Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-23 / 198. szám
1966. AUGUSZTUS 23. napló *? II Szigetvár—város! [Befejeződött a pécsi Örömmel fogadták az Elnöki Tanács döntését Készülődés a 400 éves jubileumra Interjú Tinusz János vft-elnökkel az új város fejlődéséről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa augusztus 19-i ülésén Szigetvár községet várossá nyilvánította. A jelentős eseménnyel kapcsolatban felkeresek Tinusz Jánost, a községi tanács vb-elnökét, hogy a- immár várost érintő réhány kérdésre választ kérdünk. — Hogyan fagadta Szigetvár lakossága a hírt? — Hosszabb idő éta vártuk már várossá nyilvánításunkat s most az Elnöki Tanács döntését valamennyien örömmel fogadtuk — kezdte válaszát az elnök —. Az első előterjesztésünket a városi státusra már 1963. december 10-én megtettük, amikor erről a községi tanácsülésen tárgyaltunk. Igaz, mi is arra gondoltunk, hogy a nagy ünnepségünk alkalmából lépünk majd előre. így is lett. Jelentős esemény ez — meggyorsítja a fejlődés ütemét. — Mi ' tette lehetővé a község várossá nyilvánítását? — Elő1 iáróban talán annyit, hogy a 'özségünknek mintegy 900 lakosa volt. A tanácsok összevonásával hozzánk csatolták Hóbólt, Bece- fát és Zsibótot, — ezzel az összlélekszám mintegy 10 000- re nőtt. Ez a szám, ami már hozzájárulhat egy település magasabb rangba sorolásához. Természetesen vannak egyéb kritériumok is. Szigetvár lakossága 1963 végén a foglalkoztatottság szempontjából a következőképpen oszlott meg: az iparban dolgozók aránya 38.8 százalék, a kereskedelemben, közlekedésben és egyéb területen foglalkoztatottak aránya 35,6 százalék, a mezőgazdaságban dolgozók aránya pedig 25,6 százalék volt. Különösen az ipari mutatónk jó, ami természetesen elsősorban a konzervgyárnak és a cipőgyárnak köszönhető. — Az elnök elvtárs az előbb arról beszélt, hogy az esemény meggyorsítja a város fejlődését. Erről szeretnénk hallani bővebben. t — A község fejlesztésével kapcsolatosan eddig is szép terveink, elképzeléseink voltak. Az ünnepségre készülődés is hozzájárult a fejlődésünkhöz. A főútvonal mellett levő elhasználódott épületek helyett többszintes épületek telepítését terveztük. Ebben a törekvésünkben támogatott bennünket a Megyei Tanács is. Tavaly, mintegy 7,00 méter hosszúságban a 6-os út mellett — az új út építésével kapcsolatban — szennyvízcsatornahálózatot építettünk. A Zrínyi-ünnepséggel kapcsolatosan kéréssel fordultunk a lakossághoz, szépítse, csinosítsa a községet. Mi 320 épületet jelöltünk lei sortatarozásra és a lakosság megértése eredményeként mintegy 500 épület l. ->oott új köntöst. A lakók tatarozták. meszelték otthonukat. Talán ide kívánkozik két szám. Míg 1960-ban 15 000 forint volt a lakosság által elvégzett társadalmi munka értéke, addig ez az összeg az elmúlt évben 730 000 forintra *->őtt. Segítettek a parkosításban. az ivóvízhálózat építésében ... A község is jelentős összegeket költött: 1961-től 1966-ig 18 millió forintot fordítottunk utak, hidak építésére. az állami lakóépületek felújítására több mint 7 millió forintot költöttünk, az ivóvízhálózatra fordított ösz- szeg is meghaladta a 2 millió forintot, a szennyvízcsatornahálózat fejlesztésére 1 millió 600 ezer forintot fizettünk.:. — Ezek a számok valóban szépen dokumentálják a fejlődést, ami az elkövetkező időkben minden valószínűség szerint tovább folytatódik. — Igen. Elmondhatom, hogy a harmadik ötéves terv idején a város területén levő üzemek, intézmények, fejlődése tovább folytatódik. A konzervgyárnál mintegy 270 millió forintos rekonstrukció várható, a cipőgyár további fejlesztésére 24 millió forintot fordítanak ... Természetes, hogy ez a fejlődés maga után vonja a munkáslétszám növekedését is, amely mögött nem maradhat el az egészség- ügyi, kulturális fejlődés sem. Uj lakások is épülnek. A mozi mögött az idén elkezdtük egy 36 lakásos, 4 szintes tömb kialakítását, 1967-ben egy 30 lakásos épülettömb építését fejezzük be, ide telepítjük a szanált házak lakóit, 1968-ban 24 lakásos szövetkezeti lakótömb építéséhez látunk... — Különösen az ipari üzemek, de általában a város fejlődése a jövőben még nagyobb vonzóerőt gyakorol majd a környékre. Számoltak-e ezzel? — A bevándorlás eddig is érezhető volt, — évente 70— 80 új házat építettek a környező területekről érkező emberek. A „városias külső" vetette fel a problémát: a régi típusú, a 300—400 négyszög- öles területen épült családi házak helyett földszintes és többszintes sorházakat kell építeni. Hasonlóan az Alkotmány tér környékén már felépült 40 sorházas családi otthonhoz. Ez az építkezés jobban megfelel a városias követelményeknek, de csökken vele a kommunális szolgáltatásokra fordított összeg is. A lakosság növekedésére számítva épül már az új ruha- és cipőbolt, jövőre megkezdik a 300 személyes új étterem építését ... — A 400 éves jubileum most a „sláger”, ha a készülődésről röviden tájékoztatna bennünket... — Már sok szó esett erről. Valóban egyik legfontosabb feladatunk, ennek a szép jubileumnak méltó megünneplése. A program elkészült. Az előzetes számítások szerint a szigetvári lakosok mintegy 6000 vendéget, ismerőst, rokont hívtak meg. Úgy számítjuk, hogy rajtuk kívül tíztizenötezer látogató érkezik városunkba. Erőnkhöz mérten mindent elkövetünk, hogy vendégeink jól érezzék magukat ... — ... amihez biztosan hozzájárul a nemrég feltört forrás vizével feltöltött strand és az új csá- nakázó-tó is. — A meleg vizű forrást a természet ajándékozta a városnak. Jól jött az ajándék, a 63 fokos víz, ez is sokat jelent majd a városnak. Ennek, bizonyításáért megemlítem, hogy míg régebben a strandot átlagban naponta 15 —20 látogató kereste fel, addig most egy-egy vasárnap 1500—2000 személy is érkezik, közülük sokan a környező községekből. Anélkül, hogy Harkánnyal konkurrálni akarnánk, szeretnénk városunknak fürdőváros jellegét kialakítani. A csónakázó tavat a hónap végén adjuk át. — Szigetvár már város, de a hivatalok még községi szintűek. Az intézmé* nyék, hivatalok „rangoso- dása” mikorra várható? — A „rangosodással" kapcsolatban még sok tennivaló lesz. A tanács minden valószínűség szerint annak rendje és módja szerint az ősszel alakul át Városi Tanáccsá, a Városi Tanács majd megválasztja a végrehajtó bizottságot, ezután kerül sor a város közvetlen vezetőinek megválasztására. Még egyszer elmondhatom, hogy örülünk az Elnöki Tanács döntésének és azon leszünk, hogy még szebbé tegyük városunkat, amihez továbbra is várjuk a lakosság támogatását — fejezte be nyilatkozatát Tinusz János. Garay Ferenc és virágkiállítás A mecseki tói lehetőségei - Ha«>zno« «sakmai tapasztalatok A nagyüzemi termelés előretörése Tegnap. délután a Technika Házának lépcsőin hallottam a következő megjegyzést: Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy megnézzem az „illatos” kiállítást. Es mindjárt hozzátehetjük, nemcsak ő, hanem még 5999-en szerte a megyéből és az országból, akik az alkotmánynapi ünnepségek alkalmival Pécsett tartózkodtak „nem tudtak ellenállni.” Kitüntetések, jutalmazások A hagyományos pécsi őszibarack- és virágkiállítást tegnap este 7 órakor zárták be. Ezzel az alkalommal került sor a kiállításon legjobban szerepelt gyümölcsök termelőinek a kitüntetésére, jutalmazására is. Nagy Sándor, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke adta át a díszes serlegeket. okleveleket. A kiállítás nagydíját, a SZÖVOSZ által adományozott ezüstserleget, a Pécsi Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet nyerte Hentz kálmánnak, a szövetkezet tagjának Champion barackjával. Két első díjat is kiadtak a záróünnepségen, az egyiket a Villányi Állami Gazdaság kapta Elberta barackjáért, a másikat Marton Dénesné pécsi egyéni termelő nyerte Champion barackjával. A három második díjat a Zengőaljai Állami Gazdaság, a Bikali Állami Gazdaság és Gombor József pécsi termelő kapta. A négy harmadik díjat a Bólyi Állami Gazdaság, a Görösgalli Állami Gazdaság, a Pécsi Állami Gazdaság és özvegy Farkas Ferencné pécsi termelő nyerte. Kiosztottak ezenkívül öt elismerő oklevelet is. Ezek tulajdonosai:- Schmelczer László, Fetczinger Konrád, Milassin László, Kizer István és Czir- jáJc Antal pécsi termelők. A kétnapos pécsi barackkiállítás, amely méreteiben minden eddigit felülmúlt, jól mutatta a mecseki táj baracktermesztési lehetőségeit és meglévő fogyatékosságait is. A szakemberek és egyszerű vásárlók véleménye megegyezett abban, hogy külsőre, zamatra egyaránt kiváló az itt termelt gyümölcs. Ezt nemcsak a helyiek állapították meg. hanem a Budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanára és a rivális szatymazi vidék küldötte is. Mégis, az utóbbi években úgy látszott, hogy a homoki barack a maga nagy tömegével, koraisá- gával szinte az egész országot meghódítja magának. Ennek azonban csak részben van a természeti adottságokban az oka. Mert az igaz, hogy a homoki vidéken korábban érik a gyümölcs, esetleg nagyobb is, mint a márgás-meszes talajon nevelt, de ezeket az előnyöket nagyrészt a mecseki táj is megszerezheti. A szakemberek véleménye A szakemberek szerint a mecseki baracktermelés agrotechnikája alapos reformra szorul. Szakítani kell azzal a hiedelemmel, hogy a barack csupán a száraz, tápanyagban nem bővelkedő talajt szereti, itt „hosszúéletű’’ lesz. Tehát mélyebb munkát, tápdús talajt kell teremteni a barack számára, ennek következtében a gyümölcse is nagyobb lesz. Meg kell szüntetni a kettős termelést, azt, hogy szőlőt és barackot termelnek ugyanazon a területen. Ez akadályozza a nagyhatású védekezőszerek használatát. Márpedig a moníliás barack már nem számít árunak sem a Hazai, sem a külföldi piacon. És, amit először kellett volna említeni: jobban meg kell választani a fajtákat. A kiállítást a fajták sokasága jellemezte. Ez ma már nem kifizetődő; arra van szükség, hogy néhány, korai, középérésű és kései fajtát honosítsanak meg a termelők, mégpedig a sárgahúsú. edzett fajtákból, és ezekből termeljenek nagy tömeget. Ha ezeket a feltételeket figyelembe veszik a termelők, akkor nagy jövője lesz azoknak a törekvéseiknek, amelyeknek végső célja a mecseki termőtáj lehetőségeinek a Jelenleginél sokkal nagyobb kihasználása. A tervek szerint ugyanis 1970-ig ezen a vidéken 1100 holdon 600 ezer termőfa gyümölcsére számítanak. Éz pedig 800 vagon gyümölcsöt jelent, igen szerény számítások szerint is. Ha ez a terv megvalósul, sokkal nagyobb arányú exportra lesz szükség, ugyanis a város felvevő képessége nem éri el a nagyarányú termelés-növekedés határát. ízléses csomagolás A kiállítás a nagyüzemi termelés előretörését így bizonyította. A tavalyi kiállításon még csak két állami gazdaság jelent meg termelve- nyeivel, az idein már hat. Hks szinte valamennyien kiváló minőségű gyümölcsöt helyeztek el az Ízléses kiállító lé- dákban. Figyelemreméltó már az idei termelésük mennyisége is: csak exportra több mint kétszáz vagon gyümölcsöt szállítottak. És még egy nagyon becsülendő, hasznos és esztétikailag is jó hatást váltó gesztus az állami gazdaságok részéről: valamennyien ízléses csomagolásban, egyéni tervek szerinti felirattal látták el a kiállított árut. A jövő útját mutatták meg ezzel. László Lajos A tüzeléstechnika új útjain Lakások és üzemek korszerű hőéi látása Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Olajtüzelési Szakosztálya augusztus 25—27 között Pécsett rendezi a II. országos olaj tüzelési konferenciát. A Technika Házában sorra kerülő rendezvény keretében a lakóépületek, kommunális intézmények és üzemek olajtüzelési problémáival foglalkoznak az ország Két kiállítás Szigetvároít Mint ismeretes, a Zrínyi- emlékünnepség megelőző akkordjaként irodalmi, zenei és képzőművészeti pályázatokat hirdettek, amelyeknek eredményei már ismertek. A képzőművészeti pályázat legjobb anyagából nyílt meg JSzigetvárott az egljik legelső kiállítás, Szigetvár hősi védelme címmel. A másik kiállítás, melyet szintén a jubileumi ünnepségek megelőző eseményeként nyitottak meg, a Magyar történeti festészet címet viseli. A két kiállítást, amelyet Hárs Éva és Romvári Ferenc rendezett, Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. Megnyitó beszédében méltatta a szigetvári hősi küzdelem történet- mi jelentőségét, illetve a 400 éves évforduló rangját. Ellegnevesebb fűtési szakemberei. A konferenciát dr. Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyettes nyitja meg augusztus 25-én délelőtt fél 9-kor. A témával kapcsolatban húsz dolgozat jelenik meg és három szekció keretében bonyolítanak le szakmai vitákat. Az első szekció az olajtüzelés általános kérdéseivel, gazdálkodási, szállíási, korróziós és ellenőrzési problémákkal foglalkozik. A második szekció a lakások és kommunális intézmények hőellátásának kérdéseit vizsgálja, míg a harmadik szekció keretében a kisebb ipari fogyasztók olajtüzelési problémáit beszélik meg. Az előadások közül külö nősen nagy érdeklődésre számíthat dr. Vajta László és Kapp Tamás Az olajtüzelés fejlődése és jelentősége Magyarországon című plenáris előadása. Az olajtüzelés általános kérdéseiről Linczényi János tart vitaindítót. Az első szekció munkaprogramjának keretében ismertetik dr. Bácskai Gyula tanulmányát: az olajtüzelés korróziós kérdéseiről, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kuta tópárosának, dr. Ing G. Woell —P. H. Englemek, a koron koncentráció meghatározásé ról szóló írását. A lakások és kommunális intézmények hőellátásáról szóló vitaindító dr. Macskásy Árpád budapest egyetemi tanár tartja. A konferencia augusztu; 27-én tüzeléstechnikai mérés bemutatóval zárul. mondotta azt is, hogy a Magyar történelmi festészet című, igen értékes kiállítás anyagát a legkiemelkedőbb művekből válogatták össze. A Nemzeti Galéria, a Történeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka, a Hadtörténeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum adta át ezekre a hetekre néhány értékes képét Szigetvárnak. Filmszínházayalás Dusiaszekcsőn Augusztus 20-án adták at Dunaszekcső lakosságának az egymillió 250 ezer forintos költséggel felépült új minden igényt kielégítő, széles vásznú filmszínházat. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat ezzel az új létesítménnyel ismét közelebb jutott kitűzött programjának a megvalósításához. A nagyközségek szélesvásznú mozikkal való ellátása a kulturális forradalom keretében megvalósítandó feladat. Dunaszekcsőn eddig egy elavult berendezésekkel rendelkező normálmozi üzemelt. Az új filmszínház a nép gazdasági érdekeket figyelembe véve a falu kultúr- otthonának testébe épült bele. Ily módon létrejött egy művelődési apparátus, mely kultúrház és a mozi előnyeit, lehetőségeit egyesítve komoly szerepet fon ni a jövőben a falu kulturális életében. Az új moziban mindenir a legmodernebb berendezéseket alkalmazták. A tágas rejtett és nyílt fényekkel kitűnően ellátott vetítőterem akusztikáját jórészt textil burkolattal tették tökéletessé. A nagyméretű vászon, mely a színpadon helyezkedik el. csörlők segítségéve1 a háttérbe süllyeszthető hogy a színpadi előadások zavartalanul folyhassanak gyár történelmi festészet címmel és a Zrínyi-pályázatra ékezett díjazott müvekből kiállítást nyitottak szombaton Szigetváron az általános iskolában.
