Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-18 / 195. szám

# 1ML AUGUSZTUS U, tiuplö 5 I Megint kevés a kukorieagóré Több mint 200 górét építhettünk volna a kárba veszett kukorica árából 1965-ben Szép a kukorica, bő ter­mésre számíthatunk az idén is. Mint a legtöbb évben, is­mét szembekerülünk a szoká­sos kérdéssel: tulajdonkép­pen hová tesszük a rengeteg termést? A Baranya megyei Gabo­nafelvásárló és -feldolgozó Vállalat jóvoltából részletes adataink vannak arról, hogy a baranyai termelőszövetkeze­teknek milyen tárolási prob­lémákkal kellett szembenéz­niük 1965-ben. A vállalat ugyanis 1965 decemberében felmérést végzett ennek meg­állapítására. Noha az adatok múlt éviek, nyugodtan vonat­koztathatjuk a jelenre is, hi­szen a helyzet 1965 óta nem változott lényegesen, A gépszínben? Az elmúlt évben mintegy 15 ezer vagon csöves kukori­ca termett a megye termelő- szövetkezeteiben. Ebből gó- réba került 474o vagon. Ki­osztottak a tagságnak és át­adtak a Terményforgalmi Vállalatnak további 5 ezer vagont. Mintegy 5320 vagon kukorica a következő helye­ken volt található: 1300 vagon a gépszínekben, 520 vagon prizmákban, 1900 vagon elha­gyott és elhanyagolt lakóépü­letekben és más, tárolásra nem alkalmas helyeken. A hátralévő 1600 vagon tengeri még töretlen volt ebben az időpontban. Bár még csak december volt, a vizsgálatot végző szak­emberek megállapították, hogy máris penészes, vizes és sáros volt, tehát romlásnak indult 1100 vagon kukorica. Különö­sén a. pellérdi, püspöklaki, drávászaboicsi, kémesi, bara- nyahídvégi, belvárdgyulai és szentlőrinci tsz-ben sok volt az ilyen termény. E helyek közül sehol sem volt 30 va­gonnál kevesebb a romlott tengeri mennyisége, bár akad­tak olyan szövetkezetek is — például Szentlőrincen —, ahol több mint 100 vagon nedves, penészes kukoricát találtak. Magától értetődik, hogy a romlott, penészes kukorica ta­karmányozásban értékesíthető tápanyagkészlete csökkent. A szakemberek számításai sze­rint az 1100 vagon esetében 10—12 százalékos csökkenés­ről kell beszélni. Ez annyit jelent, mintha kb. 120 vagon termény nyomtalanul elve­szett, eltűnt volna. A 120 vagon csöves kuko­rica értéke, 170 forintos má- zsánkénti áron számítva két­millió 240 ezer forint. Ezen az áron több mint kétszáz, barmincvagonos, dróthálós kukoricagórét lehetett volna felépíteni. (Vámosi Jenő, az Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos kutatójának szá­mításai szerint egy 30 vago- nos, dróthálós kukorieagóré beruházási költsége 11 ezer forint.) A 200 harmincvago- nos góréba hatezer vagon csöves kukorica férne el, a baranyai termelőszövetkezetek tehát a tavaly decemberig elszenvedett veszteség-értéké­ből megoldhatták volna min­den górégondjukal Még nem késő! Mint mondottuk, a felmé­rés a decemberi állapotokat rögzítette. Arról már nincse­nek adatok, hogy milyen volt a szakszerűtlenül tárolt kuko­rica állapota valamikor 1966 márciusában, mint ahogy azt sem vizsgálta meg senki, hogy azokban a tsz-ekben. ahol a gépszínben tárolták a kuko­ricát, hol teleltek a gépek, s milyen kár érte a gépállo­mányt. A tényleges kár tehát jóval nagyobb volt annál a két és negyed millió forint­nál, mint amit fentebb meg­állapítottunk. Minden termelőszövetkezet elvégezheti az ilyen egyszerű számításokat, mégis, egyelőre nem sok jele van annak, hogy a baranyai tsz-ek okultak a tavalyi károkból. Állami hitelből csak két darab öt- vagonos góré épült a megyé­ben (Palotabozsokon), arról pedig semmi hír, hogy a tsz- ek saját erőből építenének. Bár nyakunkon van a bő kukoricatermés, annyira meg­feledkeztek a tárolóhely prob­lémájáról, hogy a megye ve­zető szakembereinek kellett hogy észrevegyék: ha így ha­ladunk, megint úgy járunk, mint az elmúlt évben. Ilyen előzmények után született meg a Megyei Ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak javaslata: indítsunk moz­galmat a termelőszövetkeze­tekben a kukoricagórék épí­tésére. Most, az aratás befe­jezése és a nagy őszi mun­kák megindítása között léleg­zetvételi szünethez jutottak a szövetkezetek, használjuk ki ezt az időt. A körülmények kedveznek. Annyi tégla, amennyi a górék megalapozásához szükséges, beszerezhető, illetve minden faluban található. Drótháló­ban sem lesz hiány; Zsolnai Zoltán, a Baranya megyei Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat 9-es sz. vasboltjának vezetője közölte, hogy kor­látlan mennyiségben tud a tsz-eknek különböző drótfo­nadékot szállítani. Most már csak a faoszlopok hiányza­nak, bár ezekkel sem lesz probléma. Szántódi Péter, a Megyei Tanács erdészeti és ! vadászati felügyelője ugyanis elmondotta, hogy ha a tsz-ek érintkezésbe lépnek a járási tanáccsal, illetve a szakmai irányító erdészettel, mármost megkaphatják a szükséges vá­gási engedélyt. Amint látjuk, minden fel­tétel biztosított. Most már a termelőszövetkezeteken mú­lik, hogy mennyi góréjuklesz az ősszel. Fóliával is lehet Bár a kombájnnal betaka­rított kukorica mennyiségé­nek aránya az idén sem ígérkezik nagynak, mégis, sokkal több ilyen kukoricánk lesz, mint az elmúlt évben. Tekintve, hogy a gabona, bor­só stb. már elfoglalta a mag­tárakat, több tsz-ben felvetőd­het, hogy hová tegyék az ilyen kukoricát. Talán a segítségükre le­szünk, ha felidézzük, hogy a Szentlőrinci Tangazdaság már két éve rátért a csépelt-mor- zsolt kukorica talajszint alat­ti, műanyagfóliás tárolására, s ez remekül bevált. A gaz­daság 150o mázsa morzsolt kukoricát tárol majd így a télen. Ismert dolog, hogy a gazdaság szakmai bemutatót tartott ebből a tsz-ek számá­ra. Ettől függetlenül, a jövő­ben is megad minden felvilá­gosítást, ha a tsz-ek ez ügy­ben fordulnak hozzá. Magyar László * III. * III. A szegedi szabadtéri játékok idei utolsó bemutatója a grúz Kőmíves Kelemen táncballadája A szegedi szabadtéri játé­kok idei műsorából a közön­ség és főként a szakmabe­liek a legnagyobb érdeklő­déssel a grúz állami opera és balettszínház bemutatóit várták. Nagy sikere volt az Otellónak, s most a Gorda — az idei műsor utolsó be­mutatója — valóságos cse­mege. Eredeti grúz történe­tet élvez a közönség a zene és a tánc nyelvén. A törté­net egyik sajátos motívuma a végkifejlethez közeledve ismerős lehet számunkra: harmadszor omlik össze a vár, melyet a grúz biroda­lom védelmére építenek, s akkor a jósnő megparancsol­ja, hogy egy gyermeket — Gorda, a szobrász és a cár lánya, lrema gyermekét — falazzanak be a várba, kü­lönben az újra összeomlik. Ugyanazzal a motívummal találkozunk itt, amely a mi jólismert Kőmives Kelemen­balladánkban s előfordul, nem jósnői indítékra, hanem emberi összebeszélésre, s tragikus kimenetellel — míg itt a harcból győzelem­mel visszatérő Gorda és a többi harcos hősiessége meg­menti a gyermeket. Toradze zenéje keletien zsúfolt, ugyanakkor csiszolt balett­muzsika. Csabukiani készít tette a koreográfiát. A Cignadze. mint a cár lánya vissza akarja szerezni a sas­tól kedvenc sólymát szegedi bemutató főszerepei­ben olyan neves művészeket láthattunk, mint Cignadze — lrema, a cár lánya —, Kikaleisvili — Gorda —, to­vábbá Mitaisvili — a Gor­ád ba szerelmes, féltékeny­ségében a gonosz jóslattal bosszúra törő herceglány — és Gunasvili — a cár lányá­nak kezéért versengő her­ceg. A grúz együttes két- két előadást tart Szegeden az Otellóból és a Gorádból. Tömegjclenet Gordával és a harcosokkal Tizenkét lakástulajdonom kérdezi; lesz-e gáz a Zsolt utcában? Új tv-re!éáMomés épül A budapesti Rádiótechnikai Gyár tv-adó, -szerelő műhe­lyében nemsokára befejezik az új. négyisilowaltos relé­állomás szerelését. A berendezés a Pécs környéki tv-vételt könnyíti majd meg, A 80 százalékban magyar alkatrészek­ből készülő reléállomás rendkívül korszerű és a hasonló típusú külföldi gyártmányoknál lényegesen kisebb méretű. Pécsett 1963 tavaszán a Városi Tanács társasház­építkezés céljára a Zsolt ut­ca déli részét is kijelölte. Ez a rész alkalmas házépí­tésre, mert a szükséges köz­művek — villany, gáz, víz, csatorna — rendelkezésre állnak. A 12 lakásos társas­ház leendő tulajdonosai ugyancsak örültek a kijelö­lésnek. A tervezőmérnökök elkészítették az építési ter­veket, ezt a tanács építési osztálya felülbírálta. aztán kiadta az építési engedélyt. Ment minden, mint a ka­rikacsapás. A tervek és az engedély birtokában az Or­szágos Takarékpénztár Ba­ranya megyei fiókja vállal­ta a tácspsházak szervezé­sét. A szervezés sem tar- i tott sokáig, a szükséges lét- i szám együtt volt, megala­kult az építőközösség Szer­vezéssel. alakulással több mint egy év telt el, de vég- i téré is 1964. június 19-én a III. kerületi tanács is kiad- j ta az építési engedélyt. { amelynek 8. pontja lerögzíti: ! az épületet gázzal látják el. 1 Természetes, hogy az OTP- hez benyújtott tervek és j költségvetések is a gázellá- , tást vették figyelembe. Az első „mennykő” 1965 augusztusában csapott be. I A tervezőmérnök ugyanis a | várostól kapott információ alapján értesítette az építő- közösséget, hogy a Zsolt ut­cában lévő 50 man kereszt­metszetű gázgerincvezeték a társasház bekapcsolását nein teszi lehetővé, a veze­téket először bővíteni kell. De hogy erre a cserére mi­kor kerül sor — azt meg­mondani senki sem tudta. Ebben a kényszerhelyzetben az építőközösség úgy hatá­rozott — szerettek volna mielőbb beköltözni a lakás­ba —. hogy újabb anyagi áldozatot vállalnak és a gáz helyett mindenütt villanyt alkalmaznak. A határozatot tett követte és elkészítették a villamosítási tervet, sőt ki is fizették. Miután az új terv szerint a gázelszívó ké­ményekre nincs szükség —, az építőközösség lebontatta. A második „mennykő” ak­kor csapott be, amikor ér­tesültek arról, hogy még:s lesz gáz a Zsolt utcában! A lesz-e, nem-e kérdés tisz­tázásáért az építési osztály vezetőjénél megbeszélést tar­tottak, ahol a közművesítés­sel foglalkozó előadó tájé­koztatása alapján megálla­pították, hogy a tanács 1965. június 30-1 25/1965. számú határozata a Szegfű utca víz-, gáz-, csatorna- ég vil­lanyhálózat kiépítésére 250 ezer forintot adott, ez szol­gál a Zsolt utcai gázbővítés fedezésére is. Mégiscsak ala­kul az ügy —, mindenki megnyugszik: lesz gáz a Zsolt utcában! De mikor? Mert 1965. szeptember 16-án a 14.001— 109/1965. IV. számú levélben az ipari osztály azt közli az építési osztállyal, hogy a szóbanforgó hálózatbővítést a Pécsi Gázmű 1966 januári kezdéssel és márciusi befe­jezéssel tudja csak elvállal­ni a vonatkozó hitelfedezet és tervdokumentáció rendel­kezésre bocsátása mellett. Rendben van, csak csinál­ják már — mondták a la­kásra várók és tudomásul vették, hogy az illetékesek az építkezés műszaki ellen­őrén keresztül utasították a kivitelezőt, hogy a gázelszí­vó kéményeket állítsa visz- sza! így is történt és pél­dául a vizet már a gázboj­lerhez alkalmazkodóan sze­relték be a faijukba. A láthatáron újabb „menny­kő” tűnt fel akkor, amikor az építőközösség tudomásá­ra jutott, hogy a gázvezeték­kicserélés ügyében érdemi intézkedés nem történik. Az ügyet sürgetni akarták és az építtetők közös megbízottai beadványt juttattak el a Vá­rosi Tanács vb-elnökéhez. Pécpi táblák Valamennyien nap. mint nap látjuk, illetve nem látjuk ... A sarkon nics. Sokszor az utca közepéig tyalogolunk, mig egy' iitött-kopott tábla fel­iratáról következtethetünk az utca elnevezésére, különösen, ha mint régi pécsi tükék, nyo­mon követtük az idő múlását és a Kálvária nekünk Vak Bottyánt jelent, nembeszélve Szent Istvánról, aki a Sallai utcánál is már régen Séta. Ha Ujmecsekalján igyekszünk va­lahová, az utcanevet minden tizenötödik járókelő meg tudja mondani, azért van szánk, hogy megkérdezzük. A hátszá­mot már magunk is kiszámol­hatjuk, nem vagyunk gyere­kek. A kerületet természete­sen nem Írjuk ki, mit vágjunk fel arra a háromra? Táblák — néhány mutatóban felerősített kivételtől eltekin ve — nincsenek. Tudjuk, tudomá­sul vettük, mint az eredendő bajt (vagy bűnt?), amin nem lehet változtatni. Megszoktuk. Nem Így a városunkban ide­gen Julinak István komlói la­kos. aki terjedelmes levelében helyteleníti a táblahiányt és akadékoskodva kérdezi: Miért van ez Így? Valóban: miért van ez így? L kerületi tanács. Arató Fe­renc építési csoportvezető: — Bajunk van a zománc­gyárral. Azelőtt három bóna­£ on belül, most csak egy éves atáridövel szállítanak. A ré­gi, könnyűfémből készült dom­ború táblákat senki nem csi­nálja, kísérleteztünk festett alumíniummal, de csak ott váltak be ahol a lakók nem hanyagolták el. Hl. kerületi tanács. Váradi Géza építési csoportvezető is elsősorban a Bonyhádi Zo­máncgyárat hibáztatja, vala­mint megemlíti, hogy négy év­vel ezelőtt maszekkal is pró­bálkoztak. eredménytelenül. — Lát valami lehetőséget? — Semmilyent. A ml felada­tunk lenne a felmérés és a felerősítés is, de ez az ezer darabos ügyiratforgalom mel­lett lehetetlen. A probléma az­előtt az igazgatási osztályé volt, ők tizenkét emberrel dol­goznak, mi hárman vagyunk. A géplrónőt mégsem fogha­tom be! n. kerületi tanács. Kovács József építési csoportvezető szintén utal a késedelmes szállításra, de kiböki: — Az az Igazság, hogy nincs pénze a tanácsnak. Meg aztán nem tudjuk felmérni, hogy hol, ml hiányzik. — Mégis, van valami tervük? — Körleveleket fogunk ki­adni, amit a lakóbizottsági el­nökök töltenek ki. A kitöltött nyomtatványok alapján rendel­jük meg a táblákat, melyeket a Tempó Ktsz-szel tetetünk fel.. Lámcsak! Bármily bagatell dologra kérdezett rá Julinek István, kérdése valószínűleg termékeny lesz. A válaszokból — Így együtt — máris lát­szik valami megoldás. Csak az illetékeseknek kell egy kicsit összedugni a fejüket AG. •Ág egyelőre csak fel tűni „mennykő” ekkor már be­vágott: a beadványra a ta­nács építési osztálya 1966. január 12-én kelt levelében közölte, hogy a gázellátást 1966 évben biztosítani nem tudják. A lakások elkészültek és ez év májusának végén az építtetők beköltöztek a Zsolt utca 3. számú 12 lakásos táxsasházba. De gáz nincsen — a háztartási teendőket kényszerképpen úgy oldják meg, ahogy tudják —, vil- lanyrezsóval, petróleumfőző­vei... A már így is eléggé komplikált ügyet csak to­vább bonyolítja, hogy a Gázmű nem rendelkezett a tervben szereplő típusú gáz-* nyomás-szabályozóval... A legutóbbi értesülés sze­rint szeptemberben kezdik meg a gerincvezeték felújí­tását és novemberben a Zsolt utcai vezetéket rákapcsolhat­ják. Az építtetők a kedvezőt­len tapasztalatok alapján érthető módon, aggódnak: vajon lesz-e gázuk a hűvö­sebb idő beálltakor vagy to­vábbra is kénytelenek lesz­nek villanyrezsón főzögetni és azon melegítgetni a gye­rekeik részére a fürdővizet. Határozott válaszra kíván­csiak a Zsolt utca 3. számú ház lakói. Aláírásukkal ellá­tott levelükben ennek a vá­lasznak „kicsikarása” érde­kében kérték szerkesztősé­günk segítségét. A tanács válaszát mi is érdeklődve várjuk. (Garav) l A »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom