Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-24 / 199. szám
1968. AUGUSZTUS 24. rmplö il 1 KISZÖV elnökének sajtótájékoztatója Egyik legnagyobb gondunk munkahelyeink zsúfoltsága Kétszáznyolcvan fiatalt vesznek fel Tanműhely az erőműnél 247 százalékkal nőtt a lakosságszolgáltatás Tárnái Ferenc, a Baranya megyei KISZÖV elnöke hétfőn délután tájékoztatót tartott az MTI pécsi szerkesztősége, továbbá a Pécsi Rádió és a Dunántúli Napló szerkesztőségének munkatársai részére. A megbeszélésen ismertette a szövetkezeti kisipar eddigi tevékenységét, majd válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. 9 A szakmunkás-utánpótlással, illetve a szövetkezeti dolgozók munkakörülményeivel kapcsolatosan ezt mondotta: — Az egyik legnagyobb gondunk az úgynevezett termelőterület túlzsúfoltsága. Leszámítva az eddig létesített, korszerű szolgáltató házakat, még mindig több olyan munkahelyünk van — például a Sásdj Építő Ktsz telepe —, ahol az elavult, öreg épületekben a minimális követelményeket is nehezen tudjuk megteremteni. Eddig a II. ötéves tervben a megye szövetkezeti iparának termelési értéke 1,5 milliárd forint volt, de ebben az adatban már nem is szerepel két középüzemünk teljesítménye 1964-től. A forintérték is tanúsítja, hogy dolgozóink szép munkát végeztek. Sajnos, az említett időszakban összberuházásunk alig 40 millió forint. Magyarán szólva: kevés pénzünk jutott arra, hogy különböző üzemrészeinket korszerűsíthessük. 9 Az említett problémák megnehezítik-e a szakmunkás-utánpótlást? — Részben igen. Most 147 ipari tanuló tett szakmunkás- vizsgát. de az ősszel 280 fiatalt veszünk fél ipari tanulónak. A zsúfoltság tehát fokozódik. Megoldás az lenne, ha létesíthetnénk egy tanműhelyt, ahol alaposabb szakmai és erkölcsi nevelést tudnánk biztosítani, mint eddig. 1958- tól a Nagy Lajos Gimnáziummal volt egy kooperációs megegyezésünk: a rendelkezésünkre bocsátott üzemrészben nemcsak a politechnikás diákok, hanem a mi asztalosiparitanulóink is együtt tanulhattak. Sajnos ezt a „házasságot” felmondta a gimnázium. Az asztalos-iparitanulók foglalkoztatásának és elhelyezésének gondja most megoldásra vár. Elképzelésünk az. hogy az Erőmű környékén lévő felvonulási épületekben berendeznénk egy tanműhelyt. Erre vonatkozóan most folynak tárgyalások. 9 Milyen a lakosság-szolgáltatási tevékenység aránya a szövetkezeti kisiparban? — Alapvető célja a szövet; kezeti iparpolitikának a javító és méretes tevékenység. Mégis, egyidőben több szövetkezet árutermelésre tért át úgy, hogy mellette elhanyagolták a szolgáltatást. A hatvanas évek elején átszervezést hajtottunk végre, különválasztottuk a javítószolgálatot az árutermeléstől. Az átszervezésnek köszönhető, hogy a második ötéves terv végére a javítószolgálat 247 százalékos volt az átszervezés előttihez viszonyítva. Hogy ez milyen nagy eredmény, bizonyítja az, hogy az országos átlag a miénknél 43 százalékkal kevesebb. 9 -Az árutermelésből kőny- nyen következhet export- termelés. A cél viszont a javítószolgálat. Ezek szerint a szövetkezeti iparnak nem célja az exporttermelés? — Bonyolult kérdés. Amikor a szétválasztás megtörtént. akkor a Kossuth Cipész Ktsz — amely ma már exportra termel —, levált tőlünk. De ezt megelőzte a javítórészleg megerősödése, amely megmaradt nekünk. Több szövetkezetünk ma is termel exportra és az csak természetes, hogy minden támogatást megadunk számukra. Itt olyan export-termékekről van szó, amelyeknek előállításához nem szükséges magas összegű beruházás és mellette biztosított a javítószolgálat is. 9 Mf történik akkor, ha valamelyik szövetkezet olyan gyártmánnyal áll elő, amelyet eladhatunk külföldön, bár sorozatgyártása akadályokba ütközik? — A Villamos Gépjavító Ktsz jó példa erre. Két esztendővel ezelőtti termék-kiállításukon bemutattuk a ktsz kis kollektívája által gyártott egészségügyi berendezést. — Ugyanez a ktsz az idei kiállításon Is jelentkezett egy új termékkel, a Rakéta nevű jégkrémkészítő készülékkel. Mindkettő exportképes, illetve importpótló gyártmány. A konstruktőrök megkapták ezért az anyagi és erkölcsi elismerést, a prototípust átadjuk egy másik üzemnek vagy talán az országban valamelyik szövetkezetnek, mely Nem Baranyában gyártják majd a Rakétát majd sorozatban gyárthatja. Mi itt nem gyárthatjuk, mert erre valóságos kis üzemet kellene építenünk, be kellene rendeznünk, amire viszont nincs lehetőségünk és nem is célunk. A több mint három órán át tartó tájékoztatón természetesen több kérdés és válasz hangzott el. Ml csak a leglényegesebbek közül választottuk ki e néhány témát, amelyek talán így röviden is keresztmetszetként érzékeltetik a megye szövetkezeti iparának gondjait, eredményeit, céljait Rab Ferenc rwi PP Inz Szalmatűz volt Baranya- hídvégen, ahol Rapusa Ferenc egyéni gazdálkodó tíz mázsa szalmája égett le a gazdasági udvaron. Ugyancsak szalmatűz volt a sásdi járásban, Csikóstöttösön is. Itt a termelőszövetkezet szalmája gyulladt meg. Hétfőn este öngyulladás következtében kigyulladt a siklósnagy falui Béke Tsz majorterületén az egyhá- zasharaszti egyesült Jóbarát Tsz nedves, szárításra váró, 9x24x12 méter méretű lu- cema-szénakazla. A tűzhöz pécsi és beremendi egységek is kivonultak. A keletkezett kár tetemes: 150 ezer forint. Korszerűsítik a Megyeri utat Az Aszfaltútépítő Vállalat még ebben a negyedévben megkezdi a Megyeri út átépítését a vasúttól a Készül útig terjedő szakaszon. A tervek szerint idén itt kétmillió forint értékű munkát végeznek, jövőre pedig újabb 2,5 millió forintos ráfordítással korszerű aszfalt- burkolattal látják el. Ugyanakkor új hidat építenek a Feketevíz fölé. A híd előreláthatóan 12 méter széles lesz. Időjárásjelentés Várható ldójárás szerda estig: íelhőátvonulisok, néhány helyen esővel, zivatarral. Időnként élénk északnyugati szék Várható leg- tlacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—1«, legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 (ok között. A Duna vízállása Budapestnél 184 centiméter. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál 23 folt. óriás paradicsom Csertőn Új félautomata paradicsomszedő gép Egy műszakban nyolcvan mázsa paradicsom szedhető le Négy darab paradicsom 1 kiló A Szigetvári Konzervgyár ebben az évben két nullszé- riás példányt kapott abból az új magyar félautomata paradicsomszedő gépből, melyet Kresch József és Sarkadi Dénes mérnökök készítettek a Konzervgyári Tröszt megrendelésére, s melyből az első száz példányt most ezekben a hetekben próbálják ki a konzervgyáraknak termelő nagyüzemekben országszerte. kocsin levő rekeszekbe adagolja azt. így egy asszony a korábbi három, maximum négy mázsával szemben átlag nyolc mázsát tud leszedni naponta, s mivel a gépet 10 asszony szolgálja ki — plusz két fő, aki a pótkocsin a ládákat rendezgeti — a gép teljesítménye egy műszakban 80 mázsa. A megtelt pótkocsi leakasztás után közvetlen a tárolóhelyre, illetve egyenest a konzervgyárba szállítható- A többszöri átrakás kiküszöbölésével az áru kevésbé törődik és a gyár készségesen vállalja az osztályozás elmaradásával járó kockázatot. A szedés költsége így holdanként 450 forinttal kerül kevesebbe a tsz-nek. A gépeket a csertői és a bólyi tsz-be helyezték ki. A szomszédos Nagyatádi Konzervgyár szakemberei és a Szigetvári Konzervgyár körzetébe tartozó zöldségtermelő tsz-ek vezetői is részt vettek a napokban megtartott csertői próbaüzemelésen, melyen sikerrel mutatkozott be az új gép; A hazai zöldségtermelő üzemek gépparkjából ma még teljesen hiányoznak a szedő, betakarító gépek. A szakemberek ezért üdvözölték örömmel az új magyar találmányt. A félautomata úgynevezett szedőkocsit RS—09-es traktor vontatja telep egyes sebesség- | gél. A paradicsomot továbbra • is kézzel kell leszedni, az idő- ; nyereség és a nagyobb telje- j sítmény abból adódik, hogy az asszonyok nem kupacokba i vagy rekeszekbe rakják a ter- , ményt, hanem közvetlenül a I szállítószalagra, mely a pótMegérlt ezfek a leowevsták Drezdából Szorgalmasak, pontosak voltak a magyar lányok A kezdeményezés bevált A résztvevőket különösen az érdekelte, hol és milyen áron szerezhető be az új gép, valamint az, hogy mekkora kertészetben lehet gazdaságosan alkalmazni. Fenyvessi János, a Szigetvári Konzervgyár termelési osztályvezetője elmondotta, hogy ha a gép beválik, jövőre nagy szériában kezdik meg gyártását, de nem az AGROKER forgalmazza, hanem a konzervgyárak helyezik ki üzemeikbe. A gép ára 30 ezer forint, a vásárlási feltételek azonban igen kedvezőek, mert az első évben ebből csak 2000 forintot kell befizetni — a gyár ezt az összeget el is engedi — a következő hét évben évi 4000 forint használati díjat kér a gyár és a nyolcadik évben a gép a tsz tulajdonába kerülj A gazdaságos üzemelés feltétele, hogy legalább 35 hold paradicsomot termeljen a tsz — a gép beállításával a paradicsomterület azonnal megkétszerezhető anélkül, hogy plusz kézi erőt igényelne. A félautomata gépet azonban nemcsak paradicsom, hanem burgonya, zöldpaprika, illetve uborka szedésére is használhatják. Korai, középkorai és kései fajták beállításával a gép szinte egész nyáron dolgozhat. A sortávolság megállapításával természetesen a gép járószélességéhez kell igazodni és olyan fajtákat kell lehetőleg termelni, melyek darabosabbak, s így szedésük is gyorsabb. Hogy Csertőn sikerrel mutatkozott be az új gép, az annak is köszönhető, hogy a tsz kizárólag nagyszemű paradicsomot termel, mint a kecskeméti konzerv- paradicsom, mely középkorai és az óriás ÉS—24-es amerikai fajta, melyből 3—4 darab megy egy kilóba. A kecskeméti merevtörzsű törpe paradicsom azért sem való kon- zervcélokra, mert bogyói 3—4, maximum 5 dekásak, szedése költséges, hosszadalmas, hol- dankénti termése alacsonyabb. A szedés gépesítése kölcsönösen érdeke a gyárnak és ' a termelőnek. Szigetváron évente 500 vagon paradicsomot dolgoznak fel és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt ' a mennyiséget a gyár közvetlen körzetéből vagy 100—120 kilométer távolságból szállítják oda. A gép térhódításával a kézimunkaigény 50 százalékkal csökken s a gyár körzetében duplájára emelhető a paradicsom, a paprika, illetve az uborka termőterülete. Három hétre való élmény, az asztalon tömérdek kép, levelezőlap, fizetési jegyzékek, Novitas feliratú borítékok, mütyürök és a drezdai Sächsische Zeitung július 22-i száma. Nehéz rendet rakni, tehát megpróbálom az elejét megtalálni. Július közepén indult el nyári gyakorlatra harminchat leöweyista lány, terveik szerint Drezda egyik korszerű női ruhaüzemébe. Az már csak Drezdában derült ki, hogy a Novitas tulajdonképpen férfiruhaüzem. — Az első napokban nagy volt a bánat emiatt — mondja Szöllősy Kálmánná, a Leö- wey Gimnázium politechnikus tanára — hiszen egész mást jelent ez a munka, mint amit tanultak és megszoktak a lányok. Más gépek, más anyagok. Néhol még a könnyek is potyogtak. Aztán a nyelvi nehézségek. Elképzelheti, mit jelentett a lányoknak megküzdeni ezekkel a problémákkal. Az üzem is mit gondolhatott? w Áramszünet — Áramszünet lesz nagyfeszültségű hálózatépítés miatt augusztus 25-én 7—17 óráig Regenye, Keszü, Gyód és Kökény községekben. — Augusztus ’5-én 7—17 óráig nagyfeszültségű hálózat karbantartása miatt pécsüjhegyi szőlőhegyen. Bogád és Romonya községekben. rxl Erre még nem Tolt példa hogy külföldi diákok érkézzé nek és egy ideig rendes besorolásban, bérért dolgozzanak Ha szabadságolják saját dolgozóikat, hogyan teljesítik s tervet? Ha a lányok nem tud nak dolgozni, nyilván sehogy S ha tudnak? Nem jut munki az üzem -többi dolgozójának az pedig az egyéni teljesítmény rovására megy. De « harmadik nap után megoldódtak a problémák, felszáradtah a könnyek, és minden nagyon szépen rendbejött. A drezdai újság négyhasábos képet közöl róluk, és így ír: „Kívánunk Máriának és Teréznek, Júliának és Ágotának, Zsuzsannának és Mariannák vagy bármi legyen is a nevük, két tanárnőjükkel együtt még igen kellemes itl tartózkodást nálunk, sok örömet és sikert a munkában, hogy ez az élmény mindig szép emlék maradjon számukra.” — Az is marad — mondja Szöllősy Kálmánná _ olyan f igyelmesek, gondosak voltak vendéglátóink, hogy az külön meglepett. Ha csak bánatos arccal ült a gép mellett valamelyikünk, azonnal megkérdezték: mi bántja? Van-e valami problémája a munkával? Tudnak-e segíteni valamiben? Meghatóan kedvesek voltak, mi pedig iparkodtunk szt jó munkával meghálálni. Az üzem véleménye, amit megküldött a magyarországi illetékeseknek, ez: „A magyar ányok szorgalmasak, pontosak voltak, és nagyszerűen beil- .eszkedtek üzemünk kollektívájába. Magatartásuk, fegyelmük kifogástalan volt, nagyszerűen képviselték hazájukat.” A kezdeményezés tehát bevált. A drezdaiak szeretnék folyamatossá tenni a feapcso latot, s ez nem elképzelhetetlen vágyálom. Beszéltem az egyik illetékessel, aki azt mondta: — Maradjon köztünk, de Szöllősyné nélkül el sem lehetett volna képzelni azt az utat. Abban, hogy ez a külföldi nyári gyakorlat létrejött, és hogy így sikerült, az oroszlánrész érdem az övé. Negyvenöt órát dolgoztak a lányok hetente, s voltak, akik elérték az ottani szakmunkások teljesítményét is. Szabadidejükben megnézték a nevezetességeket, kirándultak Szász-Svájcba, emeletes vonattal utaztak. Az egyik lány — Rajnai Zsuzsa — bevallja, nagyon sajnálja, hogy jövőre már negyedikesek. — Szeretném minden évben vinni a lányokat — mondja Szöllősy Kálmánné — jutalommá tenném az utat a legjobbak számára. Harminchat lelkes és izgatott lány indult el júliusban Pécsről, s harminchat fáradt, . de boldog lány érkezett haza c Drezdából. Kampls !
