Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek • Dunántúlt napló Az MSZMP Bdranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXin. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM AEA 50 FILLÉR 1966. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT * A jelentésben utaltak arra, hogy a Tanácsi Tervező Iro­da ütemszerűen teljesítette, illetve túlteljesítette felada­tát és egész öt évi működé­se gazdaságos volt. A Magas- és Mélyépítő Vállalat azon­ban ötéves tervfeladatát csupán 89,4 százalékra teljesí­tette, a termelékenység csak 95,6 százalékos volt, az át­lagbér 99,9 százalékos ará­nyával szemben. Az előírt termelési tervből több, mint 30 millió forint termelési ér­tékkel maradt le a vállalat. A Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállala­tának szembetűnően kedve­zőtlen tevékenységének több alapvető oka volt. Éveken ke­resztül már „jónak” minősí­tett teljesítménynek számí­tott, ha a vállalat az éves tervét csak 90 százalékra is tudta teljesíteni! A munkahe­lyek túlságosan szétapró­zódtak a megyében, s ez a termelékenység rovására ment, de ebből következtek a szállítási nehézségek is, to­vábbá az ellenőrzés hiánya és a hiányos munkaszervezés. A Végrehajtó Bizottság éppen ezért egyik legdöntőbb fel­adatként a termelés koncent­rálását tűzte a vállalat elé. Már a tervezésnél ügyelni kell arra, hogy a kisvolume- nű munkákat lehetőleg ne vállalják el és inkább a vál­lalat olyan helyeken, mint Mohács, Siklós, Szigetvár — összpontosítsa a termelést, ahol hosszú évekre biztosít­va lesz a tanácsi építőipar foglalkoztatottsága. Természe­tesen ehhez meg kell terem­A Széchenyi-akna közelé­ben lévő több méter átmé­rőjű hármas hídnak pilléreit A diákok birtokukba vették a létesítményt Ülést tartott a Megyei Tanács VB Napirenden: a Tanácsi Tervező Iroda, a Magas- és Mélyépítő Vállalat második ötéves tervének értékelése Ülést tartott a Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága pénteken délelőtt 9 órakor. Tóth F. Béla osztályvezető előterjesztésében megtárgyal­ták a Tanácsi Tervező Iroda és a Tanácsi Magas- és Mély építő Vállalat — második öt­éves terv időszakában vég­zett — tevékenységét. Hem a bajnokokról van szó A pécsi, illetve a bara- ** nyai diákok több mint fele nem tud úszni. Negyven százalékuk nem tud kerék­pározni. Körülbelül csak harminc százalékuk végez rendszeresen reggeli tornát. Az adatok egy minisztériumi vizsgálatból származnak. 1260 megyei és 479 pécsi diá­kot kérdeztek meg. A vála­szok névtelenek, elképzelhe­tő, hogy az arányok esetleg még ennél is rosszabbak. Az oktatási program Bara­nya megyében figyelemmel kisfiú az iskolai testnevelést. Bár a megye 110 általános iskolájában (Pécset nem szá­mítva) csak 70 testnevelő szakos tanár működik (s en­nek a 70 testnevelőnek a „szóródása” is rendkívül rossz, a volt sellyei járás te­rületén például mindössze kettő van —, Baranya me­gyében a testnevelő szakos ellátottság az országos 60,2 százalékkal szemben még így is 61,9 százalék. A 31 közép­fokú tanintézetben hatvan szakosztály működik. Például a pécsi Nagy Lajos Gimná­zium és a Szigetvári Gimná­zium csapatai nélkül meg sem. rendezhetnék a megyei felnőtt kosárlabda-bajnoksá­got. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban 29 (!) csapat részvételével rendezték meg a házi kosárlabda-bajnoksá­got. Bár a megye előbb em­lített 110 általános iskolája közül csak 62 iskolában ren­delkeznek megfelelő tornate­remmel, illetve tornaszobával, a legtöbb testnevelő tanár megpróbál valamiféle lehető­séget teremteni a rendszeres iskolai testneveléshez. A me­gye iskoláiban a természet- járás után a négytusa a leg­népszerűbb, sorrendben az atlétika következik, majd a tantervben is szereplő kézi­labda, ezt a labdarúgás és a torna követi, azután az asz­talitenisz és a sakk. Miután a megyében a gyerekek je­lentős része nem tud úszni, Pécs után a megye néhány olyan községében, ahol van meleg víz (Harkány, Sziget­vár. Sellye, Szentlőrinc), az ötödik osztálytól kezdve be­vezetik az úszóoktatást. V$ egnyugtató ez mind, azonban ez a ta­nulóifjúság egy részére vo­natkozik csak. A megnyugta­tó mondatok mellett a me­gye diákjainak több mint a fele nem tud úszni, csak har­minc százalékuk végez rend­szeresen reggeli tornát. Az iskola helyzete úgy tűnik: korlátozott, amit a jelenlegi helyzeten kívül még tehet a {Folytatás a 2. oldalon) Átadták az új szentlőrinci Iskolát Néhány héttel ezelőtt még október közepére tervezték az új szentlőrinci iskola átadását. Az építők azonban rácáfoltak a jóslatokra, s egyéves pon­tos, szervezett munka után tegnap délelőtt megkezdték az épület műszaki átvételét, dél­után pedig már szűkkörű ün­nepségen az új iskola meg­születését köszöntötte Déri Antal iskolaigazgatói Az épület körül még dol­goznak a munkások, bent már tisztaság, rend fogadja a lá­togatókat. A 12 tanterem par­kettja ragyogóan fénylik, a padok, munkaasztalok a he­lyükön állnak. Tanulószobák, úttörőszobák, ebédlő, konyha, szolgálati lakás, előadóterem — összesen 137 helyiség van az épületben; A tömb közép­ső részén helyezték el a torna­termet, a három korszerű üú- illetve leányöltözőt és zuhanyozót, a három poli­technikai műhelyt és a rak­tárt. A létesítmény beruházási költsége mintegy tízmillió fo­rint, ebből 7.3 millió az épí­tésre, és 800 ezer forint a be­rendezésre fordított összeg. Az iskolához új utat építettek és egy modem szennyvízderítőt. Az eredeti tervek szerint ál­talános iskola és gimnázium céljára épült. Most azonban az általános iskola otthona lesz, hétfőn már megkezdődik a tanítás is. Szentlőrincen eb­ben a tanévben 17 tanuló- csoport van, természetesen dél előtt és délután is tanítottak. Ez az állapot most megszű­nik. s csak délelőtt járnak is­kolába a lőrinci diákok. Ez­zel a kastélyiskola felszaba­dult, ezt jövőre általános is­kolai kollégiummá alakítják át. Déri Antal a szentlőrinci szülőik áldozatkészségét dicsé­ri. Az új iskola kitakarításá­ban nekik oroszlánrészük volt. Most új terveket forgat­nak a fejükben, sportpályát, szökőkutat és szabadtéri szín­padot építenek a két udvar­ban, az épület környékét tár­sadalmi munkában parkosít­ják, amelyhez az anyagot a községi tanács biztosítja. Az új, modem, esztétikai­lag is megkapó látványt nyúj­tó szentlőrinci iskola kedvező lehetőségeket teremt az okta­tási feladatok sikeres meg­oldásához. Esfi esetén A szigetvári Zrinyi-eml ék­ünnepség rendező bizottságá­nak tájékoztatása szerint: ab­ban az esetben, ha a ma este fél 8 órakor kezdődő Emléke­zés Szigetvár hőseire című szabadtéri műsort a kedvezőt­len időjárás miatt nem tart­hatják meg, akkor ezt a prog­ramot, másnap, vasárnap este 20 órakor rendezik meg ugyan ott. A megváltott jegyek ér­vényesek. A Néphadsereg Művészegyüttese viszont akkor vasárnap délután 16—18 óra között mutatja be műsorát, ugyancsak a szabadtéri szín­padon. tesem teni a feltételeket. A vállalat jövőbeni tevé­kenységének van egy másik alapvető feltétele: a dolgozók munkakörülményeinek meg­javítása. öt saját és 26 bé­relt szállással rendelkezik a vállalat, de — a mohácsit kivéve — valamennyi korsze­rűtlen, nélkülözik a legmini­málisabb szociális, kulturális és egészségügyi lehetőségeket,; illetve követelményeket is. A 26 bérelt munkásszállás rend- J szerint alagsori helyiségek,; amelyek nedvesek, vizesek, < több helyütt egyáltalán nincs < lehetőség arra, hogy a dől- gőzök üzemi étkeztetésben 1 részesüljenek. Kedvezőtlen a dolgozók csoportos szállítása is. Még a nagyobb létszámú munkahelyeken is a hét eleji és hét végi szállítást tudja a vállalat biztosítani, holott a naponkénti hazaszállítás lenne a helyes. A végrehajtó bizottsági ülé­sen felvetődött, hogy Mohács­hoz hasonlóan Szigetváron és Siklóson is egy-egy korszerű, az egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő szállást létesítsenek a válla­lat dolgozóinak. Döntés ugyan nem született, de előre lát­hatólag a szállások létesítésé­nek költségeit a vállalat sa­ját, illetve a megyei tanácsi központi keretből biztosítják. Díszszemle Szófiában Szófia: Pénteken, helyi idő szerint 9 órakor Szófia főterén megkezdődött a fővá­rosi helyőrség díszszemléje a Bolgár Népköztársaság felsza­badulásának 22. évfordulója alkalmából Elhalasztották a Gemini 11. tel lövését Cape Kennedy: A hír­ügynökségek gyorshírben je­lentik, hogy bizonytalan idő­re elhalasztották a Gemini Ll. csütörtökre tervezett fellövé­sét. Az elhalasztásra a Titan 3. hordozórakéta üzemanyag- tartályának meghibásodása adott okot. ÚTÉPÍTŐK \ VII. Mecsek Kupa nemzetközi kerékpáros verseny ünnepe!; es megnyitóját tegnap dél­előtt kilenc órakor tartották meg Pécsett a Széchenyi téren. — Saokolai felv. — y ut-uiuuLbb /ve­pezik. A régi öregek emlé­kezése szerint a hidat a múlt század elején építették. Le­het, pedig az építkezés mód­ja inkább a római korra utal. A hegy és a híd állt út jában még nemrég az épülő káposztásvölgyi útnak. A hegy lábába belekapott a markoló vasfoga, jaragni kezdte a dózer. Több mázsás kövek fordultak ki helyük­ből, s lassan fogyni kezdett a hegyoldal, pitéit egy hó­nap, s az új út alapjait már a követ hordó dömperek dögönyözték egyenesre. S akkor még mindig ott állt a hid, több méter vastag földet tartva erős pillérei­vel. S a meredek hegyolda­lon jelkapaszkodtak a dóze­rek, aztán a hídról hallat­lan bátorsággal takarították le a földet. Breider István, a dózer ve­zetője, alacsony, szőke, vé- konydongájú ember. Olyan szelíd kinézése van, mint egy gyermeknek. — Nem félt, hogy leborul ezzel a több tonna súlyú géppel? — Nem. Megszoktuk mi már ezt a munkát. A Rücker- aknánál is külszínen dolgo­zunk, ott is hegyeket mozga­tunk. A hídról meg azért kellett leszedni a földet, hogy könnyebben fel lehes­sen robbantani. Szerdán robbantották a hidat. A híd tőszomszédságá­ban kis családi ház áll. Ab­lakai, cserepei épek. Mielőtt a beszélgetésre sor került volna, Breider István n. itnrerrel neki-neki rugasz­kodott a falként magasodó pillérnek. Arca nyugodt volt, a gép motorja pedig fel-fel- bőgött, a lánctalp alatt csi­korogva fordultak a kövek. Milyen nagy erő tartja ösz- sze azokat, hogy nem rop­pannak össze a gép súlya alatt. A pillér is makacsul állt. S az erőnek engedve csak néhány kő mozdult ki a helyéből. Aztán félreállt a dózer, s Biró Árpád mar­kológépe szinte nekifeszült a kőhalmaznak. Révész Ferenc meg már farait is oda a dömperrel, hogy a hulladé­kot elvigye. Feszülő idegszálakkal az ember, s minden erejét meg­feszítve dolgoztak a gépek. S az évszázadokon keresztül minden viharnak ellenálló kőpillér lassan megadta ma­gát. Ezek az emberek a Mátra- vidéki Szénbányászati Tröszt „gépesített alakulatához” tar­toznak. Fiatalok, szerények, nem is látszanak erősnek. Éles ellentétben állnak he­gyet mozgató gépeikkel. Azt mondjuk róluk, néha bizony lélegzetelállító bravúrral nyesték a hegyet, amelynek tövében már az új út ka­nyarog. S kissé távolabb, a Széchenyi-aknát már köve­zett út határolja. Ezen a ré­szen a Közúti Üzemi Válla­lat dolgozói három nap alatt egy kilométer hosszú sza­kasz kövezési és aszfaltozási munkáit végezték el, ugyan­csak gépek segítségével. Akik ezeket a masszív hídpilléreket emelték, haj­danán nem is gondolhatták, hogy egyszer majd a gépek segítségével mennyivel erő­sebb lesz az ember az ő lé­tesítményüknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom