Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-13 / 191. szám
19M. AUGUSZTUS tt. napló Az egyetemi építkezések a városi v. b. előtt Elkészült a klinika Ünnepélyes átadás augusztus 19-én délután fél négy órakor a főbejárati csarnokban mi Tegnap délelőtt a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága meghallgatta a III. kerületi tanácsnak az egye- témi városrész kialakításáról szóló tájékoztató jelentését. A végrehajtó bizottság határozatok hozatala és érdemi vita nélkül tudomásul vette a jelentést. A jelentésből kiderült: a volt Dózsa-laktanya tizenegy- hektáros, szépen fásított területe kisebb kiegészítésekkel elegendő arra, hogy az Orvos- tudományi Egyetem a távlati fejlesztési terveknek megfelelően egy helyre kerüljön. Az új egyetemi városrészt három ütemben valósítják meg. Ebből az első ütem, vagyis az öt önálló tanszéket magában foglaló 40o ágyas klinikai tömb építése elkészült. Még tavaly elkészült — és ez szintén az első ütemhez tartozik — a központi konyha és a kazánház is, mely a későbbi létesítményekkel kialakuló teljes egyetemi városrész kiszolgálására alkalmas. A második ütem: a Dózsa- laktanya főépületének átalakításával az elméleti intézetek beköltöztetése. A harmadik: később kisajátítandó telekrészen egy további 450 ágyas klinikai tömb felépítése. Mi lesz a most elkészült 400 ágyas klinikai tömbben? Először is helyet kap benne egy 120 ágyas sebészeti, majd egy ugyancsak 120 ágyas belgyógyászati klinika. De megnyílik itt egy hatvanágyas orthopädiai klinika is. Ugyancsak hatvan beteg számára lesz fekvőhely a szemészeti klinikán. Megnyílik majd egy negyvenágyas izotóp the- rápiás osztály, ahol sugárártalmakat is gyógyítanak. Ez az osztály a röntgenklinika Irányítása alatt működik majd. Az új klinikai épülettömb kisegítő részlegei: baleseti műtőrészleg, központi laboratórium, betegfelvevő, hydro- therápiás és fizikotherápiás utókezelői A kisegítő részlegek sora azonban még ezzel sem ért véget, hiszen lesz itt egy __ az illetékes klinikákt ól függetlenül működtethető •— ambulancia is, ahol bél- gyógyászati, sebészeti, szemészeti, orthopädiai és röntgenrendelést tartanak. Az új előadóterem befogadóképessége kétszázötven fő. Természetesen korszerű beteglátogató, adminisztrációs helyiségek, gyógyszertár, öltözők is lesznek. Ennek a klinikai tömbnek az építése július 30-án befejeződött, s az előforduló kisebb hibákat is augusztus 5- ig kijavították. Augusztus 19- én, pénteken délután fél négy órakor ünnepélyesen megnyitják az új tömböt Legkésőbb szeptember elején az egyetem már működtetni kívánja ezt a kiválóan megépített, elsőrendűen felszerelt gyógyítóoktató intézményt. Az egyetemi városrész kialakításának második ütemében a volt Dózsa-laktanya főépülete lapos tetejű, sima homlokzatú, modem épületté válik majd. Bár a munka inkább a bontás állapotában van, az épület északi oldalán már megkezdték egy több mint ezer személyt befogadó egyetemi aula, valamint négy tanterem építését. Ezeknek mintegy lezárásaként, ugyancsak az északi oldalon egy laboratórium-szárny épül. A munka mostani állása szerint az építkezés második ütemét 1968. végére teljesen befejezik. Azonban azt szeretnék, ha a jövő évi hatszáz éves jubileumra a főépület és az aula már elkészülne és annak ünnepségeit ott lehetne megtartani. A végrehajtó bizottság előtt beszámoltak a költségekről is. Eszerint az első ütem megvalósítása 204 millió forintba került, míg a volt Dózsa-épü- let és melléképületeinek átalakítása 140 millió forintot igényel, Százhúszezer kacsa a baranyai tavakon Kilónként 6 forintos nyereség Nyolc hét alatt piacra kerül Jövőre hétszázezret hizlalnak Bár a hazai közízlés a sertéshúst részesíti előnyben, a gasztronómusok egybehangzó véleménye szerint valameny- nyi háziállatunk közül a leg- ízletesebb húsa a kacsának van. Mégsem a fogyasztói ízlés játszott döntő szerepet abban, hogy megyénkben többszöri sikertelen próbálkozás után a kacsatenyésztés és -hizlalás egészen a legutóbbi időkig nem tudott nagyüzemi méreteket ölteni. Tóhiányra sem hivatkozhatunk, hisz ma mar 1800 hold olyan víztükörrel rendelkeznek a baranyai A nagyvárosok átka Tűrhetetlen zaj, gázfelhők az utcákon — Este 10-től reggel 6-ig tilos a kürtjelzés Szigorúbb ellenőrzést, hatékonyabb intézkedéseket A közlekedési balesetek mellett a városi közlekedésnek további, nem kevés gondot okozó, egészségkárosító ártalmai is vannak: az autók zaja és égéstermékei. A közegészségügyi szakemberek véleménye: bár a budapesti forgalom (s ez természetesen vonatkozik a pécsire is) nem éri el egyes világvárosok ma már szinte elviselhetetlen forgalmát, de bizonyos útvonalakon és bizonyos napszakaszokban a közlekedési zaj szint jóval a tűrhető határérték fölé emelkedik. Pécsett a legtöbb zajt az autóbuszok főleg hegyijáratok ahol fokozottabban igényA Hunyadi úton haladó, rosszul beállított Trabant Combi valósággal füstfelhőbe burkolózik. be vannak véve a motorok, egyes TEFU-gépkocsik (köztük a régi Csepelek), vállalati gépkocsik, motorkerékpárok okozzák, a legtöbb égéstermék is ezekből a járművekből távozik. A buszokban a téli fűtésre való átálláskor, a nagyobb meleg érdekében szokás kikapcsolni a hangtompító dobokat, ekkor még zajosabbak. A közlekedésrendészeti szervek zajgócokat tartanak nyilván: e szerint a 6-os útvonal végig az, ezenkívül Bajcsy-Zsilinszky, Bem, Mártírok, Ady Endre utcák stb., több keskeny utca. ahol visz- szaverődés következtében hat- ványozódik a zaj. A zaj idők a csúcsforgalmi időszakban vannak: reggel 5.30-tól 8.30-ig és délután 15 órától, szombaton 15 óráig, vasárnap reggel és este. Jelentős zajforrás a járművek kürtjelzése. A városban 22 órától 6 óráig tilos a kürtjelzés, mégis hajnalban 5 és 6 óra között sokfelé hallani. Használják indokolatlanul: „beszélgetésre”, randevúk lebonyolítására, kürtjelzéssel köszönti egymást a két ismerős gépkocsivezető találkozáskor, a taxi dudálással jelzi, ha éjszaka a körzeti orvos vagy a hívó fél háza elé érkezett. Ennél jelentőseb zajforrás a sok használatban levő külföldi légkört (régen lakott területen kívül az autóbuszokra előírták a lógkürt használatát, s most ezeket nem szerelték le). Sokan pedig egyszerűen „felhangolják” a gépkocsijukon levő szabványkürtöt. A KRESZ kimondja: a gépjárművek hangtompító-berendezésének olyan hatásúnak kell lenni, hogy a motor zaja segédmotoros és kismotor- kerékpárnál 75 fon, egyéb gépjárműnél 85 fon értékűnél nagyobb ne legyen. A gépjárművek hangjelző készüléke legalább 95 és legfeljebb 120 fon hangerejű legyen. Tíz fon különbség már nagyon is érzékelhető. Amíg viszont a zaj mérésére már rendelkeznek megfelelő mérőműszerrel (zajszintmérő) i rendőri szervek, a vállalatok addig az égéstermékekre ve natkozóan a szem a mérőműszer. Érdekességként említjük: az USA-ban egyes he lyeken kísérleteznek vele; hl a levegő benzpyrer tartalmE egy kritikus szint fölé emelkedik, az utcában elhelyezeti mérőműszer automatikusai megszólaltat egy szirénát. A járműveknek erre azonnal meg kell állniuk és csak i felgyülemlett szennyeződés el- illanása -oszlása után folytathatják útjukat. A kipufogóból távozó égéstermékek mennyisége a motoj üzemanyag adagolójának megfelelő vagy nem megfeleli beállításától függ. Sokszor előfordul az utóbbi. Ehhez az ií hozzájárul, hogy a jelenleg: gépkocsiparkban nagyszámma: találhatók régi, nem tökéletes s ma már kifogásolható konstrukciók (például régi Csepelek) — bár népgazdasági szempontból egyelőre nélkülözhetetlenek. Az ellenőrzés (közúton, garázsban). a rendcsinálás rendőri feladat. A járőrök alkalomszerűen meg is teszik ezt de egyelőre a vezetőt KRESZ ismeretére apellálnak Kioktatnak. figyelmeztetnek átiratokat küldenek a vállalatoknak. Nem ártana azonbar a sűrűbb bírságolás. Mindez kevés, hatékonyabt együttműködésre van szükség. A gépkocsivezető jelezze a hibát a garázsmestemet vagy a műhelyvezetőnek, öt azonnal intézkedjenek a hibe kijavításáról. A szükségbe; képest ellenőrizzék a járműveket, a zaj tompítok, adagolók állapotát (ez utóbbit csat felmelegített motorral lehet) Sűrűbben kell ellenőrizni < garázsmestereket, műhelyvezetőket is; megszigorítani a szervizeket, egyes, kettes szemléket. A probléma végsé megoldása természetesen a: autógyárakra vár — megfelelő konstrukciók előállítása Addig is viszont mindannyiunk ügye: csökkenteni a modern urbanizációs ártalmak hatását. f liklősvárl Zoltán piacra, mely a megye 1966 évi felvásárlási tervében nem is szerepel. Az így előállított kacsahúst a kecskeméti hűtőházba szállítják feldolgozásra, majd fele arányban belső fogyasztásra, illetve exportra kerül. A pecsenyekacsa-hizlalás első eredményei igen kedvezőek. A baromfiipar nyolchetesnél idősebb hízottkacsai nem vesz át, mert a betoko- sodott állatot iparilag feldolgozni képtelenség. Ez a körülmény rendkívül módon lerövidíti a hizlalás idejét. A tsz-ek azonban bebizonyították, hogy képesek betartani ezt a rövid időt, mely számukra is nagyon gazdaságossá teszi a termelést. A kritikus 2 kiló 30 dekás súlyt minden tsz-ben elérték, sőt Mágocson, Majson és Egyhá- zaskozárban magasan túl is szárnyalták. A rekord, mely országosan is igen jó eredmény, az egyházaskozári tsz-é, ahol 56 nap alatt 2 kiló 61 dekás átlagsúlyúra hizlalták meg a kacsákat, s kilónkénti tiszta nyereségük 11 forint volt. A kacsatáp tehái kitűnő takarmánynak bizonyult, valósággal felfújja az állatot. Sajnos, időnként akadozik a tápellátás s ez rontja az eredményeket. Ennek hang- súlyozása azért is fontos, me n 1967-ben már nem 120 ezei hanem 700 ezer pekingi ka csát fognak kihelyezni, s a Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat keverőüzemeint* erre már jó előre fel ke! készülniük. Meghonosodik a pekingi kacsa A kacsahizlalás tehát most. „jó üzlet”, kis befektetést kíván, nem kell építkezni hozzá és költséges berendezéseket vásárolni. S ha márnen, kell a piacon a kacsahús, legfeljebb abbahagyják. Éppen ezért 1967-re igen nagj felfutás várható ennél az ágazatnál. A mostani hat tsz mellett még további 11 halastóval rendelkező közös gazdaság tér rá a kacsahizlalásra s az 1800 holdnyi víztükörre mintegy háromnegyed- millió naposkacsát fognak ki - helyezni. Ennek beszerzése távoli gazdaságokból, az ország más vidékeiről már igen körülményes volna, ezért még ebbei' az évben kialakítják a bara nyal pekingikacsa-szaporíu. törzsgazdaságokat A legna gyobb törzs, 5000 pekingi to. > a boldogasszonyfai tsz-ben lesz, Mágocson 4000 tojót tartanak. a Mezőgazdasági Vállalat telepein pedig további 3000 darabot, összesen 12 ezres törzs lesz a megyében. Az innen származó kacsatojásokat a Fécsi Keltető Vállalat állomásain keltetik ki, s adják tovább az említett 17 tsz- be, hizlalásra. Egyszerre 12 ezer kacsa hízik a majsi tsz halastaván. A víztükör elkerített szakaszán úszópadokat helyeztek el, a vízi etetőket gyakran töltik, hogy a hízóba fogott kacsák egész nap ehessenek. I t i Kitűnő üzlet tsz-ek, melyen eredményesen lehet víziszárnyast tartani. Csodát művel a táp A legfőbb ellenérv a megfelelő kacsatáp hiánya volt, amely nélkül nem lehet „ex- press”-hizlalást végezni. A hagyományos takarmányon tartott, lassan hízott, kelleténél öregebb kacsa viszont annyira betokosodik, hogy hűtőházi feldolgozásra teljesen alkalmatlan s a háziasz- szonyok sem veszik meg szívesen. S hogy most mégis kacsáktól népesek a tsz-halas- tavak, az a Szarvasi Kísérleti Gazdaságból és a tatai halgazdaságból beszerzett jófajtájú pekingi kacsának és a baranyai keverőüzemekben gyártott kifogástalan kacsatápnak köszönhető. Nincs még egy olyan mezőgazdasági ágazat, melyben a befektetett pénz oly gyorsan megtérülne, mint a baromfitenyésztésben, ezen belül a kacsahizlalásban. — A szarvasmarhánál három év telik él az első bevételig, a sertésnél durván egy esztendő, a pecsenyekacsánál hét, maximum nyolc hét. Ezért fogadták a tógazdálkodást folytató tsz-ek a tavasszal olyan örömmel a Baromfiipari Vállalat ajánlatát, hogy jó minőségű naposkacsákat helyez ki gyorshizlalásra. Az új feltételek olyan kedvezőek voltak, hogy még a kacsahizlalással egyszer már kudarcot vallott babarci tsz is vállalta, s most nem bánta meg. A beinduláshoz, a kacsák elhelyezéséhez úgyszólván semmi beruházás nem szükséges. A tsz-ek zöme használaton kívüli sertésfiaztatókban helyezte el a naposkacsákat, melyeket igen kedvezményes, darabonként 6 forintos áron adott el nekik a vállalat. Vízreeresztéstől kezdve a hizlalás befejezéséig a kacsák állandóan a tavakon vannak, ólra szinte nincs is szükségük. A víztükör egy szakaszát bekerítik számukra, hogy a felhízott dekákat ie ne úsz- szák. Az etetésük is a vizen történik, úszóé1 etőkkel, így a takarmánypazarlás is kisebb, mert a vízbe hullott eleséget a halak fogyasztják el. A hatforintos naposkacsából így 54—56 nap alatt 2 kiló 30 dekás 40 forintos piaci kacsa lesz, melyen kilónként átlag 6—7 forintos tiszta nyeresége van a szövetkezetnek. 27 vagon kacsahús A kacsahizlalás Idényjellegű, hisz télen, mikor a halastavak befagynak, nincs meg a feltétele. Március elejétől augusztus végéig azonban nyolchetenként váltják a turnusokat. A mágocsi Béke Tsz 70 holdas halastaván jelenleg kétszer 6000 kacsa hízik. A majsi és egyházaskozári tsz tavain ugyancsak 12 000 kacsa hízik egyszerre. Az első turnus már mindenütt elment. Babarcon, Bárban és Boldogasszonyfán is a második csoportot hizlalják, összesen 120 ezer naposkacsát helyez ki az idén a vállalat s mintegy 27—26 vagon kacsahús kerül
