Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-05 / 184. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek : Dundntaii napló Az MSZMP Baranga meggei Bizottsága és a Meqgei Tanács lapja ________ X XIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ARA 50 FILLÉR I960. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK A bolyt kísérlet (Népgazdaságunk jelen­legi helyzetében a fej­lődés nagy tartalékát képezi a vállalati dol­gozók munkaerejének, munkaképességének jobb hasznosítása, ami­nek egyik felétele, hogy lényegesen jobb mun­kával lényegesen töb­bet lehessen keresni. A vállalati dolgozók szé­les tömegének anyagi ösztönzése továbbra is a bérek révén valósul­jon meg... Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gazda­sági mechaniz­mus r ef or m jár ól). A találgatások és nézelő­dések ideje mólóban van a gazdasági életben, a legtöbb üzemben kezdik kialakítani a profilnak legjobban meg­felelő kísérleteket. Az új gazdasági mechanizmus mindenütt kezd konkréttá válni. A legtöbb gazdasági vezetőt foglalkoztatja: ho­gyan lehetne az embereket kilendíteni a tisztes közöm­bösségből, hogyan lehetne számukra nemcsak moráli­san, de anyagilag is von­zóbbá tenni a munkájukat? A gyarapodó példák bizo­nyítják, lassan minden a helyére fordul, új és új kez­deményezések látnak napvi­lágot. A Bólyi Állami Gazda­ságban a második negyed­évtől az állattenyésztésben a telepvezetők és a brigádve­zetők részére kísérletképpen bevezették a mozgóbért. Az állami gazdaság vezetőit az a cél vezette, hogy közép­kádereiket —• akiktől rend­kívül sok függ a termelés­ben — érdekeltté tegyék a munkájukban, hogy érdemes legyen odafigyelni a mun­ka minden Ids részletére, vagy tömi a fejüket egy- egy jobb, hasznosabb meg­oldáson. Egyáltalán: ki­mozdítsák őket „az idő te­lik, a fizetés jár” kényelmes állapotából. Az alapelv ez volt: a fizetés a tevék tel­jesítéséért jár. Viszont ha a gazdaság mintegy harminc főnyi „középkáder” gárdáját maximálisabb munkára szó­lítják föl, annak feltétlenül anyagi hátterének is kell lenni. Több, jobb munkáért — több fizetést. Hogyan fogadtak a telep­vezetők és a brigádvezetők a mozgóbér-kísérletet? Aggód­tak kissé. A kísérlet metszete ez volt. Ha valaki nem telje­síti a tervezett munkáját, fixfizetését a gazdaság csak 90 százalékban biztosítja. Ha munkáját 99—100 százalék­ban elvégzi, akkor megkapja a teljes fizetését. Ha 100— 105 százalékot produkál, ak­kor a fizetésének 110 szá­zalékát kapja, ha 105 száza­lékon felül, akkor 120 szá­zalékát. A vezetők konkrét példákat dolgoztak ki. Bri­gádvezetői vonatkozásban a bári kerület állattenyészté­si brigádvezetőjét, telepveze­tői vonatkozásban pedig az ormánypusztai telepvezetőt vették alapul. Mindent ki­számítottak pontosan, szá­mokban levezettek. A bri­gádvezetők és telepvezetők azt mondták: megpróbáljuk. A brigádvezetőknél a takar­mányköltség és a főtermék értéke képezte a számítási alapot, a telepvezetőknél az összes költség és az összes (Folytatás a 2. oldalon) Fokozatosan felszámolják Borbálatelepet Gazdag szénmezők a kolónia alatt • Szeszélyes törésvonalak Minden lakót kártalanítanak 1964 januárjában Borbála­telepen néhány ház megrok­kant, a falak megrepedtek, s pár hónap leforgása alatt több lakás életveszélyessé vált. Ezzel — az akkor még sokak által véletlennek hitt — eseménnyel kezdődött az egyik legrégibb, legpatiná­sabb pécsi bányászkodónia történetének utolsó fejezete. Azóta befejeződtek a rendkí­vül gondos geológiai vizsgá­latok, s nyilvánvalóvá vált, hogy a több évtizedes bánya- művelés következményekép­pen az elkövetkezendő évek­ben egyre súlyosabb károso­dásokkal kell számolni. A Mecseki Szénbányászati Tröszt ennek alapján elké­szítette a telep felszámolásá­nak tervét. A kolónia első házai az 1873-as évben épültek, a volt DGT beruházásaként. A má­sodik, valamivel korszerűbb teleprész építését 1924-ben kezdték, a lakások azonban itt is csak a minimális köve­telményeknek feleltek meg Azóta több tucat magántulaj­donban levő családi ház is készült. így jelenleg 375 la­kásból áll a telep. A geoló­giai vizsgálatok megállapítása szerint ebből 369 van a vár­ható törési zónán belül, s közülük 292 az elkövetkezen­dő években minden bizonnyal lakhatatlanná válik. A borbálatelepi földmoz­gásnak, illetve a várható ká­rosodásoknak, kettős oka van. A jelenlegi süllyedések az el­múlt évtizedek mélyművelé­sének következményei. A DGT annak idején teljesen felelőtlen módon, közvetlenül az üzemek mellé telepítette a kolóniákat, nem számolva a bányaművelés káros kö­vetkezményeivel. Az 1964-es, illetve az azóta bekövetkezett károsodások ezzel kapcsolato­sak. A jövőben azonban új tényezőként a Széchenyi-ak- nán most megkezdett felsőbb szinti művelés is éreztetni fogja hatását, a kolónia tér­ségében ugyanis, viszonylag alacsony mélységben, rendkí­vül gazdag szénmezőket tár­tak fel. s a jövőben innen kívánják biztosítani az üzem termelésének javát. A telep megszüntetésével kapcsolatos tanulmánytervek szerint a lakások feladása fokozatosan történik, mint- ahogy a süllyedések sem egy­szerre jelentkeznek. Az idén 35 lakást ürítenek ki. Az eh­hez szükséges cserelakások biztosítottak, a felszámolási program megkezdésével egy- időben ugyanis a tröszt egy nagyméretű lakásépítési prog­ramot is megkezdett. István- aknán — a volt munkásszálló átalakításával —, 12 lakás, Széchenyi-aknán 8 lakás rö­videsen el is készül. Az idei esztendőben egyébként — de­cember 31-ig — összesen 58 új lakást adnak át. A prog­ram előírása szerint 1967. augusztus 31-ig 36, október 31-ig 30, november 30-ig pe­dig 60 új lakást építenek Pécsett az Északi-kőrúton. A lakások a tröszt beruházása­ként készülnék, kezelésükről azonban továbbiakban a PIK gondoskodik. Megszüntették az árvízvédelmi készültséget a Duna felső szakaszán A Duna vízgyűjtő területén nem volt lényeges csapadék az utóbbi 24 órában sem. Ma­gyar területen — kivéve az alsó szakaszt — 10—45 centi­méterrel apadt a víz. Ezért a Győri Vízügyi Igazgatóság megszüntette az árvízvédelmi készültséget a Duna felső sza­kaszán. A Dunán csütörtökön a Szentendrei-sziget és a Sió­torkolat között még elsőfokú, lejjebb, a déli országhatárig másodfokú készültséget tar­tottak. Ezen a napon reggel Mohácsnál tetőzött az árhul­lám és délután már elhagyta az országot, tehát az egész magyar szakaszon megkezdő­dött az apadás. Budapestnél szerda reggel­től csütörtök reggelig 670-ről 629 centiméterre csökkent a Duna vízszintje és péntekig újabb negyven centiméteres apadást várnak. Az alsó rak­partról visszahúzódott a víz. A soroksári Duna Kvassay- és tassi-zsilipjét a Budapesti Vízügyi Igazgatóság rendel­kezésére egy hétig zárva tar­tották, hogy kirekesszék a Nagy-Duna árhullámát. Tass­nál vasbeton betétgerendák­kal magasították a hajózsi­lipet, nehogy átcsapjon fö­lötte az árhullám. Az erőtel­jes apadás következtében most már alacsonyabb a Nagy-Duna vízszintje, mint a soroksári Dunáé. Ezért az igazgatóság intézkedésére ki­emelték a betétgerendás zá­rat. Könnyűbúvár is ellen­őrizte a zsilipet és megtisztí­totta az uszadéktól. így a hajózási utasításoknak meg­felelően sor kerülhet a vízi- jármű-forgalomra. A telep felszámolása 1970- ben fejeződik be. A tröszt megfelelő lakástartalékokat is képez, így a váratlanul megrongálódott lakások tu­lajdonosait is kártalanítani tudja. Geológiailag lehetsége­sek meglepetések is, Borbá­latelep ugyanis egy hatalmas mészkőtömbön épült, mely rendkívül szeszélyesen reagál a különböző hatásokra. A vizsgálatok alapján az első süllyedéseket például a telep szélső házsoránál várták; s ezzel szemben a kolónia kö­zepén történt az első káro­sodás. A cserelakásokról, illetve a kártalanításokról a tröszt igazgatósága gondoskodik, a lakások kiutalását, az esetle­ges minőségi cseréket pedig a pécsbányai üzem vezetői végzik. Az öreg kolóniától sokaknak nehéz a búcsú. Egy biztos azonban: az érintettek többsége összehasonlíthatatla­nul jobb lakásviszonyok kö­zé kerül, mint ahogy élt a közel egy évszázados koló­nia öreg házaiban. B. S. Felvételi vizsgák az Ápolónőképző Iskolában Augusztus 3-án és 4-én tar­tották az idei évben a felvé­teli vizsgákat az Ápolónőkép­ző Iskolában. A jelentkezők­nek írásban és szóban kel­lett számot adni általános tá­jékozottságukról. A felvételiz- tető bizottság elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a jelöltek mennyiben ismerik a fizika, kémia, biológia alapvető kér­déseit, valamint a történelem és irodalom kiemelkedő ese­ményeit, illetve legjelentő­sebb alkotásait. Az általános intelligencia-vizsgálat mellett természetesen figyelembe vet­ték a jelentkezők fellépését, megjelenését Örvendetes az a tény, hogy egyre több olyan lány jelent­kezik erre a pályára, akinek általános gimnáziumi érettsé­gije van. Az idei hatvan je­lentkező közül húszán érett­ségiztek, míg a korábbi évek­ben ez az arányszám gokkal kisebb volt. A jövőben még fokozottabban figyelembe ve­szik a jelentkezők iskolai vég­zettségét A válogatásnál azonban ne­hézséget okoz az ápolónői pá­lyára felvételüket kérő lányok viszonylag kis száma. Sokan félnek a megterhelő munká­tól, visszariadnak a gyakor­latban jelentkező, esetleges túlzott követelményektől. Ép­pen ezért mindinkább szük­ségessé válik a kétlépcsős ápolónői képzés bevezetése. Indokolja ezt az is, hogy bár egyre kevesebb az olyan je­lentkező, akinek felkészültsé­ge és rátermettsége nem éri el a kívánt színvonalat, a jö­vőben még néhány évig szá­molni kell az iskolai végzett­ségben mutatkozó különbsé­gekkel. Az értékelés, a statisztikai adatok feldolgozása ezután következik. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy sajnos néhány lánynak kény­telenek lesznek elutasítani a kérelmét, mert nem felelt meg a felvételi vizsga követelmé­nyeinek. így azoknak, akik lekéstek az első jelentkezés­ről, a pótfelvételin még alkal­muk nyílik, hogy az ápolónői pályát válasszák élethivatá­sul. Budapestre érkezett az Indiai Kongresszus Párt elnöke A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségének meghívására — berlini és prá­gai látogatás után — csütörtö­kön Budapestre érkezett Ku- maraszvami Kamaradzs. az Indiai Kongresszus Párt elnö­ke és Ramaswami Venkalara- man, Madrasz állam jparüg’yi minisztere. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Bugát Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kárhelyettese, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára. Kós Péter, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője és Nagy János, hazánk delhi nagykövete fogadta. Ott volt J. C. Kakar. az Indiai Köz­társaság magyarországi nagy­követe. Magyar—vietnami tudományos együttműködési munkaterv Csütörtök délben az Akadé­mia tudósklubjában aláírták a Magyar Tudományos Aka­démia és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság Országos Tudományos és Műszaki Bi­zottsága közötti tudományos együttműködési egyezmény 1966—67. évi munkatervét. A munkatervet magyar részről Ligeti Lajos, a Magyar Tu­dományos Akadémia aielnö- ke, vietnami részről Le Khac. a Vietnami Demokratikus Köztársaság Országos Tudo­mányos és Műszaki Bizott­ságának alelnöke írta alá. Az aláírás után Rusznyák István fogadást adott a meg­jelentek tiszteletére. A csehszlovák nemzetvédelmi miniszter nyilatkozata Bohumir Lomsky csehszlo­vák nemzetvédelmi miniszter nyilatkozatot adott a CTK és több csehszlovák lap tudósí­tójának. Nyilatkozatában hangoztat­ja. hogy a Csehszlovák Kom­munista Párt XIII. kongresz- szusa újra megerősítette a bé­kés egymás mellett élés leni­ni politikájának külpolitikai alapelveit. Egyidejűleg a kong­resszus azt is figyelembe vet­te, hogy mindaddig, amíg fennáll a háború veszélye, amíg létezik a NATO agresz- szív katonai tömibjej Cseh­szlovákiának is növelnie keh védelmi erejét Lomsky szólt a szocialista országok közös hadgyakorla­tainak jelentőségéről, Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a Varsói Szerződés tagállamai ez év szeptemberében, egye­sített fegyveres erőik vezér­karának tervei szerint Cseh­szlovákia területén közös had­gyakorlatot tartanak. A „Vlta­va” elnevezésű hadgyakorla­ton a Szovjetunió, az NDK. Magyarország és Csehszlová­kia fegyveres erői vesznek részt. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom