Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

f Közelebb a valósághoz! (Folytatás az 1. oldalról) lyest nehezebben megmagya­rázható is. Ennek a világos, közös gondokat és törekvése­ket tudatosító, szellemi lég­körnek a hiányát hangsúlyoz­ták, azzal együtt természete­sen, hogy az utóbbi évek ki­emelkedő filmjeinek megal­kotása tény, az együtthaladás gondolata inkább a további fejlődés és előrejutás szem­pontjából vetődik fel. Jan Liwkowsky lengyel ren­dező vetette fel a szocialista országok filmrendezőinek azt Megismétlik a? Aranysárkány vetítését Mint ismeretes, Kosztolányi Dezső regényéből készült új magyar filmet, az Aranysár­kányt mutatják be szomba­ton a játékfilmszemle záró díszelőadásán. A nagy érdek­lődésre való tekintettel a ren­dező bizottság úgy döntött, hogy a filmet ugyanaznap este 10 órakor a Petőfi filmszín­házban megismétlik. Jegyek már mától kezdve kaphatók a filmszínház pénztáránál. Az előadás végén a film alkotói és főbb szereplői bemutatkoz­nak a közönségnek. a sajátos helyzetét, hogy fele­lősségük — s nemcsak saját alkotásaikkal kapcsolatban — igen nagy, és szinte hazájdk egész filmművészetének prob­lémáiért, gondjaiért ők felel­nék. Ennek természetesen van pozitív oldala is, a kultúrpo­litikai. társadalmi súly és felelősség. Más oldalról világította meg ezt a kérdést Aggeo Savioli olasz filmkritikus, aki a mű­vészi szabadságnak arra a vo­natkozására világított rá, hogy ez a szabadság a valóság meg­közelítésének szabadságát je­lenti. Kovács András vitazáró megjegyzéseiben utalt ennek a nézőpontnak a jelentőségére, rámutatott arra, hogy a film­rendezők felelősségének ala­posabb megvitatása sokat len­dítene a problémamegoldásán. Mindenképpen a valósághoz való miinél közelebb kerülés a cél, a társadalmi folyama­tok, a társadalmi pezsgés olyan mélyreható ábrázolása, amely — mint az utóbbi éveik kiemelkedő filmjeinek példá­ja Is bizonyítja — felkeltik az emberek érdeklődését is, talál­koznak az őket foglalkoztató problémákkal, így ezen a pon­ton a közönség és művészet kapcsolatának kérdése is meg­közelíthető. Kiderült, hogy a vélemény­csere, bármilyen sokoldalú és érdekes is volt, nem merítette ki a kérdéseket. Sokan szeret­Filmesek az építőknél Tegnap délután két órakor Baranya megyei Építőipari Vállalat yjmecsek- iljai muríkásszállá- a elé kanyarodtak i játékfilmszemle kocsijai. A vendé­gek: Máriássy Félix rendező, Gordon Zsuzsa, Basilides holtán, Halász Jut­ka, Soós Edit, Spá- íyik Éva és Gyi- nesi Pálma szín- nűszek. Vagyis a •'ügefalevél cimű izemlefilm alkotói. Jelük tartott töb- >ek között Juhász György, a Magyar riknművész Szö­vetség titkára, vala- nint Molnár G. Pé- er, a Népszabad- iáe kritikusa is. Az ilyenkor szo-- cósos formaságok itán a vendégek is az építők között jeszélgetés alakult ti. Ennek során ;öbb olyan kérdés ílhangzott, mely valószínűleg nem­csak a pécsi építő­ket foglalkoztatja, íanem általában a noziközönséget. Békési László. iCovácsfi Istvánná is Leitgéb János ette fel a kérdések zömét, s azokra Máriássy Félix, Ha­lász Jutka, Spányik Éva, Gyimesi Pál­ma és Molnár G. Péter válaszolt. A Fügefalevél a hozzánemértő veze­tő típusát teszi pel­lengérre. A tegna­pi találkozáson el­mondták a művé­szeknek, hogy en­nek bizonyos visz- szahatásai is lehet­nek. A mai vezető emberek kilencven százaléka ugyanis a személyi kultusz idején is hasonló beosztásba^ dolgo­zott. Ezért óvatos­nak kell lenni, ne­hogy helytelen ál­talánosítás szüles­sék, s a hasonló tárgyú filmek csök­kentsék a vezető rétegek önbizalmát. Elhangzott olyan vélemény is, hogy nincs akkora sza­kadék a mai negy­venesek és a mai fiatalok között, mint amekkorát a különböző művészi alkotások, de legfő­képpen az irodal­mi művek és a for­gatókönyvek kiin­dulási alapul vesz­nek. Szóba került a; kritika is. Az épí- j tők elmondották, j hogy általában for­dított hatást érnek! el a filmekről írott| jegyzetek, glosszák., Érdekes tapasztalat: j a közönség több-j nyíre azokat a < filmeket nézi meg, 1 melyeket a sajtó í elmarasztal. Má- j riássy Félix ezzel [ kapcsolatban utalt! arra, hogy a sze- j mélyi kultusz ide­jének egyoldalú; kritikái válthatták j ki eztxa jelenséget.' Molnár G. Péter! viszont más vonat­kozásban hangoz- ] tatta, hogy a kriti-1 kát csak a szakma < olvassa. Ugyancsak érdé- j kés volt egy válasz, < amit Máriássy j Félix kérdésére adtak. A kérdés így í hangzott: A Füge- j falevél nem forma- ' bontó film, s még-! sincs túlságosan | nagy tömegsikere, mi ennek az oka? J A válasz szerint: j a közönség művelt- í ség szerint diffe­renciált, s nem mindenki ért meg) szatirikus filmet. teik volna még felszólalni is, ezért megállapodtak abban, hogy szombaton délelőtt 10 órakor isméi találkoznak, folytatják a vitát, azzal a ki­egészítéssel, hogy ezúttal a pécsieket, a pécsi íróikat, mű­vészeket, értelmiségieket is meghívják a vitára, s igye­keznek azokat a kérdéseket közelebbről megvizsgálni, amelyek a kétnapos vita fo­lyamán a legfontosabbaknak bizonyultak. Tegnap délután a Kamara Színházban ismét filmeket vetítettek a külföl­di vendégek számára. Először Gaál István Sodrásban, majd Máriássy Félix Csempészek című régebbi filmjét mutatták be. Ma Szabó István Álmo­dozások kora szerepel a vetí­tési programon. Balett-előadás a filmszemle vendégeinek Részlet a Concertóból Tegnap délután 3 órákor nagy érdeklődés mellett kü­lön előadást tartott a Pécsi Nemzeti Színház balett­együttese a játékfilmszem­lén résztvevő vendégeknek. Ezen megjelent Szirmai Ist­ván elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az együttes bőséges reper­toárjából Vivaldi: Etűdök kékben, valamint Bartók két művét, a Concertót és a Csodálatos mandarint állí­totta színpadra. Mindhárom mű koreográfiáját Eck Imre, a balett igazgatója tervezte. A vendégek nagy tetszéssel és elismeréssel jutalmazták az előadást. A szerepeket Aradi Mária, Handel Edit, Hegedűs Mária, Rónay Már­ta, Uhrik Dóra, Bretus Má­ria, Árva Eszter, Stimátz Gabriella, Végvári Zsuzsa, Eck Imre, Hetényi János. Debreceni István, Csifó Fe­renc, Tóth Sándor, Gallovits Attila, Fodor Antal, Herda János, Szekeres József tán- oolták. Találkozás a művészekkel A Fügefalevél Siklóson | Somogyi József találkozása a baranyai képzőművészekkel Somogyi Józseft Kossuth- díjas szobrászművész a film­szemle egyik rangos vendége, úgy is mint a társadalmi zsű­ri tagja, úgy is mint a Ma­gyar Képzőművészek Szövet­ségének elnöke, tehát jelen­léte egyben a társművészetek képviselete is a játékfilm­szemlén. A képzőművész szövetség déludunántúli területi szerve­zete tegnap este meghívta So­mogyi Józsefet, a TIT Bartók klubjába, baráti beszélgetés­re. A pécsi-baranyai képző­művészeken kívül jelen volt a beszélgetésen Herczeg Fe­jetlené, a TIT országos művé­szeti választmányának titká­ra és Pákolitz István is, a pécsi írócsoport vezetője. Kitt­ka László, a Bartók Klub tit­kára házigazdaként, meleg szavakkal üdvözölte a vendé­geket és megjegyezte, hogy a Bartók Klub szeretne a kép­zőművészeknek otthont nyúj­tani, nemcsak ezen a mai, hanem minden más alkalom­mal is. A helybeli képzőművészek terveikről és problémáikról tájékoztatták Somogyi Józse­fet. Elmondták, hogy hat kép­zőművész grafikáiból nyílik a jövő héten kiállítás Buda­pesten a Dürer-teremben és a kiállítás anyagát a kapos­váriak kérték el máris, hogy folyamatban van a Gebauer- emlékkiállítás rendezése, s hogy hamarosan megnyílik Pécsett az eszéki képzőművé­szek kiállítása, a májusban Eszéken megrendezett bara­nyai kiállítás viszonzásaként. Elmondották továbbá, hogy az eszéki kapcsolatok a leg­jobb úton fejlődnek, Zalaeger­szeg és Kaposvár is érdeklő­dik a mostani anyag iránt, és felvetődött a „pannóniai gondolat’*, e két hasonló táj­egység szorosabb és gyümlcsö- zőbb viszonyának kérdése is. Kelle Sándor hozzáfűzte még legfrisebb tapasztalatait, Ju­goszláviában járva a nyáron Újvidék képzőművészeti életé­nek vezetőivel is találkozott, akik a maguk részéről szin­tén szívesen bekapcsolódná­nak egy szélesebbkörű, déldu­nántúli—szlavóniai cserevi­szonyba, amelyen természe­tesen elsősorban a kiállítások cseréje értendő, de a művé­szek személyes látogatásai, találkozói is szóbakerülhetnek. Somogyi József örömmel üd­vözölte ezt a gondolatot, ki­jelentette, hogy a szövetség feltétlenül támogatja ezt a nagy horderejűnek ígérkező, rokonszenves és gyümölcsöző kapcsolatot. A pécsiek másik nagyobb szabású tervükről, a rajz- és kisplasztikái biennálé tervei­ről is beszéltek. Megvitatták a felmerülő problémákat — mint például az első rendez­vény meghívásos jellege, a be­érkező művek zsűrizése stb. — majd Somogyi József el mondotta, hogy mennyire ko moly és fontos eseménynek Ígérkezik, véleménye szerint, ez az újabb pécsi kezdemé­nyezés. — Az ilyen események —i mondta többek között — ak­kor igazán jelentősek, ha nem-! csak egyszerűen országosak, hanem sajátosan helyi jelle­gűek is egyben. Nagyszerű gondolat egyébként, különösen az, hogy a rajz és a kisplasz­tika hagyományos egységét is megvalósítja, s ez nem kon zervativizmus, az ilyen jelle­gű hagyományokat tisztelet­ben kell tartanunk: rajz és kisplasztika mindig együtt élt, együtt lélegzett a művészet-' ben. Azt hiszem, ha megvalósul, ez a biennálé egyben misz- sziót is teljesít, egy halódó művészeti ágat karol fel és ad újabb lökést a fejlődésé-; hez. Jónéhány technikai-gyakor­lati kérdést is megbeszéltek még ezen a találkozáson. Töbo dologban Somogyi József tá­mogatását kérték, mint a szö­vetség elnökéét, olyan égető problémákban például, mint a Képzőművészeti Alapba va­ló felvétel nehézkessége vagy a fiatal szobrászok gondja:1 nagy nehézségekbe ütközik: ugyanis a szobrok nemes anyagba való kiöntése, s ezen csak akkor lehet segítem, ha több illetékes szerv is össze­fog, s ha valamilyen közve­tett módon lehetőséget bizto­sítanak a költséges munka el­végzésére. Mind gyakorlati és szerve­zeti, mind pedig más vonat­kozásban igen érdekes és hasznos beszélgetés volt a teg­nap esti, amely baráti hangu­latban a késő esti órákban ért véget. Este nyolc órakor kezdő­dik a siklósi filmszínházban Máriássy Félix Fügefalevél című filmjének bemutatása. A nézőtér zsúfolt, egyetlen üres hely nincs. Mielőtt el­sötétül a nézőtér, Zsifkó Fe­renc, a Siklósi járási Ta­nács vb-elnökhelyettese rö- vid megnyitót mond. Kö­szönti a Járási Tanács, il­letve a Megyei Moziüzemi Vállalat nevében a közön­séget és a meghívott film­művészeket, majd méltatja a filmszemle jelentőségét: — Ez alkalommal a szem­le arra is lehetőséget nyújt, hogy a siklósi közönség ta­lálkozzon a film rendezőjé­vel, a film több szereplőjé­vel. Természetesen ez a ta­lálkozás egyben vélemény- csere is, hiszen — úgy vé­lem — a film alkotóinak sem közömbös, hogy a nézó miként vélekedik magáról a filmről, milyen érzéssel áll fel az utolsó kép vetítése után. Az eredmények felmás$ rése hozzájárul majd újabb és még jobb magyar filmek megalkotásához. A vetítés után a közön­ség tapsa kíséretében a vá­szon elé vonultak a művé­szek. Tamási Eszter, a tr bemondónője mutatta be Siklós közönségének Ma- riássy Félixet, továbbá Spá­nyik Évát, Tímár Évát, Gor­don Zsuzsát, Balogh Zsuzsát és Bujtor Istvánt. A közön­ség különösen Tímár Évát fogadta nagy szeretettel, aki siklósi születésű. A nézők soraiból több kérdés hangzott el a ren­dező további terveivel, mun­kásságával kapcsolatosan Természetesen zömében a film történetére, a film — már az életből ismert — alakjaira vonatkoztatott vé­lemények hangzottak el. A vendégek a késő est: órákban búcsúztak el a sik lósiaktól és autóbusszal tér tek vissza Pécsre. 186«. SZEPTEMBER 29. napló Balol&'alf: Somogyi József beszélget péc >1 művésztársaivaL

Next

/
Oldalképek
Tartalom