Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-27 / 228. szám
1968. SZEPTEMBER 27. napló 3 Díszelőadás es Petőfi filmszínházban Megalakult a társadalmi és a szakmai zsűri (Folytatás az 1. oldalról) lehet közömbös, hogy ez a közönség miként vélekedik alkotásaikról. Az alkotók és a közönség találkozása mindenkor újabb eredményekre ösztönöz, az elismerés előlegezett bizalmat jelent. — A házigazda öröme, hogy a magyar filmek szemléjét immár második alkalommal Pécsett és a megyében rendezik meg. Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy ezt ránk bízták. Bízunk abban, hogy az egyhetes rendezvény- sorozat hasznos állomás lesz a filmművészetben, az eredmények felmérése hozzájárul majd újabb filmremekek alkotásához. Akik már jártak nálunk, azok ismerik megyénket és városunkat, akik viszont most vendégeskednek először nálunk, azok is érezzék jól magukat körünkben, szerezzenek sok kellemes élTalálkozás az Olimpiában Sztori már délután akadt. Ezúttal nem „főhivatású" filmes volt a hőse, — talán szenvedő hőse —, hanem Tamási Eszter, a Televízió bemondónője. Az történt ugyanis, hogy Eszterünk fésűgyűjteménye Pécsett gyarapodott a néhányszázadik darabbal. Tanárképzős kislány szaladt le érte, s hír fél percen belül már elterjedt a Pannónia Szálló környékén: Eszter fésű- gyűjtemény-tulajdonos. A népszerű emberek magántitkaira mindig éhes nagyközönség persze nem tudja, hogy a képernyő sztárja nem gyűjtő, hanem egyszerűen — feledékeny. Ahány út, ahány nyilvános szereplés, nos. annyi fésű marad otthon. Sőt, ha hozzávesz- szük, hogy a Hideg napok ősbemutatója előtt néhány perccel nőnek nézte a népszerű pesti színészt. Zách Jánost, akkor nyilvánvaló, Eszter sem mindig olyan halálnyugodt, mint a képernyőn lenni szokott Hát persze, a menyi tó est... Ilyenkor mindig akad néhány érdekes „bizalmas”. Igaz, az olvasók felét — egyszerű számítás: az emberiség fele nő — inkább a divat érdekli, mint a szakmai hírek. Nekik tehát ennyit: a mély dekoltázs változatlanul tartja magát, csak hozzá kell még számítani néhány miniszoknyát. Ebben jelent meg Tamási Eszter is. De lássuk a sztorikat. Egy sarokban Bara Margit, Kállai Ilona színművésznők, Szemes Mariann és Szemes Mihály filmrendezőkkel beszélgetnek. Közülük ketten — Bara Margit és Szemes Mihály — az első olyan filmnek az alkotói, melyben egyszerre több féle kép jelenik meg a vásznon. Vagyis egyszer. teljes szélesvásznú, másszor normál, aztán csak egy keskeny függőleges csík, majd ugyanez vízszintesben, továbbá mindezek variációi jelennek meg. A címe: Árvák napja, Bara Margit egy unatkozó úriasszonyt játszik, aki... szóval intim viszonyt kezd egy kedves árva kamasszal, s a kamasz később kézcsók helyett megharapja az ujját. De maradjunk a képi megoldásoknál: lesz egy jelenet a filmben, amikor a kép közepén Baraék csókolódznak, s a kép két szélén egy-egy keskeny képsávon figyelik őket. Azt mondják: szenzációs. De érdekes dolgot tárgyalnak a megnyitón a pécsi közigazgatási emberek is. Állítólag Norvégiában már ötven éve államosították a mozikat, a közművekkel együtt ez a két legjelentősebb állami gazdálkodó vállalat. Ezért Oslónak a pécsi filmszemlére utazott alpolgármestere Engh Amoljot, éppen régi mozis voltának köszönheti közigazgatási beosztását. És még azt mondják, hogy a tv megöli a mozit. F. D. ményt. E gondolatok jegyében > megnyitottnak tekintem a 11. ! magyar játékfilmszemlét — j fejezte be beszédét Horváth I Lajos. A Magyar Filmművészek j Szövetségének üdvözletét dr. [ Ranódy László filmrendező j mondta el. — Rövid üdvözletei szeretnék tolmácsolni, de ez nem formális, nem a házigazdának kijáró udvariassági gesztus. Pécs és Baranya lakossága az elmúlt évben is bebizonyította, hogy a magyar filmművészet kitűnő pártolója. A filmszakma ezt a szemlét fontosnak tartja, azért is, mert bizonyos elismerést jelent az alkotók számára, másrészt pedig erőgyűjtést is az új feladatok megoldásához. Köszönöm a vendéglátók szerető gondoskodását és munkáját. A beszédek elhangzása után Tamási Eszter bemutatta a közönségnek a megjelent filmalkotókat, filmszínésznőket és filmszínészeket. A közönség nagy tapssal fogadta kedvenceit. akik ezután az emeleti páholyban foglaltak helyet. Az ünnepség második részében bemutatták Cseres Tibor regényének szélesvásznú filmváltozatát, a Hideg napok-at, amelyet Kovács András rendezett és a mű magyarországi ősbemutatója. A játékfilmszemle első hivatalos eseménye hétfőn délután fél öt órakor a Városi Tanács elnöki irodájában zajlott le. Horváth Lajos vb-el- nök volt a házigazda, aki — mint társelnök is — fogadta a társadalmi zsűri tagjait. Az alakuló ülésen megjelent Darvas József író, a Magyar írók Szövetsége elnöke, a filmszemle társadalmi zsűrijének elnöke, a három társelnök: Bogár József, a Szakszervezetek Megyei TaDarvas József és Cseres Tibor beszélgetése péesi írókkal Oltással jubiláltak nácsa vezető titkára, Horváth Lajos, a Városi Tanács elnöke, dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács v. b. elnökhelyettese, a zsűri tagjai: Eck Imre, a Pécsi Balett igazgatója, Major Máté, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke, Somogyi József, Kossuth-díjas szobrászművész, Szabó Mátyás A tődíj Állami-díjas tsz-elnök, Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője. Sziklai József, a Mecseki Ércbányászati Vállalat igazgatója és Tárnok János, a Filmfőigazgatóság művészeti osztályának vezetője. Ortutay Gyula, a TIT országos elnöke elfoglaltsága miatt csak később kapcsolódik a zsűri munkájába. A társadalmi zsűri tagjai természetesen megtekintik a szemlén vetítésre kerülő valamennyi filmet. Ismeretes azonban, hogy szemle-filmek díszelőadásán a közönség között szavazólapokat osztanak ki, hogy elmondhassák véleményüket a bemutatott filmekről. A társadalmi zsűri az összegyűjtött szavazatok alapján dönt a fődíj odaítéléséről. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a zsűri megállapodott abban, hogy a lehetőség szerint csak fődíjat ad ki. Az értékes fődíj Tarr István szobrászművész alkotása, amelyet a többi — a szakmai asüridíjjal együtt az Állami Áruház kirakatában tekinthet meg a közönség. A társadalmi zsűri legközelebbi ülését szombaton délelőtt tartja, amelyen a fődij odaítéléséről dönt. Ugyancsak hétfőn délután alakult meg a szakmai zsűri is. Elnöke Fábri Zoltán rendező, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, tagjai: Bán Frigyes rendező. Bokor Péter rendező, Hildebrand István operatőr, Lohr Ferenc hangmérnök. Makk Károly rendező és Pásztor István operatőr. A szakmai zsűri a legjobb forgatókönyvírói. rendezői, operatőri, színésznői és színészi díjakat adja ki. Az M3FSZ 4 vendégei j Hétfőn délután és es- j te az alább felsorolt színművészek érkeztek Pécsre: Bara Margit, Bujtor István, Csűrös Karola, Gordon Zsuzsa, Görbe János, Géczy Dorottya. Győry Franciska, Kassai Ilona, Kautz- ky József, Káldi Nóra, Kállai Ilona, Parragi Mária. Pécsi Ildikó, Sáfár Anikó. Soós Edit, Spányik Éva. Szabó Éva, Szabó Tünde, Szemes Mari, Szilágyi Tibor, Szirtes Adám. Tímár Éva, V ágvári Tamás, Zách János. A színművészek részt- vettek a II. magyar játékfilmszemle ünnepélyes megnyitóján és az esti fogadáson. Ma délelőtt a Müvészklub- ban találkoznak a közönséggel. Az első órák A Pannónia Szálló előcsarnoka a tegnap késő délutáni órákban hangyabolyhoz hasonlított. Egymás után érkeztek a személygépkocsik, később egy különjáratos Ikarus állt be, amellyel a vendégek, filmalkotók, művészek érkeztek a filmszemle megnyitó előadására. Közöttük láttuk Görbe János színművészt is. — Az elmúlt évben kitűnően éreztem magamat a szívélyes vendéglátásáról híres városban és megyében. Akkor azt jósoltam, hogy idén ismét visszatérek, mert a film. amelyben játszom, a szemle filmek sorába kerül. Nem voltam rossz jós, a Sze- génylegények-et is vetítik a héten. Mondanom sem kell, nagyon örülök a film sikerének. Az első emeleti nagytere;; még gyér forgalmat bonyol;- tott le, de ma már bizonyára a szemle egyik központi helye lesz a tavaly is közkedvelt. Művészklub. Az első pillantásra senki 6em hiszi klubnak, de később megbarátkozik a látvánnyal. A bejára - tál szemközt hatalmas emé- letes faállványon lámpái; vannak, az egyik emelvényen pedig felvevőgép. A rendezők stílszerűen a teremben íeiár'- tettek egy filmgyári műtermet, azzal a különbséggel, hogy ezt székekkel, asztalokkal vegyítették, a vendégek leülhetnek, fogyaszthatnak és természetesen beszélgethetnek, találkozhatnak kedvenc művészeikkel. A Jelenkor szerkesztőségében előtérben Darvas József A II. magyar játékfilmszemle két neves íróvendége, Darvas József — a Magyar írók Szövetségének elnöke, a játékfilmszemle társadalmi zsűrijének elnöke — és Cseres Tibor, a Hideg napok című regény szerzője Pécsre érkezésük után, tegnap a kora délutáni órákban ellátogattak a Jelenkor szerkesztőségébe, aho' a pécsi írókkal folytattak be- «zélgetést. A kötetlen, baráti beszélgetés természetesen az irodalom problémái körül forgott. Darvas József érdeklődött a pécsi írócsoport terveiről, gondjairól. Pákolitz István, a pécs: írócsoport elnöke tájékoztatta az írószövetség elnökét a tervekről; elmondotta, hogy a közeljövőben néhány reprezentatív irodalmi esten kívül műhelyvitákat, egy-egy kézirat megvitatását is tervezik. Tovább folytatják azt a bevált módszert, hogy Jelenkor irodalmi esteket rendeznek a Dunántúl más városaiban. Darvas József felhívta a pécsi írók figyelmét az írószövetség által rendezett, illetve rendezendő viták érdekes tematikájára, hasznos tapasztalataira. Az irodalmi közélet fellendülését is jelző viták, tanácskozások íeUátlenül érdekesek a vidéken élő írók, kritikusok számára is. Felmerült annak lehetősége, hogy ezeknek a vitáknak az anyagát írásban rögzítsék és a vidéki városokba is eljuttassák. A pécsi írók elmondták, hogy részükről valaki mindig részt vesz ezeken az írószövetségi vitákon és utána természetesen tájékoztatja írótársait az ott felvetődött kérdésekről. Szóba került az is, hogy egy- egy ilyen, nagyobbszabású vita megrendezése hasznos lehet a vidéki városokban is, ezt bizonyította a legutóbb Pécsett, illetve Siklóson tartott vita az ifjúság és gyermekirodalom problémáiról. A beszélgetés ezután néhány gyakorlati, technikai kérdést érintett, mint például az írószövetség és a könyvkiadás kapcsolata. A könyvkiadás és könyvterjesztés jelenlegi hibáinak, fogyatékosságainak említésekor szó esett arról, hogy a kiadott könyvek példányszáma nem mindig tükrözi kultúrpolitikánk valódi céljait, s ugyanez vonatkozik a könyvek másodszori, harmadszori kiadására is. Az új gazdasági mechanizmus ebben a kérdésben is változtatásokat igényel, egyfelől a gazdaságosság szempontjait sokkal jobban előtérbe helyezi az eddiginél, másfelől viszont a változások, új intézkedések következtében lehetőséget teremt arra, hogy a korábbinál következetesebben lehessen ér. vényesíteni a könyvkiadás kultúrpolitikai célkitűzéseit. Ebben a munkában az írószövetségnek tevékenyen részt kell majd vennie, a művésziirodalmi szempontok hangsúlyozásával, a legmegfelelőbb megoldások kidolgozásával. Az írószövetség — azaz maguk az írók — sokkal illetékesebbek ezeknek a kérdéseknek a megoldásában, mint amennyire a mostani gyakorlat lehetőséget biztosít. Az írók érdekvédelmének réhány vonatkozását is érintették a beszélgetés során. Szóba kerültek az irodalompropaganda feladatai, majd Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője tájékoztatta a vendégeket a folyóirat helyzetéről, problémáiról és terveiről. Mintha a tűz is ünnepelni akart volna, az önkéntes tűzoltótestület hatvanéves jubileumi előestéjén tűz ütött ki Felsőszentmárton- ban. Tanítási idő volt és egyszercsak félreverték a harangot. Az úttörőcsapat tüzolióraja Markovics József vezetésével pillanatok alatt a lángokban álló portánál termett és a kismotor-fecskendővel gyorsan és szakszerűen eloltotta a tüzet. A siklósi járási tűzrendészen kirendeltség vezetője soron kívül őrvezetővé léptette elő a kis hősöket. Es másnap, szombaton ünnepre gyűltek össze a felső- szentmártoniak. 1906-ban, 60 esztendeje alakult meg _ a környék első önkéntes tűz- oltótestülete. A 87. életévében lévő Greguricz Ignác bácsi ott volt az alapításnál. Elmesélte, hogy az 6 idejében a gyakorlatokat vasárnap reggel tartották, amikor is a mindenkori községi bíró egy-egy féldeci pálinkát fizetett a tűzoltóknak. Versenyek akkor is voltak (létramászás), Barcson elsők lettek, majd Kaposvárról, a megyei versenyről ismét első díjjal tértek haza. De az akkori csapat felszerelése bizony elég szegényes volt. Mindössze egy vödörfecskendő és egy gő- lyanyakú fecskendő. Me már ilyesmiket csak a múzeumokban látni. Először a veteránokat üdvözölték. Dicsérő oklevéllel, az úttörőlánykák virággal kedveskedtek. Aztán Kelemen János tanár, a testület titkára emlékezett meg a jubileumi évfordulóról. A két hatalmas természeti erőről, a tűzről és a vízről beszélt, amelyek az ember segítőtársai, de ha kitépik magukat az ember kezéből, vad, fékezhetetlen ellenféllé változnak. A felsöszentmár- toniak különösen a víz pusztító erejét ismerik jól, de a tűz sem kerülte el a falut. 1913-ban például olyan nagy tűz kerekedett a Fő utcában, hogy három napba is beletelt megfékezése. Majd még a kultúrműsor előtt a megyei parancsnokság, a Megyei Tanács és a Siklósi járási Tanács pénzjutalmait adták át a testületnek. A parancsnokot, Hideg Andrást, aki 15 év* önkéntes tűzoltó, 500 forint pénzjutalomban részesítették. A szerény elismerésnél sokkal többet mond a megyei parancsnokság dicsérő véleménye: rendkívüli módon meg vagyunk elégedve, munkájukkal. <mz)