Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-28 / 229. szám
MM. SZEPTEMBER 28. napló 5 csúcs a vasúton Az elmúlt hónapok során a Megyei Szállítási Bizottságnak talán egyetlen értekezlete sem múlt el anélkül, hogy az előszállítások helyzetéről ne tájékoztatták volna az ülés résztvevőit. S hogy az előszállításoknak milyen fontos szerepük van, csak most lehet értékelni igazán, amikor a vasút őfcri csúcsforgalmáról beszélünk. A tárolható alapanyagok és egyes iparcikkek évközbeni nagyobb meny- sziségű szállítása — augusztusban például csupán a MÁV Pécsi Igazgatóságának területéről több, mint egymillió tonna árut szállítottak el, — mentesíteni tudja a MÁV vagonjait, vontató eszközeit attól a nagy megter- heléstől, amit az őszi szállítások jelentenek. Ezekben a hetekben a MÁV kocsiparkja egyébként jobban szétaprózódik, mint az év bármelyik hónapjában. A mezőgazdaság árui a kisebb állomásokról is elszállításra várnak. Ezek az állomások mellékvonalak mellett helyezkednek el, ahol csak kisebb raksúlyú vagonokat tölthetnek meg Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Mecseki Erdő- gazdaság szeptemberben zárja a gazdasági évet. S mivel az elmúlt hónapokban az árvízveszély is nehezítette szállítási feladatának teljesítését, csupán szeptember második felében 300 vagon fát kíván berakni legalább húsz állomáson. Naponta több mint 200 vagon cukorrépa indul a gyárakba ugyancsak több állomásról. A módosult beruházások miatt több utat építenek a negyedik negyedévben, s ezekhez sononkívül követ kell szállítani, mint például a harkányi úthoz is. Az őszi forgalomra a MÁV Igazgatóság dolgozói már a tavasszal felkészültek. Kongresszusi vállalásaik teljesítése jó eredményt hozott. Az állami szállítási tervet 5,18 százalékkal túlteljesítették, a kocsik tartózkodási idejét 2,25 százalékkal csökkentették. Az igazgatóság pártalap- szervezeteinek taggyűlésein a vezetőségválasztás mellett fő problémaként a személy- és az áruszállítás jó lebonyolításának lehetőségeit vitatják napjainkban. Ugyanakkor a KISZ-szervezetek is vállalásokat tettek. Egyik fontos ténykedésük az, hogy együttműködve a közép- és felső- iskolás KISZ-szervezetekkel, KISZ rakodó brigádokat hozzanak létre. Vállalásuk eredménye, hogy a Felsőfokú Vegyipari Technikumból három, a Tanárképző Főiskoláról három, a Gépipari Technikumból 5, a Nagy Lajos Gimnáziumból pedig ugyancsak három brigád vállalkozott vasárnapi vagonkirakásra. Több intézkedés történt a rakodás gépesítésére is. A cukorrépát általában olyan rakodó gépek végzik, amelyek állomásról állomásra, vándorolnak a szerelvénnyel együtt, így a cukorrépa zömét géppel rakják a vagonokba. A pécsi állomáson és Mohácson komplex brigádot szervezett a MÁV és az AKÖV. A brigádok és a szállíttató vállalatok kapcsolata sokat javult, s ma már egyre több vállalat említhető a jó rakodók között. Baranyában például a Bm. Építőipari Vállalat. amely alkalmi munkásokat is foglalkoztat a kirakodásnál, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő, a 7. sz. ÉPFU, a Farostlemezgyár, a Drávasza- bolcsi Kendergyár, a Szigetvári Konzervgyár, s nem utolsó sorban a Mecseki Szén- bányászati Tröszt. S ha erre a jó kapcsolatra valaha szükség volt, akkor napjainkban talán még ennél is nagyobb szükség van, mert a forgalom zavartalan lebonyolítását csak az biztosíthatja, ha a vagonok a lehető legrövidebb idő alatt „árut cserélnek“. Előkészíteni q reformot! Lépésben a divattal A szókimondó ember „Majd 1966-ban bevezetik — hallottam a napokban —, kivárjuk és meglátjuk“. Ez a tehetetlenek álláspontja. A gazdaságirányítási rendszer reformjára nem várni kell, hanem előkészíteni. Erre törekszik a Dél-dunántúli Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat is. Miseta László igazgatótól arra szeretnék választ kapni, hogy a megtörtént és a várható változtatások mennyire rövidítik le az egyes ruházati termékek útját a szerződéskötéstől a szállításig. # A Ruházati Főigazgatóság az elóminta elfogadását szeptembertől az önök hatáskörébe helyezte. Hogy volt eddig és miért hasznot ez a változtatás? — Nagyon örülünk a döntésnek, mindeddig az általunk megrendelt áruféleségek ipari előmintáját Budapesten fogadták el. Ez szükségszerűen lassította a gyártandó ruházati cikkek átfutási idejét. Emellett a budapesti szak- nagykereskedelmi vállalat nem ismerhette olyan jól a dél-dunántúli fogyasztói igényeket, akármilyen nagy gyakorlattal és akármilyen kiváló szakemberekkel rendelkezik. Kértük a főigazgatóságot, hogy a helyiipari vállaPécsett meó-zók gyártás előtt a ruházati termékek egy részét — Milyen változások várhatók az anyagellátás rendszerében? latok előmintáit mi fogadhassuk el itt helyben még a gyártás előtt. Javaslatunkat elfogadták, s bár a döntés csak a szövetkezeti ipar nekünk gyártott termékeire vonatkozik, remélhetőleg rövidesen a tanácsi vállalatok gyártmányaira is kiterjesztik. # Tehát, az elóminták helyi elfogadása gyorsítja a termelési folyamatot, de engedje meg: a gyors szállítást akadályozza az árjóváhagyás régi rendszere, hiszen a kalkulált árakat még mindig Budapesten hagyják jóvá. Véleménye szerint várható-e valamilyen változás a reform életbelépése előtt? — Ebben a kérdésben nem vagyok illetékes, bár kétségtelen, hogy hiába gyorsítottuk meg az előminta helyi elfogadásával a termelés folyamatát, valamint a minőségi bevizsgálást, ha az árjóváhagyás késik. A Minőségi Szabó Ktsz- nél például 1400 női ruha vár szállításra, mert ugye ár nélkül nem lehet eladni. Az ár meg jó pár hetet pihen az Járőr verseny Már • fegyverei erők napja Jegyében rendezték meg az Ércbánya Vállalat kiszesei Járőr- versenyüket. Vasárnap délelőtt a Tanárképző Főiskola sporttelepéről negyven fiatal vágott neki az 5 kilométeres távnak. A versenyt a karhatalom patronálta. Képünk: az első ellenőrző átengedő pontnál készült. Arhivatalban, állítólag azért, mert az illetékes előadó szabadságon van. Az árjóváhagyás jelenlegi rendszere bonyolult és hosszadalmas folyamat. A Megyei Tanács Ipari Osztálya különböző táblázatok alapján állapítja meg a kalkulált árat, ezt Budapesten e fölött vagy alatt hagyják jóvá. Az első esetben a gyártó fizeti a külön- bözetet a második esetben ő kap árkiegészítést az államtól. Úgy gondolom, hogy az 1968. januárjára várható gyökeres változtatásokat megelőzve érdemes lenne az árjóváhagyást megyei szintre helyezni a tanács kezébe, legalábbis a helyiipari termékekre vonatkozóan. £ A helyiipari vállalatok konfekció termelése nagymértékben függ az alapanyagellátás gyorsaságától. Ugyanis hiába csökkent az élőmunkák elfogadási ideje, ha a méteráru alapanyag késése miatt az üzem nem tudja elkezdeni a gyártást. Kérdésem: szükségesnek látja-e az eddigi gyakorlaton változtatni, ha igen, hogyan? — Nem csupán szükségesnek tartom, hanem már javaslatot is tettünk a Ruházati Főigazgatóságnak, hogy a helyiipari vállalatokat mi láthassuk el alapanyaggal. A jelenlegi gyakorlat szerint az ellátás valóban lassú, mert az összes konfekcióipari vállalatok méteráru szükségletét a TEXÉRT Ipari Készletező Vállalat elégíti ki. A helyiipari vállalatok ellátása így nyilvánvalóan harmadrendű, S csak az export és a nagyüzemek kielégítése után jöhet szóba. Gyakran a negyedév végén kapják meg rendelésükre a méterárut, ami egyfelől hiányt, másfelől torlódást okoz a termelésben. Ha a helyiipari alapanyagellátásból ki tudjuk kapcsolni a TEXÉRT-et, minimum 45 nappal rövidül le a ruházati cikkek modellezési, alapanyagrendelési, programozási és gyártási ciklusa. Ez nekik is, nekünk is, de főleg a fogyasztónak lenne hasznos. Aczél Gábor rjTekintete, arcvonásai fe- gyelmezett emberre vallanak, aki ha kezébe veszi a szerszámot, s dolgozni kezd, attól kezdve csak a munka a gondolata. Barcsa Zsigmond. a Mecseki Ércbányászati Vállalat U-es üzem termelőüzemében csapatvezető vájár, nem egészen 35 éves. Alapszervezetében párttitkárnak választották. Rövid másfél hónap alatt más megtiszteltetés is érte. Mintha környezete egycsa- pásra és éppen most jött volna rá: 6 a mi emberünk. Másfél hónappal ezelőtt vezetőségi tagnak, a legutóbbi taggyűlésen pedig párttit- kámak választották. Ellen- szavazat nélkül. — Nincsenek nálunk bőbeszédű emberek, inkább zárkózottak. Én sem szeretek sokat beszélni, de legyen bármilyen gyűlés, párt- vagy szakszervezeti, termelési tanácskozás, elmondom a véleményem. Akkor is, ha a máséval ellenkezett, légyen akárki. Úgy véli, innen a népszerűsége. Kemény, szókimondó ember. Élete tartalmas pályafutás példázata, soksok apró állomással, amelyek mind a munkával kapcsolatosak. Barcsa Zsigmond, az alföldi, tetétleni parasztfiú, az általános iskola után napszámos. 1948-ban már ipari munkás, az úttörővas- utat építi. Tizenhét évesen bevonul katonának, önkéntes. A Dózsa tisztiiskolát kiváló eredménnyel végzi, s ottmarad előadónak. Főhadnagy és 1952 óta párttag. ötvenhatban a létszám- csökkentéskor nem várja meg, hogy mi lesz vele, leszerel. Életét Pécshez kötötte, ide nősült, ittmaradt. Az Ércbányászati Vállalatnál kezdődik élete újabb fejezete, amelynek lapjai most is piros tintával íródnak. Csillés a gyorsvágathajtó brigádban. Az országban egyedülálló eredményeket értek el, 226 métert hajtottak ki egy hónap alatt. Közben nem nyugodott, elvégezte a segédvájárt, a vájárt, majd a robbantómés- teri tanfolyamot, a rá jellemző kiváló eredménnyel. 1963 óta csapatvezető vájár a 31-es csapatnál. Három éve szocialista brigád az övék, az idén 103 százalékos évi teljesítményt vállaltak. jelenleg 118—119 százaléknál tartanak. És bányásznapkor a Nehézipari Minisztériumtól kitüntető cím érkezett: Barcsa Zsigmond kiváló bányász. Arra érdemes ember kapta a bizalmat. — Nem is mertem gondolni rá, hogy megválasztanak, először el sem akartam válfalni. Egyszerű fizikai dolgozó vagyok, az elődömnek, aki körletvezető, mégiscsak több ideje volt. Nehéz lesz három műszakban dolgozni. Aki leteszi a csákányt, örül, ha mehet haza. De ha már engem választottak, szeretném egy kicsit felrázni a szervezeti életet. i Barcsa Zsigmond nem éppen bányásznak való termet. Sovány ember, de azt mondja, voltak itt sokkal izmosabbak, kövérebbek, s mégis kidőllek. Vajon meddig bírja, mikor fogja abbahagyni? Amig fel nem nőnek a gyerekek. Hja, a gyerekek, három fia van, a legnagyobb ötödikbe, a középső másodikba jár, a legkisebb ötéves. Sok dolga lesz ezután. A munka és a párttitkárság mellett velük is foglalkozni kell. M. Z. I^íeghittebb képet alig ■ * láttam. Tizennégy bájos apróság önfeledten játszadozott a homokozóban, a kislányok hintáztatták a fiúkat, a fiatal óvónő és a még fiatalabb dajka anyásán üldögélt a gyermekhad gyűrűjében. Idillikus kép fogadott a kátolyi óvoda udvarán, szívesen imám tovább. egészen a hazamenetelig, amikor a kis Mirkó minden áron haza akarta cipelni az aprócska szekeret. íme egy falusi óvoda boldog és nyugodt percei, az utcáról végignézheti bárki. A kátolyi óvoda egy hónapja költözött új otthonába. A volt iskolaépületet 150 ezer forintos költséggel újították fel. A nagytakarítást társadalmi munkában a szülők végezték, rendbe tették az udvart, a kőműves apukák homokozót építettek. Az öltözőből még hiányoznak a fogasok és a kispadok, de a tágas csoportszoba berendezése szemet gyönyörködtető, meghitt, világos Jtömyezet, sok-sok játékkal. Az épületnek van konyharésze — óvodai napkörinek tervezték; benne a nevelői lakás kétszobás. A takarítás teljes egészében gépesített, a falban vízvezeték. Az óvoda harmincszemélyes. A beíratott létszám ezzel szemben M, m »5éMIRKOEK KEVESEN VANNAK Ságban 14. A gyerekek többsége horvát anyanyelvű. — Tavaly huszonnyolcán voltak, szeptemberben hatan mentek iskolába — mondja az óvónő. Kollár Jánosné. — Most szeptemberben ugyanannyian. A faluban három évestől hat éves korig mindenki óvodás. Gyakorlatban már két és fél éves kortól befogadjuk őket. Tehát egyszerűen nincs gyerek. A tanácsi kirendeltség vezetőnője megerősíti. — Három-négy születés van egy évben, de volt úgy. hogy mindössze egy. Százhatvankét csalód van a faluban ... Köztudott dolog a magyarországi nemzetiségek alacsony születés: arányszáma. — Amikor elhatározták az óvodafelújítást, nem vették számba a várható létszámot? — Akkor még megvolt a létszám. Csak a felújítási munkák eléggé elhúzódtak, 1964 szeptemberében kellett volna átadni az épületet. Akkor még volt létszám. De most nincs. És a ki látások? Talán maid lesz. kissé bizonytalanul hangzott, Később elmesélte, hogy a környéken is hasonló a tendencia A máriakéméndi óvodában eddig két csoport volt, az idén már csak egy, huszonhatos létszámmal. Jövőre talán már húszon alul lesznek. — A környéken hol van még óvoda? — Máriakéménden és Szederkényben. Kékesden, Erzsébeten, Szellőn, Berkesden, Marázán és Monyoródon nincs. — A legközelebb, 2—3 kilométerre Szellő van. Mondjuk az ottaniakkal nem lehetne feltölteni a létszámot? — Érdeklődés volna, a szülők szívesen odaadnák gyermeküket. Különösen tavasz óta, amikor egy autó elütött egy kétéves kisgyermeket. Legalább nem mászkálnának felügyelet nélkül az utcán. Ezt a tanácsi kirendeltség vezetőnője mondta. És a tsz? A környéken három üzemegysége van, Erzsébeten, Kékesden és Szellőn. Az óvodások valameny- nyien termelőszövetkezeti tagok gyermekei. — Nagyon örülünk az óvodának — mondta a főkönyvelő. — Elhunyt elnökünk tervezte is, hogy majd egy mikrobusszal fogjuk szállítani az apróságokat az üzemegységekből. Ha van igény, segítünk, akár fogatos kocsival is vállaljuk. Igaz, rossz időben, koradélután jönnek haza a gyerekek. — Fordult már ebben az ügyben valaki magukhoz? — Nem. ök segítenének. Vállalnák az élelmiszer-ellátást is. Csak valakinek össze kellene fogni és gyümölcsöztet- ni a segítőkészséget. Aránylag kedvező a busz- közlekedés. Egy kísérő beállításával meg lehetne oldani a szállítást. A probléma az, hogy az óvoda félnapos, reggel nyolctól délután egyig. A legrosszabb időben kell a gyerekekért menni, munkaidőben. Az ideális időpont a délután 5—6 óra lenne. Legalább márciustól novemberig, amíg a mezőgazdaságban elfoglaltság van. Az egésznapos óvoda viszont napközi nélkül elképzelhetetlen. Az étkeztetés pedig pluszköltség, főzőnc és konyhafelszerelés kell. De hát így is tervezték, napközis óvodának! — Erről még nem esett szó? — Most kerültünk át a megszűnt pécsváradi járásból a mohácsiba. Még nem. Az óvodai ellátás a megyében 37—40 százalékos. A kátolyi óvoda kihasználtsága fele a kelletének. Megengedhetjük-e ezt a luxust? Mert bár pénzben nemigen kifejezhető a kiesés. Azt tudom. hogy Pécsett sokan, ahol mindkét szülő dolgozik, óvodai férőhely hiányában szép összegért magán házhoz kénytelenek kiadni a gyermeküket. S a kátolyi óvoda mégiscsak 150 ezer forintba került. Kevesen tudják, hogy az óvoda milyen missziót teljesít falun.A közösségi szellem kialakításának első fontos állomása. Azt is mondják, ebben a korban alakú! ki a későbbi felnőtt jellemének csontváza. Az óvodás gyerekek nyíltak, felszabadultak, az általános iskolában szinte mindegyikük jó vagy jéles tanuló. — Leírja a betűt és milyen szép verseket mond — lelkendezett egy kátolyi apa. akinek a kislánya óvodás volt. Kátolyban óvoda van tehát, óvodások nincsenek. Keresni kellene akkor, legalábbis megoldásokat. Miklóavári Zoltáp *
