Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
1966. AUGUSZTUS 12. KlcipLo Hi A KNEB jelentése [Pécs gyöngyszeme Nagyobb tekintélye lesz a személyi igazolványnak A Minisztertanács határozata az állampolgárok ügyeinek intézéséről A Minisztertanács tegnapi ülésén megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését arról, hogyan intézik a tanácsok és más állami szervek a lakosság beadványait, hivatalos ügyeit. Hetvenezer fellebbezés A KNEB elnökének jelentése összeíoglalóan megállapítja. hogy az utóbbi években javult, gondosabb és kulturáltabb lett az államigazgatási szervek ügyintéző munkája. A javulást tükrözi, hogy a tanácsi szerveknél határozati intézkedéseket igénylő csaknem kétmillió ügy túlnyomó többsége, 96,4 százaléka már az első fokon — azaz fellebbezés nélkül — lezárult. A jelentés azonban rámutat arra is, hogy az ügyek intézésénél nem egy esetben hibák, bürokratikus megnyilvánulások tapasztalhatók. Arányaiban nem jelentős, de abszolút mennyiségben magas — évente csaknem 70 ezer — az első fokú döntésekkel szemben be nyújtott fellebbezések száma, s mint a másodfokú határozatokból kitűnt, ezek közül több, mint 25 ezer esetben a fellebbezőnek adtak igazat. A panaszokat többnyire a formális, bürokratikus, rideg ügyintézés, máskor a jogszabályok ismeretének hiánya, olykor pedig a „presztízs- féltés”, azaz a hatósági szerveknek a korábbi állásfoglaláshoz való ragaszkodása váltja ki. Előfordul viszont, hogy egyesek ügyeit személyi kapcsolataik révén kevésbé indokolt esetben is gyorson és kedvezően intézik el. Ez sérti a dolgozók igazságérzetét. Megfelelőbb tájékoztatást! A panaszokat kiváltó okok közé tartozik a megfelelő tájékoztatás hiánya. A dolgozók gyakran nem kapnak kellő felvilágosítást, hogy ügyükben mely szervhez vagy személyhez kell fordulniok, beadványukhoz milyen okmányokat kell csatolniok, milyen kötelezettségeik vannak, illetve milyen jogok illetik meg őket. Az igazgatási szervek határozatai sem mindig segítik a dolgozók tájékozódását: gyakran egyáltalán nem, máskor pontatlanul hivatkoznak a határozat alapját képező jogszabályra, az indokolás pedig oly szűkszavú, felületes, hogy az ügyfélben a mellőzöttség és a jogsértés érzetét kelti. Ez szintén növeli a panaszok számát, s „közbenjáró” keresésére ösztönzi az ügyfeleket. Még mindig tapasztalható az is, hogy egyes szervek nem tartják meg a törvényben előírt 30 napos elintézési határidőt, vagy ennek egyes ügyekben elengedhetetlenül szükséges meghosszabbításáról nem értesítik az ügyfeleket. Sok üzem, intézmény, hivatal feleslegesen kér hatósági igazolást, bizonyítványt a hozzá fordulóktól. A tanácsi szervek 1964-ben 2 millió 120 ezer, 1965-ben 2 millió 200 ezer hatósági bizonyítványt, ezeken kívül a lakóbizottságok, illetve a tanácsi összekötők évente körülbelül 6 millió igazolást adtak ki. Mindez sok bosszúságot okoz a lakosságnak. Kevesebb igazolást! A Minisztertanács a KNEB javaslata alapján több határozatot hozott. Megállapította, hogy az államigazgtási szervek felelősségteljesebben tevékenykednék, növekedett a tanácsi dolgozók politikai, szakmai és általános műveltsége. A további fejlődés érdekében a kormány utasította a szakigazgatási szervek fő- és szakfelügyeletét ellátó minisztériumok, országos hatáskörű szervek vezetőit és a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetőjét: kellő ellenőrzés és irányadó állásfoglalások útján szüntessék meg a népi ellenőrzés vizsgálata során feltárt hiányosságokat, helytelen gyakorlatot. Az igazgatási szerveknek jobban kell tájékoztatniuk az állampolgárokat jogaikról és kötelességeikről, általában biztosítani kell a jogszabályok széleskörű propagandáját. A kormány kötelezte az illetékes szerveket: vizsgálják meg, hogyan lehet csökkenteni a hatósági bizonyítványok és igazolások számát oly módon, hogy általánossabban biztosítsák a személyi igazolvány bizonyító erejét, más adatokat a dolgozó munkahelye igazoljon, illetve az ügyintéző szervek — az emberek iránti fokozott bizalom jegyében — fogadják el az érdekeltek írásban adott nyilatkozatát. Két hónapon belül A kormány úgy döntött, hogy valamennyi minisztériumban és országos hatáskörű szervnél két hónapon belül meg kell tárgyalni a vizsgálat megállapításait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével konkrét intézkedéseket kell tenni a Minisztertanács határozatának végrehajtására és rendszeresen értékelni kell, hogyan intézik az irányításuk alá tartozó szerveknél az állampolgárok ügyeit. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság feladatává tette a kormány, hogy a határozatok végrehajtását kísérje figyelemmel. Parkváros a Mecseken Jövőre elkészül a rendezési terv — A közeljövőben újra lehet építkezni Pécsett a Magaslat} út, valamint ennek az útnak a két végén észak felé húzott képzeletbeli vonal által határolt kiflialakú területen három és fél ezer ember lakik. Uj házakat itt pilanatnyilag nem építhetnek, bár igény volna rá, amit mtuat az, hogy tavaly mintegy 80 lakás készült Exportra kész DK—4—B traktorok A Vörös Csillag Traktorgyár az első félévben maradéktalanul teljesítette a belföldi és export-kötelezettségeit. Többszáz DK—4—B típusú traktort szállított a Német Demokratikus Köztársaságba, üzletet kötött Angliával és Lengyelországgal. A gyár a második félévben is jelentős exportigényeket elégít ki, s a minőség állandó javításával fokozza a jól bevált mezőgazdasági erőgép exportképességét «1, pedig 300—360 forintba kerül csupán a telek négyszögöle. Mivel egységes rendezési terv nincs, összie-vissza épültek a házak. Nagy hiba, hogy a Magastali úti város felöli részén többemeletes házakat építettek alapos meggondolás nélkül, s ezek az épületek elveszik az útról a kilátást. A rendezési terv készül és előreláthatólag a jövő évre befejezik. — Addig is azon dolgozunk, hogy ezen a területen is a lehetőségekhez mérten engedélyezzük kisebb családi házak építését — mondja Kovács József, a II. kerületi tanács építési csoportjának vezetője. Nagyjából ismerjük azokat a részeket, ahova nem kerülnek magasabb objektumok, kisebb foghíjakon pedig talán már a közeljövőben lehetőség nyílik családi házak építésére. A tanács igyekszik kommunális létesítményekkel lépést tartani a terület fejlődésével. A Magaslati út nyugati részén, valamint a Tettyén üzletet létesített. — Itt általában magánosok építkeznek, a kommunális beruházások pedig az állami építkezések után létesülnek — mondja dr. Laki Istvánné, a II. kerületi tanács elnökhelyettese —. Ez persze a lakókat nem érdekli, ők vásárolni akarnak, s igazuk van. Sokszor probléma, hogy a felépíteni kívánt kommunális objektumnak nem mindig találunk megfelelő és nem „maszek” területet. A magánterületet előbb meg kellene venni, aztán építkezni rá. A megvétel pedig sokba kerül. Ennek ellenére újabb üzletet létesítenek a Szőlő utca és a Magaslati út sorkán. a Susogó vendéglővel szemben. Van más megoldásra váró feladat is. A Székely Bertalan út északi része — az úgynevezett Petőfi háztól északra — eléggé el van hanyagolva. Rendbehozását a tanács tervbe vette. Kedvelt kirándulóhely a Tettye. Itt autóparkoló létesült, most gondoskodni kell ennek megfelelő világításáról. Felújításra, korszerűsítésre vár a Tettye vendéglő is. Pénz, pénz. pénz kell a kommunális beruházásokhoz. A tanácsnak pedig az egélz kerület részére csupán 3 millió forintja van a KÖFA- alapból. A tettyei üzlet egymaga 300 OOO forintba körűit ... Az elmúlt években a terület lakói többször panaszkodtak, a közbiztonságra. Ez az utóbbi időben sokat javult az URH-szolgálat és a kerületi őrs fokozottabban ellenőrzi ezt a városrészt. A következő években a Magaslati úttól északra fekvő terület tovább fejlődik, az általános rendezési terv szerinti építkezés pedig hozzájárul, hogy a város egyik legszebb negyedévé váljék. Senki sem tudta pontosan megmondani, ki volta névadója. A cserkútiak úgy tudják, hogy kőbányájuk lilásvörös szikláiról nyerte a nevét, a kővágószöllősiek meg úgy, hogy nem is kellett kitalálni, magától kínálkozott a név az alakulás idején. A szöllősieknek kell igazat adni. Nekik, mert idők kezdete óta az ő falujuk is kereszteletlenül viseli a „Kővágó” nevet, pedig a legjobb émlékezetük szerint a községben sem kőfaragó, sem bányász, pláne malmosra utaló kővágó mesterembert nem ismertek ükapáig, szépapáig visszamenőleg. Az eredendőséget Keresztes Péter, a tsz-elnök közelítette meg leghitelesebben, pedig öt évvel ezelőtt még csak a hírét, s nem is a legjobb hírét hallotta ennek az erdőkkel, sziklákkal övezett községnek. Vagy nem is a községnek és nem is embereknek, hanem inkább a földjeiknek, amiben kicsorbul az ekevas, véresre serked a kapát, csákányt markoló kéz és cifra fohászra a verítékező ember. — Amikor először szétnéztem a földeken, legszívesebben visszafordultam volna — emlékezett vissza érkezésére a tsz-elnök. — A Harsányból menekült ördög keresve sem találhatott volna alkalmasabb talajt ekéje alá, mint ezen a vidéken. Aztán..: Aztán kiderült, hogy egynéhány tekintetben csalókának bizonyult az első benyomása. Mert, ha itt-ott talált is a hasonlat, azért másutt, ha szolidan is, de rácáfolt a rossz véleményre. Na persze, hogy rácáfoljon, előbb gondolkodni kellett rajta, kutatni kellett utána, évekre visszanézve fontolgatni, mit kedvel, mit nem a köves föld. De az ilyesmihez nem alkalmas egymagában a messziről jött ember. Első cselekvésre összegyűjtötte hát a tanácsadó testületet, s közülük is elsősorban az őstelepes szöl- lősieket, és együtt döntöttek. — Ezt a tüzesebbet tartsuk primőr borsóföldnek. — Amazt, ha kicsit föl javítjuk, akár rekordot is teremhet benne a tavaszárpa. — Ebben mindig gyöngélkedett a gabona, próbáljuk ki benne a napraforgót. — Ez itt nagyon hitvány, a csalán is elsárgul benne, de volt rá példa, hogy a futóbabot megszívlelte ... így osztották sorra a földeket a négy év előtti határszemlén, pedig a régi Vörös Szikla Tsz,.. vezetőség évekkel előttük beosztotta már nem is egyszer, melyik mire alkalmasabb. Mégsem boldogult a szövetkezet. Amikor idejöttem, nyolcforintos munkaegységet és százezer forintos adósságot találtam a könyvelésben. Legjobban mégis az bántott, hogy fene tudja mióta rendezetlen földjáradékot is nyakamba sóztak az elődeim . i. Más előzményekről hiába is faggattam az elnököt, mert bánva bánta, hogy ennyit is elmondott. — Csak ember követ el hibákat, ember dolga hát az is, hogy kijavítsa... így tett lakatot a múltra Keresztes Péter tsz-elnök. Az új kapu meg sarkig tárva áll, csak be kell lépni rajta, hogy az ember kérdezés nélkül is meglelje a jót és meglássa a javítanivalókat. Mégis a kérdezést választottam. Hogyan érték el megyére szóló tekintélyüket, hogyan a tagság lép- ten-nyomon tapasztalható bizalmát, amelyre nem adhat teljes magyarázatot még a tavalyi 05 forinttal számolt munkaegységük sem. Aztán kiderült, hogy köny- nyebb ilyen kérdéseket feltenni, mint válaszolni rájuk. Keresztes Péter is sokáig ráncolta a homlokát, hogy rövid is legyen, híja se maradjon a válasznak, mégis megmaradt a maga kurta stílusánál. — Hogy miből? A kőbányánk egymaga 800 ezer forintos jövedelmet hozott. A primőrborsónk 126 ezret, a hússertésünk 549 ezer forintot, és mit mondjak még? A szabad termésből is nyertünk jó pár ezret.; És még meg is törölte a homlokát e „kimerítő” válasz után, hogy ezzel is jelezze: a lényeg a fontos, miért vesztegessen időt a részletekre. Olyan „csekélységekre”, hogy mennyit talpalt, amíg a bányászott kőre állandó üzletfeleket talált, és mennyit kilincselt a Vendéglátó Vállalatnál és az uránosoknál. amíg kiegyezett velük, hogy ellenszolgáltatás fejében havi 140 mázsa moslékot kialkudjon tőlük a hússertésneveléshez,, Amikor megkérdeztem, hogy sikerül-e idén is megismételni a tavaly kifizetett rekord-munkaegységet, csak annyit mondott: — Úgy néz ki, hogy meg is fölözzük. Ellenben jövőre... Megint elhagyta a részleteket, de ezúttal szerencsémre hagyta el. — Tudja mit? — nézett rám hirtelen elhatározással. — Ha nem restelli a fáradságot, nézzük meg helyben a mi jövő évi spór- kasszánkat. Jó néhány kilométernyi buszozás, gyaloglás után, valahol a Tortyogó határában állított meg a tsz-elnök. — Jó munkát, fehérnépek! — köszöntött rá harsányan a kapálgató asszonyokra — Megy vagy csak megyeget a munka?! •— kötekedett velük minden gyanúsítás nélkül. Én meg ámulva néztem a vadrózsatövekből sorjázó, távolbavesző, bakhátas utakat — Ugye, nem találja él, miféle spórkassza ez? — kérdezte az elnök. —Olyan ez, ami egyelőre nem ad, csak követel. Eddig hatezer forintot földeltünk el és a hónap végén újabb 15 ezret költünk a szemzésekre. És fejből kiszámolja, hogy már azon is 150 ezer forintot nyernének, ha jövőre csak felszednék és eladnáK a nemesített töveket. De erre a számolásra már Varga Ferencné is megtámaszkodik kis időre a kapáján, hogy kimondja ellenvéleményét. — Hogyisne, csak az hiányzana, amikor forintjával adják ma is szálát a rózsának —. „kereskedik” előre, amitől sorra súlyba kerülnek a kapák és a sok javaslatból kész vásár kerekedik. — Virágpavilont építünk az út mellé, ott árusítjuk — mondja Szabóné. — Pedagógusnapon. vizsga idején, Anna-napkor Fécsre piacozzuk — teszi hozza Mukits Ferencné — és se szeri, se száma a sok szép tervnek. — Úgy lesz, úgy asszonyok — egyezkedik velük a tsz-elnök. — Én sem gondoltam másképp... És amikor hazafelé jövet még egyszer visszanézünk a sorok közt hajladozó asszonyokra, mintha csodát látnánk. Idáig tarkálló blúzaik, piros-, sárga-, bíborszínű rózsákat kápráztatnak a szemzetlen bokrok ágaira, mintha *«iáris elővarázsolnák a jövő esztendei nyarat. A tavalyinál, ideinél is ígéretesebb nyár, terveket beváltó közelségét. Pálinkás György
