Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-07 / 211. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napló ■ Az MSZMP Baronga megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja ________ X X m. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1966. SZEPTEMBER 7., SZERDA Lapuló ezresek 4 termelőszövetkezetek el* * * fekvő készletéről van szó. Az elmúlt másfél évti- „ zedben alakult, újjáalakult, a legkülönbözőbb variációk­ban egyesült tsz-ek egyen­ként is, összesen is hatalmas vagyon birtokosai lettek. E termelőszövetkezeti vagyon sajátos módon képződött. Megtaláljuk benne a tagok által a közösbe adott terme­lőeszközöket. az állami jut­tatásként adott vagy a gaz­daságok által vásárolt leg­különbözőbb álló- és forgó­eszközöket, gépeket, anyago­kat, felszerelési tárgyakat. Közismert jelenség, hogy a megalakult kis tsz-ek — so­raik rendezése után — gyors ütemben egyesültek, három- ötezer holdas, több községet magukba foglaló nagyobb gazdaságokká. E gyors ütem­ben kialakult nagygazdasá­gok legtöbbje — fejlődése során — egyszer vagy több­ször is részleges profilválto­záson esett át. E folyamat szükségszerű velejárója volt, hogy a tsz-ek igen nagy­mennyiségű olyan vagyon­tárgyakhoz is jutottak, ame­lyek nem feltétlenül szüksé­gesek az adott termelőszö­vetkezet közvetlen termelési tevékenységéhez. Nem beszél­ve a tagság által a közösbe adott — zömmel kisüzemi — vagyontárgyakról; ez az „esz­köztöbblet” jórészt abból származik, hogy az egyesülé­sek folytán az új tsz az elő­dök teljes vagyonát vette át, amelyek között számos olyan — egyébként használható és értékes — termelési eszköz, gépfelszerelés van, amely fe­leslegesnek mutatkozik vagy pl. profilváltozás miatt szük­ségtelenek. Ezek a használa­ton kivüli vagy ki nem hasz­nált vagyontárgyak azonban komoly értékként éppúgy a leltárban vannak, mint a leghasználatosabbak, holott más gazdaságoknak esetleg éppen ezekre volna szüksé­gük. 4 z iparban immár két ™ év óta folyamatos kész­letrendezés tapasztalatai bi­zonyítják, hogy a felesleges készletek értékesítése olyan rejtett pénzforrása a válla­latoknak, amellyel eredmé­nyeiket rövid idő alatt nagy­szerűen növelhetik. E tekin­tetben, ami érvényes az iparra, érvényes lehet a tsz- ekre is. Számos példát sorol­hatnék fel arra, hogy az ipa­ri feleslegekből egyes tsz-ek - milyen olcsón jutottak jó gé­pekhez, fontos alkatrészek­hez stb. Hasonlóképpen több tsz élt azzal a lehetőséggel, hogy az ipar által keresett cikkeket — saját elfekvő készleteiből — jó áron érté­kesítette. Persze ahhoz, hogy Ilyen, a raktárakban, gépszínekben lapuló ezreseket a bankszám­lára vándoroltassunk, az ed­diginél sokkal élénkebb üzle­telés szükséges. Mindenek­előtt alaposan, a jó gazda szemével meg kell állapítani, melyek a nélkülözhető esz­közök. Ezután gondoskodni kell azok értékesítéséről, pénzre váltásáról. A zárszámadásig terjedő idő elég hosszú ahhoz, hogy „vásárra vigyék” a tsz-ek fe­lesleges, nélkülözhető, ki nem használt értékeiket, de elég rövid ahhoz, hogy ne soká tanakodjanak. A keres­kedelem alapszabálya, hogy az ügyesebb, a gyorsabb job­ban jár. Ezt nem szabad Húszezer hold silókukorica yár betakarításra Nagy a termés Törnek a gépek Kevés az alkatrész Új silókombájnok érkezését várják A megye termelőszövetke­zeteiben 11 ezer hold, az ál­lami gazdaságoknál 9 ezer, összesen 20 ezer hold .főveté­sű silókukorica, s ennek mint­egy egyharmada, 6—8 ezer hold másodvetésű silótakar­mány vár betakarításra a me­gyében. Bár a nagyüzemek a silózást az idén korábban megkezdték, a munka mégis csak akadozva halad. Ennek több oka van, mindenekelőtt az esőzés, mely megnehezíti a gépek munkáját és a nagy termés, a hatalmas zöldtömeg, mely ugyancsak megviseli a gépeket, sok a törés, az alkat­részhiányból adódó gépállás. Különösen a magyar AS silókombájnokra sok a pa­nasz, egyrészt kis kapacitá­suk, másrészt gyakori meg­hibásodásuk miatt. Ehhez a kombájnhoz jelenleg is kilenc cikkféleség hiányzik, olyan fontos alkatrészek, mint a kar­dáncsukló, kardánvilla, felhor­dószalag stb. E cikkekből az AGROKER készletei átmene­tileg teljesen kifogytak — épp a süózás kellős közepén. A szovjet SZK—2,6-os siló­kombájnhoz kihordószalagot nem lehet kapni. Az AGRO­KER készletjelző könyvében időben jelezte a MEGÉV felé a készletek teljes kimerülé­sét, a feltöltésre azonban még néhány napot várni kell. A silókombájnok állapota az elmúlt évi, nagy termés következtében sokat romlott, új gép alig jött, a legjobban bevált nagy teljesítményű szovjet kombájnból az idén egyetlen darab sem érkezett megyénkbe. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az Orkán jár- vasilózó gépeket — pedig ezekből elég sok áll rendelke­zésre —, a fővetésű silókuko­rica betakarítására nem tud­ják használni a tsz-ek, ezek­kel csak kisebb tömegű siló­takarmányokat vágnak le. A magyar AS—1,8-as silókom­bájnok fent említett hibái miatt a silóbetakarítási mun­ka oroszlánrésze a szovjet Silóznak a Pécsi Állami Gazdaságban (Foto; Szokolai) kombájnokra hárul, ebből a típusból azonban külkereske­delmünk az idén nem rendelt utánpótlást. A jelzések szerint a silóbe­takarítás problémája egy új, nálunk még nem alkalmazott típus, a KS—69-es jugoszláv import silókombájn hivatott megoldani, melyhez a KGST tagországainak megegyezése alapján az adaptereket Ma­gyarországon gyártják. A ju­goszláv gépből csütörtökön két darab érkezett Pécsre, ezeket a Bikali Állami Gaz­daságban fogják kipróbálni. A harmadik negyedévben to­vábbi 20 jugoszláv silókom­bájn érkezik a megyébe, me­lyekről egyelőre csak annyit tudunk, hogy kapacitásuk jó­val nagyobb a magyar kom­bájnokénál, Az egyetem új klinikai tömbjének átadásával lehető­ség nyílott arra, hogy bő­vítsék Baranya megye kórhá­zi hálózatát. Dr. Kishonti Ti­bortól, a Baranya megyei Ta­nács VB Egészségügyi Osz­tályának vezető főorvosától kaptunk tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a felsza­badult klinikai épületek he­lyén előreláthatólag mikor és milyen kórházi intézmé­nyek létesülnek. — A felszabadult klinikai épületekbe 'való beköltözés első üteme már megkezdő­dött, mégpedig a Megyei Kór­ház fertőző osztályának a Kórház téri volt klinikai fer­tőző osztályra való beköltö­zésével — mondta dr. Kis­honti Tibor. — Azért kezd­tük a beköltözést ezzel az osztállyal, mert megyei vi­szonylatban szűkös a fertőző­betegek ágyellátása. Szeptem­ber 15-e után a többi osztály is megkezdi a költözést. A volt I. sz. Belklinika helyén belgyógyászati osztályunk, a szemklinika épületében pedig ideiglenesen nőgyógyászati osztályunk lesz. Utóbbi azért ideiglenesen, mert jövőre szü­lészettel kiegészítve az I. sz. Sebészeti Klinika helyére megy. Ez előreláthatólag ja­nuár elején már megtörténik. — A megváltozott hely­zetben mennyivel bővül a megyei kórházi hálózat ágy­létszáma? — Ebben az évben a nő­gyógyászaton mintegy 50, a fertőző, illetőleg a belgyógyá­szati osztályon egyenként kö­rülbelül 100—100 ággyal bő­vülünk. Ez tehát összesen 250 ágy. Jövőre újabb 80 beteget tudunk elhelyezni, mégpedig olyképpen, hogy a mostani mintegy 50 ággyal rendelkező nőgyógyászati osztály 90 ágyas szülészet-nőgyógva- szattá fejlődik, azon kívül a Kórház téren megindul egy 40 ágyas sebészeti osztály- működése is. Egyébként ez utóbbi, tehát a sebészet; osz­tály nyílik meg a legkésőbb, körülijeiül 1967 őszén. De van egy másik tervünk is: 1967 végén koraszülött rész­leget nyitunk, s annak férő­helyével együtt összesen 360 ággyal több ágy várja a be­tegeket, mint a klinikai épü­letek átvétele előtt. — Megbetegedés esetén a lakosságot hogyan osztják el az egyetemi klinikák és a Megyei Kórház között? — Semmiféle földrajzi je­legű elosztás nein lesz. A klinikai sebészeteken, illető­leg a belgyógyászatokon ed­dig két naponként volt ügye­leti váltás. Most a váltás 3 napos lesz, mert a mi sebé­szeti, illetőleg belgyógyászati osztályunk is belép ebbe az ügyeleti rendszerbe. Az tehát, hogy megbetegedés esetén a pécsi, vagy Pécs környéki la­kosokat klinikára, vagy me­gyei kórházi osztályra szállít­ják-e, attól függ, hogy a be­tegszállítás napján hol lesz ügyelet. I 9A vörös zászló hőseinek útján66 Ünnepi műsor a 39-es dandár úti iskolában szem elől téveszteni. A pató- páloskodás, az indokolatlan aggályoskodás, a felsőbb uta­sításokra várás miatt sok pénztől eshet el a tagság, míg a vezetők ügyes, bátor kezdeményezése nyomán sok „talált pénz”-hez juthat. Megyei, banki és tanácsi pénzügyi vezetők egyértel­mű véleménye, hogy helyes, ha a tsz-ek is bekapcsolód­nak az országos készletren­dezés folyamatába, hiszen el­fekvő készleteik értékesítése nemcsak az egyes gazdasá­goknak előnyös, hanem a népgazdaságnak is hasznos. dr. ehmann Béla A 4502-es Pintér István út­törőcsapat kéttagú küldöttsé­ge is ott volt vasárnap Sal­gótarjánban, a mozgalom or­szágos meghirdetése alkalmá­ból. Most ez a két pajtás, Pintér Pista, a hősi halált halt határőrtiszt kisfia, és Chován Tibi hozzák be a tér­re a zászlót, miután Sárái Jó- zsefné csapatvezető-helyettes vezényszavára elcsendesed­nék, vigyázzba állnak a gye­rekek, körben a máglya kö­rül. „Csapatzászló csak lobogj, ez a jel, mely összefog!” — hangzik az úttörők harsány jelszava, egy pajtás Kosztolá­nyi: Zászló című versét adja elő, majd Fodor Ferencné, a 39-es dandár úti iskola úttörő­csapatvezetője lép a mikrofon elé. —■ A nyári táborok, kirán­dulások emléke még itt él szívünkben, de máris új tá­bortüzet gyújtunk, és új, nagy­szerű mozgalmat indítunk — mondotta bevezetőül, majd is­mertette a nevezés feltételeit. A részvevőknek egy nemes tettet kell végrehatjaniuk, ok­tóberig el kell készítenük őrsi naptárukat és emléktárgyakat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfor­dulójára. Az erre való felké­szülés jut kifejezésre a tábor­tűz csúcsán lévő 50-es szám­ban is. Az emléktárgyakat és az őrsi naptárakat a 49. év­forduló alkalmából az iskolá­ban kiállítják, a legszebb da­rabok eljuthatnak még a bu­dapesti kiállításra is. Azok a pajtások, akik a legjobb eredményeket érik el, csille­bérci táborozáson örülhetnek győzelmüknek. A műsor következő száma­ként az iskola énekkara kö­vetkezik, majd mélységes csend: a csapatvezető-helyet­tes engedélyt kér a tűz meg­gyújtására. Pintér Pista lép elő, kezében fáklya, néhány mozdulat, és már lobog a tűz. A kíváncsi felnőttek, akik el­lepik a környező házak er­kélyeit, egyelőre még találgat­hatják, milyen szerepet kap az a három határőr, aki az első sorban, az igazgató és a tanárok mellett foglal helyet. Ámuló gyerekszemek tapad­nak a ropogó, szikrázó tábor- tűzhöz, ha nem állítottak vol­na a gondos rendezők körben padokat a gyerekek és a tűz közé, már mindannyian ott lennének körülötte. Az ének­kar továbbra is kitesz magá­ért, régen hallott, szép moz­galmi dalok, olykor „csata­kiáltással” fűszerezve. És végre a határőrök is ak­cióba lépnek. Egy főtörzsőr­mester elvtárs közeledik a tá- bortüzhöz. valamit rejteget a kezében, minden szem rajta. A valamit bedobja a lángok közelébe, az furcsán susto- rogni kezd, majd a tűz zöldes, nem, inkább rózsaszín (vagy sárga?) árnyalatot kap, az el­ragadtatás moraja fut végig a gyerekek soraiban. A fel­nőttek ösztönösen hátrább hú­zódnak, mit lehessen tudni. Pedig a füstjelző készülék tel­jesen ártalmatlan, és igazán nagyon szép. De az érdekes­séget még fokozni lehet. A kö­vetkező „készülék” sípoló han­got ad, majd minden várako­zással ellentétben nem festi meg a tüzet, hanem hatalma­sat durran. A gyerekek most is sokkal könnyebben viselik el a „megrázkódtatást”, bol­dogan sikoltoznak és rekla­málják, még, még, katona bá­csi! A főtörzsőrmester elvtárs büszkén megy ismét középre, és gyönyörű tűzijátékot pro­dukál; két, három rakétát lő ki az ég felé, közben már teljesen besötétedett, nagysze­rű látvány. Most már maguktól énekel­nek a pajtások, és amint be­fejeződik a határőrség sikeres közreműködése, közelebb me­részkednek a pislákoló tűzhöz, arcuk elgondolkozó, a tábor­tűz varázsa ki tudja, milyen gondolatokjat ébreszt bennük. Merénylet Verwoerd ellen Cape Town: Mint a Reuter és az UPI jelenti, a dél-afrikai parlament keddi ülésének megnyitásakor egy fehér férfi merényletet köve­tett el Hendrik Verwoerd dél­afrikai miniszterelnök ellen. A merénylő késsel több ízben a miniszterelnök nyakába szúrt. Cape Townban kedden hi­vatalosan közölték: Verwoerd belehalt sérüléseibe. Maurer és Ceausescu fogadta Schmücken Bukarest: Kedden dél­ben Ion Georghe Maurer, ro­mán miniszterelnök a buka­resti Minisztertanács palotá­jában fogadta Kurt Schmücker nyugatnémet gazdaságügyi mi­nisztert. A megbeszélés kb. egy óráig tartott. Ezt követően Nicolaie Ceau­sescu, az RKP főtitkára fo­gadta a nyugatnémet minisz­tert. A megbeszélésen Ceausescu kijelentette, hogy Románia és Nyugat-Németország gazdasá­gi kapcsolatai jól fejlődneK és a jövő további nagy táv­latokat ígér. Schmücker meg­elégedését fejezte ki bukaresti tárgyalásának eredményei fö. lőtt 4 t 4 Megyei Kórház honfoglalása Jövő év végéig 360 új kórházi térőhely Szélesebb ügyeleti hálózat

Next

/
Oldalképek
Tartalom