Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-16 / 193. szám

I960. AUGUSZTUS 16.- 3 Másfél hőnapja vezették be a posta új szabályzatát Kinek az érdekében? Az intézkedések többsége megértésre talált — Bővült a vidéki csomagforgalom, kevesebb a portos üdvözlet Július elsején életbe lépett a Magyar Posta új szabályza­ta. A postai szabályzat utoljá ra 1954-ben változott jelentő­sen (az 1959-es módosítások a közönséget alig érintették). Az azóta eltelt 12 év alatt a pos­ta forgalma majdnem meg­duplázódott, s ennek megfe­lelően szervezetileg, technikai­lag is valóságos forradalmon ment át. 550 millió levél A feladatok növekedését leg jobban a levelek számának változása mutatja. 1949-ben 34 levél jutott egy lakosra, 1965- fcen 55. Ez éves szinten közel 550 millió közönséges és aján­lott postai küldeményt jelent. Ha ehhez hozzávesszük az egyéb küldeményeket, továbbá az országban üzemelő 304 ezer telefonállomást, a két és fél millió rádió- és közel egy­millió tv-előfizetőt, a több millió kikézbesítésre váró új Ságot — előttünk áll az < munka, mely a posta szervei re vár naponta. Az új sza bályzat pontjainak többség« éppen a zavartalan munka ér dekében tervezett, illetve mái bevezetett műszaki és techno lógiai fejlesztéssel kapcsolatos Közülük néhány magától ér tetődő és mindenkit érintő. (/ bélyeg csak a jobb sarokbari gasztva érvényes, egyebüt sehol, a feladó neve a balsa rokba Írandó). Ezek a változá sok a levélkezelés automatizá lásával és gépesítésével függ nek össze. Mások a közönsé; és posta közös érdekeit tart­ják szem előtt (a küldemény a címzett távollétében bárk átveheti, aki meghatalmazás­sal bír,) van néhány olyar módosítás is, mely — úgy tű­nik —, kizárólag a posta mur kájának megkönnyítése, illet­ve gazdaságosságának növelé se céljából született. Mi a bizonyíték? A 11. pont kimondja; közön­séges (nem ajánlott) levélpos­tai küldemény feladásáról a posta Igazolást nem ad. Ilyen küldemények felvételét a feladókönyvben nem isme­ri el. Miért? A feladókönyvbe a tételeket a feladó jegyezte be. a postának csak az volt a fel­adata, hogy ezt számszerűleg ellenőrizze, s az átvételt bé­lyegzővel hitelesítse. Az egész pár másodperc. Ugyanakkor a feladó bármikor dokumentálni tudta; a küldeményt postára adta. A jövőben nem. Vagy ha mégis szükségét érzi ennek, kénytelen ajánlási díjat fi­zetni ... Egy másik: A külterületekre nem kézbesítik ki a táviratot. Kétségtelen, a nemzetközileg is rendkívül alacsony tarifa miatt Magyarországon nagyon sok a távirat. (Tavaly 9 millió volt.). Mégis, nehezen érthető, miért egy hátra felé tett lé­péssel próbálnak a gondokon segíteni? (Ami az expressz- küldemények külterületi kéz­besítését illeti, javulás itt sincs, de legalább megszűnik a régi gyakorlat: eddig ugyan­is felvették a külterületekre címzett expresszleveleket, csak éppen nem kézbesítették. Hol az újság? Ugyancsak júliusban válto­zott meg Pécsett a hirlapkéz- besítés rendje. Eddig a levél­kézbesítők vitték az újságokat is, július közepe óta azonban e célra külön személyzet van. Az első hónap nagyon vegyes tapasztalatokkal zárult. Az új­ságok általában korábban ér­nek célba, nagyon sok azon­ban egyáltalán nem jut el a címzetthez. Évtizedes előfize­tők reklamálnak nap nap után, sőt lemondják előfizeté­süket a pontatlan, illetve késői kézbesítés miatt Az új hírlaipkézbesftő-hálő- zat több mint száz emberrel dolgozik. A posta egy állandó kézbesítő-gárda kialakítását tűzte célul, s így remény van arra, hogy a terület ismeret­len voltával kapcsolatos té­vedések száma a jövőben csökken. Az azonban már komolyabb kérdés: miért nem kézbesítenek a hírlap- kézbesítők? A levélszekrény­nyel felszerelt házakban ugyanis nem viszik fel a la­kásokba az újságot bár a jutalékot ennek megfelelően kapják. A postai küldemények levélszekrényes kézbesítése úgy ahogy érthető, a levél esetleg ráér, míg arra jár a címzett az újságot azonban — ez egyébként évtizedes ha­gyomány Magyarországon joggal kívánják kézbe adva az előfizetők. A hírlapkézbesítők jutaléka 2—3, esetleg 4 órás munkával 6—890, sőt ennél nagyobb jö­vedelmet biztosít. Érthetetlen, kevesek kényelme miért fon­tosabb a több ezer hírlapelő­fizető kényelménél? Tapasztalatok Az új szabályzat életbelé­pésével kapcsolatos tapaszta­latok azt bizonyítják, az in­tézkedések többsége megér­tésre talált. A postahivatalok ablakainál rövidebbek a so­rok, bővült a vidéki csomag­forgalom, a képeslapokkal capcsolatos korlátozások meg­szüntetésével pedig minimá­lisra csökkent a portás üd­vözletek száma. Van azonban egy negatív tapasztalat is. Az új rendelkezésekkel kap­csolatban nap-nap után szá­zak fordulnak tanácsért a hi­vatalok vezetőihez, s közülük nagyon sokan kérdezik joggal a kezükbe adott felhívást ol­vasva: hol van a posta régi, hagyományos udvariassága? A hiányosan megcímzett leve­lek sikeres célbaéréséről anek­doták százait mesélik. Ennek most vége. Ha valami hiány­zik a címből — portót kell fizetni. Érthető, 500 millió le­vél mellett a posta nem lehet Scotland Yard. Az azonban már nehezen érthető, miért nélkülöz minden udvariassá­got a változásokat ismertető felhívás. Minden mondat ka­tegorikus, sőt parancsoló. Kell, kötelező — ez ismétlődik minden gondolat végén. Pe­dig nemcsak szebben hangza­na, de szívesebben Is tudo­másul vennénk, ha így fogal­mazták volna: kérjük, szíves­kedjenek ... Békés Sándor Óriás uborka Sújtóléglobhanás Sséchenyi-a Tűz a hátfejtésben - Sikeres mentőakció Baleset nem történt Már évek óta Őriznek egy óriás uborkát a Szi­getvári Konzervgyár igaz­gatói irodájában. A több, mint másfél kilós ubor­ka csak a képen látható 5 literes üvegbe fért bele. Szóchenyi-aknán augusztus ! 12-én a Vili. szinten, a har- ! madik déli keresztvágattól 'északra levő, hazafelé hala- >dó, 11-es telepi fejtésben 21 lóra 30 perckor sújtóléglob- banás történt. A veszélyez- ! tetett térségben egy aknász [vezetésével 27 bányász tar- | tózkodott- Az első metánlob- ' bánást pár másodperc lefor 1 gása alat két másik követ- |te, baleset azonban nem tör-. ; tént. A munkahelyen tar- ! tózkodók fegyelmezetten, pá- jnik nélkül hagyták el a fej­tést. Az üzemi bányamentő I raj azonnal a helyszínre ér- jkezett, majd a pécsszabolcsi 1 központi bányamentőállomás [ügyeletesei is kiszálltak. Az ) emberek kimentése után meg I kezdődött a veszélyeztetett I bányarész lokalizálása. Hét­ifőn a Széchenyi-aknai sújtó- ; léglob ban ássál, illetve az azt ’ követő védelmi munkákkal I kapcsolatban Fulmer József, I a tröszt főmémökhelyettese |a következő tájékoztatást ad- ;ta: — A pénteki sújtóléglob- I bánást a szén öngyulladása í okozta. A Vili. szinten levő Győzött Lőrincz Tiborék kezdeményezése Kilencvennégy brigád ad már garancialevelet Más vállalatoknál is terjed a mozgalom Két évvel ezelőtt adtunk hírt a Baranya megyei Építő­ipari Vállalat szakipari rész­legének egyik festő és má­zoló brigádjáról. Kezdeménye­zésük nyilvánosság elé kíván­kozott. Lőrincz Tibor héttagú Ifjúsági brigádja nemcsak a megyében, hanem egész Du­nántúlon elsőként kezdemé­nyezte a „garancialevél”-moz- galmat 1. Eredményes kibontakozása az ő nevükhöz és eredmé­nyeikhez fűződik, noha kez­detben nem ment minden si­mán. A szakmához szorosan kapcsolódó többi brigád ide­genkedett az újtól, amelynek nem értették meg perspektí­vájában sem gazdasági, társa­dalmi célját, szükségességét Amolyan hangzatos „papír- vállalkozás”-nak vették, ami mögött semmi kézzelfogható nyoma a konkrétan kimutat­ható eredményeknek. Vélemé nyűket meg is indokolták: >— Eddig úgy volt, hogy ha az átadott, átvett munkákon hibát észlelt a lakástulajdo­nos vagy a beruházó vállalat átvevője, akkor megkövetelte a kivitelező garanciális köte­lezettségének teljesítését. De mit követeljenek a részlet- munkát végző festőktől, szere­lőktől stb., amikor munkájuk kifogástalansága nem csupán a hozzáállásuktól, hanem a munkára felhasznált anyagok minőségétől függ elsősorban. És ha eddig a gyakorlat az volt, hogy ilyen esetben a ki­vitelező vállalat saját rezsi­ben pótolta a pótolandókat, hogyan vállalhatna hasonló garanciát a bérből élő szak­munkás vagy akár a brigád­közösség ; .. 2. I Térzenét adott vasúmon délelőtt az Ércbánya Vállalat fűvószenekara a Mecseki Kultúruarbban A hogyanra frappáns vá­laszt adott Lőrincz Tibor if­júsági brigádja Azzal kezd­ték, hogy minden addiginál éberebben ügyeltek a mun­kára, kivételezett anyagok, szerszámok kifogástalanságá­ra, s folytatták az előírt tech­nológiák mindannyiukra egy­formán kötelező legszigorúbb betartásával. A többi már „gyerekjáték” volt... „Csupán” arra kellett ügyel­niük, hogy a legcsekélyebb kifogás se érje az általuk be­fejezett munkát, amelyet ga­rancialevéllel nyugtázva ad­tak át a lakónak vagy a kö- zületek vezetőinek. A brigád színes emblémával díszített levelében ez állt: „A lakás­ban (üzemben stb.) lévő fes­tő és mázoló munkákért, amit Lőrincz Tibor szoicalista ifjú­sági brigádja végzett (más részleg munkáját kivéve) egy­évi garanciát vállal. Ameny- nyiben a lelkiismeretesen vég­zett munka ellenére valami hiba mégis előfordulna, azt a brigád haladéktalanul ki­javítja. A lakás (üzem, stb.) hasz­nálatához sok szerencsét és i*> egészséget kívánunk”, Hosszú időn át allg-alig tűnt fel bárkinek is, hogy lőrincz Tiborék garancialeve­lében „provokatív” megjegy­zés is benne foglaltatik. A zárójelek közé ékelve az állt: mág részleg munkáját kivé­ve.., A „címzettek” csak akkor figyeltek fel a jelentésére, amikor a vállalatoktól és a lakóktól érkező köszönőleve­leket Lőrinczéknek kézbesítet­te a posta. Nevezzük ezután hiúság nak vagy becsvágynak a „más részlegbeliek” állásfoglalását, de elég az hozzá, hogy nem hagyták válaszolatlanül a „provokációt”. A bádogosok, a melegburkolók, a szigetelők, a cserepesek, más szóval a szakipari részleg valamennyi szakmája (kivéve az üvegese­ket, akik nagyon is objektív okok miatt nem ígérhetnek garanciát munkájukért), szó­val a részleg szakipari bri­gádjai megfogalmazták azóta a maguk garancialevelét. A mindössze héttagú Lő- rincz-brigád kezdeményezése óta 94-re gyarapodott a ga­rancialeveles szakipari bri­gádok létszáma, s ennek ered­ményeként figyelemre méltó változások történtek a minő­ség, a munkafegyelem és egyéb fontos mutatók tekin­tetében : csupán a festők ezer munkaórát takarítanak meg félévenként garancia-kötele­zettségük óta. 3. Úgy hírlik, hogy az Épület- és Gépkarbantartó Vállalat­nál, a magas- és mélyépítők­nél és a Forcelángyárban is megrendelést adnak a Pécsi Szikra Nyomdának szocialista brigádok. S ha a megrendelt nyomtatványok szövege és a benne lévő feltételek megfo­galmazása nyilvánvalóan más, mint az építőké, a címük ugyanaz: Garancialevél. És ez a leglényegesebb, mert egyaránt magába foglal­ja a forma és a tartalom kap­csolatát. P. Gy. 11-es telepi fejtés hátfejtésé­ben öngyulladás keletkezett, mely fokozatosan fejtéstüzaé alakult át. A műszak elején a fejtés légáramában metánt nem észleltek. A melegedés sem volt a megengedettnél nagyobb. A szellőztetés egyéb ként igen jó volt, a 80 méter fronthomlok hosszúságú fej­tésen percenként 900 köbmé­ter levegő haladt át. A rend­kívül erős légáramnak kö­szönhető, hogy a munkahe­lyen nem tudott nagyobb me­tánkoncentráció létre jönni, ugyanakkor szerepe volt ab­ban is, hogy az öngyulladást sem tudták Időben észlelni, így következett be a szeren­csés kimenetelű sújtőléglöb- banás. Hangsúlyozni szeret­ném, nem robbanás történt, ahhoz nagyobb mennyiségű metánra lett volna szükség. — _A munkahelyet a meg­lehetősen erős léghullámmal járó esemény után azonnal kiürítették. A felfelé hala­dók önmentőkészülékeiket használták- Minden gyorsan és szervezetten történt. — Mi a helyzet jelenleg? Folytatható-e a munka a VIII. szinti fejtésben? A tröszt és az üzem vezetőinek határozata alap­ján szombaton reggel 7 óra kor a szén öngyulladásából bekövetkezett íejtéstűz miatt a fejtést lezárták. A bánya­mentők elgátolták a vágato­kat. Ez a fejtés adta egyéb­ként Széchenyi-akna terme­lésének jelentős részét, a na­pi kihozatal 800—850 csille között mozgott, ami 65—76 vagon szénnek felel meg. Az üzem termelésében természe­tesen jelentős visszaesést okozott ez a váratlan ese­mény, szombaton és hétfőn viszonylag nagy adóssággal zárták a napot, keddre, il­letve szerdára azonban már termelni kezd egy új fejtés, mely eddig tartalékban volt, s akkor Széchenyi-aknán is­mét meglesz minden felté­tel, hogy maradéktalanul tel­jesítsék terveiket. B. S. „Szöcske“ utca Lassan, szinte zajtalanul gurul a személyautó Pé­csett a Kossuth Lajos ut­cában: egy idős nénike már csak akkor veszi észre a háta mögött jövő kocsit, amikor az alig egy méterre tőle rádudál. Megijed, a tőle telhető legnagyobb erőfeszítéssel „ugrik" a jár­da felé. Vannak, akik mondják: most szerencsejé volt, mások a szűk utcát szidják, — a gépkocsi véze- tője pedig fölényes mosoly- lyal hajt tovább. Naponta többször ismétlődik ez a je­lenet, fiatalok, idősebbek ugrálnak az utcán az autók elől. „Menjenek a járdán" — ^ mondják a gépkocsive­zetők. „A járdán a járóke­lők fele sem fér el" — replikáznak a gyalogosok. A gyalogosoknak igazuk van. A Kossuth Lajos utca jár­dái képtelenek „befogadni“ azt a hatalmas tömegét, amely nap mint nap ebben az utcában megfordul. A járókelők kénytelenek az úttesten menni, — kitéve magukat a közúti baleset­nek. De igazuk van a gép­kocsivezetőknek is: hot hajtsanak, ha nem a köz­úton? A járókelők pedig mint a szöcskék ugrálnak továbbra is a Kossuth La­jos utcában. Lehetne t helyzeten változtatni. Ki kell mondani, hogy a Kos­suth Lajos utcában megha­tározott időben és csak cél fuvarral lehet gépjármű­veknek közlekedni. <-y> » *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom