Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-10 / 214. szám
19*8. SZEPTEMBER 10. napló 5 Két kiállítás a bányásznapon 1. Komló, Május 1. Művelődési Ház. A bányásznapon megnyílott egyik kiállítást az Ipar- művészeti Vállalat rendezte, elsősorban Juris Ibolya Munkácsy- és SZOT-díjas textiltervező műveiből. Juris Ibolya 1055-ben Gor- ka Gézával együtt elsőként kapott Munkácsy-díjat az iparművészek közül. Másodszor ugyanazt a kitüntetést az 1958. évi kiállításának anyagáért kapta, amely főként Kínában tett tanul- mányútjának feldolgozott élményeit tartalmazta. A Komlón bemutatott kézifestésű textiliák leginkább tájak ábrázolására vállalkoztak. Itt is útiélmények vannak az előtérben, láthatók a görögországi út „jegyzetei”, a vázlátok, és ezeknek néhány, már textilben megoldott változata. Hatalmas textil örökíti meg a pireusi kikötőt, egy másik három nemesvonalú paraszt- fejet, a címe: Görög. Szintén pireusi élmény egy érdekes. színgazdag kompozíció, amely nagy színes ernyők alatt hűsölő embereket ábrázol. Juris Ibolya művészetének sajátos „textilszerűsége” ezen a darabon jól megfigyelhető: az emvők bordázata mintegy önálló életre kelve uralja a képet, bizonyos szögből a figurális elemek elmosódnak és egy szép, finommintájú textilt Mit csak a szemlélő. Tájkompozíciólnál Is hasonló megoldást lehet megfigyelni, a budapesti Erzsé- bet-híd, vagy az Országház melletti Duna-part képénél. Különös érdekes séget ■ a d Juris Ibolya komlói kiállításának az a momentum, hogy szerepel az anyagban egy komlói kép is, a kileneeme- letes lakóházak, a hűtőtornyok és az erőmű kéményének látképe. Néhány más komlói vázlat arra enged következtetni, hogy további komlói témájú texlä- lek is készülnek talán. Az Iparművészeti Válla- Mt e kiállítás keretében képet kíván adni az iparművészet jelenlegi állásáról is, s az idei termés néhány szép darabját is elhozta Komlóra. A Kossuth-díjas Gorka Géza vázái. Kovács Margit parasztlány-figurái, a Munkácsy-díjas Teván Margit ötvösmunkái szerepelnek többek között a gazdag anyagban. A lakástextil mellett így a kerámia, az üveg és az ötvösmunkák, valamint a bútorok kiegészítették az összképet, és fogalmat adtak a korszerű, művészi lakáskultúra jelenlegi helyzetéről. A gondosan rendezett kiállítást Komló után máshová is elviszik majd, sőt külföldön is bemutatják ugyanezt az anyagot. Áprilistól októberig szabadban a csikó 2. Meszes, Munkásszállás. . Meszesen a munkásszállóban rendezték meg a bá- nyászfesitők kiállítását, szókét, akik az Érdy Győző vezette kör tagjai. Természetesen Érdy Győző művei is szerepelnek a kiállításon, néhány hányásztémájú tus- rajz, és egy sereg bélyegterv. A kiállításon összesen 25 kép látható, két mellszobor és egy fafaragás. A kör tagjai közül legtöbb képet Takács Dezső állított ki. Érdekes, szimpatikus vonás a jellemző ezekre a sok esetben valami eredeti látásmódról tanúskodó kópékra Egy-egy primitívebb fonna, a maguk romlatlanságában ragyogó, vad színek és valami különös meseszerűség teszik érdekessé Takács Dezső munkáit. A Bányaüzem című képen például a csilléknek mosolygó emberi arca van, és megkapó például a Prágai háztetők című színes krétarajz meseszerű megoldása is. A kiállításon vannak természetesen olyan rajzok, festmények is, amelyek inkább arról tanúskodnak, hogy ezek a bányászfestők egyre elmélyültebb szakmai tudással dolgoznak. Szép, gondos munkáik a bányászok, a bányák sajátos világának értéséről és szere- tetéről beszélnek. Említsük meg sorra a neveket: Ka- rádi István, Bakó Mihály, Plesz József, Siklósi László, Gradwohl János, Kratky Éva, Feldwebel Károly és Bachman Zoltán. A lassan hagyományossá váló bányásznapi képzőművészeti kiállítást továbbra is érdemes megrendezni, nemcsak e festők fejlődésének lemérése, hanem az alka- csak e festők fejlődésének miatt is. H. E. Ménes az Ormánságban Bérnevelés a drávatoki tsz-ben - Húszezer forint egy hathónapos méncsikó ára — A legolcsóbb és legegészségesebb tartás Az ormánsági síkság ligetes, erdőpásztákkal felszabdalt, nagy kiterjedésű legelőit sohasem verte fel csikók patáinak zaja. A ménesbeli tartásnak itt nem volt hagyománya. Ezért nagy port kavart a vidéken, de még a megye túlsó sarkaiban is, mikor híre ment, hogy a drávafoki Uj Esztendő Tsz csikótelepet nyit, ahol bármilyen fajtájú csikót, bármelyik tsz-től elfogad bérnevelésre, havi 120 forint és napi egy kiló abrak ellenében. Özönlenek a csikók Kihajtás előtti napokban egymás után gördültek be a teherautók a fehérkarámos, frissen felavatott telepre, özönlöttek a csikók. Az istállóban nem fér el több állat nyolcvannál, de amikor András István, a tsz-elnök észbekapott, már 120 egy- meg kétéves csikó ficánkolt a zöld gyepen. Hiába kérték egyik-másik későn érkező bérbeadót, vigyék vissza a jószágokat, azok úgy eltűntek Drávátokról. hogy bottal üthették nyomukat. S ha már így adódott, befogadták mind a százhúsz jövevényt. Azt látni kellett volna, hogy szabadult ki ezekből a fiatal állatokból a sok bennszorított energia. Mikor első nap kihajtották, a három könnyű felhajtó hátasló alig bírta befogni a száguldó ördögöket, s Szabolcs Józsefnek minden csikóstudományára szüksége Elúszott a citromszörp H’ányzik a göngyöleg is — A káiéiték mintegy 160000 forint A Pécsi Sütőipari Vállalat j 80 000 forintos kárt okozott a ' vállalatnak. Most folyik annak kivizsgálása, hogy ezt a nagyarányú hiányt, azaz több letfelhasználást mi okozhatta. A göngyölegből is 80 000 forint értékű hiányzik. Fülöp Sándor árukihordó részletesen elmondotta, hogy miként vittek ki gépkocsikkal az üzemből szódásüvegeket, ládákat. Fülöp Sándor a vállalattól 1966. márciüs 14-én önkényesen kilépett, azóta nem dolgozik, egy ellenőrzés alkalmával a rendőrség az Aranyfácán vendéglőben fogta el. Fülöp vallomása szerint együtt dolgozott az üzemben Kalmár Dezsővel. (Kalmár Dezső két hónappal ezelőtt öngyilkos lett, egy reggel holtan találták Pécsett a Bartók Béla út egyik házának pincéjében). Kalmárral szövetkezett és megállapodtak, hogy az üzemből rendszeresen kilopkodják a szódásüvegeket. Mint rakodók a gépkocsikra dobták a szódásüvegekkel teszikvízüzemében 1966. január 1 -én tartott leltározáskor hiányt nem tapasztaltak. Alig öt hónap múlva ismét leltároztak és ekkor 160 000 forint értékű áru hiányzott. A kár két összetevőből áll. Az egyik: közel 70 mázsa citromszörp. A hiányzó meny- rvissg nagyságát mutatja, hogy a citromszörpből, azaz a szárazanyagból egy 2,5 deci® üveg hüsítőital előállításához 5 deka szükséges. „Elfolyt”. „Hossz volt a töltőgép” — erre hivatkozik Litter István, a szikvízüzem vezetője. Az üzem nemcsak citromszörpöt, hanem narancsszörpöt is készített 1966. január 1-től március 8-ig, mintegy 248 000 üveggel. Érdekes módon a narancsízű szörpből nincs hiány. Pedig a narancsitalt is ugyanazok a pépek készítették, amelyek a citromszörpöt előállították. A 70 mázsa szárazanyag-többlet felhasználása körülbelül 11 ládákat. Mindig néhánnyal többet, mint amennyit írásban feltüntettek. Az így szerzett üvegeket aztán jó pénzért — darabját 20 forintért árusították, özv. Pókos Jó- zsefnének, patacsi szikvízké- szítő kisiparosnak — például — Fülöp vallomása szerint — 20 láda szódásüveget adtak el, Egy-egy ládában tíz üveg volt. Pókosné elismeri, hogy vett tőlük üveget „de csak 90 darabot. „Nem tudtam, hogy lopott volt, különben nem vettem volna meg“’ — mondotta. A lopott üvegekből jó mellékkeresetre tettek szert, és mint Fülöp vallja, — a pénzen Kalmárral osztozkodtak. „Nem is annyira számított, hogy osztozkodtunk-e vagy sem, mert a pénzt úgyis közösen ittuk meg” — mondja Fülöp. A leltározás alkalmával meg állapított szörp és göngyöleghiányról a vállalat feljelentést tett a rendőrségen. A vizsgálat folyamatban van. volt, hogy a kijelölt felhajtó- utakon a legelőre terelje a ménest. A sokfelől — Bóly, Felsőszentmárton, Kétújfalu, Tekla, Garé, Magyarbóly, Sumony, Drávasztára — ösz- szeszedett csikók az első napokban megijesztették a csikóst meg a brigádvezetőt. Valamennyien köhögtek, de az állatorvos azt mondta, nem veszélyes, hamar kiheverik, mert a vitamindús legelőfű meg a szabadban való mozgás minden bajra orvosság, így is történt, az állatok napról napra erősödtek, egy csikó vált ki mindössze a ménesből, az is szögbe lépett, s a szigetvári állatkórházba kellett szállítani. „Szeme leit“ a lónak A drávafokiak maguk sem gondolták, hogy egyszeriben ilyen népszerű lesz a ménesük, s hogy annyi kérelmezőt kell visszautasítaniuk majd. A bérlegeltetéshez nagy, kihasználatlan legelőik adták a gondolatot, s az engedélyt is könnyű volt megszerezni, sőt az Állattenyésztési Felügyelőségen. ahová a kérelmet beadták, még biztatták is őket, építsenek új csikóistállót, vegyenek bérbe minél több csikót, nekik is, meg a bérbeadóknak is megéri, s legfőképp a népgazdaságnak. Az istállózott csikónevelés súlyos károkat okoz a megye amúgy- is válságba került valamikor híres lótenyésztésének. A lekötve nevelt csikókból rossz lovak lesznek, izmaik petyhüdtek, lazák, lábízületeik a mozgás hiányában gyengék, s igábafogás után két év alatt ezek az állatok tönkremennek. Az állatorvosok teljesen tanácstalanok ebben az esetben, mert ezek a lábbetegségek gyógyszerekkel nem gyógyíthatók, ezt a bajt csak megelőzni lehet a csikókori edzéssel, a szabad mozgási lehetőséggel, ezt pedig nagyüzemekben egyedül a méhesbe! i tartás biztosítja. Kérdés persze, hogy ma a gépek korában érdemes-e ekkora ügyet csinálni a lovakból? A körülmények úgy alakultak, hogy nemcsak érdemes, de szükséges is. Kiszámították, hogy 30 kilométer távolságon túl a teherautó, 5—30 kilométer távolság között a traktor, 5 kilométeren belül pedig a ló a leggazdaságosabb szállítóeszköz. Ezen belül is a nagy terhek mozgatására képes hidegvérű ló, melynek a hazája Baranya. Az Alföldön is likvidálták a könnyű, gyors futólovakat, melyeket kiszorított a gumikerekű traktor. Az alföldi nagyüzemek most egyre-más- ra jönnek Baranyába igáslo- vakért. Ahogy mondani szokták, „szeme” lett a baranyai lónak, s mivel nagy a kereslet, felszöktek az árak is. A hatvanas évek elején két-há- romezer forintért adtak túl a lovak párján a tsz-ek. Most egy pár törzskancáért 25 ezer forintot ígért az Erdőgazda ság a drávafoki tsz-nek, de nem adta oda. A hathónapos elsőosztályú mencsikóért ma 20 ezer forintot fizetnek, s még a felhizlalt mustra lovakért is 10 ezer forintot kap darabonként a palotabozsoki tsz, amely az elmúlt évben lóhizlalásra rendezkedett be Az új csikónevelési módszer nyomán — reméljük — egyre több selejtes ló kerül a palotabozsoki hizlaldába és egyre több jó igásló öregbíti majd a baranyai lótenyésztés egykori jó hírnevét. Szívós, edzett állatok Uj módszerről beszélni persze túlzás, hisz a csikónevelésnek ősi módja a ménesbeli tartás, csak éppen Ba ranyában nem volt soha elterjedve. A drávafoki kezdeményezés életképességét a nagy érdeklődés mutatja. A bérbeadók szeme előtt nem mindig az az egy szent cél lebeg, hogy szilárd szervezetű, jó lovakat nyerjenek. Kényelmi szempont is a bérbeadás, mert a termelőszövetkezeti fogatosok nem szeretnek vesződni a csikóneveléssel. Ahol csak 4—5 csikó van ott nem érdemes külön csikóst alkalmazni, mert ez a kis létszám nem kötné le munkaidejét. Az istállózott csikónevelés ráadásul drágább Is, mert a lekötött csikó több abrakot fogyaszt, mégis rosszabb ló lesz belőle. A bérbeadók jól járnak, mert április végétől október elejéig darabonként havi 120 forintért a csikónevelés minden gondját leveszik vállukról. Sőt a drávafokiak úgy tervezik, hogy a jövő évtől kezdve télen sem oszlatják fel a ménest, s akkor a csikókat csak hároméves korban adják haza, amikor már befogha- tók. A ménesben nevelt csikó megszokja a rendet, pontos ságot, kezesebb, nevelhetőbb kocsibatörése is könnyebb, és amit nem lehet eleget hangsúlyozni, szívós, edzett igavonó állat válik belőle, mely évekig bírja a napi munkát, az erős fizikai igénybevételt Tereli es yen is lesz csikótelep A drávafoki példa úgylát1 szik máris követőre talált. Jövő tavaszra a siklósi tsz is megnyitja csikótelepét a tere- hegyi legelőn, ahol bérneve- lést folytat majd a környék nagygazdaságainak. Ma, amikor egy pár jó ló ára igen magas, dicséretes a baranyai tsz-ek gyors reagálása a megváltozott körül ményeKre. — Rné — Tapasztalatcsere a várospolitikáról Pécsett a Tudomány és Technika Házában, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága, Pécs város Tanácsa, és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága tegnap délelőtt megkezdte 2 napos várospolitikai tapasztalatcseréjét. Dr. Takács Józsefnek, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága y titkárának megnyitó szavai után bevezető előadást Gaál Jenő, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának főmunkatársa mondott, majd Csikai Miklós, a Népfront I. kerületi titkára, Dzsaja József, a XXII. kerület titkára és Nyéki József, a Népfron; Országos Tanácsának város és községpolitikai főreferense szólalt fel A tapasztalatcsere résztvevői délután meg tekintették Pécs új létesít,^, ményeit. 1300 diák indult Szigetvárra Pécs és Baranya tanuló- ifjúsága több csoportban készül a szigetvári Zrínvi- emlékünnepségre. Ma az ünnepség első napján, a Janus Pannonius Gimnázium 40. a Széchenyi István Gimnázium ötven, a Cséti Öttó Bányaipari Aknászképző Technikum 170, a Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum 300, a Felsőfokú Vegyigéc- ipari Technikum 50, valamint a Közgazdasági Technikum Ipari Tagozatának 40 diákja utazik Szigetvárra. De ma indul el a Leöwev Klára Gimnázium különvo- nata is összesen 450 tanulóval. A mai diákvendégek létszáma tehát 1100 fő lesz. Holnap, vasárnap is kétszázan készülnek az ünnepségre, legalább is az eddigi bejelentések szerint. A Jam,« Pannonius Gimnáziumból például újabb 50 fő indul, ugyanannyi a Mohácsi Kisfaludy Gimnáziumból, *n- vábbá a sellyei, illetőleg a pécsváradi gimnáziumból 10. illetőleg 10 diák, a Siklósi Gimnáziumból 25. a bóbi mezőgazdasági szakközépiskolából 40 tanuló készülődik. Perselyes járat lesi a 31-es és a 32-as Az AKÖV értesíti az utazóközönséget, hogy szeptember 12-én, hétfőtől kezdődően a 31-es és 32-es autóbuszjáratokat, a csuklós szerelvények kivételével, perselyes járatokként közlekedteti. Kérik az utazóközönséget, hogy a 2 forintos menetdíiat egy vagy két forintos érmékben felszállás előtt készítsék elő. T
