Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
*&Uág proletárjai, egyesüljetek S Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM ARA 88 FILLÉR ^oeÉínMeeMi 1966. JÜLIUS 17., VASÁRNAP Kállai Gyula elvtárs megyénkbe látogatott Kállai Gyula elvtársat és feleségét a Városi Tanács előtt Horváth Lajos elvtárs, a Városi Tanács elnöke fogadta — Szokolai felv. == Péter János látogatása Brezsnyevnél Indira Gandhi sajtóértekezlete Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szombaton fogadta Indira Gandhi miniszterelnök asszonyt. Brezsnyev és Indira Gandhi között őszinte, baráti beszélgetés folyt le. A beszélgetésen ott volt Gromiko szovjet és Szvarang Szingh indiai külügyminiszter. Az Indiai Köztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivője fogadást adott Indira Gandhi tiszteletére. A fogadáson megjelent Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és több más szovjet vezető. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1966. első félévi fejlődéséről első félévit Az ipar 1966. el- személyszállítás a " tavalyt ső félévében kb. 4 százalékkal szinten maradt. * Moszkva: Indira Gandhi indiai miniszterelnök a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásának befejeztével szombaton sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy a szovjet vezetőkkel őszinte és baráti légkörben folytatott eszmecseréi érdekesek és hasznosak voltak. Az újságírók kérdéseire válaszolva megismételte a vietnami kérdés rendezésére vonatkozó javaslatait. Hangsúlyozta, hogy e rendezés legjobb alapját a genfi egyezmények alkotják. Az természetes — tette hozzá —, hogy a kérdés rendezésére vonatkozó javaslatoknak a közvetlenül érdekelt fél, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya helyeslésével kell találkoz- niok. — Azt hiszem, feltételként Észak-Vietnam amerikai bombázásának megszüntetése kell hogy szerepeljen — mondotta, A miniszterelnök-asszony hangsúlyozta, hogy országa a taskenti nyilatkozat végrehajtására törekszik. Kijelentette, a Szovjetunió beleegyezett, hogy egymilliárd rubelig terjedő összeggel hitelek formájában segítse Indiát negyedik ötéves tervének megvalósításában. A két ország gazdasági együttműködéséről létrejött megállapodás részleteit később hozzák nyilvánosságra. Befejezésül ismételten _ köszönetét mondott a szívélyes vendéglátásért, ta, hogy a két ország között egyetértés áll fenn egész sor kérdésben^ * Moszkva; Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szombaton fogadta Péter János magyar külügyminisztert, akivel szívélyes baráti beszélgetést folytatott. A beszélgetésen jelen volt Gromiko szovjet külügyminiszter, Iljicsev miniszterelnök-helyettes, valamint Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete. Angol vendégek Baranyában Peter Chanagan, az Angol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, aki felesége társaságában hazánkban üdül, tegnap délelőtt Pécsre látogatott. Az angol vendégeket a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsán vendégül látták. Délután megtekintették a siklósi várat és a harkányi gyógyfürdőt. Az angol vendégeket baranyai, illetve pécsi tartózkodásuk idején dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára és Právitz Lajos, a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanács» titkára kíséri. Kállal Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap feleségével együtt megyénkbe látogatott. A megye határánál dr. Nagy József elvtárs, a Megyei Párt- bizottság titkára és Palkó Sándor elvtárs, a Megyei Tanács elnöke fogadta a vendégeket — majd Kállai elvtárs és kísérete Máré várát tekintette meg, ahol a táborozó szekszárdi úttörők virágcsokorral köszöntötték. A miniszterelnök és kísérete a déli órákban Pécsre érkezett, ahol Horváth Lajos elvtárs, a Városi Tanács elnöke fogadta őket. A fogadáson részt vett Ambrus Jenő elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára és Papp Imre elvtárs, a Városi Tanács elnökhelyettese is. Vendégeink Pécsett többek között megtekintették az új klinikát, Ujmecsekalját, délután Abaligetre és Orfűre látogattak, majd este a Siklós— Villányi Állami Gazdaság dolgozói látták vendégül őket. A járásokból beérkező jelentések összegezése alapján a termelőszövetkezetek az összgabonaterület 62 százalékát learatták. Tekintve, hogy a jelentés a július 15-ével bezáruló állapotokat rögzíti, s szombaton újabb, nagy területekről takarították be a termést, nem hiba, ha kétharmadról beszélünk. Részleteiben: az őszi árpa 1Ü0, a tavaszi árpa 88 százaléka van learatva. Az utóbbiból mindössze 350 hold vár még betakarításra, az is szétszórva, az egész megye területén. A legnagyobb tömeget képviselő gabonából, a búzábíl 38 ezer 986 holdon végezték el az aratást, illetve takarították be a termést. Ez 46,3 százaléknak felel meg. A búza betakarításában a járások 1966. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: 1966. első félévénél?; végén az ország népességének száma kb. 10170 000 főt tett ki. A születések száma és aránya a népességhez képest némileg meghaladta a tavaly első félévit. de továbbra is rendkívül alacsony volt (14,2 ezrelék), a természetes szaporodás aránya nagyobb mértékben javult, mint a születéseké, mert a halálozások száma és aránya ez év első felében jóval (9 százalékkal) kisebb volt. mint 1965. első felében. Javult a csecsemőhalandóság arányszáma is (1000 élveszülöttre számítva 39 egy éven aluli ha- láetsel volt). 1966. első félévében a népgazdaság egyes ágazataiban foglalkoztatottak száma lényegesen nem változott: az iparban és az építőiparban kb. 1 százalékkal, a kereskedelemben kb. 2 százalékkal többen dolgoztak, mint 1965. első félévében. A mezőgazdaságban és a közlekedésben viszont valamivel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az ipari termelés — az idényjellegű élelmiszer- ipar nélkül számítva — kb. 8 százalékkal volt több, mint I960, első felében, ezen belül a gépipar 9 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal növelte termelését. Az ipari termelésből ez év első felében több került értékesítésre, mint a múlt év azonos időszakában, az ipari készletek ezért kevésbé nőtték. Az ipari értékesítésből legnagyobb mértékben az ipari export nőtt. A félév folyamán 13 százalékkal több ipari terméket exportáltunk, mint 1965. azonos időszakában. A gépek kivitele 13 százalékkal, az anyagok és félkésztermékeké 9 százalékkal és az ipari fogyasztási cikkeké 16 százalékkal haladta meg az 1965. között a siklósi vezet 61,3 százalékkal. A pécsi járásban 44,7 a szigetváriban 43,5, a sósdiban 40,2 százalék az eredmény. Feltűnő, hogy a déli fekvésű, s tekintélyes részben sík vagy enyhe lejtésű mohácsi járásban csak 36,6 százaléknál tartanak. Ebben az évben 132 758 holdon terveznek tarlóhántást. ill. nyári szántást a megyében, s ennek eddig 22 százalékát végezték el. Bár az eredmény nem rosszabb a tavalyinál, mégis feltűnő egyes járások lemaradása. A siklósi járás 30,2, s a szigetvári járás 23,1 százalékával szemben a mohácsi járásban csak 21,8, a sásdiban 17,5, a pécsiben 15,4 százalékot érteit el. Mohács városában 40,5 százalékos az arány. több iparcikket adott át a belkereskedelemnek, mint a múlt év azonos időszakában. Fokozta az ipar a beruházási célokra történő szállításait is. Az építőipar termelése 1966. első felében 7 százalékkal haladta meg a tavaly első félévit. Elsősorban az ipari építkezések fokozódtak: az átadott lakások száma kevesebb volt. Az ipari és az építőipari termelés elsősorban — több, mint 80 százalékban — a termelékenység növekedése folytán emelkedett. Az ez évi mezőgazdasági termés eredményei elsősorban a következő időszak ellátását fogják érinteni. A belvízkárok folytán a bevetett terület — az 1966. május végi összeírás adatai szerint — kisebb volt, mint több megelőző év átlagában. A vetésterületen belül a kenyérgabona vetésterülete csökkent, a kukorica és a takarmánygabona vetésterülete meghaladta a tavalyit. Az ez évi korai zöldség- és gyümölcstermés jobb volt mint tavaly. A májusi zöldségfelvásárlás lényegesen, a júniusi kismértékben meghaladta az egy évvel azelőttit. A nyár eleji gyümölcsökből a forgalomba hozott mennyiség májusban és júniusban is két-háromseo- rosa volt a tavalyinak. A vágóállatok és az állati termékek felvásárlása — a tavalyinál kisebb sertésállomány és kb. azonos szarvasmarha- állomány mellett kb. 2 százalékkal haladta meg a tavaly első félévit. A felvásárláson alapuló élelmiszeripari termelés lényegében ugyanannyi volt, mint tavaly az első félévben. A félév folyamán 14 százalékkal több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportáltunk, mint 1965. azonos időszakában. A hazai ellátás céljait szolgáló élelmiszerek forgalma összehasonlítható árakon számolva 4—5 százalékkal — emelkedett. A külkereskedelmi forgalom * * * egyenlege kedvezőbben alakult, mint 1965. első felében: a kivitt áruk értéke ugyanis 13 százalékkal, a behozott áruké pedig 2 százalékkal haladta meg az 1965. első félévi forgalmat * 1966. első félévében külföldiek 466 OÖO esetben keresték fel hazánkat, magyar állampolgárok pedig 343 000 alkalommal utaztak külföldre. A beutazások száma nagyobb mértékben nőtt, mint a kiutazásoké. * A megnövekedett termelésből és külkereskedelmi forgalomból adódó szállításokat a közlekedés lényegében folyamatosan lebonyolította: a vasút teherszállítási teljesítménye a múlt év első félévéhez képest 4 százalékkal, a tehergépkocsiké 9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás teljesítményei 3 százalékkal növekedtek, a helyi' 1966. első felében a lakosság összes pénzbevétele 7 százalékkal nagyobb volt. mint 1965. első felében. Ezen belül a munkabérek több, mint 1,8 milliárd forinttal (7 százalékkal) nőttek, e növekedésben a több területen végrehajtott béremeléseknek volt döntő szerepük. Az alacsonyabb nyugdíjak rendezése folytán a nyugdíjak összege 15 százalékkal, a családi pótlék tavalyi és idei felemelése következtében az e címen kifizetett összeg 80 százalékkal nőtt. A parasztság munkaegység és felvásárlás címen 3 százalékkal több készpénzt kapott, mint tavaly az első félévben. A kiskereskedelem forgalma — folyó árakon számítva — 9 százalékkal haladta meg az 1965. első félévit. Ezen belül az élelmiszervásárlások értéke kb. 8 százalékkal volt több. E növekedés mintegy felét az élelmiszer-árszint növekedése tette ki. Az élelmiszerellátás részben jobb (a zöldségellá- tásban, a gyümölcs tekintetében), részben kedvezőtlenebb (hús) volt, mint tavaly. A belkereskedelem által forgalomba hozott hús- és húskészítmény mennyisége a félév egészében kb. 10 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly az első félévben. Baromfiból növekedtek az eladások. Az élelmiszerárak emelkedéséből adódó többletkiadásokat részben ellensúlyozta a ruházati cikkek árszínvonalának csökkenése. Ruházati cikkek vásárlására a lakosság kb. ugyanannyit fordított, mint tavaly az első félévben, de ezért az összegért kb. 3—4 százalékkal több árut kapott A vegyes iparcikkek forgalma 14 százalékkal volt nagyobb. Az áruhitelforgalom kiszélesítése folytán elsősorban a tartós fogyasztási cikkek vásárlása növekedett. 1966. első félévében majdnem kétszer- annyi hűtőszekrény, gáztűzhely és motorkerékpár került forgalomba, mint egy évvel azelőtt. Lényegében a tavalyi szinten maradt a televíziósvevőkészülékek és a bútorok forgalma. Szolgáltatásokra 5 százalékkal több pénzt fordított a lakosság, mint 1965. első felében. Az egészségügyi helyzet kedvezőbb volt. mint tavaly az első félévben. A táppénzes állományban töltött napok száma a múlt év hasonló időszakához képest 4 százalékkal csökkent. Az 1965—66. tanévben az utolsó évfolyamot az általános iskolákban 153 000-en, a középiskolákban 77 000-en, a főiskolákon, egyetemeken 18 000-en végezték el. Budapest, 1966. július hó. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL IS gabona kétharmadát már learatták
