Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-09 / 213. szám

2 napló 1966. SZEPTEMBER 9. Maxim Naimovics: Bulgária nemzeti ünnepén 1944. szeptember 9-én döntötte meg Bulgária népe hősi harcban a fasiszta diktatúrát. És ezen a napon született meg a népi demokratikus hatalom Bulgáriában. Ez a nap az ország nemzeti ünnepe. Testvéri együttérzés jegyében adjuk közre Maxim Naimovics alábbi ünnepi cikkét. Üdvözlő távirat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Múlt és jelen ... Gyakran használjuk ezeket a fogalmakat, s közben meg­feledkezünk közös alapjuk­ról, az időről. Pedig az idő, ha felmérjük változásait, rendkívüli tanulságokkal szolgál. Ezt a bolgár embe­rek igen jól tudják, amikor nemzeti ünnepükön viszate- kintenek az elmúlt két évti­zed távolába. Bulgáriában akkor kezdő­dött meg az első ötéves terv végrehajtása. Sokan kétségek­kel fogadták ezt a nagy vál­lalkozást. Bulgária mint ipari ország? Utópiának tűnt so­kak szemében. Bulgáriában akkor még nem kutatták fel a nyersanyag-kincseket, a nehéziparnak még csak mag­va sem volt, a traktorok és kombájnok ritkaságszámba mentek, az elektromos ener­gia mennyisége még a ház­tartási szükségleteket sem fe­dezte. És ez a Bulgária elha­tározta: fejlett ipari ország lese történelmileg rövid időn belül! Igen nagyok voltak a ne­hézségek. Még maga a bolgár ember is csak nehezen értette meg a jövőt ábrázoló számok je­lentőségét. Húsz évvel ezelőtt még nem volt elegendő a ru­ha, az élelem, s a bonyolult körülmények között néha a kenyérjegy A-szelvényére ad­tak ruhaneműt. És az első tervekben ugyanekkor mil­liárd kilowattóra elektromos í'áramról, sok ezer tonna ön­töttvasról, színesfémről, nyers­olajról és gépekről esett szó. 1946-ban fantasztikusnak tűn­tek a terv számai, érthető, ha sokan megmosolyogták. De íme, két évtized múl­tán, a megálmodott jövő je­lenkori valóság lett. A bolgár ember ma már természetes­nek tartja az eredményeket, s el sem tudja képzelni, mi más lehetne országában! Itt már nem élelemről, ru­házatról, lakásról van szó. — Ezek csak jelképei a nagy változásoknak, melyek a vilá­got egy egészen új Bulgáriá­val ismertetik meg. Olyan Bulgáriával, mely egyedül a negyedik ötéves terv teljesíté­se folyamán annyi értéket állított elő, mint amennyit a bolgár állam fennállása óta 1960-ig összesen, öt év — nyolcvan esztendő munkáját tartalmazza. Itt azonban nem sokat segítenek a számok, mert már alap sincs az ősz- szehasonlításhoz. A jövő, melyről álmodtunk, i valósággá vált. Természetesen ezt nem lehet csak az export lista nomenklatúrái által meg állapítani. Ez csak az anya­gi változás. De van még va­lami más, ami nem kevésbé fontos — az emberi öntudat fejlődése. Nálunk két évti­zed alatt az emberek öntu­data valóban gyökeresen meg változott. Számos bolgár faluban ze­neiskolák vannak gyermekek számára. Nincs olyan bolgár falu, ahol ne lenne nyilvá­nos kölcsönkönyvtár. A munkások gyűléseken vitat­ják meg az újonnan megje­lent könyveket. Igaz, egy acélöntőből ritkán lesz iro­dalomkritikus, s a baroijifi- nevelő feladata sem a költé­szet hivatásos művelése. De maga az a tény, hogy egy fa­lusi gyermek Brahms vagy Beethoven műveiből muzsi­kál, hogy egy falusi lányka Caldwell, vagy Salinger iránt érdeklődik, sokat mond. Azt bizonyítja, terjed a kultúra és a műveltség, a háztartási hűtőszekrényekkel felszerelt újonnan épített lakóházakban.- Csodák persze nem történ­nek! Az óriási ugrást nem titánok művelték, hanem em­berek. Egyszerű emberek, akik önfeláldozóan dolgoztak a jövőért. S mi folytatjuk útunkat előre. A jövő pedig újból olyan nekünk, mint egy álom. De álom-e? Az ötödik ötéves terv előirányza­ta szerint 1970-ben újabb ha­talmas előrehaladás valósul meg Most már a leghitetle- nebbek is hallgatnak: a való­ság azt mutatja, hogy Bulgá­ria jó úton, a szocializmus útján jár. Előttünk a jövő, mely holnap ismét jelenné változik! Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, Kállai Gyula a Magyar Népköztársaság El- a Magyar Forradalmi Munkás- nöki Tanácsának elnöke és Paraszt Kormány elnöke táviratot intézett Kim ír Szén elvtárshoz, a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága elnökéhez a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökéhez Coj Jen Gén elvtárshoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Leg­felsőbb Népi Gyűlése Elnöksége elnökéhez, melyben a koreai nép nagy nemzeti ünnepe, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kikiáltásának 18 évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és az egész magyar nép nevében szívből jövő üdvözletüket és jókívánságaikat küldik a koreai állam­férfiaknak és a testvéri koreai népnek. Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Pák Szón Csol-nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének, A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos tanácsa, az Országos Béketanács, a Kultúr kapcsolatok Intézete, a Magyar Újságírók Szövetsége, valamint a Mezőgazdasági és Erdészeti dolgozók Szakszer­vezete táviratban köszöntötte koreai testvérszervezetét. flz iráni sah látogatása a Műcsarnokban és az Országházban A magyar hősök emlékmű­vének megkoszorúzása után Mohammed Reza Pahlavi, Do­bi István és a koszorúzáson részt vett többi személyiség társaságában a Műcsarnok­ban megtekintette a „Mai Irán" című fényképkiállítást. A vendégeket a Műcsarnok­nál Aczél György, a művelő­désügyi miniszter első helyet­tese, dr. Rosta Endre, a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek ügyvezető elnöke, Czéh József, a kiállítási intézmé­nyek igazgatója, valamint Mostafa Derakshesh, az Iráni Tájékoztatásügyi Miniszté­rium főtanácsosa, a kiállítás kormánybiztosa fogadta. A kiállítás megtekintése után Mohammed Reza Pahlavi és Dobi István beírta nevét a kiállítás vendégkönyvébe. Mohammed Reza Pahlavi és Farah Pahlavi Shahbanu Dobi István és Kállai Gyu- láné, valamint más magyar vezető személyiségek társasá­gában csütörtökön délben meg tekintette az Országházat. Ezt követően az iráni császár és felesége, valamint kísérete a Gellérthegyre látogattak, s a Szabadság-szobornál gyö­nyörködtek a főváros pano­rámájában. Határozat a Fidzsi-szigetekről Szerdán az ENSZ 24-es bi­zottsága felszólította Angliát, hogy szüntessen be minden megkülönböztetést a Fidzsi- szigetek lakosságával szem­ben. A határozattervezet sür­geti egy teljhatalmú helyi Köszöntjük a csonlima országát A koreai nép sohasem mondott le a kettészakított haza egyesítéséről. Amikor 1948 augusztusában az ország déli ré­szét megszálló amerikaiak közreműködésével Dél-Koreában úgynevezett nemzetgyűlési választásokat rendeztek, s létre­hozták a külön köztársaságot — északon, válaszként, általá­nos választásokat tartottak, amelyeken a dél-koreai demok­ratikus pártok is részt vehettek. Megválasztották Korea Leg­felsőbb Népgyűlését, amely Phenjanban tizennyolc esztendő­vel ezelőtt kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot. Szeptember 9. azóta a köztársaság évfordulója, s egyben a kettészakított Korea egyesítését óhajtó nép ünnepe. Tizennyolc esztendő, pontosabban a japánok kiűzése óta eltelt huszonegy év alatt Dél-Koreát tönkretette az amerikai megszállás. Dél-Koreában ma minden kilenc parasztcsaládra egyetlen eke jut, a gabonahozam a háborúelőttinek két­harmadára csökkent. A parasztok több, mint kilencven szá­zaléka szorul uzsora-hitelre, a dél-kóreai ipar pedig mind; össze a szükségletek egyötödét képes fedezni! Hétmillió a teljes és részleges munkanélküliek száma, ezért nem vélet­len, hogy a nyomor ebben az országban kergeti a legtöbb embert az öngyilkosságba ... Ez Dél-Korea, amelynek huszon- kétmilliónyi lakossága szinte szomjúhozza az északról, a népi köztársaságból érkező híreket. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban egyetlen szó fejezi ki hűen az elmúlt két évtized gyors fejlődését: csonlima. Ez a szó a gyorsan száguldó legendás paripát és ma a rohamos ütemben fejlődő Koreai NDK-t szimbolizálja. Észak-Korea iparának termelése húsz esztendő alatt több. mint 13-szorosára ugrott és az amerikai agresszió, a pusz­tító hároméves háború ellenére ma a Távol-Kelet egyik leg- iparosítottabb országa! Az amerikai intervenció üszkös rom­jai helyén 2500 új iparvállalat létesült, gépesítették a mező- gazdaságot, s a Koreai NDK már szerszámgépeket, traktoro­kat, tehergépkocsikat gyárt és — exportál! A Dél-Koreában termelt fejenkénti 76 kilowattóra árammal szemben Északon egy lakosra átszámítva 1015 kilowattóra villamosenergiát állítanak elő évente! A csonlima gyorsaságával fejlődő Koreai NDK — együtt valamennyi szocialista országgal — a szocializmus nagyszerű példáját nyújtja Ázsia és a gyarmati elnyomás alól felszaba­dult országok népeinek. Köztársasága kikiáltásának napján köszöntjük a testvéri koreai népet, a csonlima országát. S. T. Üdvözlő táviratok Bulgária felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára Dobi István, Kállai Gyula, Éles támadások Johnson és Wilson vietnami politikája ellen az angol szakszervezeti kongresszus csütörtöki ülésén Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Az angol szakszervezeti kongresszus Blackpoolban ta­nácskozó évi konferenciája csütörtökön közfelkiáltással határozati javaslatot fogadott el, amelyben követeli, hogy az Egyesült Államok azon­nal vessen véget Észak-Viet- nam bombázásának, „első lé­pésként olyan politikai lég­kör kialakítása érdekében, amelyben lehetőség nyílik a béketárgyalásokra. ” A szállitóipari dolgozók ne­vében felszólaló küldött hang súlyozta, hogy a küldöttsége a határozati javaslatra szavaz ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy áldását adná Wilson mi­niszterelnök vietnami politi­kájára. Javasolta a kongresz- szusnak, hogy Nagy-Britannia dolgozó népe nevében kérjék fel maradásra U Thant ENSZ főtitkárt, aki félreérthetetle­nül kifejezésre juttatta, hogy az amerikai kormány szabo­tázsakciói hiúsították meg a vietnami béke rendezésére irányúié erőfeszítéseit Az egymás* követő szóno­kok sorra megállapították, hogy az Egyesült Államok az a hatalom, amely ismételten megszegte és lábbal tiporta a genfi egyezményeket. Kö­vetkezésképpen nem elegen­dő, ha a brit kormány csu­pán a genfi értekezlet össze­hívását sürgeti, hanem egy­értelműen el kell határolód­nia az amerikai agressziótól, mert máskülönben nem játsz­hat érdemi közvetítőszerepet a tárgyalások előmozdításá­ban. A vietnami kérdés vitáját követően a kongresszus ha­tározatot fogadott el, amely­ben sürgeti a kormányt, hogy a rhodesiai kérdést az „egy ember — egy szavazat” elve alapján, a fehér uralom fel­számolásával oldja meg. To­vábbi határozatban megbé­lyegezték a dél-afrikai faj­üldöző rendszert. A TUC hétfőn kezdődött idei értekezlete pénteken dél­ben fejeződik be. kormány megalakítását és a függetlenség kihirdetése idő­pontjának, kitűzését. A bizott- t ság elmarasztalja Angliát, í amiért nem teljesítette az ide I vonatkozó korábbi határoza-| tokát Anglia, az Egyesült Államok és Dánia a határozattervezet ellen szavazott. a Magyar Népköztársaság El- a Magyar Forradalmi Munkás- nöki Tanácsának elnöke és Paraszt kormány elnöke táviratot intézett Todor Zsivkov elvtárshoz, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsága első titkárához, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökéhez, Georgi Trajkov elvtárshoz, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése elnöksége elnökéhez, melyben a bolgár nép nagy nemzeti ünnepe, Bul­gária felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, dolgozó népünk és a magunk nevében elvtársi üdvözletüket és jókívánságaikat küldik a bolgár államférfiaknak és a testvéri bolgár népnek. Öt ország hajói mentik a Skagerak utasait A Reuter jelentése szerint az Északi-tengeren elsüllyedt Skagerak norvég komphajó utasainak mentésére indított nagyarányú tengeri és légi akció során 145 utast halász­tak ki a tomboló, nemegyszer 15 méter magasra emelkedő 'uillámok közül —, egy ki­mentett utas azonban meg­halt a kórházban. Ueyanak km az AFP rámutat, hogy iószínűleg sohasem lehet megállapítani, hányán is tar­tózkodtak pontosan a komp hajó fedélzetén. Mint már jelentettük, a komphajó utasainak megmen­tésére öt ország hajói siet­tek, köztük az A—230 szov­jet halászhajó is. A nyugat­német hadiflotta éppen gya­korlatozó 12 egysége is meg­jelent a helyszínen. A komphajó 11 főnyi le­génysége a fedélzeten maradt, utolsónak a kapitány hag’da el a süllyedő hajót. Szemmel látható az izga­tott készülődés Szigetvár ut­cáin, egy-egy házon még festők vagy kőművesek dol­goznak, és a községi taná­cson is nagy a forgalom. Az elnökhelyettest, Gaják Sán- dornét kétfelé is hívják, a sportpálya átadása éppen most, csütörtök reggel 9 óra­kor történik. Futball- és at­létikai pálya készült el, Ga- jákné éppen mondaná, hogy kik dolgoztak a parkosítá­son, amikor újabb vendé­gek érkeznek, mennie kell, ez ugyan nem tartozik az ünnepség előkészületeihez — egy tsz-területátadási ügy —, de hiszen nem ma­radhat el a többi munka sem. Tinusz István, a községi tanács elnöke a rendező­irodában tárgyal, már in­dulnia kellene, de készség­gel felvilágosít: — A csónakázó tó és kör­nyéke jórészt társadalmi munkával készült el. Ta­nulók, cipőgyári és konzerv­gyári szocialista brigádok segítettek. A társadalmi munka értéke kb. 130 ezer forint. A gimnazisták és az általános iskolások a Rátái­kért átalakításában segéd keztek, itt ideiglenes kert helyiséget rendezünk be. már fel is vonult a vendég­látó vállalat. Később, az ün­nepségek után a kertet visz- szaadjuk az óvodának. A Két nappal | József Attila utca sortata- j rozása befejeződött, a Szé- | chenyi utcában a járda aszfaltozása még folyik, a I pázsittelepítés így sajnos | későbbre marad. A Tinódi ! Sebestyén utcát teljesen tár- : sadalmi munkában parkosí­tották a lakók. És így tovább. Rengeteg intéznivaló akad ezekben az utolsó napokban; innen egy kupac szemetet még el kell szállítani, onnan egy rakás építőanyagot, amott törött ablakokat kicserélni.;. — Amikor a tatarozást terveztük. 320 lakást vet­tünk figyelembe, arra szá­mítottunk, ennyit hoznak rendbe saját erőből a lakók. Jelenleg 780 épületnél tar­tunk. Olyanok is kicsinosí­tották, rendbetették, átfes­tették házukat, akik távo­labb laknak az ünnepségek színhelyétől. * Ehhez talán nem is kell kommentár. Mégis, több he­lyen mesélték: a szigetvá­riak magukénak érzik ezt a jubileumot, s méltóképp akarják megünnepelni. Már nem is az idegenek kedvé­ért dolgoznak, hanem ön­magukért.- Mondja a tanács­elnök, hogy senkit sem kel­lett bírságolni vagy idézni, három hónapja kiküldtek egy körlevelet Szigetvár minden polgárához, s ebben felkérték őket, hogy tegyék rendbe saját portájukat. Mesélik, hogy két paraszt­menyecske beszélgetett va­lamelyik este. Azt mond­ták a szomszédokra: van képük így hagyni a házat! A házat másnap reggel el­kezdték átmeszelni. * Az iskolában a zászlókat készítik két apró műhely­ben az udvar végén. Fa­forgács, fűrészpor, rudak töl­tik meg az apró műhelye­ket, a fiúk piros-fehér-zöld. piros és kék-fehér zászlókat húznak fel a rudakra. A zászlókat a művelődési ház szakköri tagjai varrták, de vállaltak belőle olyanok is, akik egyszerűen csak szi­getváriak. A várost mintegy 300 zászló fogja díszíteni. A der korációs „bizottság” három vezetője: Zágon Gyula, Do­rozsmai András földműves­szövetkezeti dekoratőr és Sarlós Endre, aki a péessi Bőrgyárban dolgozik, de er* re az időre fizetés nélküli szabadságot vett ki, hogy segíthessen ... Mindketten « r

Next

/
Oldalképek
Tartalom