Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-09 / 187. szám
1966. AUGUSZTUS 9. napló Mi lesz 70 vagon borsóval? Külföldi építészek Pécsett Időrabló zsákhiány Vontatottan halad a zsizsiktelenítés Szerződés a tsz-ek háta mögött A borsó az igénytelenebb növények közé tartozik, termesztése nem ütközik különösebb nehézségbe. Szívesen foglalkoztak vele a baranyai tsz-ek, az idén például hat és fél ezer holdra kötöttek szerződést. Az utóbbi időben azonban annyi a baj a borsó betakarítása, tárolása é . értékesítése körül, hogy a szerződtetéssel és a termelés irányításával megbízott Országos Vetőmagtermeltető Vállalat attól tart, hogy jövőre nem hat és fél ezer hold. hanem jóval kisebb lesz a borsóterme6ztésre szánt terűiét nagysága. Kevés a gázmester A tsz-ek a betakarítás idején szembetalálták magukat a bürokratizmus különféle bosszantó ' megnyilvánulásaival. Érthetetlen számukra például, hogy miért kell a Vetőmagtermeltető Vállalat dombóvári alközpontjától megrendelni a zsákokat, miért nem fordulhatnak közvetlenül a Terményraktározási és Zsákellátó Vállalat pécsi ki- rendeltségéhez, hiszen csak az tud adni zsákokat, a Vetőmagtermeltető Vállalat is ehhez a céghez továbbítja, a tsz-ek megrendeléseit. Több tsz kifogásolja, hogy a legnagyobb dologidőben zsákhiány gátolta a betakarítást. A pa- lotabozsoki Egyetértés Termelőszövetkezet például tíz napot vesztett az aratás kellős közepén, mert a Zsákellátó Vállalat nem gondoskodott időben zsákokról. Legalább ennyien panaszkodnak a zsizsiktelenítés vonta tottságára is. Rótt Antal, a véméndi Egyesült Lenin Tsz elnöke elmondotta: már hetek óta várják, hogy 800 mázsa borsójukat asizsiktelenít- sék. A Vetőmagtermeltető Vállalat számtalanszar kijelentette, hogy igényt tart arra a borsóra, zsizsiktelenítőt viszont nem küld, noha többször megígérte. Neheztelnek a babarciak is, akik — mint mondják — a július 15-e előtti napokban táviratot kaptak a következő szöveggel: Július 15-én ott lesz a gázmester. Készüljenek fel. A babarciak az előírásoknak megfelelően, több száz méterre a legközelebbi lakott helyről. egy hatalmas búzatarló közepére hordták mind a ff vagon borsójukat, a zsizsikte- lenítéssel megbízott gázmester azonban három napot késett. Csak a szerencsének köszönhető, hogy azokban a napokban neon esett nagy eső. A zsizsiktelenítéssel meg', bízott Szederkényi Növényvédő Állomásnak csak egy gázmestere van. Tény, hogy elég veszélyes foglalkozás az övé, s nem tolonganak e beosztás után, mégis nehéz elképzelni, hogy megfelelőbb anyagi-erkölcsi ösztönzőkkel nem lehet javítani a helyzeten. Nagy károk érhetik a népgazdaságot, ha a jelenlegi állapotok maradnak fenn tovább. Ki fizeti meg a kárt? Különösen bosszantó, ha a zsákügy vagy a zsizsiktelenítés procedúrája után egyikmásik tsz-nek mégcsák nem is akarják átvenni a borsóját. Sajnos, mégis megtörténik ez, nem is egy helyen. Az Országos Vetőmagtermeltető Vállalat ugyanis — amely eredetileg arra szerződött a tsz-ekkel, hogy augusztus 15-ig minden borsót átvesz tőlük — időközben szerződést kötött a Gabona Tröszttel is. E szerződés szerint a Vetőmagtermeltető Vállalat csak a vetőmag- és étkezési borsót veszi át, a takarmányborsó átvételére már a gabonafelvásárló- és feldolgozó vállalatok lesznek hivatottak. Mindez még nem okozott volna különösebb bajt. A hiba ott kezdődött, hogy a Gabona Tröszt kikötötte: tekintettel a nyári gabonatárolási nehézségekre, csupán a takarmány- borsó kisebbik részét tudják befogadni a tsz-ektől. A többit csak 1966. december végéig vehetik át apróbb tételekben. Noha ez a kikötés ellentmond a Vetőmagtermeltető Vállalat és a tsz-ek eredeti szerződésének, illetve az ott meghatározott augusztus 15-i határidőnek, a Vetőmagtermeltető Vállalat mégis teljesítette a Gabona Tröszt kívánságát. Megállapodott a tsz-ek háta mögött, s nem is értesítette azokat a megegyezés tartalmáról. Így a tsz-ek igen kellemetlen helyzetbe kerültek. 114 vagon takarmányborsót kellene átvenni tőlük augusztus 15-ig, s ehelyett július 31-ig alig 45 vagon borsót fogadott el tőlük a Baranya megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat. Az utóbbi arra hivatkozik, hogy az előírások szerint csak 39 vagonnal kellett volna átvenni a tsz-ektől, 6 vagonnal tehát túlteljesítette az előírást, ami — tekintettel a nagy gabonatermésre és komoly tárolási nehézségekre — nem csekélység. Mindez igaz is, a tsz-ek azonban mégis becsapva érzik magukat, hiA Felsőfokú Villamosenergiaipari Technikum 1966/67. tanév ESTI és LEVELEZŐ TAGOZATÁNAK villamos és hőenergetikai szakára 1966. augusztus 15-ig lehet jelentkezni. A kitöltött felvételi lapokat ajánlott levélben az alábbi címre küldjék el: Felsőfokú Villamosenergiaipari Technikum, BUDAPEST, XIII., Üteg utca 15. szám. szén náluk is kevés a tárolóhely. s — a júliusvégi adatok szerint — nyakukon maradt mintegy hetven vagon borsó. A kárvallottak közé tartozik a babarci tsz is. amelytől 11 vagon borsó átvételét tagadták meg — egyelőre. Tekintve, hogy a babarci tsz már a féregtelenítésnél is „megégette” az ujját, nem éppen elismerő szavakkal emlékezik meg a Vetőmagtermeltető Vállalatról. A tsz vezetői felteszik a kérdést: vajon ki fizeti meg a tárolás költségeit, a tsz kárát? Drága „tranzit" volna! A Vetőmagtermeltető Vállalat megpróbálja menteni a veszni készülő fejsze nyelét. Különösen a dombóvári alközpontnál tapasztalható őszinte szándék a hibák gyors kijavítására, noha nem ők, hanem vállalatuk központja rontotta el a dolgot. Csonka Károly, a dombóvári alközpont vezetője kijelentette: ha kell, augusztus 15-ig minden leszerződött borsót elszállítanak Dombóvárra. még azon az áron is, hogy később visszaküldik a terményt Baranya valamelyik takarmánykeverő üzemébe. Még ezt a méregdrága „tranzitot” is vállalják, mert nem akarják elveszteni a tsz-ek bizalmát. Mindig tiszteletre méltó dolog, ha a hibázó fél belátja tévedését, s Javítani kíván. Mégsem volna okos dolog, ha a javítás így menne végbe, hiszen éz a „tranzit” sok pénzébe kerülne az államnak. Ami történt, visszacsinálni nem lehet, ezért célszerűbb volna a tsz-eknél hagyni a borsót, s tárolási költséget fizetni a raktározásért. Ez nemcsak egy bizonyos jövedelmi forrást jelentene a tsz-ek számára, hanem meggyőződhetnének arról is, hogy a Vetőmagtermeltető Vállalat önbírálata — őszinte. Csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy Csonka Károly szavai szerint ők is ez utóbbi megoldást választanék a legszívesebben. Magyar László Várható időjárás kedd estig: nyugat felöl felhőátvonulások, az esti öráktól kezdve, főként a Dunántúl északi részében záporeső, zivatar. Mérsékelt, változó Irányú szél. A zivatar Idején átmeneti szélerösődés. Az éjszakai lehűlés mérséklődik. A nappali felmelegedés északnyugaton gyengül, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—lí, legmagasabb nappali bő- mérséklet nyugaton 22—25, keleten 25—28 fok között. A Balaton hőmérséklete Siófoknál 11 érakor 21 fok volt. A Magyar Építőművészek Szövetsége vendégeként hazánkban tartózkodó külföldi építészek tegnap Baranyával ismerkedtek. Délelőtt a Pécsi Tervező Vállalatnál tettek látogatást, ahol a városrendezési, városfejlesztési kérdésekről, valamint a pécsi panelépítkezésről és annak technológiájáról kaptak tájékoztatót. Utána megtekintették a várost, délután Siklós—Harkányba látogatnak eL Irányt mutat Szignalizál Dönt a döntőbizottság A döntőbizottság a Megyei Tanács épületében, tehát jelentőségéhez méltó helyen működik —, de csak a hátsó bejáraton keresztül lehet megközelíteni, kikerülve az előtte terpeszkedő ping-pong asztalt. Sokan, a hasonló elnevezés miatt összetévesztik a munkaügyi döntőbizottsággal. Erről a mindkét szervhez beérkező téves telefonok sokasága tanúskodik. Pedig nagy a különbség! A döntőbizottság nem a dolgozó és a vállalat között felmerülő munkaügyi vitákban jár el, hanem a szocialista szektor bírósága, polgári jogi vitáikban illetékes. Dr. Feszti Nándor, a megyei döntőbizottság vezetője mondja: — A szállítási szerződések megkötésével, módosításával, felbontásával és megszegésével kapcsolatos kérdésekben döntünk, hozzánk tartozik a kötbér-, kártérítési, szavatossági, jótállási igények elbíráBarlangkutatók a Mecseken Már 20 méter mélységig hatoltak - Idén sikerre számítanak Myolc év óta, minden augusztus elején, ~ ~~ ' ^ ’ kéthetes tábort üt a Mecseken a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal 12 fős társadalmi barlangkutató csoportja. Vass Béla geológus vezetésével a lelkes gárda sokezer órát áldozott már szabadságából a Mecsek titkainak felderítésére. Az idén két helyen dolgoznak. A csoport egyik része Orfűn, a két évszázada ismert abaligeti cseppkőbarlang szomszédságában Dunántúl egyik legnagyobb barlangrendszerének feltárását folytatják, ahol páratlan szépségű cseppkövekkel éke sített termek rejtőznek a föld alatt. Orfűn ötödik éve küszködnek a rendkívül nehéz talajviszonyokkal. Temérdek fáradtságba került, mig a kemény sziklarétegen keresztül csaknem húsz méter mélységig lehatoltak. Nemegyszer a Mecsek vidéki bányászok segítettek a továbbjutáshoz. A kutatók úgy tervezik, az idén végre bejuthatnak a barlangba. A tábor másik része Komló közelében, Kőlyukon ütött tanyát, ahol a bányaváros vízellátását szolgáló hárommilliós beruházás megvalósításához nyújtanak társadalmi segítséget. Itt is kényes feladatra vállalkoztak. Mintegy 80—100 köbméter sziklát robbantanak fel egy épülő vasbetongát és út nyomvonalában. A kutatók szombaton láttak munkához. lása, a pénzkövetelések behajtása is, ha mindkét fél állami, szövetkezeti vagy társadalmi szerv, és.;. de lássuk inkább egy kitalált példán keresztül: „A téglagyár építőanyagot szállító gépkocsija összeütközik egy mozdonnyal. A teherautó felborul, két személy megsebesül, a téglából téglapor lesz. A gépkocsivezető arra hivatkozik, hogy a sorompó nem volt leengedve; a balesetért ő nem felelős. Az ügyet a bíróság tárgyalja és meg Is hozza az ítéletet De jelentkeznek az építők, ök szállítási szerződést kötöttek a téglagyárral, a határidő lejárt, ám a téglagyár hiányosan teljesített, körülbelül egy teherautónyi tégla hiányzik”. És a hiányos teljesítés már hozzánk tartozik. Nem kevésbé hosszadalmas, csak felsorolni is a jogforrásokat, melyeiknek segítségével a vitás ügyekben döntenek. „Bibliájuk” a szállítási szerződésekről szóló 50/1955. M. T. számú rendelet és a Központi Döntőbizottság elnökének 155/1955. K. D. B. számú utasítása az általános szerződési feltételekről, Az egyes szakmákban megállapított szállítási alapfeltételek — dr. Feszti szerint ilyenből több száz létezik — szintén nélkülözhetetlenek a döntésnél. Mintegy mellékesen a lexikon vastagságú Polgári Törvény- könyvre támaszkodnak, élj á- rási kérdéseiket ismét más rendelet szabályozza. Ezenkívül már „csupán” a jóváhagyott terveket a K. D. B. elvi döntései, no meg a Magyar Népköztársaság politikájának általános elveit kell alapul venni a döntésnél. Aki elért eredményeinkre, gazdasági fejlődésünkre kíváncsi, rossz helyen kopogtat náluk. Eléjük csak a népgazdaság szennyese kerül, az a vállalat dolgozik jól, amelyikkel ritkán találkoznak, mint kötelezettel. Ugyanakkor fontos követelmény, hogy a szocialista szektor következetesen érvényesítse szerződésből eredő jogait, hiszen a „jólelkű” engedékenység az állam zsebére megy. A számlát mindenkor benyújtó vállalatnak tehát örül a döntőbizottság. Egy-egy vita mielőbbi eldöntéséhez — a döntőbizottság munkájához — a népgazdaságnak komoly érdeke fűződik. a felbomlott gazdasági egyensúly csak akkor áll helyre, ha a vállalatok végül is teljesítik szerződésben vállalt kötelezettségeiket, a szigorúan megítélt kötbér vagy kártérítés pedig gondosabb ügyintézésre ösztönzi őket a jövőben. A döntőbizottság határozatai minimum két old$i terjedelműek, mert nemcsgjf a felelősséget kell megállapítaniuk, hanem feltárni a hibákat, Irányt mutatni jogilag és gazdaságilag, hogy az említett hibák többé ne forduljanak elő. Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Dr. Feszti Nándor ismét példával él: „A kivitelezőnek, illetve a szállítónak nem szabad olyan terméket előállítani, illetve szállítani, amelyikről előre tudja, hogy rossz. Ha egy iskola építésének a kivitelezője észrevételezi, hogy a beruházó által rendelkezésére bocsátott terv hibás, pontatlan, az iskola össze fog dőlni, mielőtt felépítik ..., de a beruházó ismételt kérésére mégis munkához lát, tudva rosszul teljesít, tehát neki kell vállalnia a felelősséget. A beruházó beleegyezése ugyanis nem jogo- sítja fel arra, hogy a népgazdaságnak kárt okozzon”. — És erre hangsúlyozottan fel kell hívni a figyelmet a határozatban. Végül el nem hanyagolható része a döntőbizottság munkájának az úgynevezett szig- nalizációs jog. Ez azt jelenti, hogy a döntőbizottságnak joga és kötelessége felhívni az illetékesek figyelmét az eljárása során tapasztalt lényege, sebb hiányosságokra. Ezt természetesen bármelyik állampolgár megteheti, de a döntőbizottság jelzéseire a hatóság köteles válaszolni, sőt be keli számolnia a hozott intézkedésekről is. Az új gazdasági mechanizmusban — a vállalati önállóság növekedésével szinkrónban — a döntőbizottságok gazdasági egyensúlyt teremtő, irányt mutató és szignalizá- ciós tevékenysége még a mainál is nagyobb jelentőségű lesz. Kéri Tamás I Vast Béla mérnök egy víznyelő kürtőjében.
