Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-26 / 201. szám

2 napló 1966. AUGUSZTUS 26­Törvényerejű rendelet a szabadságvesztés büntetés végrehajtásáról és a BTK módosításáról Mint a napokban hírt ad­tunk róla, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülé­sén törvényerejű rendeletet hozott a szabadságvesztés bün­tetés végrehajtásáról és a Bünetető Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításá­ról. Ez része annak a több éve folyó kodifikációs munká­nak, amely az egyes terüle­tekre vonatkozó jogi előíráso­kat megfelelő szinten egységes jogszabályban összesítse, il­letve, amennyiben szükséges — a mai viszonyokhoz és kö­vetelményekhez igazítja. A büntetésvégrehajtás kér­déseinek magasszintű jogi sza­bályozására most került sor először hazánkban. Már 1843- ban megkísérelték ugyan en­nek a jogterületnek a kodi­fikálását, de sem ez, sem a későbbi próbálkozások nem vezettek eredményre. A fel- szabadulás után kormányha­tározat fektette le a legfon­tosabb elveket Ezeket tovább­fejlesztve egységes szabályo­zást ad a most elfogadott tör­vényerejű rendelet Eszerint: a szabadságvesz­tés végrehajtásának alapvető célja az, hogy a szocialista nevelési elvek és módszerek gyakorlati alkalmazásával az elítéltet törvénytisztelő ember­ré formálják. A büntetés végrehajtása során a szocia­lista humanizmusnak kell ér­vényesülnie. Az elítéltet a társadalomra hasznos munkával kell fog­lalkoztatni, a végzett munkát az általános bérezési elvek­nek megfelelően kell díjazni. Az elítélt — külön részletes szabályozásnak megfelelően — jogosult arra, hogy keresmé­nyét felhasználja. Intézményes oktatás kereté­iben az 50. életévüket be nem "töltött elítéltek számára az általános iskola négy osztá­lyának végzését kötelezővé, s valamennyi elítélt számára az általános iskola nyolc osztá­lyának végzését lehetővé kell tenni; emellett biztosítani kell az elítéltek önképzésének le­hetőségeit. A szabadságvesztésnek négy fokozata van: büntetésvégre­hajtási munkahely, szigorított büntetésvégrehajtási munka­hely, börtön, szigorított bör­tön, illetőleg fiatalkorúaknál a fiatalkorúak büntetésvégre­hajtási munkahelye és a fia­talkorúak börtöne. A bíróság­nak kell majd ítéletében meg­határoznia, hogy a szabadság- vesztést melyik fokozatban hajtják végre. Ennek általá­nos elveit és részletes szabá­lyait tartalmazza a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényerejű rendelet. A törvényerejű rendelet szabályozza az elítéltek köte­lességeit és jogait is. Részle­tesen foglalkozik azzal is, ho­gyan kell előmozdítani, hogy az elítélt szabadon bocsátása után beilleszkedjék a társa­dalomba és munkába állhas­son. A fiatalkorúaknál például arra kell törekedni, hogy még szabadulásuk előtt munka­szerződést köthessenek leendő munkáltatójukkal. A törvényerejű rendelet ki­mondja: az előzetes letartóz­tatásba helyezett személyek nem vonhatók az elítéltekkel egyenlő elbírálás alá, nem is őrizhetők együtt az elitéltek­kel és megilleti őket a bün­tető eljárási törvényben meg­határozott külön jogok is. A két új törvényerejű ren­delet 1967. március 1-ével lép hatályba. Ötszáz légi bevetés a VDK ellen Az amerikai csapatok létszáma meghaladta a háromszázezret Fokozódó veszteségek Fokozódik a feszültség Angliában Londons Csütörtökön újabb szakszervezetek hatá­roztak a blackpooli szeptem­beri kongresszuson leadandó tömbszavazataik sorsáról. A vasutasod! és a postások szak- szervezetei úgy döntöttek, hogy bár nem helyeslik a bé­rek befagyasztását, mégis a TUC hivatalos álláspontja mellett fognak szavazni. . A postások - azonban kijelentet­ték: ha a helyzet a közeljövő­ben nem javul, akkor az ok­tóberi munkáspárti kongresz- szuson ez a szakszervezet is megvonja támogatását Wilso- néktóL Saigon: A saigoní ame­rikai szóvivő közlése szerint szerdán az amerikai légierő több bombatámadást intézett a VDK területe éllen, mirtt a vietnami háború során ed­dig bármikor. Az amerikai gépek 146 har­ci feladatot hajtottak végre a VDK területe fölött Egy-egy harci feladat két- három gép akcióját jelenti, az amerikai gépek tehát mintegy 500 bevetésben tá­madták a VDK területét — elsősorban az ország déli részén. Cabot Lodge amerikai nagy­követ csütörtökön egy órával előretolta Saigonban az ame­rikaiak számára érvényes ki­járási tilalmat: míg eddig az amerikaiaknak éjfélkor kel­lett hazatémiök, most már es­te 11 után nem tehetik lábu­kat az utcára. Az amerikaiak a szabadságharcosok tevékeny­ségének megélénkülésétől tar­tanak a szeptember 11-re ki­tűzött választási komédia előtt. A múlt héten az újonnan érkezett egységekkel amerikai csapatok létszáma először ha­ladta meg Dél-Vietnamban a 300 000 főt — közölte az ame­rikai szóvivő. Ezen a héten egyébként az amerikaiak vesztesége 91 Újabb gengszterüldözés Londonban Miközben Anglia legkülön­bözőbb pontjain — így Lon­donban is — megfeszített, erő­vel folyik a nyomozás a há­rom angol detektív meggyil­kolásának harmadik gyanúsí­tottja után, csütörtökön Lon­don szívében újabb hajme­resztő gengsztergarázdálkodás történt. A kora délutáni órákban a rendőrséget értesítették, hogy négy ismeretlen álarcost lát­tak ülni egy robogó autóban. Rádiós rendőrautók eredtek a nyomába és csakhamar utol­érték. Az álarcos banditák ekkor legalább 12 golyót lőt­tek ki a rendőrökre, akiknek sajátságos módon nem volt tűzfegyverük. Az álarcosok kocsiját végül is egy zsákutcába szorították. A rendőrök később már fegy­vert is kaptak. A négy álarcos közül végül kettőt sikerült kézrekeríteni. Az egyik álar­cos felugrott egy haladó te­herkocsira. A kocsi tetején egy rendőr bírókra kelt vele, a banditának azonban végül is sikerült leugrania és megszök­nie. A Scotland Yard az esti órákban közölte, hogy a négy bandita közül egyik sem volt Harry Boberts. halott és 425 sebesfiit volt, míg a kormánycsapatok 216 halottat vesztettek. Az amerikaiak saját adataik szerint az év eleje óta 3054 halottat vesztettek, a háború eleje óta pedig veszteségük 4801 fő. Ebben a számban nem szerepelnek a VDK fö­lött lelőtt gépek pilótái; Hanoi: A dél-vietnami Quang Nan tartományban az augusztus 13-ával véget ért héten a felszabadító erők szétzúz­tak egy ellenséges tisztoga tó hadműveletet. Hackép telenné tettek 1100 ellensé­ges katonát, köztük 425 amerikai tengerészgyalogost, lelőttek és megrongáltak 18 helikoptert, felgyújtottak hat páncélkocsit — közölte a Dél-vietnami Felszabadítási Hírügynökség csütörtökön, jBefejezte munkáját a leszerelési értekezlet A leszerelési intézkedések meghozatalának elmaradásáért az USA felelős Genf: A genfi Nemzetek Pa lotájában csütörtökön tartotta meg 286. és egyben utolsó ez évi ülését a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság. A bizott­ság tagjai jóváhagyták az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszaka elé terjesztendő jelentést. A jelentés megállapítja, hogy a bizottság ebben az évben nem ért el igazi haladást sem az általános és teljes leszerelés, sem pedig az úgynevezett rész intézkedések területén. Roscsin, a Szovjetunió főde­legátusa, beszédében megvon­ja a bizottság hathónapi mun­kájának mérlegét. A TASZSZ tudósítójának je­lentése szerint hangoztatta, hogy a „konkrét leszerelési intézkedések meghozatalának elmaradásáért az Egyesült Ál­lamokat terheli a felelősség. Az Egyesült Államok fokozza a fegyverkezési versenyt, ki­szélesíti agresszióját Vietnam­ban, s ilymódon nagy akadá­lyokat gördít az alapvető le­szerelési problémák rendezé­sének útjába."- ! A tárgyalások mégsem vol­tak hiábavalók. A felek több kérdésben pontosabban és vi­lágosabban fogalmazták meg álláspontjukat. Igen eredmé­nyesen járult hozzá a bizott­ság munkájához az el nem kötelezett országok csoportja. Az atomfegyverek további elterjedésének állítólagos meg­akadályozására szolgáló ame­rikai határozattervezet — je­lentette ki Roscsin — arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok nem kíván lemon­dani a Német Szövetségi Köz­társasággal való nukleáris együttműködés politikájáról. Apollo űrhajót lőttek fel Cape Kennedy: Az Egyesült Államok raké­takísérleti telepén csütörtö­kön magyar idő szerint 18 óra 16 perckor Satumus 1. óriás­rakéta segítségével Apollo tí­pusú űrhajót lőttek fel, mely­nek fedélzetén ember nem tartózkodik. Az űrhajó szub- orbitális pólyán 93 perc alatt háromnegyed kört tett meg a föld körül, majd fékezőra­kétáinak automatikus bekap­csolásával leereszkedett a Csendes-óceán vízére, mint­egy 500 km-re Wake szigeté­től. ® Moszkva: Kulturális együttműködési egyezmény aláírása után a zambiai jó­szolgálati küldöttség Kaman- ga miniszterelnök-helyettes ve­zetésével csütörtökön Moszk­vából Helsinkibe utazott. Washington: A Nemzeti Gárda mintegy másfélezer ka­tonájának mozgósításával kí­vánják fenntartani a rendet vasárnap Chicago egyik elő­városában, Ciceróban, ahol a fehér fajüldözők meg akarják gátolni dr. Martin Luther King polgárjogi önkéntesei­nek felvonulását. Cicero vá­rosában 15 évvel ezelőtt már véres összetűzésre került sor, amikor egy néger család be­költözött a fehérek lakta te­lepülésre. A város polgármes­tere és rendőrfőnöke szerint a polgárjogi harcosok számá­ra „valóságos öngyilkosság” lesz, ha megkísérlik a tünte­tést. 9 Moszkva: Kekkonen finn köztársasági elnök csütörtö­kön különrepülőgépen Moszk­vába érkezett. A szovjet kor­mány meghívására Kekkonen a Szovjetunióban tölti szabad­ságát. Q London: Bob Harding detektívfelügyelő szerdán dél­után a londoni Soho-negyed- ben teljesített szolgálatot, amikor figyelmét egy járókelő keltette fel, akire ráillett a rendőrgyilkosság miatt körö­zött sebhelyes arcú Harry Ro­berts személyleírása. A férfi észrevette, hogy figyelik, s hirtelen felugrott egy induló buszra. Ezután a bűnügyi fil­mekből jól Ismert jelenet kö­vetkezett: Harding taxiba vág­ta magát és a kanyargós lon­doni utcákon egészen az is- lingtoni negyedbe követte a buszt, ahol a Sadlers Wells szinház közelében a gyanús férfi leszállt. A taxiból ki­ugró detektív csuklón ragad­ta, rövid dulakodás kezdő­dött, de az Ismeretlen férfinak sikerült kiszabadítania magát és mire a járókelők közbelép­hettek volna, eltűnt az egyik sikátorban. • Wolfsburg; A Volkswa­gen művek igazgatóságának jelentése szerint a gépkocsi­gyártó vállalat ez év első fe­lében — az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva — 18,3 százalékkal növelte for­galmát. A vállalat bel- és kül­földi gyárainak termelése 899 ezer kocsi volt. BEN DE LAJOS: Zrínyi zászlai alatt Kótyavetye 15. Az iigyvédi hivatás gyakorlásiról Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén módosította az ügyvé­di hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről 1958-ban hozott törvényerejű rendeletét. Az új jogszabály rendezi a gyakorlati munkában jelent­kezett különböző szervezeti, működési, gazdasági kérdése­ket, ezzel elősegíti az ügyvédi szervezetek további fejlődé­sét. A munkaközösségek terv­szerű, arányos fejlesztése, a pénzügyi eszközök gazdaságo­sabb felhasználása érdekében úgy intézkedik, hogy az ügy­védi kamaráknál — a mun­kaközösségek hozzájárulásai­ból — gazdasági alapot kell létrehozni. Valamennyi tiszt adott kisebb-nagyobb összeget, így Bajomy János és Csáky György 20—20 forintot, Ist- vánffy Pál 15-öt, s a többi is mind 2—3 forinttal járult hozzá. Ezt látva Deák Ba­lázs fölállt az asztalnál és a katonákhoz fordult: — Vitézök i Miképpön lát­játok, egy bajbakerült szö- gény társunk kolduló levél­lel jött ide az esztergami török rabságbul, hogy sar­cát mögszörözze. Minköt is minnyát érthöt szöröncsét- lönség. Ennök okáért úgy vélöm, nektök se szabad megvonnotok magatokat az sögétségadástul. Áztat ajál- lanám, hogy aggyunk egy­be még annyi pézt, hogy egész sarca kikerűjjön be­lülié, hogy magát az rab­ságbul mögszabadétsa! — Mennyi pézt tuttál ed­dig szőrözni? — kérdezte a rabtól. — Mindögyben csak 95 forintot. vagyis mindönt egybevéve 220 foréntom va­gyon. | — Akkor még 180 forint kölletik, hogy az egész sar­cod kilögyön — felelte rá Deák Balázs, majd újra a vitézekhez fordulva foly­tatta: — Még 180 foréntra vóna szüksége, hogy szabadúhas- son. Mit gondútok, ez felől, vitézök? — Mögaggyuk neki! Hon- ne adnánk mög! — kiáltot­ták mindenfelől. ■— Jól vagyon, vitézök! Ez dörék dolog vót tűletök. Te pedig, testvér, eriggy oda az fák alá, ott üjjél le, máj ha vége fog lönni a kótyavetyének, mög fogod kapni az 180 forintot. A közbejött váratlan ese­mény után folytatták a kó­tyavetyél Sok ló került még eladásra. Valamennyinek akadt gazdája. Még az igás- lovak is elkeltek. Ezeket a városi szekeresgazdák vet­ték meg. Ezenkívül Zrínyi megbízta Radován Jakabot, hogy néhány jó harcilovat vásároljon azok számára, akiknek lova elpusztult vagy valami okból harcra már nem használható. A lovak után a nyergek­re és lószerszámokra került a sor. Ezekből, valamint a fegyverekből és más kisebb tárgyakból már többnek is lehetett egyidobén vásárol­ni. A lószerszámokat ugyan­csak a szigeti szekeresgaz­dák vették meg, a szebbe­ket 4—5 forintos, az egy­szerűbbeket pedig 1—3 fo­rintos áron. A jó szablya sc at ér Ezeknél jóval nagyobb érdeklődést váltottak ki a fegyverderekak, láncingek, sisakok, láb- és karvasak, valamint szablyák, kópják és egyéb hadiszerszámok, mert ezekre volt leginkább szükségük a vitézeknek. Akadt a fegyverderekak kö­zött néhány igen szép kivi­telű darab, amelyek sok tisztnek nyerték meg tet­szését. Ezeket kiszedve el­vitték a városfal alá, s pus­kával lövöldöztek belé. Ame­lyen nem ment keresztül a golyó, annak hamar akadt gazdája, s ezeket 80—100 forintos árakon kapkodták el. De a gyöngébb minősé­gűek is vevőkre találtak. Azokat a szegényebbek, fő­ként lovasvitézek vették meg néhány forintért. Volt a sok szablya között egy szép, ezüst kígyófej marko- latú is, amelyen a kígyó szemei gyönyörű, kék tür- kiszkőből voltak. A tisztek ezt különösen nagy érdek­lődéssel vizsgálgatták, de nem sok bizalmuk volt hoz­zá, inkább csak díszszab- lyának tartották. Deák Ba­lázs azonban tudta, hogy az valódi dömöcki acélból ké­szült, és mint ilyen, kitűnő fegyver egy jó vívó kezé­ben. Hogy kedvet csináljon a vásárlásra, azt hüvelyéből kivonva és magasra emelve fölmutatta és így dicsérte: — íme, ez gyönyörűségös kígyófejös szablya! Ojjan, akit az embör csak álmá­ban szokott látni, s a ma­gunkfajta szögény végházi vitéz legföljebb csak akkor lát, ha rabságba kerül — akitül mentsön mög az Is­ten — és ott a török csá­szár elé vüszik. Annak az oldalán lőhet csak ellyön drága szablya! Az acélja olyan, hogy karikába lehet hajtani, akár a fiefavesz- szőt, és mégis olyan erős, hógy sömmiképpön nem törik ee. Egy másik szab­lya, hiszön tapasztaahattá- tok — harcba gyakran el­törik. Enné sohase is köll ettü tartani. Erre rá lőhet vágni akármennyit, még csak csorbát se kap. Látom, hogy sokan csóválik fejü­ket. Hozzál csak ide az tö­rök jatagánokbu egyöt __ m ondta az egyik ott álló vitéznek, aki egy nehéz, réz- fogantyús fringiát nyújtott oda a hadnagynak. — Tartsad csak az ke­zedben — mondta neki Deák Balázs — majd én sűrűn csapkonni fogok rája! — S azon nyomban egymás után számtalan ütést mért a ja­tagánra. — No, most gyertök ide, és nézzétök, sömmi csorba sincsön az pengén! Valamennyi tiszt oda­ment és megnézte, úgy­szintén Zrínyi és a Komisz- szárius úr is kezükbe véve nézegették, de semmiféle csorbulás nem látszott raj­ta. — Hogy adod ez ördön- gős szablyát? — kérdezte Szeikcsői Máté, aki eddig csendesen üldögélt a pad szélén. — 100 forint, vajda uram, gondold meg, hogy maga ez két drágakő megér legalább 60 forintot! — Jó, jó — mondta a vajda — szép és jó szablya is, de nem magamfajta szö- gény hadnagynak való. Vö- gyék mög azok, akik bő- vibe vágynak az péznek. — Adssza aztat az szab­lyát — mondta most Dezső János, akinek Magyarbóly környékén voltak ezelőtt nagy birtokai, de hogy oda­vesztek, nem sok vagyona maradt. — Sok pézöm nincsön, de 100 forintot azért mögadok érte. Ki tudhassa, talán ez fogja mögtartani az életö- möt? — Hadd lám — mondta most a gazdag Bajomy Já­nos főnemes ugyancsak Já­nos nevű fia, majd kezébe véve hüvelykujjával végig­tapogatta az élét, majd megszólalt: (Folytatása következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom