Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

»Ml AtTGTTSZTUS 8. napló 5 Egy tanulmányút tapasztalatai Higiénia a mezőgazdaságban Üzemorvosi szolgálat — Uperizált tej tetrapak csomagolásban Menetleveles fuvarosok Megszűnt az ember vadászat, csökkent a íuvaruzsora a TÜZÉP-telepek környékén Dr. Szalon tad István, a Ba­ranya megyei KÖJÁL köz­egészségügyi felügyelője a kö­zelmúltban tért vissza három hónapos franciaországi és svájci tanulmányútjáról, ahol az Egészségügyi Világszerve­zet ösztöndíjasaként tartózko­dott. A franciaországi Toursfoan székelő Országos Mezőgazda- sági Egészségügyi Intézetben a mezőgazdasági üzemorvosi szolgálat 'munkáját, az inté­zetben folyó tudományos műn kát, illetve a mezőgazdasági üzemorvos képzés , módszereit vizsgálta. A mezőgazdasági üzemorvosi szolgálat a me­gyénkénti Mezőgazdasági Tár­sadalombiztosító Intézet ke­retén belül működik. Kialar kult gyakorlat, hogy az üzem orvosok minden mezőgazda­sági dolgozót évente egyszer, szükség esetén többször is el­lenőriznek általános egész­ségügyi szempontból, de külö­nös tekintettel a mezőgazda­ságban előforduló foglalkozá­si megbetegedések vonatko­zásában. Ilyen vizsgálati szem pont a mezőgazdaságban hasz­nált nagyhatású növény­védőszerek, rovarirtószerek mérgezése, illetve azoknak a szervezetben való felhalmozó­dásából eredő ártalmak. az állatról emberre terjedő be­tegségek, traktorosoknál a gerinc károsodása, az ezzel kapcsolatos betegségek stb. Nagy gondot fordítanak a munkahelyek vizsgálatára, a munkahelyi ártalmak megelő­zésére és kiküszöbölésére. Fi­gyelemmel kísérik a szövet­kezeti vagy magán-farmok általános közegészségügyi vi- szonyait.ia. Szaktanácsadás mellett a mulasztók ellen fel­jelentést tesznek az állami közegészségügyi szolgálatnál, ahol a törvényadta lehetősé­gekké! élve, megfelelő szank­ciót alkalmáénak a közegész­ségügy érdekeit sértő sze­mély ellen. A Franciaországban látot­tak, tapasztaltak alapján Sza- lontai doktor célszerűnek lát­ná, ha illetékes szervek meg­vizsgálnák, hogy nálunk a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás keretei között miképp tudnák a már régóta napi­renden szereplő mezőgazdasá­gi üzemorvosi szolgálatot ki­építeni, ehhez speciálisan képzett szakorvosokat bizto­sítani, s ezáltal a falu egész­ségügyi színvonalát emelni. Svájcban a „higiénikus tej­termelés” vizsgálata volt a tanulmányút fő témája. A tej termelés, szállítás és feldolgo­zás közegészségügyi kérdéseit a berni kanton tejtermelő körzetében vizsgálta dr. Sza- lontai István, amelynek 800 kis szövetkezet a tagja. Ezen kívül meglátogatta a berni, zürichi, thuni és interlakeni tejüzemeket, továbbá öt sajt­üzemet. Azt tapasztalta min­denütt, hogy a tejtermelés hagyományos és nagy tapasz­talattal rendelkező módszerei és gyákorlata ellenére igen komoly ellenőrzés alatt tart­ják a tej útját a termeléstől egészen a fogyasztókig. Svájcban a tej pasztörizá­lásánál jobb módszert és el­járást dolgozlak ki a tej csí­rátlanítására, az úgynevezett „uperizációs” eljárást. Ennek lényege, hogy a tejet 2,4 per­cig magasnyomás alatt, 150 C fokra hevítik. A csírátlaní­tást a magasnyomás alatt be­vezetett gőz végzi el. A fo­lyamat befejezése után a csí­rátlanításhoz bevitt gőzt ki­vonják. Az eljárásnak az az előnye, hogy jobb, mint a pasztörizálás és a sterilizálás. A tej színe, íze, szaga, bio­lógiai értéke károsodást nem szenved, sőt íz és szag tekin­tetében vetekszik a pasztöri- zált tejjel. Az így csírátlaní- tott tejet megfelelő gépi be­rendezéssel „tetrapak” cso­magolásban hozzák forgalom­ba. A csomagoló anyag papír, műanyag és alufólia három­szoros rétegéből áll. A gépi berendezés a papírcsomago­lást légmentesen zárja. így a tejet fejéstől a fogyasztó­kig emberi kéz nem érinti. Könnyen szállítható, könnyen tárolható. Szoba hőmérsékle­ten hat hónapig tárolható, de laboratóriumi vizsgalatok so­rán egy év után sem találtak az uperizált tejben kórokozó csírákat. Az így csírátlanított és csomagolt tejjel mind az iskolák, kórházak, mind a la­kosság tejellátása veszély nél­kül biztosítható. A tetrapak csomagok 2 dl, fél liter és egy liter nagyságúak, tehát a szült séglet szerinti mennyiségben vásárolható. Az előnyök mel­lett nagy hátránya az uperi- zációs eljárásnak, hogy a szükséges gépi berendezés nagyon drága. Európában mindössze négy országban al­kalmazzák. A gépek sorozat- gyártása esetén feltehető, hogy ez lesz a tej csírátlanítás, csomagolás és forgalomba ho­zatal leghigiénikusabb mód­ja. A 3 hónapos tanulmányút tapasztalatait részletes szak­mai jelentésben dolgozza fel dr. Szalontai István és javas­lataival az érdekelt földmű­velésügyi és egészségügyi mi­nisztérium rendelkezésére bo­csátja majd. Véleménye szerint egy általános tapasztalat má­ris leszűrhető a tanulmányút alapján: a magyar közegész­ségügyi és mezőgazdasági szak emberek tudása magas szín­vonalú, azonban a higiénés szemléletet mind az irányító szakemberek, mind a széles tömegek körében jelentős mér tékben fokoznunk kell. Söröshordók orvosai Tizenötezer söröshordót javítanak ebben az évben a Pécsvá- radi Építő Ktsz kádár részlegében a pécsi, kőbányai és nagy- kanizsai sörgyárak részére. lyeket, június 15-én megala­kult a szállítási szolgáltatási szakcsoport. Ennek önkéntes jelentkezés alapján a 90 fu­varos közül jelenleg már kö­zel félszázan tagjai. A fuva­rosok a szakcsoportban to­vábbra is megtartották önálló ságukat. öttagú intézőbizott­ságot választottak, az Fmsz pedig az Ipar utcában irodát bocsátott rendelkezésükre, — központi fuvarfelvevő iroda, telefonszáma: 51-62 — ahol három adminisztrátor regiszt­rálja a befutó fuvarigényeket. Milyen változásokat hozott az új rendszer a tüzelő és az építőanyag fuvarozásában? Mindenekelőtt a TÜZÉP-te- lepeken fuvarvállalói irodát állítottak fel. A fuvarosokat beosztották a különböző mun­kahelyekre, a fuvart jelentke­zési sorrendben mindig előre kapják; ugyanakkor lepecsé­telt menetlevelet is. A szállí­tási díjat a tarifa-táblázat szerint a fuvarvállaló szám­lázza (aki jutalékot kap a fu­varok után), a fuvarosokat he­tente egy összegben fizetik. Változás történt a slam- szállításban is. Eddig a fuva­rosok egyenként álltak szer­ződésben az AKÖV-vel. Most az AKÖV megszüntette ezt, és a szakcsoporttal kötött szerző­dést 24 lovaskocsi egyenkénti napi három fordulójára. Bár ezt az elfoglaltságot a válla­lat nem garantálja, májustól november-decemberig van munka. Mindenkinek előnyös A szakcsoportba tömörült fuvarosok eddig adóívet töl­töttek ki. Most erre nincs szükség. Az adót a fuvarvái- laló irodában levonják, plusz az adón felül most három százalék kezelési költséget is. Ez utóbbiból fedezik az ad­minisztrációs költségeket, de szociális-kulturális alapot is létesítenek. A kezelési költség ellenében viszont — ami eddig nem ter­helte a kisiparosokat — kü­lönféle kedvezményeket élvez­nek. Ha például a fuvaros az áruszállításnál alkalmi­lag idegen munkaerőt vesz igénybe, az ilyen személy után általános jövedelemadót nem kell fizetnie. Az fmsz ugyanakkor saját darálójából négy mázsa 'ótá­pot — amihez a fuvaros ed­dig egyáltalán nem juthatott — ezenkívül egyéb terményt (szénát, szalmát) ad hatóság) felvásárlási áron. A takar­mánykedvezményt természete­sen bizonyos forgalomhoz, fe­jenként a havi 4000 forinthoz kötötték. A szakcsoporti forma a népgazdasági érdekeket is figyelembe véve. előnyös. Ko­rábban eléggé ellenőrizhetet­len volt a fuvarosok forgalma, ami megnehezítette, pontat­lanná tette az adófizetést. Nyert a lakosság is. A kör­nyék lakói megnyugvással ve­hették tudomásul, eltűntek a hosszú kocsisorok a TÜZLP- telepek környékéről, megszűni a veszekedés, a délutáni bűz Megszűnt a fuvaruzsora a ve vők nincsenek kitéve többi szekatúrának. ISa&yobb szervezettséget A kezdet nehéz, hiszen i szakcsoport működését nem­igen szabályozzák jogszabá­lyok. Amit máris megjegyez­hetünk: a fuvardí j-táblá? a) még nem elég árnyalt, a tá­volság és az idő megfeleli' kombináltsága nincs kidolgoz­va. Intézkedni kel), a-fuvar L táblázatokat mindenütt ió látható helyen függ esszén ki. A menetlevelek ellenőrzése sincs még megoldva. A Nagy Lajos utcai telepen fordult elő, hogy egy nap 100 mazsa cementet adott ki a TÜZPP, a fuvarvállalónál viszont csak 26 mázsa forgalom szerepeit- Saját lábán ment ki a cement? Aligha. Előfordul, hogy a tu- varos már a kapuban leszó­lítja ismerős vevőit és ígv 3 fuvarvállaló megkerülésével jut előnyös fuvarhoz. A Kon­tárok sincsenek még teljes egészében kiszorítva. Módsze­res ellenőrzésre van szükség — ehhez a TÜZÉP segítségét is kérhetik — szigorúan el­lenőrizni kell, annyi súly van-e a szállítóeszközön, mint amennyi a menetlevélen, s a fuvarost csak akkor engedjek ki a kapun, ha minden, ami a kocsiján van, szerepel a menetlevelén. Az eddigi igyekezet láttád, minden reményünk megvan^ hogy hamarosan olajozottan* működik a fiatal fuvaros szak csoport. Miklósvári Zoltán — Falumonográfia. A Me­gyei KÖJÁL felvilágosító csoportja falumonográfiát ké­szít Nagykozárról. Felmérik a falu egészségügyi, kultu-a- lis színvonalát, öt év múlva pedig újból felmérést végez­nek, hogy megállapítsák, az egészségügyi kultúra szem­pontjából 5 év alatt mennyit fejlődött Nagykozár. QÉPEK ÉS EMBEREK A Vasút utca felől vi- gasztalan képet mutat a hatalmas telep. A lehéja- zott rönköket, pallóhalmo­kat, gerendagúlákat mind- ha összekeverték volna az előtérben tornyosuló beton- vaskötegek, rozsdálló, rőt színű tömegével. A telep közepén futó sínpár, a moz­donyra váró vagon, a rako­dásra kész futódaru és a naptól, rozsdaportól uörös, félmeztelen emberek haj- longása, hórukkolása in­kább a költözködés, mint az állandóság látszatát kelti. De, ha beljebb lépsz, kü­lönösmód minden megálla­podik. A sínpárra lökött vagonból nem be-, hanem kifelé rakodnak és a futó­daruk pályája is a telep belsejébe vezet. Eltűnik, szinte felszívódik a kusza­ság. A méret szerint válo­gatott betonvasak léniás rendben sorakoznak, csak­úgy. mint az elszeparált fa­telep „utcasorai”. Nincs már szükség eliga­zításra. Azaz annyi csak az egész, hogy az egyik réz- bőrű herkules a fabarakk ajtaja felé mutat, amikor a brigádvezetőt, Futó Meny­hártot keresem. — Odabenn van az irodá­ban. Hát, ami az „irodát” il­leti, kevés szavam akad a dicséretére. Afféle univer­zális helyiség az, ahol j együtt kapott helyet az öl- \ főző, az ebédlő és a társai- ' gó, egyetlen asztal körül. Azon könyökölt, körmölge- tett valamit egy papíron Futó Menyhért, amikor rá­köszöntem. — Na, jó, hogy jött — mondta —, legalább hangos szóval is előkészítem ma­gam a termelési tanácsko- \ zásra. Szólni akarok majd a bajainkról. Elsőnek is ar­ról, hogy amióta megkap­tuk az új betonacél-szab­ványt, győzünk eleget ten­ni a követelményeknek. Al­kalmatlanok hozzá a gé­peink. Itt vannak például a vágókések — kezdené a hibalajstromot, aztán mégis másképpen határoz. — Tudja mit? Nézzük meg inkább közelről a dől- | gokat, nekem is könnyebb, maga is jobban megérti... — Először egu hidrauli­kus betonvas-vágógén előtt I állapodtunk meg. Kél mar- j kos ember emelgeti rá egyenként a 25 mm-es, 50— l 60 kg-os vasszálakat. így kettőjükre osztva látszólag nem is olyan megerőltető az emelgetés, de amikor hallom, hogy havonta 800 mázsát szabdalnak fel, még­hozzá olyképpen, hogy ezt az irdatlan mennyiséget a különböző műveleteknek megfelelően négyszer-ötször mozgatják, emelik naponta, akkor már nem nehéz ki­számítani, hogy egy-egy ember 2000 mázsa vassal gyűrkőzik meg a hónap 26 munkanapján. Hát igen, en­nél a gépnél is elkelne a könnyítés, valamiféle „má­sodgépesítéssel”. Futó Meny­hért mégsem ezt panaszolta. — Ahogy már mondtam is, itt legtöbbet a kések­kel bajlódunk. Hamar tör­nek és ilyen rettentő nyo­más alatt váratlan baleset­tel fenyegetnek a kések le­pattanó szilánkjai. Nem is tudom kit „tiszteljek” ezért. A debreceni gyártóvállala­tot vagy az anyagbeszerző­ket ... Az egyik hajlítógépnél sem különb a helyzet. Ke­zelője káromkodva kalapál­ja a „hajlítópofa” bentra­gadt csapszegét. —. Csak tudnám H volt j *z «... (nagyon cifra jel­zőt használt), aki belenyo­morította ezt a csapot... Az automata betonacél­egyengető gépeknél derű­sebb hangon magyarázgat a brigádvezető. — Okos, ügyes gép ez, égre-földre dicsértük, ami­kor a vállalat megvásárol­ta a budapesti ktsz-től, 150 ezer forintot fizetett darab­jáért. És sokkal termeléke­nyebbek is a kézicsörlőnél. Embert, munkát, fáradsá­got takarítanak meg, de azért... „De azért" itt is akad bosszúság éppen elég. A gép kezelője, Gáspár Gyu­la a megmondhatója. — Az automatikával sem­mi bajunk, ügyes konstruk­ció. Pillanatok alatt hárít­hatok a közbeeső akadályok. Annál több bajunk van a vidió húzógyűrűkkel. Ha­mar kopnak, nem is tudom mennyi közük van a hang­zatos márkájukhoz. Még több a gondunk a bakelit kapcsolókkal. A gyártó cég­nek tudnia kellene, hogy törékeny portéka, mégsem kapunk utánpótlást belőle. De amint látja, azért megy a boltunk, úgy segítünk magunkon, ahogy tudunk... Hát, ilyen gondokkal ké­szül Futó Menyhért bri­gádvezető a termelési ta­nácskozásra. Nagyon fogad- kozik, hogy kiverekszi a pótolandók legjavát, ha az illetékes legilletékesebb jéig kell is folyamodnia. Hogy­ne, hiszen a brigádja leg­utóbb olyan feladatot ka­pott, amihez hozzá kell kalkulálni a gépek, szerszá­mok maximális kihasználá­sát és a manuális ügyes­ség, erőkifejtés szinte per­cekben számolt elosztását. Eddig a panel beton vas­szerelésén dolgoztak, újab ban pedig egy tízemeletes ház födémszerkezeti szere­lését bízták rájuk. Tizen­kilenc embernek szinten­ként 50 mázsa vasat kell bedolgoznia a födémekbe. Megkérdeztem, lehetséges-e ilyen feladatra külön vál­lalást tenni. — A mi vállalásunk az, hogy a kőművesek számá­ra biztosítjuk a legcseké­lyebb késedelem nélküli folyamatosságot. Csak mi tudjuk, mit jelent ez, ha menet közben a munka minőségére is legalább eny- nyire ügyelünk.. ■, Futó Menyhért és 19 tár­sa csak a múlt évben kap­csolódott be a szocialista brigádmozgalomba. Tehát igazában ez az esztendő adja meg számukra a bizo­nyítás lehetőségét. És ez a néhány beszélgetés is tanú­sítja, hogy bizonyítani akar­nak. PGy. Tapasztalatból tudjuk, mi­lyen problémákat, mondhatni 1 nehéz perceket okozott a téli ! tüzelő vagy az építőanyag ha- ; zaszállítása. A TÜZÉP-telepek ’ előtt szinte embervadászat 1 : folyt, a fuvarosok ügyfelek j : láttán egymást taposták le és 1 annyit kértek, amennyit nem i szégyelltek. Az ember végül : is örült, hogy a pincében van ; a tüzelője. A „lavina” a Jászai Mari 1 utcai TÜZÉP környéke lakói- i nak panasza nyomán indult él. 1 Egy glosszánkban mi is fog- i lalkoztunk az áldatlan álla­pottal, j i Központi fuvarfelvevő iroda ; Több érintett szerv tárgya- ^ lásai után az Fmsz vette ke- j | zébe az ügyet. Miután meg- j i szerezték a szükséges engedé- 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom