Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-30 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek | Dunámon napló "" i.^f———————————--------------------;------------------------------- - ..... i~- -- -- ír - - n i _ i ml » ..m i i « I— .IRJ L m— A z MSZMP Baranga megyei Bizottsága és q Megyei Tanács lapja________ XX in. ÉVFOLYAM, 231. SZÄM Ara 5« FILLÉR 1966. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Áru védjegy és más apróságok ••• j \3 a reggel a fűrdökad- J ban hirtelen eszembe jutottak József Attila világ­híres sorai: „...neve, ha van, csak áruvédjegy, mint akár- inely mosóporé.. Aztán újra megszagoltam a szap­pant és bólintottam, mert an­nak bizony nem fenyő, ha­nem marhafaggyú szaga volt. Képzeletemben felidéztem a hónapokkal korábbi fenyő­szappan illatú reggeleket, az­tán kimásztam a kádból. „Mondd, mit érlel....” —» igen ez a vers címe, gon­doltam, aztán a tükörbe néz­tem és így szóltam magam­hoz: mondd, mit érlel annak a gyárnak a sorsa, amelyik fenyő illatú szappan helyett váratlanul marhafaggyú sza­gú szappanokat kezd gyár­tani? Megeresztettem a vi­zet, s közben birkóztam egy keveset az elszabaduló gumi­csővel. Igen, a gumicsővel, és jól tetszettek érteni, a fürdő­kádban, és nem az egyik el­hanyagolt építkezésen... Kéz detben a gumicső végén egy műanyagcsap díszelgett, me­lyet ötletesen a kád és a mozsdó fölé lehetett mozdí­tani. De aztán a fehér mű­anyagcsap az össze csavaro­zásnál megrepedt, mindent telefröccskölt vízzel, s végül letört. A házfelügyelő közöl­te, hogy keressem fel a szö­vetkezeti lakások irodáját. Felkerestem. Egy jól szituált úr a küszöbön a következő kérdést intézte hozzám: „Miért tetszett ezt idehozni?” A letörött csapot a kezemben szorongattam. „Mert eltörött” — mondtam. „Meg kell ké­rem csináltatni” —mondta a jól szituált úr. Senki sem vál­lalta a megcsinálását, mert ez egy import csap, melyből egyszerűen újat kell a törött helyére szerelni. Ilyen import csapot Pécsett nem lehet kap­ni. Budapest huszonegy szak üzletét végigjártam, de ott sem lehetett kapni így az­tán egy gumislaggal dolgo­zom reggelente a fürdőszo­bában. Élmény a fürdőzés. Öltözés közben egy keve­set nézegetem a pár hete vásárolt 346 forintos cipőmet. Megállapítottam, hogy most már nem tanácsos felhúzni. A 1 ,uxus Áruházban vettem Budapesten, és egy hét mól­ra körben levált a talpa, majd az egyik, a talp és a felsőrész mentén végigrepedt. Pár napja írtam már az áru­háznak. Most várom a vá­laszt és egy színházra tarto­gatott fekete cipőben fe­szengek ... Délelőtt értekezleten vet­tem részt, melyen kiderült, hogy az ÉM Baranya megyei Építőipari Vállalat által hasz­nált 22 darab hazai hőlég- í úvó korszerűtlen munkaesz­köz, nehezek és kisteljesít- ményűek. Aztán megtudtam, hogy a Pécsi Tatarozó Vál­lalat központi beruházásból kapott négy darab vakológépe a raktárban hever, mert konstrukciós hiba miatt hasz­nálhatatlanok. Ejnye — mondtam és elmentem ebé- dezni. Ikrlután találkoztam egy barátommal. Karon fo­gott és a vadonatúj Wart­burgjához cipelt. Mi van =- kérdeztem, — Nézd meg a gumikat, ilyent még nem láttál — mondta. Igaza volt. A külső gumikon furcsa dudorok dí­szelegtek, némelyik már fel­szakadt, mások tovább duz­zadtak, dagadtak, — Óriási — nyugtáztam a látottakat. — Fel kell szúrni ezeket a hólyagokat — magyarázta a barátom és bemutatta, ho­gyan, és milyen óvatosan kell eljárni. — Ezek selejtes gumik — bölcselkedtem. — Bizony — mondta a ba­rátom — az egész széria ilyen... A kávéházban aztán lát­' * tam, hogy az egyik kollégám újságot olvas. Pon­tosabban elolvasta Mátrai Betegh Béla írását, a többi­be csak beleszagolt és átla­pozta. — A többi nem érdekel? kérdeztem. — Nézd — mondta és el­nézett felettem, — van úgy, hogy az ember a címek után megy, de ott még átverődhet. Címet sokan tudnak adni, de írni...? Az más. Van néhány márkás név, ahol az embert nem érheti csalódás. „... Neve, ha van, csak áruvédjegy, mint akármelyik mosóporé...” — tűnődtem. József Attila keserű sorai a szellemi értékek áru szinten történő kezelésére, megköze­lítésére utalnak. A lényeget fogalmazzák meg, a kapita­lizmus keretei között kiszol­gáltatott ember esélyeit. De azt is mondja, hogy neve ha van, csak akkor áruvédjegy. Ha nincs, még az sem. Én jól tudom, hogy nem üzleti fo­galmak ellen indított harcot Marx és Lenin, hanem a ka­pitalizmus lényege, a kizsák­mányolás ellen. Mégis vala­hogy egy kalap alá kerültek minőséget jelző külsőségek, és maga a kapitalizmus. Lemondtunk bizonyos meg­fogalmazásokról, márkáról, áruvédjegyről, szabadalomról. A fogalmi lazaságot, félre- érthetőséget aztán ügyesen kihasználták a lazaerkölcsű emberek, akik nem éreznek kötelező felelősséget a szo­cialista társadalom fogyasz­tói iránt. Az elmúlt húsz évben megszoktuk, hogy nin­csenek állandó márkák, ál­landó minőségek. Ez a meg­szokás is helytelen. Sodró­dunk gyáriparunkkal és ke­reskedelmünkkel ... Ismerjük a jelenségeket. Megjelenik egy szappan féle, az emberek megkedvelik, vásárolják. Mi­re neve lenne a szappannak, leromlik, lljítgatnak, kispó­rolnak belőle ezt-azt, lerövi­dítik a technológiai folya­matot, s végül marhafaggyú szagú lesz a fcnyőillatú szap­pan. A másik változási mód. az áru eltűnése, átcsomago­lása, átkeresztelése és árának felemelése. Ezek machiná­ciók, melyek a szocialista gyáriparhoz és kereskede­lemhez méltatlanok. Kíván­csian várom, hogy az új gaz­dasági mechanizmus hétköz­napjaiban mit érlel majd an­nak a gyárnak a sorsa, azok­nak a vezetőknek és munká­soknak a sorsa, akik becsap­nak, átvernek más vezetőket és munkásokat? BERTHA BCLCSU Holnap nyűik a múzeumi hónap A pécsi természetrajzi kiállítás megnyitásával kezdődik az Országos Múzeumi Hónap Holnap, október 1-én dél­előtt 11 órakor negnyitó ün­nepség lesz Pécsett a Janus Pannonius Múzeum Termé­szettudományi Osztályán (Rá­kóczi út 64.). A Mecsek hegység termé­szeti képe című állandó ki­állítást dr. Molnár János mű­velődési miniszterhelyettes nyitja meg. Ez lesz egyben az 1966. évi Országos Múzeu­mi Hónap ünnepélyes meg­nyitása is, amelyet most elő­ször rendeznek vidéken. A múzeumi hónap Baranyá­ban is gazdag rendezvényso­rozattal, sok értékes kiállítás­sal jelentkezik az idén. Az új természetrajzi állandó kiál­lítás ezek közül azért a leg­jelentősebb, mert a pilanat- nyilag ez az ország legmo­dernebb ilyen jellegű kiállí­tása. A múzeum nagy gond­dal összeállított anyaga szí­nes diorámák segítségével ad tudományos igényű, de a nagyközönség számára hozzá­férhető, átlátható képet a Me­csek hegység növény- és ál­latvilágáról, továbbá geoló­giai viszonyairól. iwaAgwrvNi Mai program 10.30—13.00: Közönségtalál­kozó a Művészklub­ban a Gyerekbetegsé­gek és a Szegénylegé­nyek című filmek mű­vészeivel. 14.00: Közönség-művész ta­lálkozó a Gyerekbe­tegségek című film művészeivel a Tanár­képző Főiskolán, a Szegénylegények mű­vészeivel pedig a Pé­csi Porcelángyárban. 14.00: Major Máté, az Épí­tőművészek Országos Szövetségének elnöke, a társadalmi zsűri tag­ja beszélget a pécsi tervezőkkel, a Terve­ző Vállalat székházá­ban. 14.00: A TIT Bartók Béla Klubjában országos tanácskozást rendez­nek a filmklubok ve­zetői számára. Dr. Taródy Béla a Film szerepe az ismeretter­jesztésben címmel tart előadást. 15.00: Zártkörű vetítés a Kossuth filmszínház­ban, csak meghívottak részvételével. 13.00: Díszelőadás a Petőfi filmszínházban. Vetí­tésre kerül a Minden kezdet nehéz című film. 20.00: Komlón, s Május 1 filmszínházban a Min­den kezdet nehéz, Sásdon az Alkotmány filmszínházban a Bu­taságom története cí­mű filmek kerülnek műsorra. 20.30: Díszelőadás a Petőfi filmszínházban: Buta­ságom története. 22.30: A Bóbita Bábegyüttes fellépése a művész- klubban. Baranyai kőrúton a fesztivál vendégei Horváth Lajos, a Pécsi városi Tanács elnöke, Gábriel József, a Városi Tanács osztály- vezetője, Szepesi György és Poór Klári tv-riporterek, Kállai Ferenc, Vujicsics Tihamér zeneszerző és Zsifkó Ferenc, a Siklósi járási Tanács elnökhelyettese a harkányi téli­kertben Szeptember végi helyzetkép a mezőgazdaságban Szeptember meleg, nyárias i idővel búcsúzott. Csütörtökön, j a hónap utolsó előtti napján > huszonhárom fokig emelke­> dett a hőmérő higanyszála a ’ déli órákban. Termékeny nap- ! ja volt ez a mezőgazdaság- [nák. Közel kétezer középisko­> lás diák dolgozott ezen a na- ! pon a megye nagyüzemeiben. ! A Bólyi Állami Gazdaságba J 500 idénymunkás érkezett az »Alföldről, Heves és Nógrád i megyéből, a Bogádmindszenti , Állami Gazdaságba Zala me- | gyéből érkeztek idénymunká- I sok a kukorica töréséhez. A Malomipari és Termény­> forgalmi Vállalat siklósi tele- ) pén ezen a napon már a har- ; mincadik vagon új kukoricát » vették át. Másutt csak októ- i berben kezdik az átvételt, de ! itt korábban érett be a ku- ! korica. Az átvétel első ta- j pasztalatai jók. A kukorica > víztartalma 30—32 százalékos, > tehát góréképes. Tavaly ilyen­> kor 36—38 százalékos víztar- 5 talommal vették át a kuko- ; ricát. Az érés tehát az idén ; gyorsabb, a minőség jobb. A kukoricával kapcsolatiban ) még egy érdekes hír a ter­melőknek. A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat köz­pontjában csütörtökön meg­tartott megbeszélésen a ki­rendeltségvezetőkkel közölték, hogy az idén a vállalat a ta­valyinál 90 forinttal maga­sabb árat, mázsánként 260 fo­rintot fizet a kukoricáért, má­jusi morzsoltban átszámítva. Ezen az új áron a vállalat átvesz bármely mennyiséget. Egy másik, ugyancsak so­kakat érdeklő hírt szintén csütörtökön délelőtt kaptuk a Mecseki Állami Pincegazda­ságtól. Ezen a napon megkö­tötték az első szerződést az újdonságnak számító minősé­gi borfelárra. Az első part­ner a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz volt, amely vállalta, hogy kiváló minősé­gű Olaszrizling fajtáját külön szüreteli le és fajtatisztán adja át a vállalatnak. Ennek ellenében kilónként 1 forin­tos csúcsfelárat fizet a pince­gazdaság, ami 500 mázsa sző­lőnél — ennyit adnak át ■—, 50 ezer forint pluszbevételt jelent a szövetkezetnek. Az új ár az úgynevezett minőségi csúcsfelár vonzóerejét mutat­Mai vendégeink A pécsi játékfilmszemle programjaira tegnap este és ma délelőtt ismét sok vendég érkezett. Kozák András, Dal- los Szilvia, Ruttkay Éva, Lati- novits Zoltán, Gyöngyösi Ka­talin, Demjén Gyöngyvér, Páger Antal és felesége, Kiss Manyi színművészek, Keleti Márton, Fábri Zoltán, Fehér Imre, Fazekas Lajos, dr. Kár­páti György, Mamcserov Fri­gyes, Macskássy Gyula, Ré­vész György, Bácskai István, Gyöngyösi Imre, Makk Ká­roly rendezők, Herczenik Mik­lós, Szíj Miklós, Pásztor Ist­ván, Gyárfás Miklós, Katona Ferenc, Komlós János, Örsi J Ferenc, Illés György opera- ' tőr, Zákányi Sándor vágó, Arató János hangmérnök, Gá­bor Pál, Elek Judit, Sándor Pál, Fazekas Lajos, Peller Károly, Szurdi Márta stúdió- vezetők, Bors Ferenc, a MO- KÉP igazgatója, Vass Imre, a Művészeti Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, dr. Ortutay Gyula, a TIT orszá­gos elnöke. A vendégek résztvesznek a művészklub délelőtti, és a közönség-művész találkozók délutáni programjain, vala­mint a szemlefilmek díszelő­adásain. ja, hogy még ugyanazon a la­pon a babarci tsz és a Bólyi Állami Gazdaság is bejelen­tette igényét a felárra. Kurucsai István, a vállalat igazgatója elmondotta, ezeket a külön szüretelt borszőlőket a pincegazdaság külön dol­gozza fel és a termőhely meg­jelölésével palackozza. Ezáltal bővül a minőségi borok haza] választéka és az export is. A szürettel kapcsolatban el­mondották, hogy a kezdeti nekirugaszkodás után pár nap óta áll ez a munka a megyé­ben, mert a jó idő még ér­leli a szőlőt. Szeptember 29-én csávázták meg az ezredik vagon gabo­nát a megyében. A Szederké­nyi i Növényvédő Állomás hét új nagy kapacitású csávázó­gépet kapott a szezon elején s így húsz gépegységgel dol­gozik a tsz-ekben. Egy gép óránkénti kapacitása 30 má­zsa, a húsz gép napi kapaci­tása 60—70 vagon. Száz ter­melőszövetkezetben végzik el ezzel a gépparkkal az őszi vetőmagvak csávázását, a vá­ménál tsz-nek saját gépe van, a Bólyi Állami Gazdaság a hibrid üzemében végzi a csá- vázást, a többi nagyüzemben hagyományos módon csáváz­nak. Az árpa- és a búzavetőmag csávázása egyik legfontosabb munka ezekben a napokban, hisz az intenzív gabonafajták különösen érzékenyek üszög-, elsősorban törpeüszög-fertő- zésre. Leghatásosabb a Hexa- klórbenzol nevű csávázószer, mely mindenféle üszög ellen megvédi a gabonát. Még;s különösen a szigetvári járás tsz-eiben gyakran alkalmaz­zák még a higanyos porcsá- vázás hagyományos módsze­rét, mely drágább is és a vé­dőmaszk nélkül emberre mér­gező. A csávázás jelentőségé­nek növekedését mutatja, hogy míg 196] őszén csak 580 va­gon gabonát csáváztak meg. addig ezen az őszön 1800 va­gon gabonavetőmagot vetnek alá ennek a műveletnek* 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom