Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
166. AUGUSZTUS 20. napló it Azt akarjuk, hogy kellemes, vonzó legyen a falusi élet Négy év távlatából 84 községével Baranya legnagyobb járása a siklósi. Kiváló termelőszövetkezetei, fejlődő üzemei, idegenforgalmi vonzereje a megye egyik legjobb és legérdekesebb járásává avatják. Vida Sándor tanácselnök 1962 óta tartja kezét a járás érverésén. 1963-ban újraválasztották. s a siklósi és sellyei járás 1964. januárjában történt összevonása után ismét. Arról beszélgettünk, milyen változások: történtek azóta a járásban, változott-e a járás arculata és milyen jövő áll az itt élő emberek előtt. — Az az időszak, amikor idekerültem, egybeesett a termelőszövetkezetek kibontakozásával — mondja Vida elvtárs. — A szövetkezetek egy- harmada még gyenge volt, az 1963-as gazdasági évet 10.5 millió forint mérleghiánnyal zárták. A következő évben a hiány megduplázódott, de 1965-re 3.7 millió forintra csökkent. Ezt az évet már mérleghiány nélkül reméljük befejezni. Reményünket olyan tények táplálják, mint például az, hogy 20 millió forint kenyérgabona-bevételi többletük van a járás termelőszövetkezeteinek. A termelőszövetkezetek közül Beremend volt az első, amely áttért a járásban a készpénzfizetésre. Huszonkilenc termelőszövetkezetünk már ezt a kifizetési formát alkalmazza. A kész- pénzfizetés ösztönző hatására megszűnt a termelőszövetkezetekben a munkaerőhiány. — Milyen létesítményekkel gyarapodott az elmúlt esztendőben a járás, megvalósították-e a második ötéves terv fontosabb célkitűzéseit? — Egyetlen év adatai is szemléltethetik azt a tevékenységet, ami nálunk az elmúlt esztendők községfejlesztési feladatainak teljesítését jellemezte. 1963-ban 3.7 kilométer kövesét, 10.4 kilométer járda, 4 autóbuszváró, 5 pedagóguslakás, 2 tanterem, 2 sportpálya és egy egészségház épült községfejlesztési alapból a siklósi járás területén. 1964- ben az összevont járás KÖFA kiadásai csaknem elérték a 8 millió forintot — a háromszorosa volt az előző évinek. 1965-ben már 8.6 millió forint KÖFA-alapból gazdálkodtunk. Figyelemre méltó, milyen határtalan lelkesedéssel és áldozatkészséggel támogatta a tanácsszervek községfejlesztési tevékenységét a lakosság. 1963-ban 11 millió, 1964-ben 3.2 millió. 1965-ben 3.9 millió forinttal, illetőleg ilyen értékű társadalmi munkával járult hozzá a községek csinosításához, közhasználatú létesítmények megvalósításához. Fejlődést mutat az egy keresőre jutó társadalmi munka értéke is. — Ezek szerint elmélyült kapcsolatuk van a lakossággal. — Jól működnek a községi tanácsok és a kisebb községekben az ezeket pótló kirendeltségi bizottságok. Ma még sok az adminisztratív munka, rengeteg olyan apró üggyel kell fogyatkozni, ami szükségtelen többletmunkát, ad. Ha megjelenik valaki a közs tanácson egy-egy igazolás és kap, vagy nem kap, ezál is kialakul valamilyen ki csolat. De az igazi kapcso tok sokkal mélyebbek enr s valójában ott kezdődn amikor a községi és járási nácstagok szívükön viselik a körzet minden apró gondját. Az 1108 községi és 77 járási tanácstagnak a következő öt évre szóló községfejlesztési tervek elkészítésénél például az volt a feladatuk, hogy puhatolják ki a lakosság kívánságait választókörzeteikben és ezeket egyeztessék az anyagi lehetőségekkel. A feladatok rangsorolásánál mi segítettünk. Húsz pontba foglaltuk azokat a tennivalókat, amelyeket a közeli esztendőkben fontosnak tartunk. A II. ötéves terv végére elértünk bizonyos nívót a községek fejlesztését, kulturáltságát illetően. Például minden nagyobb községben megvannak a kul- tűrházak, elkészültek a járdák, autóbuszvárók épültek, nagyjából rendbe tettük az iskolákat. Véleményünk szerint a III. ötéves terv időszakában törpe vízművek létesítésére, belvízrendezésre, iskolai tantermek építésére, községrendezési tervek készítésére kell a fő erőket összpontosítani. — Tudomásom szerint a lakossággal történő jó együttműködés mögött a tanácsnak a párt- és tömegszervezetekkel való példás összefogása rejlik. — A járás előtt álló politikai, gazdasági és társadalmi feladatok megoldása csak közös erőfeszítésekkel képzelhető el. A Járási Pártbizottsággal egyetértésben döntöttünk a járás életének minden fontos kérdésében. A Hazafias Népfront elsősorban a községfejlesztési feladatok megvalósításában, a lakosság mozgósításában segít. A KlSZ-szer- vezetek élenjárnak a községek parkosításában. A járási KISZ-bizottság nemrég „10 óra a virágos Siklósért” mozgalmat kezdeményezett, s ez több, mint 25 000 társadalmi munkaóra eredménnyel járt. A nőtanács a Szocialista címért küzdő munkabrigádokat szervez a termelőszövetkezetekben. Ma már megközelíti a húszat a példásan dolgozó termelőszövetkezeti szocialista brigádok száma. — Milyen feladatokat kívánnak megvalósítani a III. ötéves terv időszakában? — Népgazdasági hitelből kenyérgyár épül Siklóson, szálloda és gyógyszertár Harkányban, bekötőutat kap Ózdfalu, Kisjakabfalva és Dráva- piski, 8 tantermes általános iskolát Siklós, két új tantermet a siklósi gimnázium. Kisebb beruházásaink közé orvosi rendelőket, orvosi lakásokat és tanácsi rendelkezésű lakásokat soroltunk. Jelentős összeget fordítanak beruházásokra a III. ötéves terv idején a termelőszövetkezetek is. A járás területén 17 sertés- fiaztató, 22 sertéshizlalda, 19 marhaistálló. 3 szőlőfeldolgozó, 5 magtár épül. Községfejlesztési feladatokra, a 12 millió forint értékű társadalmi munkát is beleszámítva, 42 millió forint jut a következő öt évre. Tanácsi hitelből 23 millió forintot fordítunk felújításokra. Az ötéves terv járási célkitűzései szerintem csak úgy valósulhatnak meg, ha a következő esztendőben is fontos feladatunknak tartjuk a lakosság és a tanácsok közötti kapcsolat elmélyítését. A termelő- szövetkezetekben mind ritkábbak az anyagi jellegű nehézségek, a tagok megtalálják anya gi számításaikat. De ez még nem minden. Mi azt akarjuk, hogy kellemes, vonzó legyen a falusi élet, érezzék jól magukat az emberek a járásban. — fejezte be tájékoztatását Vida elvtárs. Harsányi Márta Átadták az új klinikát Az új egyetem tervezője, dr. Gádoros Lajos, átveszi a kitüntetést a miniszter elvtárstól. Erb János felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Orvostudományi Egyetem új klinikai tömbjének átadása és megnyitása. A miniszter elvtárs ezután arról beszélt, hogy a szocialista társadalmi rend erejét és hatalmas lehetőségeit az országszerte megújuló falvak, új városok, gyáróriások bizonyítják. A szocializmus építésének természetes velejárója az egészségügy széleskörű fejlődése. Az új klinikai tömb, majd az elméleti intézetek új otthona valóban korszerű és hathatós feltételeket biztosít ahhoz, hogy az egyetem kommunista orvosokat neveljen, betegellátó tevékenysége a szocialista egészségügy példamutató bázisa legyen. Az új klinikák létesítésével javul a város és megye egészségügyi ellátása is. A tízezer lakosra jutó általános ágyak száma 48-ról 57-re emelkedik, a klinikák átköltözésével adottá válnak a megyei kórház kialakításának és működésének feltételei. Elmondotta, hogy a párt helyes politikájának eredményeként lehetővé válik, hogy a III. ötéves tervben az országban új egészségügyi beruházások valósuljanak meg. Budapesten és Debrecenben elméleti intézetek, Szegeden új klinikák építése kezdődik meg. Pécsett befejeződnek az elméleti tömb rekonstrukciós munkálatai és egy új, 400 személyes diákotthon létesül. . — Az új klinikai tömb korszerű épületei eredményekben gazdag munka feltételeinek és lehetőségeinek ígérete —folytatta beszédét dr. Szabó Zoltán miniszter. — Valósággá azonban csak akkor válhat, ha a kórtemekben, laboratóriumokban, műhelyekben min denki a megnövekedett és fokozott felelősségnek megfelelő munkát fejt ki. Azt kérem valamennyiüktől, hogy ki-ki a maga posztján szorgalma-( san és becsületesen éljen, Több családi pótlék, anyasági segély és táppénz a tsz-tagoknak Az ipari és mezőgazdasági társadalombiztosítás között meglévő különbséget jelentősen csökkentette a kormány július 1-ével érvénybelépett 1003/1966. számú határozata, mely egy sor olyan juttatást biztosít a termelőszövetkezeti tagoknak, melyekkel eddig nem rendelkeztek. Az új rendelet baranyai kihatásairól beszélgettünk Varga Kovács Istvánnal, a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjának megyei igazgatójával, aki tájékoztatásunkra elmondotta, hogy az SZTK megyei Alközpontjának dolgozói a rendelet megjelenésével egyi dobén megkezdték az adatfeldolgozást. A kétgyermekes családok örömére A kedvezmények forintkihatása egyelőre csak a családi pótlék esetében mutatható ki, mert itt fix és rendszeresen folyósított összegről van szó. Valamilyen formában azonban mind az 50 ezer termelőszövetkezeti tagot érinti az új rendelet, akár a felemelt anyasági segély, táppénz, temetési segély, útiköltség-térítés, gyógyfürdők és egyéb gyógyászati ' eszközök díjmentes igénybevétele, fogpótlás stb. formájában. A legnagyobb és azonnal kimutatható kedvezmény a családi pótlék felemelése volt. Közismert a termelőszövetkezeti tagok 1966. június 30-ig — az egyes rendkívüli esetektől eltekintve — csak akkor kaptak családi pótlékot. ha legalább három 10 éven aluli gyermek eltartásáról gondoskodtak. Az új rendelet minden 14 éven aluli gyermek részére biztosítja a családi pótlékot már a kétgyermekes családok számára is. A kétgyermekesek — 1700 család — belépésével >— egyik hónapról a másikra 2200 családdal, illetve 4500 gyermekkel nőtt az igényjogosultak száma Baranyában. Míg áprilisban mindössze 444 termelőszövetkezeti család — 1327 gyermek — kapott családi pótlékot, s a kifizetett összeg 92 890 forint volt, addig júniusban 5716 gyermek után 2460 család több mint 400 ezer forint családi pótlékban részesült. — Augusztusban ez a szám még 150 családdal bővül. Naponta 120—130 igénybejelentés A rendelet nyomán július, augusztusban sokszorosára nőtt a forgalom az SZTK szolgáltatási osztályán. Naponta 120—130 biztosított jelentkezik igénybejelentéssel, közülük átlag 50 tsz-tag a most életbe lépett útiköltségtérítés ügyében, s igen sokan — ez a tsz-tagság öregedését is jelzi — temetési segélykérelemmel, mely szintén új kedvezmény. Augusztus L—18 között 46 termelőszövetkezeti temetkezési segélyt fizetett ki az SZTK. Utiköltségtérítést — a járási, vagy megyei rendel 6- inézetben történő oda- ésvisz- szautazás céljából — több száz tsz-tagnak fizetett ki az állam a másfél hónap leforgása alatt. Nőtt az anyasági segély összege is, mely jelenleg eléri az ipari biztosítottakét, első gyermeknél 700, a további gyermekeknél 600— 600 forint. A termelőszövetkezeti tagok természetesen örömmel fogadták az új rendeletet. A korábbi 1963-ban megjelenő rendelet után hosszú időnek, egykét évnek kellett eltelni, hogy a falusi emberek éljenek is a kedvezmény adta lehetőségekkel. A falusi orvosok meggyőző munkája, a falusi emberek egészségügyi felvilágosodása nyomán ma mármesz- szemenően élnek jogaikkal a tsz-tagok. Míg 1964-ben csak 14 ezer, addig 1966 első félévében 20 800. darab gyógy- szemüveget váltottak ki a megyében. Megnőtt a gumiharisnya-, a lúdtalpbetét-viselők száma is, ez utóbbiból mintegy 700—800 igényt nem is tudtak kielégíteni. Ma már a falusi emberek sem idegenkednek e gyógyászati eszközök igénybevételétől, melyhez igen kedvezményesen jutnak hozzá. Sőt mint azt az SZTK megyei vezetői elmondották, félő. hogy az új rendelet biztosította kedvezménynek, a kedvezményes fogpótlásnak a falusi lakosság körében egy ideig nem tudnak majd teljest mértékben eleget tenni. A nehéz fizikai munkát végző főleg idősebb termelőszövetkezeti tagok gyakran szenvednek reumatikus ízületi jellegű bántalmakban. Részükre az új rendelet gyógyfürdők, iszapkezelés és egyéb reumakezelés igénybevételét biztosítja csakúgy, mint az ipari munkásoknak vagy alkalmazottaknak. Gyógyfürdőkbe szóló fürdőjegyet az SZTK eddig nem adott ki tsz-tagoknak, a kedvezmény azonban július 1-től őket is megilleti. Közvetve és közvetlenül Az államunk törődését egyre több vonatkozásban érzik a termelőszövetkezetek tagjai közvetlenül, de közvetve is. Az új rendelet kötelezte a termelőszövetkezeteket a szülési szabadság 12 hétről 20 hétre történő felemelésére —, akit megillet — a keresőkép- telenségi járulék, illetve táppénz kiegészítésére. Tbc-s betegeknél a keresetkiegészítést is az állam vállalja magára. A tsz-tagok társadalombiztosítási díja havi 6 forint, ennek fejében kapják az államtól azokat a kedvezményeket — orvosi ellátás, kórházi ápolás, gyógyszer stb. —, amelyeknek csak egy részét soroltuk fel e cikk keretében. A 6 forintos díj változatlan maradt, a kedvezmények nőttek. s külön öröm, hogy a termelőszövetkezeti tagok ma már igénybe is veszik azokat. Biztató jele ez a falusi köz- egészségügy egyre észrevehetőbb fejlődésének. — Bni * dolgozzon, oldja meg a feladatait. Legyen ez az egyetem a szociálisul egészségügy, a szocialista betegellátás elveinek és gyakorlatának példamutató megvalósítója és hirdetője. Ez a munka természetesen összetett, sokrétű, politikai, szakmai, gazdasági szervező és nevelő feladat. Ehhez nélkülözhetetlen a várt és társadalmi szervek segítsége. a dolgozók alkotó, kezdeményező ereje. Öt év munkájának eredménye — Amikor ezen gondolatok jegyében a Pécsi Orvostudományi Egyetem új épületeit átadom, a minisztérium, munkatársaim és a magam nevében is azt kívánom, hogy . érjenek el benne sok sikert, sok eredményt. Ezután Horváth Lajos a Városi Tanács elnöke a város dolgozói nevében vette át a • létesítményt. — Három évtizeddel ezelőtt egyszer már elhatározták, h°9y Pécsett egy új egyebemet építenek. A terv azonban nem valósult meg, a háború előkészületei felemésztették az erre a célra előirányzott ösz- szeget. Most viszont a szocializmus építésének második évtizedében, mindössze öt esztendő alatt elkészült a nagy mű első fázisa. Mindenki, az egész város lakossága örül annak, hogy ilyen modern létesítménnyel gazdagodtunk és ezért köszönetét mondunk mindazoknak, akik részt vettek a tervezésben, a kivitelezésben. Dr. D onhoffer Szilárd, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora beszédében emlékeztetett arra, hogy ez az új épület nem egyszerűen építészeti alkotás, hanem rendkívül nagy jelentőségű politikai tett. Megvalósítását a z segítette elő, hogy hazánkban immár húsz esztendeje épül a szocialista társadalom. — Ezzel az ünnepséggel tulajdonképpen nem fejeződött be az építkezés, ez csak a kezdet. ezután következik az egyetemi városrés? más épületeinek alkotása. Nekünk, tanároknak, oktatóknak, valamennyi egészségügyi dolgozónak rendkívül nagy a felelőssége, homr a lehetőségeket kihasználjuk. Kitüntetések Ezután dr. Szabó Zoltán miniszter és Nemeskéri László, a Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatói* kitüntetéseket, miniszteri dicséreteket és pénzjutalmakat adott át a tervezésben és kivitelezésben példamutató dől- gozóknak. Dr. Gádoros Lajos. egyetemi tanár, a klinika tervezője, dr. Kovács Sándor, dr. Tigyi József a Munka Érdemrend ezüst és Láb ady András építészmérnök, főépítésvezető a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Az Egészségügy kiváló dolgozója címmel tüntették ki Forster Miklóst. Dórka Miklóst, Hartai Ferencet, Ságodv Sándort, Parcsami Lajost. Krejcarek Károlyt, Viliért Istvánt, Kerekes Istvánt. Ki- gyósi Ágnest, Büki Józsefet. Czigler Andort, Nemeskéri Lászlót, Rikker Mihályt. Gering Gyulát. dr. Monostori Györgyöt. Kalló Pétert és Dómján Istvánt. Miniszteri dicséretet kapott: Valter Jenő, Balta Imre. Várhegyi György, Molnár István. Valz Tibor. Szente József. Baranyai József, Stanitz János, Sze- bényi Miklós, Kumli József Bacsa Flórián, Tóth Miklós. Füzesi Károly és Zsifkó János. A kitüntetések átadása után dr. Szabó Zoltán miniszter elvágta a zárószalagot és ezzel átadta a pécsiek új büszkeségét. A megnyitó közönsége megtekintette az új klinikát. Az egyetem vezetősége ;i- •"•n népség záróakkord iáként fogadást adott a klinika tetőteraszán. B. J. i i > /
