Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

4 napló 1966. SZEPTEMBER 25. Jazdovszkij professzor Pécsett A napokban fejeződtek be a balatonfüredi biológiai napok. Ezeken a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat vendégeként részt vett dr. Vlagyimir Ivanovics Jaz­dovszkij professzor, a Szov­jetunió Űrkutatási Intézeté­nek igazgatója. A balaton­füredi rendezvény után Jaz­dovszkij professzor Pécsre látogatott. Felkereste az Or­vostudományi Egyetem Élet­tani Intézetét és dr. Lássák Kálmán Kossuth-díjas pro­fesszorral, valamint munka­társaival beszélgetett tudo­mányos kérdésekről. Balneológiái tanácskozás A harkányi gyógyvíz és gyógyfürdő hasznosításának időszerű kérdéseiről rende­zett kétnapos országos ta­nácskozás második napján, szombaton a résztvevők Har­kányba utaztak. Délelőtt újabb öt előadás hangzottéi, majd értékelték a tanácsko­zás eredményét; Orvosi körök és közvéle­mény előtt közismert volt az, hogy a harkányi gyógy­víz kitűnő hatással van a különböző mozgásszervi meg­betegedések gyógyítására. A pénteki tanácskozás alkalmá­val dr. Páter János egyete­mi tanár már kifejtette, hogy a legújabb ismeretek szerint a bőr-, bel- és nőgyógyászat területén is komoly ered­ménnyel kecsegtet. Szomba­ton kitűnő szakorvosok ösz- szegezték az eddigi vizsgála­tok eredményeit és ennek birtokában vázolták azokat az elképzeléseket, amelyek megvalósításával a harkányi gyógyvíz ilyen irányé sajá­tosságát is jobban !d lehet­ne használni; A kétnapos szakmai meg­beszélésen elhangzottakat a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elé terjesztőt. Gesztenyeszüret Pécsváradon A pécsváradl Zengőaljai Egyesült Dózsa Termelőszö­vetkezetben kezdetét vette a hangulatos gesztenyeszüret. A szövetkezet nagy kiterje­désű gesztenyéseiben csak­nem félszáz ember gyűjti a termést. A napi 4—10 má­zsán yi gesztenyét a pécsvá- radi földművesszővetkezet vá­sárolja meg és továbbítja a feldolgozó üzemekhez. A szüret — legkésőbb érő, át­telelő fajták szedésével — október utolsó napjaiban ér véget. / Mivel Pécsvárad környékén a terület talaj adottságai és éghajlati tényezői igen ked­vezőek a szelíd gesztenye termesztéséhez, a Zengőaljai Egyesült Dózsa Termelőszö­vetkezet a korábban engedé­lyezett 65 katasztrális hol­don kívül 1970-ig további tíz holddal kívánja növelni a gesztenye termőterületét. Hégytalálatosok Pécsett A pécsi körzeti totó-lottó iroda területén a 38. játék­héten megkétszereződött a lottószelvények száma. A lot­tózók rendkívül nagy érdek­lődése a jubileumi, 500. lot- tósorsolásnak tulajdonítható, t De nemcsak az eladott lottó- szelvények számát illetően ért el rekordot az iroda, mert pénteken éjszaka, csu­pán a jubileumi lottószelvé­nyek között mégy darab ncgytalálatosra bukkantak. Ezenkívül előfizetéses szel­vényen egy ötödik négytalá- latos is akadt, Az első vásárló a Krupp Hűvek A Csepeli Szerszámgépgyár tervezői Lajtai István Állami- díjas vezető tervező irányításával alig másfél év alatt fejlesz­tették ki a számjegyvezérlésű CER—20O-as rövidesztergát. A rendkívül korszerű, világszínvonalú berendezés század- milliméteres pontossággal 995 műveletet végez el. Alkalmas a rendkívül komplikált egyedi vagy kisscxrozatú munkadarabok megmunkálására. Különleges elektronikai berendezését a Grundig NSZK cég tervezte és szállítja- A több mint egy­millió forint értékű gépet megtekintették a Krupp Művek szakemberei, s azonnal rendeltek belőle. Egy EB-vizsgálat tanulságai: A mérleg felbillent Csökkenés helyett növekszik az alkalmazottak száma Segítenek-e az összevonások? — Munkanélküli ügyviteli gépek Baranya megyében 1901-ben — a 21 legjelentősebb válla­lat átlagában —, egy alkal­mazottra 0,1 munkás jutott. 1902-ben 5,9-re süllyedt ez a szám, 1904-ben 5,0-ra, s a múlt év végére már 5,5-re módosult az egy alkalmazott­ra eső munkáslétszám. Néhány vállalatnál külö­nösen érdekesen alakult ez az arány. A széntrösztnél 1901-ben még 0,2 munkás esett egy alkalmazottra, 1905- ben már csak 5,3. Még súlyo­sabb az arányromlás a Pécsi Vegyesipari Vállalatnál, ahol öt év alatt 0,4-ről 3,9-re csök­kent az egy alkalmazottra eső fizikai dolgozók száma... Az irányító rendszerek változása A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban széleskörű vizsgála­tot tartott az alkalmazottak létszámalakulásának és fog­lalkoztatottságának tárgyá­ban. A fenti számokra ekkor derült fény. A vizsgálat ab­ból a tényből indult ki, hogy az irányítási rendszerek vi­Divatbemutató a szülői értekezleten Diákok, szülők, divatok Olcsón és jói öltözködni — Mi legyen a divat a gimnáziumban! Újszerű kezdeményezés Sellyén A lányok ezt mondták: — Nagy buli lesz délután! Hát lett is! A gimnázium lépcsőházában végiggurították a szőnyeget, a zenekar hal­kan, de izgalmasan játszani kezdett és a tíz lány a leg­divatosabb ruhában végiglej- tett a tisztes szülői értekez­let előtt A hagyománytisz­telő papák és tanárok való­színűleg azonnal kirohantak volna az iskolából. A Sellyéi Gimnázium vezetői azonban elégedetten néztek össze és a szülőktől is csak egyetlen megjegyzést lehetett hallani: — Azanyád, de megnőttél! Mert ugyebár a kedves pa­pa csak akkor döbben rá iga­zán az idő múlására, ha „ki­csi lánya” habszivacs kosz­tümben lejt el előtte. Hát még amikor kiderül, hogy a ruhaipar e termékéért 850 forintokat kell leguberálni. Szóval tényleg nagy buli volt Sellyén tegnap délután. Divatbemutató a szülői érte­kezleten .;; Hol vagytok ti matrózruhás licisták és „diák­sapka nélkül, hajadonfővel korzózásért” adott intők! A jég megtört és a Sellyéi Gim­náziumban ezzel kimondották, hogy ebben a korban már a divattal is lehet, sőt a divatra is kell nevelni; Vas István, a gimnázium fiatal igazgatója: — De nemcsak erről a fel­ismerésről van szó. A gim­názium sajátos helyzetben van, mert a tanulók túlnyo­mó többsége kis faluból jár be naponta és szüleik egysze­rű falusi emberek. Nálunk alig akad értelmiségi szárma­zású diák, akit valamiféle „etikettre” már otthon nevel­nek. Ennélfogva a fiúk és a lányok egyaránt könnyebben eltévednek a divat legújabb irányzatai között. így nem­csak őket, hanem szüleiket is segíteni, irányítani kell. Egy­részt tehát a modernség és az ízlés együttes nevelésére törekszünk. Meg akarjuk ta­nítani a gyerekeket arra, hogy a ruha nemcsak a divattól függ, hanem figyelembe kell venni azt is, hogy kinek mi­lyen színű a haja, formájú az arca, milyen a termete. Sőt tanácsot kell adnunk ar­ra vonatkozólag is, hogy mi­képpen lehet viszonylag ol­csón. jól öltözködni. Másrészt a hagyományos, üldögélő szü­lői értekezleteket akarjuk szemléletessé tenni. Molnár László igazgatóhe­lyettes: — A mai rendezvény tu­lajdonképpen hagyománykél- tő. Elhatároztuk ugyanis, hogy minden szülői értekezletet szemléletessé teszünk. Leg­közelebb arról lesz szó, hogy mit olvasson a középiskolás diák. Ezt összekötjük a helyi könyvesbolt által rendezett könyvkiállítással. Ezenkívül a gimnázium öntevékeny elő­adói gárdája irodalmi estet is ad. így 158 diákunknak és szüleiknek együttes nevelése révén szeretnénk kulturális eredményt elérni. Közben elvonul a tíz fiú manöken is. A negyedikesek pedig némi fölénnyel nézik az „alsó” három osztály ma­nökenjeinek „erőlködését”. Ez persze veszélytelenebb és ké­nyelmesebb dolog, mint a sző­nyegen megmutatni, hogy ki mit tud énekben és mozgás­ban. fellépésben. Időközönként kellemes han­gú lánykák énekelnek, az „el­ső sellyei táncdalfesztivál” há­rom győztese. — Viccesen így nevezte« őket — meséli Molnár László. — A helyi kultúrházban kö­zösen rendeztük meg ezt a versenyt. Az első díjat Csiz­más Anna és Bokor Gizella harmadikos lányok között osz­tottuk meg, a második díjat nem adtuk ki. A harmadik díj pedig Harta Katalin ugyancsak harmadikos kislá­nyé lett. Hallgassa csak, most éppen Csizmás Anna énekel, meglepően jó slágerhangja van. Fersze jó partnerre is akad­tak, mégpedig a földműves­szövetkezetben. Benke János igazgatósági elnök. Kisfali Jó­zsef ügyintéző és a Szomor Ferenc vezette készruhabolt nem sajnálta a fáradtságot. A jó hírű, gazdag választékú üylet olyan árut adott kölcsön a bemutatóra, amit Pécsett se lehetne mindig, minden alka­lomra megszerezni. Azonkí­vül hangszert. Kisfali József személyében konferansziét és a kölcsönadott ruhák vasalá­si költségét Is állták. Hanem Is mindjárt, de megéri, mert a környező falvak lakossága bátrabban választ majd „mo­dern cuccot” a gimnazista kislánynak, fiúnak. Sőt ki is viszik a legkisebb faluba vagy akár Csobo ka pusztára a kí­vánt ruhát. Közben megvolt a szülői értekezlet is és senki sem fáj­lalta, hogy keveset kellett ül­dögélni a tantermekben. A di­vatbemutató előtt megválasz­tották a szülői munkaközös­ség tagjait. A bemutató után pedig osztályonként megbe­szélték a helyes öltözködés kérdéseit. Itt az osztályfőnök mutatott rá a rossz példákra, fis estére közel száz papa és mama azzal búcsúzott el, hogy nem is olyan nagy baj, ha a gyerek „flancol”, csak úgy flancoljon, hogy lehetőleg mindenkinek tessék. Ja, és még úgy is, hogy ne kerüljön sokba! Földessy Dénes lágviszonylatban nagy válto­zásokon mennek át; a specia­lizálódás, az információ- igény növekedése, a maximá­lis gazdaságosságra való tö­rekvés minden szinten meg­növelte az adminisztráció, il­letve a termelésirányítás sze­repét. Ez a szerepnövekedés azonban — a legfejlettebb ál­lamok bizonysága szerint —, nem teszi törvényszerűvé az adminisztratív létszám állan­dó növekedését. A baranyai adatok ezzel szemben azt bizonyítják, hogy az összes foglalkoztatott lét­számon belül a munkások száma egyenletesen csökken, míg az alkalmazotti létszám folyamatosan nő. Ezen belül is elsősorban az adminisztra­tív állomány duzzadt fel: 1965-ben — 1961-hez viszo­nyítva —, 3,7 százalékos volt a növekedés. Az arányok el­torzulása különösen az 1962— 64-es években volt erőteljes, amikor is az alkalmazotti létszám növekedése még a termelési érték növekedését is meghaladta. Javulás helyett a különbö­ző kisebb vállalatok összevo­nása további arányromlást eredményezett Gyakorlattá vált, hogy az új vállalat irá­nyítási funkcióit nem a cél­szerűség szempontjai szerint határozták meg, hanem az adott íróasztalokhoz dolgoz­ták ki az új munkaköröket. Stabil íróasztalok A NEB által vizsgált válla­latok közül a Mecseki Szén­bányászat! Tröszt a legjelen­tősebb. A komlói és pécsi trösztök összevonásakor 37 alkalmazotti státusz megta­karítását írták elő, amit vég­re is hajtottak, 1964-ben azon­ban — további csökkenés he­lyett — 203 fővel emelkedett az alkalmazottak száma... A Népi Ellenőrzési Bizottság összehasonlításokat tett a borsodi, a tatabányai és a mecseki szénbányászati trösz­tök között, s megállapította, hogy a mecseki tröszt alkal­mazotti állománya túlzottan magas, szervezeti felépítése túlméretezett. A trösztközpont, ban például 255 ember dolgo­zik, a tatabányai 166 és a miskolci 141-gyel szemben. Nagymérvű volt az arány­romlás a Pécsi Vegyesipari Vállalatnál is. A termelési változások hatására a mun­káslétszám azonnal változott — ha csökkent a termelési érték, csökkent a munkások száma — az alkalmazotti lét­szám azonban stabil maradt. 1961-ben — 22 millió forint termelési érték mellett — 300 munkás és 47 alkalmazott dolgozott a vállalatnál. 1965- ben — azonos termelés mel­lett —, 279 munkást és 72 (!) alkalmazottat foglalkoztattak. Az elmúlt években tovább nőtt a másodállások száma is. sőt a munkásállományban nyilvántartott, de alkalmazot­ti munkakört betöltő dolgo­zók száma sem csökkent a megfelelő mértékben. 1965- ben — 21 vállalatnál — 11 bújtatott alkalmazottra hív­ták fel a népi ellenőrök a fi­gyelmet. A létszámgazdálkodás te­rén az ezzel kapcsolatos kor­mányhatározat hozta az_ első jelentősebb változást. A Szén- bányászati Trösztnél a lét­számtakarékosság jegyében az idei év első felében például 63 fővel csökkentették az al­kalmazottak számát, végleges megoldást azonban csak az adminisztrációs és irányító munka korszerűsítése hozhat. Ennek jegyében a vizsgálat külön foglalkozott az ügyvi­telgépesítés kérdésével, illet­ve a rendelkezésre álló gép- kapacitás kihasználásával. A Széntröszt 1965-től lyukkár- tyarendszerű anyagkönyvelést vezet, a Köztisztasági Válla­lat, a Vízmű és a Bólyi Álla­mi Gazdaság a forgalmi köny­velést végzi géppel, a kisebb vállalatok többsége azonban még mindig tartózkodik az új módszerektől, bár a Számítás- technikai és Ügyvitelszervezés) Vállalat pécsi telepén felállí­tott lyukasztógépeknél 40 szá­zalékos, az ellenőrző lyukasz­tóknál 30, a rendező gépek­nél 80, a táblázó gépeknél 30—40, a dopplereknél 25, a számolólyukasztónál pedig mindössze 40—60 százalékos a kihasználtság foka..5. Esszerűsödd adatszolgáltatás Az íróasztalok számának csökkentése lehetetlen az adat szolgáltatás ésszerűsítése nél­kül, Az első lépések már meg­megtörténtek. A Központi Statisztikai Hivatal máris ke­vesebb jelentést kér a válla­latoktól, a vállalati közpon­tok azonban még gyakran kö­vetelnek felesleges kimutatá­sokat. Csökkenés helyett sza­porodnak a különböző szer­vek — szakszervezet, tűzol­tóság, tömegszervezetek — által kért jelentések, s elgon- dolkoztatóan magas az ellen­őrző szervek száma is. A Pé­csi Fémipari Vállalat ellen­őrzésére helyileg például nem kevesebb, mint 13 szerv jogo­sult, melyek közül 9 évente többször is végez ellenőrzést Mindez nagymértékben nehe­zíti a munkások és alkalma­zottak helyes arányának ki­alakítását — állapította meg a NEB vizsgálata. Uj típusú komlószárító-gép A Bólyi Állami Gazdaságban újtípu­sú komlószárító-gé- pet szereltek fel. A jugoszláv gyártmá­nyú, gázolajtüzelésű, folytonosan működő gépből a régebbi faj- tájuaknál négyszer több — óránként 120 kilogramm — száraz komló kerül ki. A gép munkáját a Gépkísérleti Intézet ellenőrzi és ameny- nyiben beválik, töb­bet vásárolnak be­lőle. a képen: Mun­kában a folyamato­san működő komló­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom