Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

ftroiimiiitöni 1 hkfetoitfc totale is leilHése KISLEXIKON A II. ötéves terv időszaka , alatt Baranya megye és Pécs város lakosságának életkörül­ményeinek javulásához hozzá­járult az állami és magán-1 I. Állami lakásépítkezése Tanácsi bérlakás Tanácsi szövetkezeti lakás OTP öröklakás Emelet-ráépítés Alaptevékenységi és szolgálati lakás II. összesen: Állami és magánépítfceziés összesen: A megye és a vtáros terü­letén épült lakások 46,9%-a állami erőből, 53,1%-a ma­gánerőből és állami támoga­tással valósult meg, mely meg­közelíti a 15 éves lakásfej­lesztésről szóló 1002/1960 (I; 10.) Korm. sz. határozatban rögzítetteket. A megye és a város terü­letén a magánerőből történő lakásépítkezéseik a kitűzött célnak megfelelően alakultak. A lebonyolítás során azonban több hiányosság volt, főleg Pécsett. Tervszerűbben! Hiányosságként kell lerög­zíteni. hogy a magánlakás építkezéseket nem irányították tervszerűen, nem volt az épít­tetőknek olyan társadalmi szerve, ahol a különböző prob- lémákat elintézték volna. Az építtetők nem találtak meg­felelő fórumot, ahol a telek kialakítással, építőipari kapa­citás biztosításával, anyagellá­tással kapcsolatban felmerüli problémáikon segíteni tudtak volna. így felütötte fejét a különböző spekuláció, amelyek a magánépíttetőket nagymér­tékben hátráltatta az építke­zési szándékukban, és az épít­kezésben. Nehezítette a családi ház és társasház építkezést az is, hogy kevés közművesített terület állt rendelkezésre. Leg inkább a foghíj jellegű épít­kezés került előtérbe. A tár­sasház építkezéseknél az épít­tetők nagyrésze idegenkedett a többszintes beépítési formá­tól. Részben ennek tudható be, hogy a megye és a város te­rületén összesen csak 87 lakás valósult meg többszintes tár­sasházban. Az újonnan kiala- kult városrészek területén a lakosság szociális- és kulturá­lis igényeit nem tudtuk ki­elégíteni, mivel kevés óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, ke­reskedelmi, szolgáltató és ven­déglátó egység épült. Ennek hiánya természetesen több ok­ra vezethető vissza, de leg- főV^noen arra, hogy anyagi lehetőségeik szűkösek voltak A lakások fe!e kétszobás A 1? "13 lakásból tanácsi be ruház; nn központi lakásKe- retből Pécsett 2253, a megye területén 624 lakás, összesen 2877 lakás valósult meg, amely az ossz lakásnak 24.9 százalé­kát.. P'-cs viszonylatában 37.7 sz; ~’é <t a megye viszony­lati Vr. 11,2 százalékát teszi ki. pér • tt a tervidőszak alatt a jóvál - ryott 5 éves' terv sze­rint 2355 lakást kellett meg­építeni. ezzel szemben 2253 valósult meg, amely 95.6 szá­erőből történő lakásépítkezés is. Az 1961—65. évek alatt Baranya megyében és Pécsett együttesen 11513 lakás épült, ebből Pécs városában 5974, 1889 db 16,4 % 1374 db 11,9 % 134 db 1,2 % 286 db 2,5 % n 513 db 100 % zalékos teljesülést jelent. A le­maradást az okozta, hogy az éves tervek összességében ke­vesebb lakás megvalósítását írták előj A tervidőszak alatt a város­ban átlagosan 48.06 négyzet- méter alapterületű lakásokat kellett építeni, ezzel szemben ténylegesen 48.66 négyzetmé­ter alapterületű lakások ké­szültek, tehát 0.60 négyzetmé­terrel nagyobb, mint azt a terv előírta. A lakás fajták egy máshoz való viszonya: Garzon lakás 1.2 százalék, 1 szobás 17.7 százalék, másfél szobás 18.6 százalék, 2 szobás 53.2 százalék, 2 és fél szobás 10.2 százalék & 3 Szobás 1.1 szá­zalék. A mór említett kor­mányhatározat előírta, hogy a lakások építése során előny­ben kell részesíteni a fél szo­bával bővített típusokat, nagy városokban gondoskodni kell az egyedülálló személyek, gyér mektelen házaspárok, nyugdí­jasok elhelyezésére alkalmas lakásokról is. A beruházó szerv a tervidőszak alatt ezen irányelvet csak részben tar­totta be, mert a fél-szobával bővített lakásfajták összesen 28.8 százaléka a megvalósult összes lakásnak, így mintegy 6.1 százalékos lemaradás je­lentkezik. Nem építettek az egyedülálló személyek, gyer­mektelen házaspárok és nyug­díjasok elhelyezésére alkalmas lakásokat. A tervidőszak alatt épült összes lakások 53.2 százaléka — tehát több mint a fele — 2 szobát. Ezen körülmény igen megnehezítette a város lakás­gazdálkodását. illetve igazga­tását. Ez arra vezethető visz- sza, hogy a tervidőszak alatt bevezetett új építési technoló­gia, a panelépítkezés megvaló­sításához csak egy típusterv került jóváhagyásra a főható­ságok által, holott a tervezők részéről több típus került ki­dolgozásra. A lakások átlag­férőhelye az irányelveknek ás a jóváhagyott terveknek meg­felelően alakult, csak 0.1 szá­zalékkal kedvezőtlenebb, mint ami a tervelőírás volt. A tanácsi beruházásból épült lakások felszereltsége az irányelveknek megfelelő, sőt nagyobb fokú, mint azt a terv előírta, mert a lakások 70.2 százalékát beépített kony­habútorral, 88.3 százalékát be­épített szekrénnyel látták el. A lakások 85 százaléka fürdő­káddal, 15 százaléka ülőkád­dal, 69.4 százaléka távfűtés­sel. 2.4 százaléka egyedi köz­ponti fűtéssel kíszült. A táv­fűtéssel ellátott lakások közül 9.5 százalék (216) lakás kettős fűtéssel rendelkezik, mivel a lakóépületek üzembehelyezé­sének időpontjában a távfűté­si hálózat e területen még nem épült ki. A lakások mind egyikét melegvíz szolgáltatás­sal láttáik el, illetve annak le­hetősége biztosított. Egyedül a meszesi lakótelepen nincs gáz­ellátás, ez is csak azért, mert a meszesi lakótelep egyáltalán nincs a városi gázellátásba bekapcsolva, holott az ott élő lakosság ezt igényli. magánlakás építési bizottság alakult A III. ötéves terv időszaka alatt Pécs városában a jóvá­hagyott tervszámok szerint 3500 lakás tanácsi beruházás­ból épül fel, részben a nyu­gati, részben a szigeti és egy kis része a déli városrész te­rületén. Magánerőből az el­következendő tervidőszak alatt a megépíthető lakásszían 3800, melyből 2500 társasház és 1300 családi ház. Az Or­szágos Takarékpénztár örök­lakás formájában négy helyen 116 lakás megvalósítását ter­vezi. A családi lakóház-építés kapacitás, valamint a várható igény szempontjából megol­dottnak vehető, miután ezen lakásokat az érdekeltek házi­lagosan kívánják megépíteni. A szövetkezeti szervek túl­nyomórészt a társasház épít­kezésben vesznek részt, de te­kintve, hogy kapacitásuk ke­vés, ezért a 2500 lakásból csak 1150 építését vállalták. A társasház építkezési for­mára az utóbbi időben Pécsett megnőttek az igények, a je­lentkezések száma országos viszonylatban a legnagyobb. A szervezést, a lebonyolítási akadályozza, hogy nincs meg­felelően előkészített, közmű­vel ellátott terület. Felmérést és közvéleménykutatást még nem végeztek Pécsett, hogy mi lenne az a maximális igény, amely a jelentkezéseket kielégítené. Ez azért nem tör­tént meg, mert megfelelő köz­művesített telek és kivitelezői kapacitás nem áll rendelke­zésre* A beruházások megvalósítá­sának hosszú évek óta — a költségvetési juttatás (tervhi­tel) mellett — egyik forrása a visszafizetendő beruházási bankhitel. A bankhitel volu­mene a költségvetési juttatás­hoz viszonyítva alacsony volt ez ideig, azonban mégis je­lentős. Miben rejlik a visszafize­tendő beruházási bankhitel népgazdasági jelentősége? El­sősorban abban, hogy a visz- szafizetendő beruházási bank­hitelből megvalósult beruhá­zások túlnyomó többségének hatékonysága kedvezőbb a költségvetési juttatásból meg­valósuló beruházásokénál. A kedvezőbb hatékonyság leg­kézenfekvőbben a lényegesen rövidebb megtérülési időben jut kifejezésre. A visszafize­tendő beruházási bankhitel­ből megvalósult beruházások mintegy 70 százalékánál a megtérülési idő két év. illet­ve két évnél rövidebb. Ked­vezőbb a hatékonyság a visz- szafizetendő beruházási bank­hitelből megvalósuló beruhá­zásoknál azért is, mert álta­lában a kivitelezési ideje is rövidebb, vagyis rövidebb a befejezetlen, még nem ter­melő eszköz lekötési ideje. Ehhez járul még az is, hogy e beruházás előkészítettsége is alaposabb és az anyagi, mű­szaki összetételének igénye is kedvezőbb az átlagosnál. E kedvezőbb tényezők oka abban rejlik, hogy a hitele­ket, mint a nevében is benne A magánépítkezéseknél fel­merülő problémák megoldá­sára a Gazdasági Bizottság az elmúlt időszakban határozatot hozott. A határozat leszögezi, hogy a III. ötéves terv idő­szaka alatt nagy mértékben élő kell segíteni ezen la­kásépítkezési formát és lét:« kell hozni egy olyan társa­dalmi szervet, amely az épít­tető problémáinak megoldá­sával foglalkozik. így Pécsett is megalakult a magánlakás­építkezési bizottság, mély már megkezdte működését Tanul many az igényekről Pécsett jelenleg kereken 38 ezer lakás van. A meglévő la­kásállomány közel 30 száza­léka az 1900-as évek előtt épült A lakások zöme mű­szakilag és szerkezetileg el­avult félújításuk gazdaságta­lan, fokozatos szanálásuk tel­jesen indokolt A város lélek- száma évenként előrelátható­lag 4—5000 fővél növekszik a III. ötéves tervben, A II. öt­éves tervidőszak alatt a nö­vekedés 22 000 főt tett ki, s így 1965. év végére Pécs vá­ros lakossága elérte a 137 000 főt A népesség statisztikai ada­tok figyelembevételével Pécs lakásszükséglete 13 000 lakás­ra tehető. Részleteiben a lélek szám növekedéséből adódó igény 7000 lakás, elavult la­kások felszámolása és szaná­lása 1500, a meglévő hiány 4500 lakás, Ezen számítás meg közelítően megegyezik a III. ötéves terv lakásigény felmé­réséről készült tanulmánnyal. A szükséglet a tervidőszak alatt nem elégíthető ki, mert anyagi helyzetünk jelenleg még ezt nem tudja biztosí- tani. van — a tervhitellel ellentét­ben — vissza kell a vállala­toknak fizetni, méghozzá a vállalatok eredményétől, kőnk rétabban a beruházás révén élért többleteredményből. — Ezen túlmenően a vállalatok­nak az igénybe vett hitel után kamatot kell fizetni. Ezek a tényezők közgazdasá­gi hatás révén ösztönzik a vállalatokat arra, hogy már a beruházások eldöntésénél körültekintően mérlegeljék azt, hogy a beruházás mi­lyen hatással lesz a vállalat önköltségére, illetve nyeresé­gére. Éppen ezért érdekeltek a vállalatok abban, hogy e forrásból csak a legindokol­tabb esetben növeljék álló­eszközeiket, azt a legkisebb ráfordítással, a legrövidebb kivitelezési idővel és a leg­gazdaságosabb megoldással valósítsák meg. Hosszú évekig a visszafize­tendő beruházási bankhitel mint önköltségcsökkentő, nép­szerű nevén mint ÖCSI-hitel élt a köztudatban. E hitel azonban már régen túlnőtt az önköltségcsökkentő cé! keretein. A bank ma már nemcsak olyan beruházások­ra ad beruházási hitelt, ame­lyeknek önköltségcsökkentés a céljuk, hanem termelésbőví­tés, szűk keresztmetszet felol­dását. exportnövelést, vagy importcsökkentést eredménye, ző beruházásokat is finanszí­roz bankhitelből. A népgazdaságban régóta szűk keresztmetszet a belső A gazdasági mechanizmus **■ reformjának egyik leg­lényegesebb vonása, hogy szervesen összekapcsolja a népgazdaság tervszerű köz­ponti irányítását a piac aktív szerepével. A jövőben tágabt szerepet biztosít olyan gazda, sági kategóriáknak, mint az áruviszonyok, a pénz. az ér­ték, megváltozik az -ármegál­lapítás rendszere és sor kerül egyes árarányok megváltozta­tására. Az ár az érték pénzbeni ki­fejezési formája. Ezért előbb foglalkozzunk inkább talán az érték fogalmával. Az érték az áruban megtestesült és tárgyi alakot öltött társadalmi mun­ka. Minden egyes áru értékét a társadalmi összmunka egy része hozza létre. Az érték csak az árutermelés viszonyai között létezik, az emberek közötti termelési viszonyt fe­jezi ki. Az érték nagyságát a tár­sadalmilag szükséges munka­idő-ráfordítás tömege, meny- nyisége határozza meg. A tár­sadalmilag szükséges munka­idő pedig az a munkaidő, amelyre szükség van ahhoz, hogy valamely használati ér­téket a meglévő társadalmilag normális feltételek között ás a munka társadalmilag átla­gos ügyességi és intenzitási foka mellett előállítsunk. Egy áru (pl, egy pár cipő) terme­léséhez társadalmilag szüksé­ges idő nagysága a munka termelékenységének alakulá­sától függően változik. Más volt pl. az egy pár cipő elő­állításához társadalmilag szűk. séges munkaidő száz vagy öt­ven évyel ezelőtt, a manufak­túra idején, mint ma a kor­szerű gyáripari termelés, az automatizálás korszakában. Hogyan jelenik meg az ér­ték a termékek árában? Az árutermelés és forgalom vi­szonyai között a munkater­mékeket árukként termelik és értékesítik. Az árukban fog­lalt munkát nem munkaórák­ban fejezik ki és mérik; ha­nem közvetve az érték és a7 értékformák segítségével. Az ár az árutermelő gazdaságié, lensége. — Amikor a termé­keket eladás céljából állítják elő és a cserét a pénz közvetíti: megjelenik az ár, mint az érték pénzbeni kife­jezése. Azár és az érték közé azon­ban mégsem lehet egyenlőség anyagmozgatás, szállítás gé­pesítettsége, korszerűsítése. E szűk keresztmetszet feloldá­sát célozta 1965-ben a bank­hitel körének kibővítése, a belső anyagmozgatás korsze­rűsítésére, gépesítettségének növelésére nyújtandó hitellel. Az új hitelkonstrukció célja, hogy elősegítse a belső anyag- mozgatás racionalizálását, gé­pesítését. A hitel nyitásának fontos feltétele, hogy az anyagmozgatási hitelből meg­valósuló beruházások révén az anyagmozgatásban foglal­koztatott dolgozók létszáma, akár relatív, akár pedig ab­szolút értelemben csökkenjen. Mivel e hitel igen fontos nép- gazdasági cél megvalósítását. — munkaerőhiány feloldása — kívánja elősegíteni, igen kedvező feltételek mellett fo­lyósítja a bank. Ha a válla­lat a beruházással, a terve­zett hatékonyságot — lét­szám-megtakarítás, termelé­kenység. megtérülés — eléri, vagy meghaladja, a vállalat jogosult a banktól a bank­kamatláb mérséklését vagy a visszafizetési kötelezettség 20 százalékot meg nem hala­dó csökkentését kérni. A bank e konstrukció keretében nem­csak állóeszközre, hanem for­góeszközre is ad hitelt. E hitelkonstrukció kedvező hatása révén az idén sor ke­rült az anyagmozgatási hitel bővítésére. Ez évben a fen­tiekkel azonos feltételek mel­lett — tehát a kedvezménye­ket is beleértve —, lehet hi­jelet termi, ennaft tßeaSnt, hogy azt mondottuk, hogy az annak pénzbeni kifejezési formája. Az árutermelő gaz­daságban ui. érvényesül az értéktörvény: az a tendencia, hogy az áruként előállított termékek megközelítően a* értékük arányában kell, hogy cserélődjenek. De csak meg­közelítően. Mi az ami az ára­kat az értéküktől eltéríti? Az árutermelő viszonyok között a kereslettől és kínálattól füg­gően az áruk lefelé vagy fel­felé eltérhetnek az értéküktől. Az árak tehát az árutermelő társadalomban az értékük kö. rül ingadoznak az értéktör­vény hatására. Egyszerű pél­dával szemléltetve: ha a pécsi piacon sok a mezőgazdaság termelők által felhozott tojás és kicsi a kereslet, akkor a tojás ára olcsóbb, mint azoicon a napokon, amikor kevés a felhozatal és nagy a kereslet. Pedig a tojás értéke (az újra­termeléséhez társadalmilag szükséges munkaráfordítás) egy-két héten, vagy hónapon belül nem változik. Az árak mégis az értéktörvénynek megfelelően az érték körül ingadoznak; Árutermelés — bizonyos kor látok között — a szocialista gazdasági rendszerben is fo­lyik. Az árnak és értéknek fogalmával tehát itt is talál­kozunk és bizonyos korlátok között itt is érvényesül as értéktörvény hatása. Az eddi­giekben igen röviden kifejtett alapfogalmak nélkülözhetetle­nek ahhoz, hogy a szocialista gazdasági rendszerben lévő különféle árakkal, az ársza­bályozás és a piac szerepével tisztában lehessünk, Dr. Erdélyt Ernő Ülést tart a közgazdasági szakosztály A TFT Közgazdasági szak­osztálya szeptember 22-én do. fél 5 órakor kibővített vezető­ségi ülést tart. Ez alkalommal megtárgyalja az 1966—67 I** meretterjesztési évad program­ját, a szakosztály munkater­vét. tett kérni, csomagolás korsze­rűsítésére, valamint az anyag- mozgatási és csomagolási gé­pek, berendezések és eszisö- zök gyártási kapacitásának és szervízszerű javításának fej­lesztésére. Megyénkben különösen az élelmiszeripari vállalatok kö­rében népszerű a visszafize­tendő beruházási bankhite!. A második ötéves tervben több mint 25 esetben kérte* hitelt, különböző beruházások megvalósítására, zömmel bel­ső anyagmozgatás korszerűsí­tésére. Külön említést érde­mel a Szigetvári Konzerv­gyár és a B. m.-i Tejipar; Vállalat. amelyek majdn én- mindén évben több r’ben i‘ igényelnek visszafizetendő be ruházási bankhitelt. Az álla mi gazdaságok, bár kiseb- mértékben, de szintén gyak­ran veszik igénybe a bank hitelt. Bankhitelből vdó=’i! meg például a harkányi für dő fejlesztése is. A bankhitel — a hatékor,- beruházásokra történő ösztön­ző erejénél fogva — az új gazdasági mechanizmusban ie. lentős szerepet kap. A válla­lati beruházásoknak a jelen­leginél lényegesebb h anya Ja fog beruházási bankhitelből megvalósulni. A vállalati ön­állóság, a kezdeményező kész­ség. a Piac igényeihez való gyors reagálás hatásos eszkö­ze lesz a bankhitel. Ma még csak a gazdasági mechaniz­mus bevezetésének előkészítő időszakában vagyunk, de már most is indokolt az az igény, hogy több beruházást bank­hitelből! Besze László 1. Összesen: n. Magánlakásépítkezés: KISZ és Tsz lakások OTP társasház Családi ház 1724 db 14,9 % 5407 db 4M % 12 db M% 87 db 0,7 % 6007 db 52,1 % 6106 db 534 % v.—cs. Több beruházást bankhitelből! 1 A ,í i Ár és érfék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom