Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

19M. AUGUSZTUS j.. 3 Egy brigádvizsgálat tapasztalatai: Tízezer brigádtag Pécsbánya volt az első—Két elhanyagolt követelmény Több jogot a szocialista brigádoknak! A Szénbányászati Tröszt pártbizottsága a közelmúlt­ján nagyarányú brigádvizsgá- atot tartott azzal a céllal, rogy felmérje a bányaüze- nekben a szocialista brigád- nozgalorn jelenlegi helyzetét. vizsgálat 13 üzemre terjedt U. s a beszélgetések annak tg, értelmű megállapítása mel- ett, hogy a szocialista bri- [ádmozgalom népszerű, s mind r agy óbb tömegeket mozgat, léhány olyan tapasztalatot is rozott, melyek jövőbeni fi­gyelembe vétele jelentősen gyorsítja majd a fejlődést 120 brigád A mecseki bányavidéken “lsőnek Fécsbányán alakultak meg a szocialista brigádok. Az 1957. év végéig az 1650 dolgozóból 905 tett vállalást a cím elnyerésére. A szocia­lista munkaversenynek nagy hagyományai vannak a bá­nyaüzemekben, s így ezt az új formát is érdeklődéssel Eogadták mindenütt. Pécsbá- nya után Kossuth-bánya, Ist- ván-akna és Béta érte el az első jelentősebb sikereket. Ma, kilenc évvel az első brigád megalakulása után, a Mecse­ki Szénbányászati Tröszt te­rületén 420 szocialista brigád dolgozik, létszámuk közel tíz­ezer, ami az összlétszám 52,6 százalékát jelenti. A brigádok munkáját a szak- szervezeti bizottságok irányít­ják. A három követelmény közül — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni —, még mindig az első dominál. A csapatok minden év elején vállalásokat tesznek. Az el­múlt években, amikor az or­szág szénhelyzete ezt kívá­natossá tette, a felajánlások szinte kivétel nélkül a meny- nyiségi tervek túlteljesítésé­hez kapcsolódtak, amit becsü­lettel teljesítettek is a csapa­tok. A jelenlegi viszonyok között, amikor a szénigény korlátozott, a vállalások jel­lege törvényszerűen megvál­tozott, ez azonban nem tük­röződik megfelelőképpen a fel­ajánlásokban. Tény: a gazda­ságosság, önköltség, takaré­kosság, termelékenység-növe­kedés realizálása jóval nehe­zebb, mint a kitermelt szén mennyiségének növelése. Másfajta gondolkodás Szocialista brigádtagnak len­ni újfajta gondolkodást köve­tel. Ennek legkézenfekvőbb megnyilvánulása a társadal­mi tulajdonért érzett felelős­ség. A bányákban még nem is olyan régen általános volt a nézet: mindegy hogy mibe kerül, fő a teljesítmény. Az elmúlt esztendőben első ízben indult takarékossági verseny a brigádok között. Hogy mi­lyen eredmények érhetők el ezen a téren, bizonyítsa né­hány példa: Béta-aknán 1965- ben 27 sűrítettlevegős gépi szerszám „tűnt el”, az idén — fél év alatt —, egyetlen egy sem. A sodronyszeg-fel­használás tavaly havi átlag­ban elérte az 1130 kilót, az idén alig haladja meg a 700 kilogrammot. Jóval szerényebbek a sike­rek a második követelmény teljesítése terén. Maga a „szo­cialista módon élni” jelszó is megfoghatatlanabb, mint a munkára vonatkozó követel­mény, s ez a felajánlások megtételénél is érződik, A csapatok többsége egymást utánozva, a leggyakrabban csak általános megszorításo­kat tesz. Leggyakoribb és leg­sikeresebb felajánlás a tár­sadalmi munka. Nagy Dezső Kossuth-bányai szocialista bri­gádja például 7300 órát dol­gozott a sikondai út építésé­nél, de alig van brigádtag, aki 10—15 órát ne teljesíte­ne. Növekszik a társadalmi keretek között tartott családi ünnepek száma is. Bofránvba fulladt brigádgyűlés A brigádélet fóruma a bri­gádgyűlés. Egy-egy brigád jó munkájának mércéje sokak szemében ezek gyakorisága. A brigádgyűlés amolyan kis termelési tanácskozás; való­ban izgalmas, fontos kérdé­sekről vitatkoznak a tagok, a szenvedélyes bírálat is állan­dó jelenség, nem ritka azon­ban az sem. hogy a brigád­gyűlés italozássá fajul. A csa­patok többsége közös kasszá­val rendelkezik — ez az alap. Komlón többször is elő­fordult, hogy a „brigádgyű- lés”-nek a rendőrség vetett véget. Egy másik negatív ta­pasztalat: a szocialista brigád­mozgalomban néhányan csak a jobb kereseti lehetőséget látják. A szocialista módon élni jelszó valőraváltása so­rán a jövőben e jelenségekre nagyobb gondot kell fordí­tani. A szocialista brigádmozga­lom ma mór ezreket mozgató tömegmozgalom s ezzel kap­csolatosak a felvetődött gon­dok is. Az a tapasztalat, hogy a kisebb csapatok — nagy Napfény, víz, jó levegő BefsjezfidSll a nyomozás Felsflmindszenten Hz állatokat megmérgezték Három embert letartóztatlak Július 16-án. Felelőtlen mé­regkezelés című cikkünkben hírt adtunk arról, hogy a fel­sőmindszenti Ady Endre Tsz- ben mintegy ötszáz malac és süldő elpusztult. Közöltük, hogy a Baranya megyei Rend­őrfőkapitányság társadalmi tulajdon védelmi osztálya is nyomozást indított az ügyben A nyomozás, mely a napok­ban fejeződött be, teljes mér­tékben igazolta a szakemberek feltevéseit. A nyomozati jegy­zőkönyv megállapítja. hogy még az elmúlt év őszén, a ve­tés befejezése után 25 mázsa csávázott búzája maradt a tsz-nek. A csávázási az erős mérgek kategóriájába sorolt higanytartalmú Germisánnal végezték. A veszedelmes ve­tőmagot ez év június 7-ig a tsz raktárában tárolták. Szarka István tsz-elnök és Lekics Lajos főállattenyésztő június első napjaiban ellenőr­zést tartott a raktárban. Ez A hal nyomában Szigorú keretek az első félévre Halfilé korlátlan mennyiségben — A megoldás kulcsa [ alkalommal Szarka István ; megkérdezte Hatz János rak- \ tárostól: Mi történik a raktár­ban felhalmozott búzával? Hatz János közölt” hogy — ' szokás szerint — megrostál- I ják. megdarálják, majd fel­etetik. A két vezető egyetlen ellen­vetést sem tett a raktáros nvi- j latkozata ellen, sőt — néhány nappal később — Lekics még arra is utasítást adott, hogy | az említett, búzából készült ' darát 50 százalékos keverési j arányban kell az állatoknak J adni. Hozzátette, hogv az anya i kocák és vemhes tehenek nem kaphatnak ebből a takar­mányból. A következmények ismertek. Először a gyümölcsényi majd a bakócai, azt követően pedig a felsőmindszenti telepen be­tegedtek meg az állatok, il­letve kezdődtek el az elhulld sok. Néhány nap alatt a tsz 532 süldőt és malacot szám­láló állományából 518 elpusz­tult, s a hátramaradt 14 ser­tés életéért sem mert szava­tosságot vállalni senki. A kár 497 ezer 812 forint. Voltak, akik már nyitás előtt odaálltak. És az eladók hiába mérték nagy buzgalom mai a halat, a sor nemhogy fogyott volna, csak növeke­dett. Azután a boltvezető te­hetetlenül tárta szét a kezét: — Sajnálom asszonyok, el­fogyott ... Kérem, már nincs egy darab sem. 1. Csak azért nem volt min­dennapos a jelenet a Halér­tékesítő Vállalat pécsi, Bem utcai fiókja előtt az első fél év során, mert halat sem le­hetett minden nap kapni. A húsboltokban sorba állni sem volt érdemes, egyik-másikába egy hónapban egyszer, ha ér­kezett élő haláru. Jánosi Gyula, a pécsi bolt vezetője ötször annyit is el tudott volna adni, de hiába, januártól-júniusig szigorúan keretre megy a hal. A Hal­értékesítő Vállalat központja által megadott negyedévi ke­ret alapján a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya végzi a havi loontást, osztja el kiló­ra a halat a természetesen elsőbbséget élvező közületek — kórházak, vendéglátó. MÉ­SZÖV. gyermekotthonok, ISTENALDAS VÖLGY Szokolat fel menzák, stb. — között. Ami marad, az kerül kicsinybeni eladásra. A második negyed­évben mindössze 490 mázsa halat kapott a pécsi fiók, eb­ből 185 mázsa jutott közvet­lenül a lakosságnak. — Amelyik hónapban ke­vesebb halat kaptunk, még a keretszámnak megfelelő meny nyiséget sem tudtuk a kis fo­gyasztóknak biztosítani — mondja Jánosi Gyula. — Évente körülbelül 30 vagon halat adunk el — mondja Zámbó István, a Bi- kali Állami Gazdaság igaz­gatója. — Hozzánk is jöhet­nek a pécsiek a harmadik ne­gyedévben, van hal bőven. Idén általában jobb lesz az ellátás, mert a tavaszi ivadék betelepítés országosan ked­vezően alakult. 2. A Halértékesítő Vállalat pesti központjában Földényi Sándor igazgató rögtön arra utal, hogy import halfilét, is­mertebb nevén tonhalat egész évben lehet kapni az üzletek­ben. Hamar megegyezünk azonban, hogy ha indokolat­lanul is, a lakosság egyelőre még idegenkedik a tonhaltól, bizonyára azért, mert nem tudja szakszerűen elkészíteni. A fő probléma tehát Pécs, illetve Baranya élőhal ellá­tása marad. — Az élőhal ellátás az első félévben országosan keret alapján történik — erősítette meg Földényi Sándor —, a fővárosi halszaküzletekbe is csak június második felétől érkezik rendszeresen élő hal­áru. Ugyanis hiába adunk idényszerű árakat a hal kiló­jáért. sőt idén már kedvez­ményes haltakarmányt azok­nak a tsz-eknek, amelyek az első. második és harmadik ne­gyedévre szerződnek, az első félévben szűk a keresztmet­szet, a tógazdasági termés mintegy 70 százalékát a má­sodik félévben kapjuk. Ezt mutatják statisztikai ada­taink 1965-ben, ez a helyzet idén is. Ettől függetlenül a halellátás javuló tendenciát mutat, 1965 első hét hónapjá­ban 1645 mázsa, az idei év hasonló időszakában 2350 má­zsa halat hoztunk forgalom­ba. Ez a javulás a baranyai kereten is látszik. A második félévben pedig fiókjaink kor­látlanul kielégíthetik a lakos­ság igényeit. Hetenként jel­zik. mi az a mennyiség, amit a jövő héten értékesíteni tud­nak. ha ezt a kijelölt halgaz­daság nem tudná biztosítani, érvényesítjük szerződéses jo­gainkat, a fiók meg, engedé­lyünkkel, más halgazdaságtól vásárolhat. Mindig a legkö­zelebbi halgazdaságot jelöljük ki. ha úgy ütemezték halter­melésüket, hogy az adott idő­szakban tudnak halat adni. A Bikali Állami Gazdaság pél­dául a termés 90 százalékát a második félévben adja... — Minek alapján állapít­ják meg az első félévi kere­tet? — Az előző évék bázis ada­tainak figyelembevételével javasoljuk a Belkereskedelmi Minisztériumnak a keretszá­mot. A második félévi, fiók­tól függő forgalom a keret nagyságát csak minimálisan befolyásolja, a fiók egyéb­ként is érdekelt a nagyobb forgalomban, mert az után kapja a jutalékot. — A nálunk kisebb Baja a második negyedévben 540 mázsa halat kapott. Mi ennek a magyarázata? Dr. Raskó Pál igazgatóhe­lyettes válaszol: — A felszabadulás előtt Pécsett két. Baján tizenhárom halkereskedő volt, ez a város mindig az ország legnagyobb halfogyasztói közé tartozott. — Karácsony hetében a 30—32 ezer lakosú Baja tized annyit vásárolt, mint a nála több mint hatvanszor na­gyobb Budapest... hozzá az igazgató. teszi A vizsgálatokba bevonták az Országos Állategészségügyi Intézetet, annak kaposvári részlegét és sok más szakem­bert. Az állati tetemek fel­boncolása, a laboratóriumi elemzések során megállapítot­ták, hogy nagy mennyiségű ocsut kevertek a csávázott ve­tőmaghoz. s az ocsu olyan sok különböző, mérgező hatású gyommagvat tartalmazott, hogy a higanymérgezés egyéb mérgezésekkel súlyosbodott. A nyomozás során kiderült, hogy tsz-ben felelőtlenül, meg engedhetetlen könnyelműség­gel bántak a mérgekkel, illet­ve a csávázott vetőmaggal. A vizsgálat alkalmával a tsz magtárában, a gerendán, egy nyitott, Germisánt tartalmazó dobozt találtak. Szarka István tsz-elnök állítása szerint, nem is tudott arról, hogy a rak« tárban tárolt tavalyi mag Germisánnal kevert búza volt. Amikor már mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a csávázott búza miatt hullanak az állatok, Szarka István két­ségbeesett és meggondolatlan cselekedetre szánta el magát. Utasítást adott arra. hógy szedjék össze azt a nyolc zsák búzadarát, amely a mérgezett magból megmaradt, s öntsék a felsőmindszenti dögkútba. Később gázolajat vitetett oda az egyik traktorossal, majd megjelent a helyszínen, s a búzát — sajátkezüleg — a gyúlékony anyaggal alaposan megöntözte, illetve meggyúj­totta. Egyben megkérte a tsz raktárosát, egyik fogatosát. illetve darálósát, hogy a rend­őrségi nyomozás során i a gad­ják le. hogy csávázott vető­magjuk volt egyáltalán. 3. A tájékoztatás szakszerű és elfogadható. Ettől azon­ban nem javul meg Pécs és a megye élő hal ellátása az első félévben. Mi hát a meg­oldás kulcsa? Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyet­tese ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta: — Már évek óta szerepel a Megyei Tanács programjában víztárolók építése a kis vízfo­lyásokra. 1962 óta 789 ka- tasztrális hold víztükiű víz­tárolókat létesítettünk, me­lyeknek fő célja az öntözés a száraz időszakban, de hal és viziszámyas telepítése is sze­repel terveinkben. Halastava­ink eddig nem voltak meg­felelően téliesítve, és ezért a tsz-ek kénytelenek voltak ősz- szel értékesíteni a halat. Most azonban a Megyei Tanács ja­vaslatára és segítségével já­rulékos beruházásként egy­más után épülnek a teleltető tavak. Kéri Tamás Szarka István elhamarko­dott és meggondolatlan lépé­sei nem tudták megakadályoz­ni, hogy napfény derüljön az igazságra. Az ügyészség a tár­sadalmi tulajdont károsító, különösen nagy kárt okozó rongálás, hamis tanúzásra való rábírás címén a tsz-elnököt előzetes letartóztatásba he­lyezte. Ugyancsak letartóztat­ták Lekics Lajos főállatte­nyésztőt és Hatz lános raktá­rost is. A rendőrség a nyo­mozási anyagot átadta az ügyészségnek. M. L. — A Badacsonyvidéki Álla­mi Pincegazdaság palackozó üzemében az idén kezdték meg kísérletképpen a bada­csonyi borok különleges cso­magolását. Három különböző borfajta került díszdobozba. A badacsonyi Rizling, a ba­dacsonyi Kéknyelű és a Szür­kebarát foglaltak helyet egy­más mellett. Több ezer ilyen badacsonyi borcsomagot jut­tatnak el az üzletekbe. A ba­dacsonyi borok után ezekben a napokban megkezdték a soproni borok különleges cso­magolását számuk miatt —, nem kapják meg a szükséges segítséget Ezen javít a szocialista üzem­rész, körlet, műhely cím meg­szerzése érdekében kibonta­kozott új mozgalom, melynek keretében már nem lehet ki­vételt tenni senkivel. A brigád jogai Uj lendületet adna a moz­galomnak, ha növelnék a bri­gádok jogát, hatáskörét. Kos- suth-bányán nagyon sikeres kezdeményezés történt: a ter­melési tanácskozások egyben brigádgyűlések is, másutt a jutalmazási, szabadságolási, fizetésemelési eljárásokba is bevonják a brigádok képvi­selőit, s a jelek szerint ez a fejlődés további útja. B. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom