a nyugalom árad a teremben, hét év óta ismert arcok néznek az elnökségre, a szavak máz nélküliek, s mégis... A hét év, mióta együtt van a Szigetvári Várbarátok Köre, ' sokat változtatott a falu, azaz­hogy most már a város ar­culatán. Tiltakoznak, nem, nem kizárólag az ő érde­mük, mások is segítették az ügyet, sokan támogatták a négyszáz éves jubileum meg rendezésének gondolatát anyagilag is, erkölcsileg is. Mindez azonban nem vi­tatja el az érdemet: a hét évvel ezelőtt alakult Szi­getvári Várbarátok Köre csíráját adta annak a ha­talmas szervező munkának, amellyel most megrendezik a négyszázadik jubileumot. A sok fáradság, az anyagi áldozatok akkor kezdődtek, amikor ez a kör elhatároz­ta, hogy a nagy hős és ka­tonái halálának négyszáz­éves fordulóját méltókép­pen kell megünnepelni. Ez a kedd esti közgyűlés pe­dig számvetést tűzött maga elé, visszapillantást a hét évre. Előbb dr. Écsy Ödön Ist­ván gimnáziumi tanár mon­dott ünnepi megemlékezést, majd Miszlay László, a kör pénztárosa számolt be egy kiválóan sikerült „gazdasá­gi évről”, ami az önzet­lenül befizetett és jól fel­használt tagdíjakat jelenti. Érdekes hírt is bejelentett: Horváth Sztancsics Márk­nak, Zrínyi előtt volt szi­getvári törökverő várkapi­tánynak egyenes leszárma­zottja, özvegy Propper Sán- domé budapesti lakos 500 forintot utalt a kör szám­lájára azzal, hogyha nem többet, de ennyit minden évben átutal kegyelete je­léül. Molnár Imre, a várbaráti kör elnöke emelkedett ezután szólásra és tekintett vissza az elmúlt hét évre. Szerény szavaiból komoly szervezési eredmények de­rültek ki. A 163 taggal in­dult körben ma már ötszáz- harminchatan vannak, s ez a lakosság több, mint 7 százaléka. A hét év alatt több válósult meg terveik­ből, mint azt akkor gon­dolni is merték volna. Igaz, csak többnyire az ötletet, az inspirációt adták, pén­zük nem volt. Farkas Fe­renc zeneszerző mondta: a tőlük kapott Zrínyi-fest­mény függött előtte kom­ponálás közben. De ebbői született a számtalan ki­advány, a Zrínyi-emlék­érem a pénzverdében, ami­re fél évszázada nem volt példa, két idegenforgalmi szakkör, s sok pénz, amit különböző egyébként is meg levő állami beruházásokból ide összpontosítottak, s ötvenhét millió forinttal szobrot, korszerű utcát, vi­lágítást, országos hírű tu­ristaszállót, rendbehozolt várat — rajta Zrínyi-címer­rel — Szigetvárnak csak­nem európai hírnevet biz­tosítottak. A szerda esti szerény hangulatú ünnepség Szi­getvár vezetőinek, hagyo­mánytisztelő értelmiségé­nek, s egész lakosságának csendes győzelmi sereg­szemléje volt. Földessy Dénes Szigetvári számvetés A lakosság hét százaléka tagja a Varbarátok Körének Sztancsics Márk leszármazottja - Ötleteikből születtek az eredmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom