Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-29 / 230. szám
f Közelebb a valósághoz! (Folytatás az 1. oldalról) lyest nehezebben megmagyarázható is. Ennek a világos, közös gondokat és törekvéseket tudatosító, szellemi légkörnek a hiányát hangsúlyozták, azzal együtt természetesen, hogy az utóbbi évek kiemelkedő filmjeinek megalkotása tény, az együtthaladás gondolata inkább a további fejlődés és előrejutás szempontjából vetődik fel. Jan Liwkowsky lengyel rendező vetette fel a szocialista országok filmrendezőinek azt Megismétlik a? Aranysárkány vetítését Mint ismeretes, Kosztolányi Dezső regényéből készült új magyar filmet, az Aranysárkányt mutatják be szombaton a játékfilmszemle záró díszelőadásán. A nagy érdeklődésre való tekintettel a rendező bizottság úgy döntött, hogy a filmet ugyanaznap este 10 órakor a Petőfi filmszínházban megismétlik. Jegyek már mától kezdve kaphatók a filmszínház pénztáránál. Az előadás végén a film alkotói és főbb szereplői bemutatkoznak a közönségnek. a sajátos helyzetét, hogy felelősségük — s nemcsak saját alkotásaikkal kapcsolatban — igen nagy, és szinte hazájdk egész filmművészetének problémáiért, gondjaiért ők felelnék. Ennek természetesen van pozitív oldala is, a kultúrpolitikai. társadalmi súly és felelősség. Más oldalról világította meg ezt a kérdést Aggeo Savioli olasz filmkritikus, aki a művészi szabadságnak arra a vonatkozására világított rá, hogy ez a szabadság a valóság megközelítésének szabadságát jelenti. Kovács András vitazáró megjegyzéseiben utalt ennek a nézőpontnak a jelentőségére, rámutatott arra, hogy a filmrendezők felelősségének alaposabb megvitatása sokat lendítene a problémamegoldásán. Mindenképpen a valósághoz való miinél közelebb kerülés a cél, a társadalmi folyamatok, a társadalmi pezsgés olyan mélyreható ábrázolása, amely — mint az utóbbi éveik kiemelkedő filmjeinek példája Is bizonyítja — felkeltik az emberek érdeklődését is, találkoznak az őket foglalkoztató problémákkal, így ezen a ponton a közönség és művészet kapcsolatának kérdése is megközelíthető. Kiderült, hogy a véleménycsere, bármilyen sokoldalú és érdekes is volt, nem merítette ki a kérdéseket. Sokan szeretFilmesek az építőknél Tegnap délután két órakor Baranya megyei Építőipari Vállalat yjmecsek- iljai muríkásszállá- a elé kanyarodtak i játékfilmszemle kocsijai. A vendégek: Máriássy Félix rendező, Gordon Zsuzsa, Basilides holtán, Halász Jutka, Soós Edit, Spá- íyik Éva és Gyi- nesi Pálma szín- nűszek. Vagyis a •'ügefalevél cimű izemlefilm alkotói. Jelük tartott töb- >ek között Juhász György, a Magyar riknművész Szövetség titkára, vala- nint Molnár G. Pé- er, a Népszabad- iáe kritikusa is. Az ilyenkor szo-- cósos formaságok itán a vendégek is az építők között jeszélgetés alakult ti. Ennek során ;öbb olyan kérdés ílhangzott, mely valószínűleg nemcsak a pécsi építőket foglalkoztatja, íanem általában a noziközönséget. Békési László. iCovácsfi Istvánná is Leitgéb János ette fel a kérdések zömét, s azokra Máriássy Félix, Halász Jutka, Spányik Éva, Gyimesi Pálma és Molnár G. Péter válaszolt. A Fügefalevél a hozzánemértő vezető típusát teszi pellengérre. A tegnapi találkozáson elmondták a művészeknek, hogy ennek bizonyos visz- szahatásai is lehetnek. A mai vezető emberek kilencven százaléka ugyanis a személyi kultusz idején is hasonló beosztásba^ dolgozott. Ezért óvatosnak kell lenni, nehogy helytelen általánosítás szülessék, s a hasonló tárgyú filmek csökkentsék a vezető rétegek önbizalmát. Elhangzott olyan vélemény is, hogy nincs akkora szakadék a mai negyvenesek és a mai fiatalok között, mint amekkorát a különböző művészi alkotások, de legfőképpen az irodalmi művek és a forgatókönyvek kiindulási alapul vesznek. Szóba került a; kritika is. Az épí- j tők elmondották, j hogy általában fordított hatást érnek! el a filmekről írott| jegyzetek, glosszák., Érdekes tapasztalat: j a közönség több-j nyíre azokat a < filmeket nézi meg, 1 melyeket a sajtó í elmarasztal. Má- j riássy Félix ezzel [ kapcsolatban utalt! arra, hogy a sze- j mélyi kultusz idejének egyoldalú; kritikái válthatták j ki eztxa jelenséget.' Molnár G. Péter! viszont más vonatkozásban hangoz- ] tatta, hogy a kriti-1 kát csak a szakma < olvassa. Ugyancsak érdé- j kés volt egy válasz, < amit Máriássy j Félix kérdésére adtak. A kérdés így í hangzott: A Füge- j falevél nem forma- ' bontó film, s még-! sincs túlságosan | nagy tömegsikere, mi ennek az oka? J A válasz szerint: j a közönség művelt- í ség szerint differenciált, s nem mindenki ért meg) szatirikus filmet. teik volna még felszólalni is, ezért megállapodtak abban, hogy szombaton délelőtt 10 órakor isméi találkoznak, folytatják a vitát, azzal a kiegészítéssel, hogy ezúttal a pécsieket, a pécsi íróikat, művészeket, értelmiségieket is meghívják a vitára, s igyekeznek azokat a kérdéseket közelebbről megvizsgálni, amelyek a kétnapos vita folyamán a legfontosabbaknak bizonyultak. Tegnap délután a Kamara Színházban ismét filmeket vetítettek a külföldi vendégek számára. Először Gaál István Sodrásban, majd Máriássy Félix Csempészek című régebbi filmjét mutatták be. Ma Szabó István Álmodozások kora szerepel a vetítési programon. Balett-előadás a filmszemle vendégeinek Részlet a Concertóból Tegnap délután 3 órákor nagy érdeklődés mellett külön előadást tartott a Pécsi Nemzeti Színház balettegyüttese a játékfilmszemlén résztvevő vendégeknek. Ezen megjelent Szirmai István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az együttes bőséges repertoárjából Vivaldi: Etűdök kékben, valamint Bartók két művét, a Concertót és a Csodálatos mandarint állította színpadra. Mindhárom mű koreográfiáját Eck Imre, a balett igazgatója tervezte. A vendégek nagy tetszéssel és elismeréssel jutalmazták az előadást. A szerepeket Aradi Mária, Handel Edit, Hegedűs Mária, Rónay Márta, Uhrik Dóra, Bretus Mária, Árva Eszter, Stimátz Gabriella, Végvári Zsuzsa, Eck Imre, Hetényi János. Debreceni István, Csifó Ferenc, Tóth Sándor, Gallovits Attila, Fodor Antal, Herda János, Szekeres József tán- oolták. Találkozás a művészekkel A Fügefalevél Siklóson | Somogyi József találkozása a baranyai képzőművészekkel Somogyi Józseft Kossuth- díjas szobrászművész a filmszemle egyik rangos vendége, úgy is mint a társadalmi zsűri tagja, úgy is mint a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, tehát jelenléte egyben a társművészetek képviselete is a játékfilmszemlén. A képzőművész szövetség déludunántúli területi szervezete tegnap este meghívta Somogyi Józsefet, a TIT Bartók klubjába, baráti beszélgetésre. A pécsi-baranyai képzőművészeken kívül jelen volt a beszélgetésen Herczeg Fejetlené, a TIT országos művészeti választmányának titkára és Pákolitz István is, a pécsi írócsoport vezetője. Kittka László, a Bartók Klub titkára házigazdaként, meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket és megjegyezte, hogy a Bartók Klub szeretne a képzőművészeknek otthont nyújtani, nemcsak ezen a mai, hanem minden más alkalommal is. A helybeli képzőművészek terveikről és problémáikról tájékoztatták Somogyi Józsefet. Elmondták, hogy hat képzőművész grafikáiból nyílik a jövő héten kiállítás Budapesten a Dürer-teremben és a kiállítás anyagát a kaposváriak kérték el máris, hogy folyamatban van a Gebauer- emlékkiállítás rendezése, s hogy hamarosan megnyílik Pécsett az eszéki képzőművészek kiállítása, a májusban Eszéken megrendezett baranyai kiállítás viszonzásaként. Elmondották továbbá, hogy az eszéki kapcsolatok a legjobb úton fejlődnek, Zalaegerszeg és Kaposvár is érdeklődik a mostani anyag iránt, és felvetődött a „pannóniai gondolat’*, e két hasonló tájegység szorosabb és gyümlcsö- zőbb viszonyának kérdése is. Kelle Sándor hozzáfűzte még legfrisebb tapasztalatait, Jugoszláviában járva a nyáron Újvidék képzőművészeti életének vezetőivel is találkozott, akik a maguk részéről szintén szívesen bekapcsolódnának egy szélesebbkörű, déldunántúli—szlavóniai csereviszonyba, amelyen természetesen elsősorban a kiállítások cseréje értendő, de a művészek személyes látogatásai, találkozói is szóbakerülhetnek. Somogyi József örömmel üdvözölte ezt a gondolatot, kijelentette, hogy a szövetség feltétlenül támogatja ezt a nagy horderejűnek ígérkező, rokonszenves és gyümölcsöző kapcsolatot. A pécsiek másik nagyobb szabású tervükről, a rajz- és kisplasztikái biennálé terveiről is beszéltek. Megvitatták a felmerülő problémákat — mint például az első rendezvény meghívásos jellege, a beérkező művek zsűrizése stb. — majd Somogyi József el mondotta, hogy mennyire ko moly és fontos eseménynek Ígérkezik, véleménye szerint, ez az újabb pécsi kezdeményezés. — Az ilyen események —i mondta többek között — akkor igazán jelentősek, ha nem-! csak egyszerűen országosak, hanem sajátosan helyi jellegűek is egyben. Nagyszerű gondolat egyébként, különösen az, hogy a rajz és a kisplasztika hagyományos egységét is megvalósítja, s ez nem kon zervativizmus, az ilyen jellegű hagyományokat tiszteletben kell tartanunk: rajz és kisplasztika mindig együtt élt, együtt lélegzett a művészet-' ben. Azt hiszem, ha megvalósul, ez a biennálé egyben misz- sziót is teljesít, egy halódó művészeti ágat karol fel és ad újabb lökést a fejlődésé-; hez. Jónéhány technikai-gyakorlati kérdést is megbeszéltek még ezen a találkozáson. Töbo dologban Somogyi József támogatását kérték, mint a szövetség elnökéét, olyan égető problémákban például, mint a Képzőművészeti Alapba való felvétel nehézkessége vagy a fiatal szobrászok gondja:1 nagy nehézségekbe ütközik: ugyanis a szobrok nemes anyagba való kiöntése, s ezen csak akkor lehet segítem, ha több illetékes szerv is összefog, s ha valamilyen közvetett módon lehetőséget biztosítanak a költséges munka elvégzésére. Mind gyakorlati és szervezeti, mind pedig más vonatkozásban igen érdekes és hasznos beszélgetés volt a tegnap esti, amely baráti hangulatban a késő esti órákban ért véget. Este nyolc órakor kezdődik a siklósi filmszínházban Máriássy Félix Fügefalevél című filmjének bemutatása. A nézőtér zsúfolt, egyetlen üres hely nincs. Mielőtt elsötétül a nézőtér, Zsifkó Ferenc, a Siklósi járási Tanács vb-elnökhelyettese rö- vid megnyitót mond. Köszönti a Járási Tanács, illetve a Megyei Moziüzemi Vállalat nevében a közönséget és a meghívott filmművészeket, majd méltatja a filmszemle jelentőségét: — Ez alkalommal a szemle arra is lehetőséget nyújt, hogy a siklósi közönség találkozzon a film rendezőjével, a film több szereplőjével. Természetesen ez a találkozás egyben vélemény- csere is, hiszen — úgy vélem — a film alkotóinak sem közömbös, hogy a nézó miként vélekedik magáról a filmről, milyen érzéssel áll fel az utolsó kép vetítése után. Az eredmények felmás$ rése hozzájárul majd újabb és még jobb magyar filmek megalkotásához. A vetítés után a közönség tapsa kíséretében a vászon elé vonultak a művészek. Tamási Eszter, a tr bemondónője mutatta be Siklós közönségének Ma- riássy Félixet, továbbá Spányik Évát, Tímár Évát, Gordon Zsuzsát, Balogh Zsuzsát és Bujtor Istvánt. A közönség különösen Tímár Évát fogadta nagy szeretettel, aki siklósi születésű. A nézők soraiból több kérdés hangzott el a rendező további terveivel, munkásságával kapcsolatosan Természetesen zömében a film történetére, a film — már az életből ismert — alakjaira vonatkoztatott vélemények hangzottak el. A vendégek a késő est: órákban búcsúztak el a sik lósiaktól és autóbusszal tér tek vissza Pécsre. 186«. SZEPTEMBER 29. napló Balol&'alf: Somogyi József beszélget péc >1 művésztársaivaL
