Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-03 / 182. szám
196«. AUGUSZTUS 3. napló 3 ital lók, gépszínek, víztornyok r Építkeznek a tsz-ek Ötven köbméteres üzemanyagtartályok Iáit eleitetők, víztározók — Halászcsárda Mohácson A termelőszövetkezeti épít- ízések közül az idén is az tállók, elsősorban a külön- iző szarvasmarha-istállók serepeinek a legnagyobb öltséggel. A Baranya megyei eruházási Iroda adatai szent huszonegy 108 férőhelyes :hénistállót építenek a mesében, s további hat 50 félhelyes tehénistállót egészítek ki száz férőhelyessé, gyüttesen tehát 27 istálló oítésén dolgoznak, melyből -et adtak át az idén. A 108 :rőhelyes istállók magtár- adlással épülnek. [áromezer literes ej ház A tehénistálló építkezésekéi Nagydobsza, Patapoklosi 3 Majs nevét emlegetik leg- íkább. Borjádon viszont 114 irőhelyes növendékmarha- .tálló épül. Ebben az évben t 126 férőhelyes borjúneveit adnak át Fécsváradon, üspöklakon és másutt. Há- am ellető istállót építenek rendén, Nagydobszán, illet- e Füspöklakon, egyenként 22 írőhellyel, illetve 600 ezer arintos költséggel. Ugyancsak üspöklakon háromezer Intess tej házat létesítenek. Az tezer holdas tsz az idén több lint három és fél milliót költ j építményekre. Csupán a hosszúhetényi tsz pit lóistállót a megyében, 5 férőhellyel. Annál többet öltenek a tsz-ek a sertések- s. Tizenhét sertésfiaztató pül, egyenként 30 férőhelyre!, illetve 600 ezer forintos eruházással. Különösen a íohácsi járás részesedik be- 51ük nagy számban. A sertés- izlaldákból viszont — 15x300 érőhely létesül, s ebből az v végéig ll-et adnak át —, siklósi járás kap a legtöb- et. Az idén építendő és át- dandó juhhodályok száma at, melyen Pécsvárad. Aba- get, Hidas és Sásd osztoz- odik. Kölkeden két, Bárban gy hideglevegős, ventilláto- os szénaszárító létesül; Palo- abozsok két ötvagonos kuko- icagóréval is feliratkozott a eruházások listájára, ,Vizes ‘ program A termelőszövetkezetek ré- ;i vágya, hogy drága erő- és lunkagépeiket megóvhassák, zért — lehetőségeikhez mér- en — minden évben több- :evesebb gépszínt építenek, íz idén 35-tel gyarapodik a asvázas, hullámpalás gépszí- tek listája, s eljutunk oda, logy az értékesebb gépek nár tető alatt telelnek. — Jgyancsak a gépesítést segíti : megépítendő 5 üzemanyag- 3 roló is, melyből a mohácsi Jj Barázda Tsz 50 köbméte- es, földbeépített fémtartálya esz a legnagyobb. A többiek :5 és 10 köbméteresek. Az idei beruházások alkal- nával is jelentős „vizes” prog- am bonyolódik le. Kilenc, tűz- édelmet szolgáló 50 ezer köb- néteres víztározó épül Májon, Somberekén, Hosszúhe- ényben és másutt; 80—300 zer köbméteres víztározó lé- esül Majson, Hímesházán, Igyházaskozáron, Somogyhár- ágyon és Falotabozsokon (az itóbbi lesz a legnagyobb), ha- astavat építenek Turonyban, légy-ötholdas halívatók-telel- etők létesülnek Dunaszek- :sőn, Babarcon, Tormáson és Jomogyapátin. A mohácsi íalászati szövetkezet halász- :sárdát épít a Duna-parton, i városban, egymillió forintos töltséggel. Ebből 200 ezer fo- * — Gyermekcsipőficam ren- lés a pécsi városi rendelő- ézetben augusztus 6-tól ;ptember 5-ig szünetel. rintot kívánnak az idén beépíteni. Tizenhárom 50 köbméteres hidrohengert állít fel a hí- mesházi, lánycsóki, püspöklaki stb. tsz a majorközpontokban. Tíz köbméteres víztornyot épít a szabadszentkirályi, drávafoki, nagydobszai és somogyhárságyi tsz a kisebb majorjaiban. Egy seregnyi tsz vízvezetéket épít, kutat ás illetve fúr a majorok vízellátásának megjavítására. A nagydobszaiak például 350 ezer forintot költenek vízvezetékekre; Bükkösdön és másutt ásott kút, a megye más ponjain pedig 12 fúrt kút létesül. Magyarhertelend két ilyen kutat is kap. A felsoroltakon kívül még sok az „apróbb” építkezés és beruházás. Tizennégy majorban folytatják, terjesztik ki a villamosítást, villanypásztort létesítenek Baksán 100 ezer, Gerdén pedig 164 ezer forint költséggel. Szőlőfeldolgozó épül Siklóson 900 ezer, Szigetváron 700 ezer forintos beruházással. Sok-e a beruházás? Az istállók, fiaztatók, víztornyok, gépszínek és egyebek felsorolása után úgy tűnik, mintha a baranyai termelőszövetkezetek igen sokat költenének ebben az évben új építményekre. A valóságban nem ez a helyzet. Az építmények az idei beruházási ösz- szegekből 66 millió 899 ezer forinttal részesednek. A tsz- ek mindemellett 67 millió forintot költenek gépvásárlásokra, 16,3 milliót ültetvényekre és 14,7 milliót tenyészállatvásárlásra, A termelőszövetkezetek tehát több mint 163 millió forintot fordítanak az állóeszközök felújítására ebben az évben. 1966. január elsején a Baranya megyei termelőszövetkezetek állóeszköz-állományának értéke (az 1966 júniusában befejeződött átértékelés szerint) egymilliárd 632,1 millió forint volt. Ehhez viszonyítva a 163 millió forintos idei összberuházás nagy ösz- szegnek számít, úgy tűnik, mintha az idei beruházások értéke elérné az állóeszközállomány értékének tíz százalékát. Ez a kép azonban így hamis, hiszen nemcsak beruházások történnek ebben az évben, hanem kopik, használódik a meglévő állóeszközállomány is. Dr. Major Ferenc, a Megyei Tanács mező- gazdasági osztályának főkönyvelője 73,9 millió forintot számít az állóeszközök ez évi amortizációjára. Mindent egybevetve: a termelőszövetkezetek állóeszközei csak mintegy hat százalékkal gyarapodnak ebben az évben. Ez a mennyiség megfelel a sok évi átlagnak és semmiképpen sem magas. Jellemző egyébként, hogy a baranyai tsz-ek az egy szántóegységre jutó állóeszköz-értékben valamivel évek óta elmaradnak az országos átlagtól, Furcsa rendelet Az idei termelőszövetkezeti beruházások egyébként nem valósulnak meg egyenletesen. Merőben eltérő képet kapunk, ha a megye különböző járásait, illetve területeit hasonlítjuk össze. Amíg a mohácsi és pécsi járásban beruházták az évi összeg jóval több mint ötven százalékát, addig a szigetvári járásban csak 21,5, a sásdiban pedig nem egészen 40 százalékánál tartanak. Az okok egy furcsa rendelkezésre vezethetők vissza. E rendelet szerint hasznos, ha a tsz önálló vállalkozások építik fel az új istállókat, fiaztatók-t, kukoricagórékat, viszont a tsz önálló vállalkozásoknak nincs joguk arra, hogy az építkezéshez szükséges anyagot beszerezzék. Ezt csak a tsz önálló vállalkozásban szereplő termelő- szövetkezetek tehetik meg, egyenként. Azoknak keli felderíteni, hogy hol és mikor kapható mész. kavics, tégla, cement és más hiánycikk. Azoknak a feladatuk, hogy a hiányzó anyagot a tsz önálló vállalkozásához eljuttathassák. Nem kell sok képzelőerő annak megértéséhez, hogy ez a szerfelett furcsa rendelkezés „kisipari” módszert társit a tsz-közd vállalkozásokkal, s azokon a helyeken, ahol az anyagellátás különösen rossz, gúzsbakötheti az egész munkát. Az FM az ÉM egyetértésével állítólag módosítani fogja az említett rendeletet. Már több hazai lap siettette, sürgette ezt a módosítást, az ígéretek is elhangzottak, csak éppen a korrekció késik. Vajon meddig kell még várni? M. U KERÄMI AKI ÁLLÍTAS Bod Eva keramikus műveiből kiállítást nyitottak tegnap, kedden délután Pécsett a Janus Pannonius Múzeum Rákóczi dt 13. szám alatti termében. A próbajáték sikerült Pécsi fagottos az Operaház zenekarában Ifj. Jandó Jenő a prágai rádió zenei versenyének döntőjébe került Két pécsi muzsikust ért az elmúlt napokban örömhír: Keszler Györgyöt, a Pécsi Filharmonikus Zenekar fagottosát, az Állami Operaház Zenekara szerződtette tagjai sorába, míg ifj. Jandó Jenő, a Zeneművészeti Szakiskola növendéke bejutott a prágai rádió nemeztközi ifjúsági zenei versenyének döntőjébe. 1. Az Állami Operaház zenekara az évad végén próbajátékot hirdetett I. fagottos státusra. A meghallgatásra jelentkezett Keszler György, aki egy évtizeden át volt fagottosa a pécsi zenekaroknak, tevékenyen részt vett a Pécs Fúvósötös művészi munkájában és tehetségére felfigyeltek a múlt évi budapesti nemzetközi zenei versenyen is. — Előző este — mondotta — még Siklóson a Fillangó- kisasszony előadásán játszottam. másnap hajnalban pedig már utaztam Pestre. Az Operaházban Ferencsik János, valamint az opera karmesterei, a fafúvós szólamok vezetői hallgatták meg a tíz jelentkezőt. — Mi volt a meghallgatás zenei anyaga? — Egy szabadon választott mű, én Mozart Fagottversenyének két tételét játszottam, valamint az Operaház repertoárjának legnehezebb fagottállásait. Nekem Ravel Boleró- ját, továbbá a Sevillai borbély és a Cosi fan tutte részleteit kellett első látásra lejátszanom. A próbajáték jól sikerült. A zsűri csak hosszú tárgyalás után tudott Keszler György és egy budapesti főiskolás között dönteni, minek eredményeképp végül is a pécsi muzsikust szerződtették le szeptember 1-től kezdődő hatállyal az Operaház zenekarába. — Nehéz szívvel hagyom itt Pécs városát, kollégáimat, zenekari barátaimat. Az itt eltöltött tíz évre mindig szeretettel fogok visszagondolni, hiszen ezeknek az éveknek köszönhetem fejlődésemet. És természetesen köszönettel tartozom a pécsi zenei élet vezetőinek, karmestereinek segítségükért, kollégáimnak biztatásukért, Dulánszky Raj- mund tanár úrnak fáradozásáért. A Pécsi Fúvósötössel hét évig dolgoztam együtt. Tudom, ők pillanatnyilag nehéz helyzetben vannak, de biztosra veszem, hogy az ő problémájuk is megoldódik. >— Végleg búcsút vesz Pécstől? — Nem. Ha a zenekari munkától meg is kell válnom, a Zeneművészeti Szakiskolába visszajárok, mert ott továbbra is tanítani fogok. Amilyen öröm Keszler György számára, hogy az ország legkiválóbb zenekarának lett a tagja, olyan elismerés ez Pécs zenei életének is, mely ilyen tehetséges, fiatal muzsikusokat ad az országnak. 2. A prágai rádió nemzetközi ifjúsági zenei versenyt hirdetett. Hazánkból a zeneművészeti szakiskolák növendékei indultak három csoportban: zongora, hegedű és kamarazene. A pécsi szakiskola a zongoristák közül ifj. Jandó Jenőt, a hegedűsök közül Ligeti Andrást küldte ki, míg a kamarzenészeket Rozgonyi Klára és ifj. Jandó Jenő képviselte. — Nagyon boldog voltam — mondotta ifj. Jandó Jenő —, hogy én is részt vehettem a válogatóversenyen, mely a budapesti rádió XIII. stúdiójában zajlott le. Itt játszottuk hangszalagra versenymű- sorunkat. — Milyen műsorral indultak a pécsi versenyzők? — A prágai rádió 30 perces műsort írt elő: 15 perces szabadon választottat és 15 perces kötelezőt. Én Haydn F-dúr szonátáját játszottam és Janácek zongoraciklusából négy darabot. Kamarazenében Rozgonyi Klárával Dvorzsák G-dúr szonátáját adtuk elő, míg Ligeti András Farkas Ferenc I. szonatinájával szerepelt. A több órás munkával elkészült magnószalagot lehallgatta a zsűri, mely hat versenyzőt javasolt továbbjutásra, köztük a zongoristák csoportjában első helyen ifj. Jandó Jenőt. Újabb lehallgatás után e hat versenyző közüli választották ki azt a hármat,1 akinek versenyműsora kijut Prágába. Közéjük került ifj. Jandó Jenő is, aki 7 éves korában kezdett el zongorázni Weininger Margit tanárnőnél. Tizenegy éves volt, amikor felvették a szakiskola zongora tanszakára. Uj tanárnője Szesztayné Polgár Marianne lett, aki nagy szeretettel készítette elő tehetséges növendékét első nemzetközi versenyére. — nt — Két levél Az első levél a fővárosból érkezett, az Irodagép- technikai Vállalat központjától. „Értesítjük a T. Címet, hogy .. . országos hálózatunk kiépítésének keretében Pécsett is létre kívánjuk hozni kirendeltségünket. Népgazdaságunknak s ezen belül a Tisztelt Címnek fontos érdeke az importból származó irodagépek megfelelő állagmegóvó sa. Ennek megvalósítására szándékozunk új kirendeltségünkkel ügyfeleink rendelkezésére állni a javítások és karbantartások ellátásával ...” A második levél Pécsett kelt. Feladó a Vegyesipari Vállalat. „Tudomásunkra jutott, hogy az Irodagéptechnikai Vállalat a napokban körlevéllel kereste fel az ösz- szes helyi és megyei vállalatot... A nevezett vállalatnak ez a körlevele — értesüléseink szerint — igen sok helyen azt a félreértést eredményezte, hogy vállalatunk a finommechanikai javító tevékenységet megszünteti. Szükségesnek tartjuk tájékoztatásukra közölni, hogy ezt a tevékenységünket megszüntetni nem fogjuk, sőt az a törekvésünk, hogy új és képzett szakemberek beállításával, valamint korszerű gépek és műszerek beszerzésével tovább fejlesszük. Az Önökkel fennálló több éves üzleti kapcsolatunk jogosít fel bennünket arra a kérésre, hogy a jövőben is bármilyen finommechanikai munkát igénylő megrendelésükkel vállalatunkat bízzák meg...” Miért idéztünk ily hosz- szan e levelekből? Az új j gazdasági mechanizmus ! irányelveit előkészítő viták során a hozzászólók többsége hiányolta, hogy válr lalataink között nincs nemes verseny, jó értelemben vett konkurrencia. A vásárló, megrendelő kiszolgáltatott. A gyorsabb, jobb munkára serkentő konkur- rensek megteremtése a hivatalos dokumentumokban is helyt kapott, s bár gazdasági életünk reformja hivatalosan csak 1968-ban lép életbe, e két levél azt bizonyítja, hogy hatása máris érezhető. Fontossági sorrendben természetesen nem az írógépjavítás az első, e két levél nem is azért érdemel szót, mert rövidebb lesz az irodai gépek javítási ideje, s talán a munka minősége is javulni fog, hanem azért, mert az első lé péseket jelzik azon az úton. mely a fogyasztók nagyobt megbecsüléséhez kell hog vezessen. ( A TETTYÉN
