Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

I I®66. SZEPTEMBER 4. nctplö nyílt Komlón A Psalmus Hungaricus a lahti énekkar programjában Jövőre Pécsre jönnek a finn fiatalok? Antal György, a Pécsi Ze­neművészeti Szakiskola igaz­gatója a napokban jött haza finn testvérvárosunkból, Lah- tiból. A hagyományos, évente megrendezett ifjúsági zenei táborban tartózkodott, meg­hívásra. A szakiskola növen­dékei közül hárman vettek részt a zenei táborban: Vas Ágnes, Benyács Zoltán és Já­vor László, Az Iparművészeti Vállalat rendezésében szombaton dél­előtt Komlón, a Május 1. Művelődési Ház emeleti elő­csarnokában nyílt meg Juris Ibolya Munkácsy, és SZOT- díjas textiltervező iparmű­vész kiállítása. A megnyitót, rövid kis műsor előzte amelyen közreműködött Bod­nár László zongoraművész és Laczó Ildikó énekművész. Ezután nyitotta meg a kiál­lítást Jankovics Imre elvtárs, a Komlói városi Tanács vb- elnökhelyettese. A kiállított tárgyak között szerepel bútor-, lakástextil, kerámia, továbbá üveg. és öt­vösmunkák. A délelőtt 11 órakor lezaj­lott megnyitón mintegy száz- százötven főnyi közönség vett részt, de a kora délutáni órá­kig már több száz vendége volt az iparművészeti tárlat­nak. Antal György tavaly már járt Lahtiban, akkor még hi­vatalos küldöttként és azzal a céllal, hogy tanulmányozza az ifjúsági zenei tábor szer­vezését, munkáját. Erre a nyárra azonban személy sze­rint őt hívták meg, mégpedig azért, hogy tanítson a zenei táborban. A tábor hallgatói között voltak szovjetek, své­dek, norvégok, dánok — ott voltak Lahti két testvérváro­sának, Pécsnek és Zaporozsjé- nek fiataljai is. A mintegy 5o hallgató az előadások meg­hallgatása mellett sokat gya­korolt, játszott is, elsősorban a zenekari játék volt a cél, de sokat kamarazenéitek is. — Én szolfézst tanítottam — számol be az útról Antal György —, azt a tárgyat, amely nálunk közismert és amelyet szerte az országban tanítanak Ez a speciális ma­gyar szisztéma számukra meg­lehetősen új volt. Németül tanítottam, kivittem a mi tankönyveinket is, amelyeket ott is hagytam. Ezeket a köny­veket hamarosan beállítják a lahti konzervatórium tan­rendjébe. A zenei táborban tartott előadásokon kívül még más munkája is volt Lahtiban Antal Györgynek. — Az ottani énekkarok, de különösképpen az oratóriumi kórus tagjai számára egy tanfolyamot szerveztek erre az időre. Ezen a tanfolyamon szintén tanítottam. Az ének­karokkal való foglalkozásban is az volt a legfontosabb, hogy a szolfézs elemeivel igyekez­tem megismertetni őket. Köz­ben természetesen, hogy úgy mondjam,_ a magyar zene propagandistájának a szerepét is vállalnom kellett. A szép magyar népdaloktól kezdve el­jutottunk egészen a Psalmus Hungaricusig. Ezt november­ben énekli majd az énekkar. Jövő tavasszal az énekkar jubileumi ünnepségek kereté­ben a Budavári Tedeumot adja már elő. A kettős tanári elfoglaltság mellett Antal György más módon is bekapcsolódott a finn zenei életbe. A városi szimfonikus zenekart dirigálta egy Bach-, Händel- és Vival- di-mű veket bemutató hang­versenyen. Természetes, hogy az est szólistái a pécsi nö­vendékek voltak. Azután még egy komolyabb szereplésük volt a fiataloknak. — Ottlétünk alatt alkal­munk volt betekinteni egy opera születésének körülmé­nyeibe. Helsinkiben mutatták be az első finn népi operát, amelynek bemutatóján a lahti zenekar működött közre. Né­pies tárgyú vígopera volt, ki­tűnő lahti és helsinki éneke­sek játszották a szerepeket, és a három fiatal pécsi zenész a zenekarban mint kisegítő dolgozott. Megemlítette még Antal György, hogy több ízben ta­lálkozott azokkal a finnekkel, akik a férfikarral jártak Pé­csett, akár mint kórustagok, akár mint turisták. Vala­mennyien megható szeretet­tel emlékeztek vissza az itt töltött időre és kijelentették, hogy nagyon szívesen jönné­nek el újból Pécsre. ban rendezett kamara-hang­versenyek műsorán is több magyar mű szerepelt, nemzet­közi fúvóskvintett játszotta például Farkas Ferenc mű­veit. A lahti zenekarral való kapcsolat is eredményes volt, néhány kint nem játszott Bar­tók-mű lemezét is magammal vittem, és javaslatomra a ze­nekar műsorán több Bartók- és Kodály-mű fog szerepelni a közeljövőben. A konzerva­tórium tananyagába az emlí­tett tankönyvek mellett több magyar mű is bekerül. Az érdeklődés a mi zenei életünk iránt megnőtt, s nagyon so­kan kifejezték azt a vágyu­kat, hogy a jövőre Pécsett rendezendő zenei táborban részt vehessenek. Nemsokára befejezik a másoáik 150 megawattos óriástur­bina szerelését Százhalombattán. Az új gépegység beindí­tásával a Dunamenti Hőerőmű teljesítő képessége eléri majd a 440 megawattot. A képen: Beállítják a 150 me­gawattos turbina állórészét. Útjuk jelentőségét, eredmé­nyeit összefoglalandó, Antal — Babits Mihály szülőházát j György a következőket mon­restauráltatja a Szekszárdi városi Tanács. A Séd-patak partjánál lévő egyemeletes öreg ház süllyedni kezdett és már összedőlés fenyegette. Miután lakóit elköltöztették, a régi főszerkezeti vályogfa­lat téglára cserélték ki, födé­méit megemelték, megerősí­tették. Az épületet Babits- emlékháznak rendezik be, dotta: — Azt hiszem, a finn—ma­gyar zenei kapcsolatok fejlő­dését segítettük elő ezzel a látogatással is. Erre a finn— magyar kapcsolatra épült az idén az egész zenei tábor programja, ebből már emlí­tettem az előadások tárgyát, a magyar tankönyveket. Hoz­zátenném még, hogy a tábor­Mit igazol a hatóság? Aki jobban hisz a papírnak, mint a saját szemének Forog az ügyfél — Egységes eljárásra volna szükség Az egyszeri bírónak egy perrel kapcsolatban szüksége volt annak megállapítására, hogy a szóban forgó napon esett-e az eső. — Esett bíró úr, tessék csak emlékezni, együtt mentünk haza, lehúztuk a cipőnket, fel­gyűrtük a nadrágunkat, mert bokáig ért a víz. Alaposan megáztunk — mondta munka­társa. — Tudom én ezt — vála­szolta a bíró fejvakarás köze­pette —, de nekem mégis hatósági bizonyítványra van szükségem annak igazolására, hogy azon a napon valóban esett az eső. Enélkül nem ítélkezhetek, Megszületik a gyerek Régen történt __ mondhat­n á valaki —, manapság már nem kell az esőről „igazolást” hozni. Az esőről talán nem, de arról, hogy mi mindenhez szükséges hatósági bizonyít­vány — okkal meg ok nélkül is —, regényt lehetne írni. Például még ma is a ta­nácsra küldik a nyugdíjast, hozzon onnan hatósági bizo­nyítványt arról, hogy valóban fémcsöves biztosítást al­kalmazzák. Gyorsabb és könnyebb a termelés, ez látható a termelékenység emelkedésén is. Az egy fő­re eső termelés májusban is 82,5 százalék volt, jú­liusban már 138 százalék. A számok világosak, érthe­tők. — Az előbb pénzről be­széltek. Csupán csak a pén­zért? Marcsik Károly: — Hajtott minket az is, ■agy ... vagy mondjam ta­lán az én személyes érve­met? Tíz esztendeje dolgo­m itt a bányánál. Mit gondol, nem bántott en- >. ?m az, hogy hosszú hóna­pokon át nyolcvan—kilenc­ben százalék a teljesítmé­nyünk? Sáfrány is, Rónaki is rábólint. Csak Szabó Antal nem. ö még új ember itt, a korábbi problémákat nem smeri. Három hónapja i dolgozik az ércbányában, előtte Hidason, de ott 13 évet húzott le. — Három hónapja került ide. Nehéz volt elszakadni a szénbányától? — Ajjaj! Nem ment az olyan könnyen. Amikor tu­domásunkra hozták, hogy a bánya megszűnik és föl­Sáfrány János csillés, Rónaki Sándor körletvezető, Marcsik Károly csapatvezető, Szabó Antal szakvezető vájár ' ajánlottak más munkahe­lyeket, én vártam. Gon­doltam, jövök az uránhoz, de féltem is. Sok volt a duma, hogy itt milyen ne­héz, meg hogy a sugárzás . Mégis eljöttem. Bár a Sa­nyi bácsi őszintén szók i nem volt elragadtatva a hidasiaktól. Ugye igaz? Rónaki Sándor elkomo- rodik: — Igaz. Ugyanis az első ötvenes csoportból — ame­lyik átjött Hidasról — végül is hatan maradtak. Bántott minket a dolog vagyon, és érthető, hogy a második csoportot — ame­lyikkel Anti is jött — már előítélettel fogadtuk. De szerencsére ebből a csoport­ból mindenki maradt. És nem teszünk különbséget „régi” meg „új urános” kö­zött, egy a lényeg: ki mi­lyen munkát végez, úgy ré­szesül a megbecsülésben. Itt van az Anti esete is, 3 hónapja van nálunk, most szakvezető vájár és az ü ?mi bányásznapi ünnep­ségre küldtem neki meg­hívót, pedig az üzem egyik legfiatalabb dolgozója. Ha megérdemli, miért ne? nyugdíjas-e, más dokumentu­mot nem fogadnak el.­Egy vállalat vidékre küldte dolgozóját, meghatározott ide­ig ott adott neki munkát. Eb­ben az esetben a vállalat kü- lönélési pótlékot köteles fi­zetni. Igen ám, de ez a vál lalat csak abban az esetben fizette a különélési pótlékot, ha az illető a tanácstól vitt hatósági bizonyítványt ar- ról, hogy valóban vidéken dol­gozik. Hát nem a vállalat küldte dolgozóját vidékre? Hót nem neki kell tpdni% hol dolgozik az illető?,, t/ágy.nem hisz saját magának?’ Jönnek a tanácsra hatósági bizonyítványért a születési se­géllyel kapcsolatban is. Kü­lön igazolja a tanács, hogy megszületett a gyerek? Mint­ha a születési anyakönyvi ki­vonat nem ezt tanúsítaná hi­telt érdemlően. Van-e háztartása? Vannak vállalatok, intézmé­nyek, amelyek elhatározták, bizonyos juttatásokat, szol­gáltatásokat csak akkor nyújt­hatnak, ha az illető a körül­ményeket „hatósági bizonyít­vánnyal” igazolja. Gyócsi Ist­vánt vidékre helyezték dol­gozni — ideiglenesen. A csa­ládja maradt, természetesen kérte a MÁV-tól a kedvezmé­nyes vasúti jegyet. A kedvez­ményes jegy váltásához iga­zolvány keli, amelyben egy sor kérdésre kell válaszolni, köztük arra is, hogy feleségé­vel együtt él-e. Az igazolvány kiváltásakor igazolta ezt, de a jegyet mégsem kapta meg, mert annak kiváltásához k ü- 1 ö n kérték tőle: igazolja az együttélést. Járt a MÁV-tól a tanácsig, a tanácstól a MÁV- ig. Végül a II. kerület igaz­gatási osztálya július 6-án az alábbi értesítést küldte Gyó­csi István címére; „Értesítem, hogy annak igazolására, mi­szerint élettársával. Csizmadia Lajosnéval közös háztartásban együtt él, a személyi igazol­vány szolgál, erről hatósági bizonyítványt nem szabad ki­adnunk. Általában minden személyi adatot a személyi igazolvánnyal kell igazolni”. Amikor látták a MÁV-nál, hogy a tanács nem ad igazo­lást, mégiscsak elintézték az ügyet. tanácsnak pedig az ide vonat­kozó szabálya ezt mondja: „A szénbányászati vállalatok dol­gozói részére az illetmény­szén juttatásával kapcsolato­san az együttélés tényét iga­zoló bizonyítványt kiadni nem szabad. A vonatkozó igazolást a háztömbmegbízott, utca­bizalmi stb. adja ki. ..” De a tröszt a tanácshoz ragasz­kodik ... Jön az ősz, az ügyfelek pe­dig mennek a tanácshoz ha­tósági bizonyítványt kérni an­nak igazolására, hogy koksz­tüzelésű kályhájuk van. A TÜZÉP enélkül nem ad kok­szot. Pedig elégséges, ha ezt a lakóbizottsági elnökök iga­zolják; S ha már a lakóbizottsági elnököket említettük: sokszor azt sem tudják, mit igazol­janak és mit ne, szükséges-e a tőlük kért bizonyítvány vagy sem? Csak egyetlen pél­da ehhez: a PIK bizonyos tárgyak beépítésére anyagot ad a lakóknak. A PIK és a lakó a munka elvégzésére szerződést köt. Az illető köte­lezi magát, hogy társadalmi munkában beépít lakásába például egy ablakoi. A mun­kát elvégezte, a PIK ellenőre megnézte, hogy valóban be- építette-e az anyagot, s mivel minden rendben van, az ügy nyugvópontra kerül, azaz ke­rülhetne. De nem kerül! Az ellenőr elmegy a lakóbizott­sági elnökhöz és kéri: adjon igazolást arról, amiről ő az előbb a saját két szemével meggyőződött! Mit tegyen az elnök — írja a bizonyítványt, mert az ellenőr csak akkor hisz saját szemének, ha ar­ról papírt is lát. Ahány szerv, annyi szokás Kokszot — csak papírra! Még ma is folyik a vita a tanács és a Mecseki Szén- bányászati Tröszt között szénjuttatás körül. A tröszt A hatósági bizonyítványok­hoz fűződő állami és állam- polgári érdekek ellenére a bi­zonyítványok kiadása nincs egységesen szabályozva. Emiatt szinte annyiféle szokás, gya­korlat alakult ki. ahány szerv hatáskörébe tartozik a bizo­nyítványok kiadása. Az intéz­mények vagy hivatalok sok­szor maguk döntik el önké­nyesen, hogy elfogadják-e a személyi igazolvány adatait. A személyi igazolvány létre­hozását pedig az a gondolat is sarkallta, hogy legyen min­denkinek egy olyan igazolvá­nya, amelyben a rá vonat­kozó minden lényeges adat megtalálható. Egységes eljárás kidolgozá­sára van szükség, amelybe'! megállapítanák: mihez kellés I mihez nem. hatósági bizo­hatósági bizonyítványt kér feleitől annak igazolására, hogy az illetőnek háztartása van, feleségével együtt él. A j nyítvány. Ez az egységesítés a hivataloknak is. a lakosság­nak is hasznára válna. Garay Ferenc Iparművészeti kiállítás A magyar zene meghódítja a finneket Zenei tábor Lahtiban Épül Százhalombatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom