Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

„ Budapest-típusú”

A kezdeti tervek szerint az Astoriánál — ami egyébként a belváros egyik ütőére — nem akartak állomást létesíteni. A reális elgondolások módosították az eredeti elképzeléseket. S ez komoly gondot okozott. — Ugyanis elkészült már a két szabványméretű vonalalagút, amely — az állomásokhoz közeledve — rendes körülmények között kiszélesedik. Itt azonban változatlan szélességgel futott tovább pá- 1 vaján.

Elbontani a már kész objektumokat és újakat építeni helyettük, amelyek a középső elosztó csarnokhoz kapcsolódnak. óriási költséget jelentett volna. így született meg a nagy ötlet, az új ta- ’á'fnány az ötalagutas álloésrendszer. A két vonalalagút és az elosztócsarnok

Megérkezett a nyersanyag. Megnyűzva, kettévágva, várakozik a sertésszállítmány, hogy a bonyolult folyamatok végén kolbászként hagyja el a gyárat.

Kolbászerdő: az embernek rögtön kedve kerekedik beleharapni a „fákba”.

közé épült még két peron- alagüt, A kapuzatokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Oly ötletes és gazdaságos megoldás ez, hogy a továbbiakban még három ilyen — talán bátran nevezhetjük: L» „Budapest-típusú” állomás épül.

Megfigyelték a külföldi metróknál, hogy a beáramló utazóközönség csak néhány átjárót, elsősorban a középsőket veszi igényibe. Az elsőket és a hátsókat nem. Ha kijutnak a peronra, ott aztán ki-ki kedvére való kocsiba szállhat. Ezt a megfigyelést az új típusú állomásoknál már fölhasználják és jelentős anyagi megtakarítást jelent, hogy feleany- nyi átjáró kaput építenek, mint az eredeti tervben szerepelt,

Három mozgólépcső

A lejtakna, a mozgólépcső alagútja már kész. Impozáns látvány a hatalmas, 30 fokban dűlő tübbing- alagút. A - mélyépítési munkálatokat befejezték. Az alagút a három mozgólépcső beépítésére vár. Kettő mindig a forgalom főirányának megfelelően halad majd. Bármilyen nagy legyen is az utas- forgalom, ha mindkét peronra egyszerre is fut majd be szerelvény, a mozgólépcsők könnyen, minden fennakadás nélkül szállítják az utasokat.

Rövidesen megkezdődnek a szigetelési munkálatok. A talajvíz beszivárgását kell megszüntetni. A betonfalakat vaslemezekkel burkolMl A TITKA...!

Látogatás a gyulai kolbászgyárban

ják, Ha elkészül a teljes

szigetelés, átadják a terepet a gépészeknek és a belső építészeknek.

Szovjet fúrópajzs

A Bazilikától új technikával készül már az alagút a Déli-pályaudvar felé, keresztül a Duna alatt. Megérkeztek a szovjet gyártmányú mechanikus fúrópajzsok. A fizikai munkát szinte teljesen megszünteti ez a nagyszerű gépi berendezés, s segítségével meggyorsul az előrehaladás.

Végigmegyünk a peronon. Nem kis büszkeséggel, hiszen amióta, a sok huzavona után ismét teljes tempóban megindult az építkezés, a munkálatok egyik legnagyszerűbb eredménye ez. Igaz, még hiányzik a burkolat. a díszítés, de a lényeg, az alap már készen áll. Mintha hallanánk, hogy suhan be majd 1969-ben méltóság- teljesen az első szerelvény a sok száz utassal. A Blaha Lujza tértől mindössze 8—10 perc lesz a Déli-pályaudvar, 14—16 perc alatt végigszáguld a szerelvény az egész útvonalon.

A felszínen még teherautók sorakoznak. A földtároló bunkerekből kaparószalag juttatja hátukra a kitermelt földet. A külső szemlélő csak nyugodt, tempós munkát lát. Az eredmények nem látványosak. A pártkongresszus tiszteletére felajánlották az építők, hogy határidő előtt, az év végéig befejezik a vonalalagút építését az Astoria és a Blaha Lujza tér között is. — si Gyulán vagyunk. A Magyar Alföld e városa festői tájai, évszázados kulturális hagyományai mellett füstölt kolbászáról a leghíresebb. A „gyulai” a világkiállításon, nemzetközi vásárokon mindig előkelő helyet foglalt el. Keresik, szeretik világszerte. Mi a titka páratlan, s utánozhatatlan zamatának? Beszélgettünk a gyár hentesmestereivel, vezetőivel, hogy nyomára jussunk ízek és illatok titkának:

— Nincsenek boszorkány- recepjeink — mondják; — Nincs hét lakat alatt őrzött titok. Mégis, mi a gyulai kolbász különleges ízének nyitja?! — Itt a főtechnológus egy pillanatra elhallgat, homlokát ráncolja, aztán tréfásan mondja, hogy inkább megcsinálja, minthogy meséljen róla, de aztán mégiscsak folytatja:

— Gyulán évszázados múltra tekint vissza a kolbászkészítés. Nagyon sok hentesmester lakott itt, s lassaa- lassan kialakult egy sajátos iz, egy különleges készítési mód. Ez az alap. Persze a nagyüzemi gyártásban sokminden változott. A lényeg azonban, az eredeti házi iz. megmaradt Talán ezért a

nagy siker. Bármilyen nagy

mennyiségben is gyártjuk, elvünk az, hogy minden szál egyformán jó minőségű legyen;

— Röviden megismerhetnénk a gyártás menetét?

— A vágóhídról már kettévágva érkezik hozzánk a sertés, de nem mindegy ám, hogy milyen! A legfinomabb kolbász az öregebb, mangalicából készül. Nálunk 48 órát „pihen” a hús. plusz két —három fokon. Majd 24 órát a hűtőkamrákban fagyasztjuk, nem túl alacsony hőfokon. És csak ezután kezdődik a csontozás, darabolás.

— Hogyan töltik és mibe?

— Két nagyteljesítményű félautomata töltőgép óránként 80 mázsát tölt a tökéletes tisztaságú sertésbélbe: persze előbb a fűszert keverjük el a hússal. Tulajdonképpen egyszerű az egész. íme a recept: 50—60 kg borsot, 250 kg speciális csemegepaprikát, köménymagot. sót, fokhagymát, cukrot, meg még néhány apróságot, keverd el pár mázsa apróra darált hússal és máris kész a gyulai. Hát nem könnyű?

— Mennyi ideig füstölődik?

— Három nap és három éjjel, nyaranta. Télen lehet valamivel rövidebb !deig is. Lényeges, hogy milyen fával füstöljük. Legjobb a száraz, öreg bükk; Ezután következik az érés időszaka. A mesterek lesik a szálakat. Levegőt adnak, és vesznek el. —

ha szükséges. Egyszóval olyan dolog ez, amihez figyelem es — szív kell.

— Milyen a jó gyulai?

— Rossz gyulai nincs. Tehát a kérdés helytelen.

— Milyen a gyulai?

— Tömör, rugalmas, vöröses-barna színű, egy-egy szál hossza 18—26 cm. Vágásfelülete vörös, kis szalonnadarabkákkal tarkítva. Illata jellegzetes. íze egyéni; Télen 90, nyáron 60 napig áll el — a

gyártástól számítva; Szóval utánozhatatlan. Próbálkoztak a világon már sok helyen a hamisításával, de sehol sem sikerült. Mi pedig nagyon vigyázunk, hogy csak kifogástalan áru kerüljön forgalomba. Gondos minőségi ellenőrzésen esik át minden tétel. ízre, külsőre, s bakteoro- lógiailag vizsgálják.

Utazik a gyulai; A magyar élelmiszeripar egyik diplomatája; Húszonnyolc ország asztalain ízletes csemege, Csehszlovákiától az NDK-ig és a NSZK-ig, Franciaország, Svájc, Anglia, a skandináv országok, Lengyelország, mind-mind vevői a gyulai gyár termékeinek;

Tehát mi a titka a gyulai kolbásznak?!

Ami a tokaji bornak, ami a szegedi szaláminak, ami a kecskeméti fütyülős barack- pálinkának!

Regős István

$ú.yy.ícJk. a.1 odji^é&SÍ

Nyáron a fagylalt vezető helyen áll a csemegék között. Amikor fogyasztjuk a kellemes, édes jeget”. — nem is g ■>ndolunk arra, hogy a fagylalt eredete az ókorba nyúlik vissza. Hiv pokratész például felismerte, hogy a jéggel kevert ízeknek gyógyító hatásuk van. Né rí nem annyira egészség- ügyi célból., inkább pazarlást hajlamának engedve hozatott stafétáival természetes jeget a sok száz mérföldre fekvő Alpesekből. De mégsem ők terjesztették el az egykori csemegét. A hinduk és a perzsák a kínaiaktól megtanulták a hóval vagy jéggel kevert gyümölcsszörpök készítését, így Ázsiából vándorolt át Görögországba a

fagylaltkészítés tudománya.

A mohácsi vész idején fedezték fel az olaszországi Ca- tánia városában a jég előállításának módszerét. — vegyi úton. innen eredt a hűtési eljárás is. Amikor Medici Katalin 1533-ban II. Henrik francia ki- áiy felesége lett, elkísérte udvari -ukrászn Cultelli is aki a fagylalt- készítés raigy mestere voll.

A főurak. arisztokraták annyira megkedvelték az úi nyalánkságot, hogy magas fizetéssé' csábították udvaraikba a fagylalt- készítésben jártas olasz és francia cukrászokat, akik féltékenyen vigyáztak a fagylaltkészítés receptjére. II. Kí~oly angol király ’.670-ben halálbüntetés terhe mellett

tiltotta meg cukrászának, hogy fagy- alt-ieceptjeo idegeneknek elárulja.

De a

__fagylalt

A

merikában lett •gazán közkedvelt. Itt állították elő else ízben nagyüzemi mennyiségben, és még ma is olyan népszerű és olyan nagy mennyiségben fogyasztják. hogy oggai foglalja el a második helyet, a szovjetunió után.

S^e VjCtunióban egyébként még a 'eghidegebb télen is az egyik legkedvesebb csemege a fagylalt. A Szovjetunióban az évi fagji lalt. fejadag 3? az USÁ-ban 21. Angliában 9. a skandináv államoklgan i,

Nyugat-Német.- országban 2. Olaszországban. a fagylalt hazájában 1.8 es Ausztriában 1 liter.

...o

M

agyar talá'mám

o

A Fehér áltól a Bazilikáig

Harmincfokos kánikula fent. Ingujjban is melegem van. Lent pufaj kában is fázom. 36 méter mélyen járunk. A fölöttünk dübörgő forgalom süketen hal el a vastag földrétegben. Budapest, As- toria-állomás. Ismerik országszerte. Itt épült a főváros első gyalogos aluljárója, ami már összeköttetésben áll a földalatti vasúttal. Ott lesz a lejárat, ahol most az élelmiszer- és cigaretta- automatasor áll.

Nagy léptekkel, szorgalma® munkával haladnák élőre az építők. Már kész az alagút nagy része, ahol majd 80—90 kilométeres óránkénti sebességgel száguldhatnak a szerelvények, a Fehér úttól a Népstadiont, Baross, a Blaha Lujza teret, és az Astoriát érintve, a Bazilikáig. Már közeledik a nap, amikor találkoznak az építők — az Astoriától a Blaha Lujza tér fejé haladva.

Egy éve jártam a föld alatt utoljára. A suhanó kas másodpercek alatt száll alá velünk a 12 emelet mélységbe. Már kinyitották a zsilipkamrákat. A keszonos munkahely az állomás térségéből eltávolodott a Rókus-kórház alá.

AU az oszlopcsarnok

— Itt az állomás — mutat körbe Gaál Imre, a Földalatti Vasút mérnöke és műszaki ellenőre.

Az oszlopfők szép sorjában nyújtóznak egymás mögött. Mintha a vállukon nyugodna az egész roppant alagút. Kibontakoztak a kapuzatok is. Esztendeje még hatalmas tárók, mindenütt földmunkálatok, ma meg már kialakult rend. Száll a szikra. A csiszolókorong sír a vasfelületen. Végiglátni a 120 méteres állomáson Még gyengefényű villanykörték sávja húzza meg a határokat. de így is impozáns. Gombnyomásra, láthatatlan kezek irányítják a csilléket. Mellettünk úgy suhannak el, terhüket cipelve, mintha az elvarázsolt kastélyban járnánk Minden szervezetten, pontos ütem szerint történik. Párás a levegő. Beletörik a vaku fénye, s a villanás mintha fehér péppé olvasztaná a ködszerű áramlást.

Furcsa érzés. Ott állunk, ahol nemsokára a forgalom is- zajlik majd. A peronon egyelőre még csak a szege- cselők munkája veri fel a csendet. De már van valami kész jellege az építkezésnek. s ez új erőt, lelkesedést önt az építőkbe is.

maMHgraauu'acB.'gwsMi.!

I

36 méter mélyen az Asloria-állomáson

^ ^ - ?*;/ ; • > ' • . * •• •: ' '* * •■*