Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

„ Budapest-típusú” A kezdeti tervek szerint az Astoriánál — ami egyéb­ként a belváros egyik ütő­ére — nem akartak állo­mást létesíteni. A reális el­gondolások módosították az eredeti elképzeléseket. S ez komoly gondot okozott. — Ugyanis elkészült már a két szabványméretű vonalalagút, amely — az állomásokhoz közeledve — rendes körül­mények között kiszélesedik. Itt azonban változatlan szé­lességgel futott tovább pá- 1 vaján. Elbontani a már kész ob­jektumokat és újakat építe­ni helyettük, amelyek a kö­zépső elosztó csarnokhoz kap­csolódnak. óriási költséget jelentett volna. így született meg a nagy ötlet, az új ta- ’á'fnány az ötalagutas állo­ésrendszer. A két vonal­alagút és az elosztócsarnok Megérkezett a nyersanyag. Megnyűzva, kettévágva, várakozik a sertésszállítmány, hogy a bonyolult folyamatok végén kolbászként hagyja el a gyárat. Kolbászerdő: az embernek rögtön kedve kerekedik bele­harapni a „fákba”. közé épült még két peron- alagüt, A kapuzatokon ke­resztül kapcsolódnak egymás­hoz. Oly ötletes és gazdasá­gos megoldás ez, hogy a to­vábbiakban még három ilyen — talán bátran nevezhet­jük: L» „Budapest-típusú” állomás épül. Megfigyelték a külföldi metróknál, hogy a beáramló utazóközönség csak néhány átjárót, elsősorban a közép­sőket veszi igényibe. Az első­ket és a hátsókat nem. Ha kijutnak a peronra, ott az­tán ki-ki kedvére való ko­csiba szállhat. Ezt a meg­figyelést az új típusú állo­másoknál már fölhasználják és jelentős anyagi megtaka­rítást jelent, hogy feleany- nyi átjáró kaput építenek, mint az eredeti tervben sze­repelt, Három mozgólépcső A lejtakna, a mozgólép­cső alagútja már kész. Im­pozáns látvány a hatalmas, 30 fokban dűlő tübbing- alagút. A - mélyépítési mun­kálatokat befejezték. Az alag­út a három mozgólépcső be­építésére vár. Kettő mindig a forgalom főirányának meg­felelően halad majd. Bármi­lyen nagy legyen is az utas- forgalom, ha mindkét pe­ronra egyszerre is fut majd be szerelvény, a mozgólép­csők könnyen, minden fenn­akadás nélkül szállítják az utasokat. Rövidesen megkezdődnek a szigetelési munkálatok. A talajvíz beszivárgását kell megszüntetni. A betonfala­kat vaslemezekkel burkol­Ml A TITKA...! Látogatás a gyulai kolbászgyárban ják, Ha elkészül a teljes szigetelés, átadják a terepet a gépészeknek és a belső építészeknek. Szovjet fúrópajzs A Bazilikától új techni­kával készül már az alagút a Déli-pályaudvar felé, ke­resztül a Duna alatt. Meg­érkeztek a szovjet gyártmá­nyú mechanikus fúrópajzsok. A fizikai munkát szinte tel­jesen megszünteti ez a nagy­szerű gépi berendezés, s se­gítségével meggyorsul az előrehaladás. Végigmegyünk a peronon. Nem kis büszkeséggel, hi­szen amióta, a sok huzavo­na után ismét teljes tempó­ban megindult az építkezés, a munkálatok egyik leg­nagyszerűbb eredménye ez. Igaz, még hiányzik a burko­lat. a díszítés, de a lényeg, az alap már készen áll. Mint­ha hallanánk, hogy suhan be majd 1969-ben méltóság- teljesen az első szerelvény a sok száz utassal. A Blaha Lujza tértől mindössze 8—10 perc lesz a Déli-pályaud­var, 14—16 perc alatt vé­gigszáguld a szerelvény az egész útvonalon. A felszínen még teher­autók sorakoznak. A föld­tároló bunkerekből kaparó­szalag juttatja hátukra a kitermelt földet. A külső szemlélő csak nyugodt, tem­pós munkát lát. Az ered­mények nem látványosak. A pártkongresszus tiszteletére felajánlották az építők, hogy határidő előtt, az év végéig befejezik a vonalalagút épí­tését az Astoria és a Blaha Lujza tér között is. — si ­Gyulán vagyunk. A Magyar Alföld e városa festői tájai, évszázados kulturális hagyo­mányai mellett füstölt kolbá­száról a leghíresebb. A „gyu­lai” a világkiállításon, nem­zetközi vásárokon mindig előkelő helyet foglalt el. Ke­resik, szeretik világszerte. Mi a titka páratlan, s utánozha­tatlan zamatának? Beszélget­tünk a gyár hentesmesterei­vel, vezetőivel, hogy nyomára jussunk ízek és illatok titká­nak: — Nincsenek boszorkány- recepjeink — mondják; — Nincs hét lakat alatt őrzött titok. Mégis, mi a gyulai kol­bász különleges ízének nyit­ja?! — Itt a főtechnológus egy pillanatra elhallgat, hom­lokát ráncolja, aztán tréfá­san mondja, hogy inkább megcsinálja, minthogy me­séljen róla, de aztán mégis­csak folytatja: — Gyulán évszázados múlt­ra tekint vissza a kolbász­készítés. Nagyon sok hentes­mester lakott itt, s lassaa- lassan kialakult egy sajátos iz, egy különleges készítési mód. Ez az alap. Persze a nagyüzemi gyártásban sok­minden változott. A lényeg azonban, az eredeti házi iz. megmaradt Talán ezért a nagy siker. Bármilyen nagy mennyiségben is gyártjuk, el­vünk az, hogy minden szál egyformán jó minőségű le­gyen; — Röviden megismerhet­nénk a gyártás menetét? — A vágóhídról már ketté­vágva érkezik hozzánk a ser­tés, de nem mindegy ám, hogy milyen! A legfinomabb kolbász az öregebb, manga­licából készül. Nálunk 48 órát „pihen” a hús. plusz két —három fokon. Majd 24 órát a hűtőkamrákban fagyaszt­juk, nem túl alacsony hőfo­kon. És csak ezután kezdődik a csontozás, darabolás. — Hogyan töltik és mibe? — Két nagyteljesítményű félautomata töltőgép óránként 80 mázsát tölt a tökéletes tisztaságú sertésbélbe: persze előbb a fűszert keverjük el a hússal. Tulajdonképpen egy­szerű az egész. íme a recept: 50—60 kg borsot, 250 kg spe­ciális csemegepaprikát, kö­ménymagot. sót, fokhagymát, cukrot, meg még néhány ap­róságot, keverd el pár má­zsa apróra darált hússal és máris kész a gyulai. Hát nem könnyű? — Mennyi ideig füstölődik? — Három nap és három éj­jel, nyaranta. Télen lehet va­lamivel rövidebb !deig is. Lé­nyeges, hogy milyen fával füstöljük. Legjobb a száraz, öreg bükk; Ezután követke­zik az érés időszaka. A mes­terek lesik a szálakat. Leve­gőt adnak, és vesznek el. — ha szükséges. Egyszóval olyan dolog ez, amihez figyelem es — szív kell. — Milyen a jó gyulai? — Rossz gyulai nincs. Te­hát a kérdés helytelen. — Milyen a gyulai? — Tömör, rugalmas, vörö­ses-barna színű, egy-egy szál hossza 18—26 cm. Vágásfelü­lete vörös, kis szalonnadarab­kákkal tarkítva. Illata jelleg­zetes. íze egyéni; Télen 90, nyáron 60 napig áll el — a gyártástól számítva; Szóval utánozhatatlan. Próbálkoztak a világon már sok helyen a hamisításával, de sehol sem sikerült. Mi pedig nagyon vigyázunk, hogy csak kifo­gástalan áru kerüljön forga­lomba. Gondos minőségi el­lenőrzésen esik át minden té­tel. ízre, külsőre, s bakteoro- lógiailag vizsgálják. Utazik a gyulai; A magyar élelmiszeripar egyik diplo­matája; Húszonnyolc ország asztalain ízletes csemege, Csehszlovákiától az NDK-ig és a NSZK-ig, Franciaország, Svájc, Anglia, a skandináv országok, Lengyelország, mind-mind vevői a gyulai gyár termékeinek; Tehát mi a titka a gyulai kolbásznak?! Ami a tokaji bornak, ami a szegedi szaláminak, ami a kecskeméti fütyülős barack- pálinkának! Regős István $ú.yy.ícJk. a.1 odji^é&SÍ Nyáron a fagylalt vezető helyen áll a csemegék között. Amikor fogyasztjuk a kellemes, édes jeget”. — nem is g ■>ndolunk arra, hogy a fagylalt ere­dete az ókorba nyúlik vissza. Hiv pokratész például felismerte, hogy a jéggel kevert ízek­nek gyógyító hatá­suk van. Né rí nem annyira egészség- ügyi célból., inkább pazarlást hajlamá­nak engedve hoza­tott stafétáival ter­mészetes jeget a sok száz mérföldre fek­vő Alpesekből. De mégsem ők terjesz­tették el az egykori csemegét. A hin­duk és a perzsák a kínaiaktól meg­tanulták a hóval vagy jéggel kevert gyümölcsszörpök ké­szítését, így Ázsiá­ból vándorolt át Görögországba a fagylaltkészítés tu­dománya. A mohácsi vész idején fedezték fel az olaszországi Ca- tánia városában a jég előállításának módszerét. — vegyi úton. innen eredt a hűtési eljárás is. Amikor Medici Ka­talin 1533-ban II. Henrik francia ki- áiy felesége lett, elkísérte udvari -ukrászn Cultelli is aki a fagylalt- készítés raigy mes­tere voll. A főurak. arisz­tokraták annyira megkedvelték az úi nyalánkságot, hogy magas fizetéssé' csábították udva­raikba a fagylalt- készítésben jártas olasz és francia cukrászokat, akik féltékenyen vigyáz­tak a fagylaltkészí­tés receptjére. II. Kí~oly angol király ’.670-ben halálbün­tetés terhe mellett tiltotta meg cukrá­szának, hogy fagy- alt-ieceptjeo idege­neknek elárulja. De a __fagylalt A merikában lett •gazán közkedvelt. Itt állították elő el­se ízben nagyüzemi mennyiségben, és még ma is olyan népszerű és olyan nagy mennyiségben fogyasztják. hogy oggai foglalja el a második helyet, a szovjetunió után. S^e VjCtunióban egyébként még a 'eghidegebb télen is az egyik legkedve­sebb csemege a fagylalt. A Szovjet­unióban az évi fagji lalt. fejadag 3? az USÁ-ban 21. Ang­liában 9. a skandi­náv államoklgan i, Nyugat-Német.- országban 2. Olasz­országban. a fagy­lalt hazájában 1.8 es Ausztriában 1 liter. ...o M agyar talá'mám o A Fehér áltól a Bazilikáig Harmincfokos kánikula fent. Ingujjban is melegem van. Lent pufaj kában is fázom. 36 méter mélyen járunk. A fölöttünk dübörgő forgalom süketen hal el a vastag földrétegben. Budapest, As- toria-állomás. Ismerik or­szágszerte. Itt épült a fő­város első gyalogos aluljáró­ja, ami már összeköttetés­ben áll a földalatti vasúttal. Ott lesz a lejárat, ahol most az élelmiszer- és cigaretta- automatasor áll. Nagy léptekkel, szorgal­ma® munkával haladnák élő­re az építők. Már kész az alagút nagy része, ahol majd 80—90 kilométeres óránkénti sebességgel száguldhatnak a szerelvények, a Fehér úttól a Népstadiont, Baross, a Bla­ha Lujza teret, és az Asto­riát érintve, a Bazilikáig. Már közeledik a nap, ami­kor találkoznak az építők — az Astoriától a Blaha Lujza tér fejé haladva. Egy éve jártam a föld alatt utoljára. A suhanó kas má­sodpercek alatt száll alá ve­lünk a 12 emelet mélységbe. Már kinyitották a zsilipkam­rákat. A keszonos munka­hely az állomás térségéből eltávolodott a Rókus-kórház alá. AU az oszlopcsarnok — Itt az állomás — mu­tat körbe Gaál Imre, a Föld­alatti Vasút mérnöke és műszaki ellenőre. Az oszlopfők szép sorjá­ban nyújtóznak egymás mö­gött. Mintha a vállukon nyu­godna az egész roppant alag­út. Kibontakoztak a kapu­zatok is. Esztendeje még ha­talmas tárók, mindenütt földmunkálatok, ma meg már kialakult rend. Száll a szikra. A csiszolókorong sír a vasfelületen. Végiglátni a 120 méteres állomáson Még gyengefényű villanykör­ték sávja húzza meg a hatá­rokat. de így is impozáns. Gombnyomásra, láthatatlan kezek irányítják a csillé­ket. Mellettünk úgy su­hannak el, terhüket cipelve, mintha az elvarázsolt kas­télyban járnánk Minden szervezetten, pontos ütem szerint történik. Párás a le­vegő. Beletörik a vaku fé­nye, s a villanás mintha fe­hér péppé olvasztaná a köd­szerű áramlást. Furcsa érzés. Ott állunk, ahol nemsokára a forgalom is- zajlik majd. A peronon egyelőre még csak a szege- cselők munkája veri fel a csendet. De már van vala­mi kész jellege az építkezés­nek. s ez új erőt, lelkese­dést önt az építőkbe is. maMHgraauu'acB.'gwsMi.! I 36 méter mélyen az Asloria-állomáson ^ ^ - ?*;/ ; • > ' • . * •• •: ' '* * •■*

Next

/
Oldalképek
Tartalom