Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

. 9m 1M6. jüurus 14. nctpiö 3 Hatvan milliós beruházás a megye moziparkjában Megbékélt a mozi és a tv A játék fi 1 rn feszti vú l és a Mecsek mozi sorsa nézővel a legnagyobb tömege­ket átfogó intézmény a mozi. A másfél milliónál ugyanis többen váltak időközben hűt­lenné, de később ezek nagy része visszajött a moziba. A tapasztalatok szerint negyed- év-másfél-két év alatt elmú­lik a televízió túlságosan nagy varázsa. Ekkor egy-egy jó mozifilm hallatáira ismét be­megy a régi néző a filmszín­házba. S mit lát? Az olajozott padló helyett műanyag burkolatot, a török mintás falfestés helyén sok­szor ultramodern fa-, bőr­vagy lemezhuzatot, tökéletes akusztikát, légelszívó-beren- dezést. A mozi felvette a versenyt a televízióval. A versenyhez a Baranya megyed Moziüzeml Vállalatnak nemcsak jó szer­vező munkát kellett végez­nie, hanem 1960-tól kezdve évente átlagosan öt-hétmillió forintot beruháznia. Ha ehhez hozzászámítjuk a közös kul- túrház-mozi épületekbe adott tanácsi összegeket, akkor a 60 millió forintot is megha­ladja a beruházások összege hat év alatt. S az 1944-es 42 mozival szemben egy hónap múlva a megye harminc nagy filmszínházának mindegyike szélesvásznúvá alakítva várja a közönséget, ahol úgyszól­ván csak a főfalak maradtak meg a régi épületből. A kes- kenyfilmes mozik száma 274, s van már egy szélesvásznú vándor mozi is. — A 35 milliméteres film­ről vetített szélesvásznú ké­pet — tájékoztat Rejtő János — a megye szélesvásznú mo­zijaiban már korszerű körül­mények között valósítottuk meg. Ez a vetítési mód az egész világon elterjedt és so­káig uralkodó forma marad, mert minimális átalakítások­kal mindhárom kép (a n«r- mál, a takarásos és a cine­mascope) vetítésére egyaránt alkalmas. A panorárnikus kép is aránylag könnyen megva­lósítható így. A hagyományos mozipark úgyszólván minde­nütt átalakítható a követel­ményeknek megfelelően. Új formák — A látványosság és a ve­títési tökéletesség iránti igény megteremtette a 70 milliméteres filmet is. Ezzel hatalmas tiszta és fényes képek teremthetők, természe­tesen térhatású hangvissza­adással. A filmfőigazgatóság tö­rekvése, hogy legalább min­den megyeszékhelyen létre­hozzon egy ilyen filmszínhá­zat, melynek berendezései egy­formán tudják vetíteni a 35 milliméteres normál, takará­sos, cinemascope és a 70 mil­liméteres filmeket. Pécsett az Ujmecsekalján felépítendő Mecsek filmszínház oldaná meg ezt a feladatot, amely­nek terved készek. Befogadó­képessége 670 fő. építési költ­sége 15 és fél millió forint — A mozikultúra fejlődésé­ben milyen szerepe van az említett játékfilm fesztivál­nak? — A film keresi új kifeje­zési formáit. Az alkotók az elit filmekre törekszenek, a közönség a komersz-filmeket látogatja elsősorban. Ez világ- jelenség. A mozikultúra fejlő­dése ebben a helyzetben azt kívánja, hogy a két szem­pontot valamiképpen egyeztes­sük össze. Úgy érzem, hogy az évenként Pécsett és Baranyá­ban megrendezendő magyar játékfilmszemle úttörő és al­kalmas kezdeményezés ennek a célnak az eléréséhez. Mozi a kultúrházban Végül egy tájékoztatás: a kis látogatottságú falusi mo­zikat valószínűleg átadják a kultúrháznak, de vetítőgéppel együtt, úgyhogy az ilyen köz­ségek sem maradnak teljesen filmvetítés nélkül. Földessy Dénes Új panelek Űjniecsekalján A G-tömb területén most a félév végén négy épüle­tet adtak át, ugyanott még ebben az évben két épület átadására kerül sor, melyek közül kettőt júliusban, to­vábbi kettőt augusztusban adnak át. A panelházak épí­tése tovább folyik, a belvá­ros és Ujmecsekalja között az idén további 14 ilyen típusú lakóház építését kez­di meg a Baranya megyei Építőipari Vállalat Harminchat pécsi diáklány indul ma az NDK-ba Nyári gyakorlat Drezdában Egy szakközépiskola újszerű kezdeményezése Valami egészen új és úttörő dolog, amit a leöweysta lá­nyok elkezdtek. Ugyanazok a lányok, akik nemrégiben jól- sikerült divatbemutatót ren­deztek saját „műveikből” s akiknek ízlését, ügyes ruháit sok felnőtt is megirigyelheti. A női szabó szakközépiskola harmadikosairól van szó. Harminchat lány Harminchat lelke® és izga­tott lánnyal indul el holnap a vonat Drezda felé. Két ta­nárnőjük kíséri őket: Szöllősy Kálmánné és Cser Ferencné. A harminchat lány Drezda egyik korszerű női ruhaüze­mében tölti nyári, kötelező, négyhetes üzemi gyakorlatát Egészen pontosan már nem lehet tudni, hogyan és mikor öltött testet az eredeti ötlet, amely kezdetben csak afféle vágyálomnak látszott: külföl­dön kellene eltölteni az üze­mi gyakorlatot. Egy szeren­csés baráti kapcsolat, dr. Do- roszlai Józsefné osztályfőnök levelezései és rengeteg segít­sége, egy lelkes német tanár­nő utánajárása, a miniszté­rium jóakaratú támogatása A KONKURRENCIA Nos hát: „az üzlet, az üz­let ...” S ez a kis íratlan törvényecske ismét realizá­lódott, méghozzá úgy, hogy a mágocsi Béke Termelő­szövetkezet újabb pavilont nyitott a III. kerületben, a Semmelweis utca végén, pontosabban a 21. számú bérház melletti telken. Még hónapokkal ezelőtt, a III. kerületi tanács veze­tői ígéretet tettek arra, hogy felveszik a kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel. Ez annyit jelentett, hogy elárusító és raktározási he­lyet biztosítanak annak a szövetkezetnek, amelyik zöldséget, gyümölcsöt, ba­romfit, tojást és más élel­miszert kíván árusítani. A tanács beváltotta ígéretét: megvan a telek, a pavilon áll, megtörtént a nyitás és a vásárlók özönlenek. Mindennap friss tol, élő­baromfi, zöldségféleség. El­ső napon másfél mázsa hal fogyott el anélkül, hogy sort állna érte a fogyasztó. El­adtak vagy hatvan barom­fit, több mázsa paradicso­mot, paprikát, uborkát, bur­gonyát s egyebeket. A ter­melőszövetkezet tervei; füs­tölt húsféleség árusítása, megrendelésre — újévre — pecsenyemalacok nevelése, húsvétra bárányhús. Aztán: saját főzésű palackozott pá­linka, ugyancsak ebben a pavilonban. Aztán: őszi be­főzés idején házhozszállí­tás. Ami nagyon lényeges: egy kicsit... csak egy hajszál­nyira is —, olcsóbban adják a portékát, mint más ha­sonló kereskedelmi szerv. Azért fontos ez, mert ki­alakul majd egy egészsé­ges konkurrencia a magán­árusok, illetve a MÉK és a termelőszövetkezet között. A termelőszövetkezet Sem­melweis utcai nagyon szép pavilonját tegnap reggel meglátogatták azok a szak­emberek, akik szintén me­zőgazdasági termékek el­adásával foglalkoznak. Jó jel! Engedtessék meg ez a kis irónia: bizonyára nem­csak azért tettek tisztelgő látogatást, hogy megkérdez­zék: „hogy vannak?”. Va­lószínű inkább azért, hogy üzleti szemmel nézzenek körül a konkurrencia por­táján: mit hoztak, meny­nyiért adják, van-e áru­fedezet ... stb. Gondolom, talán ezért. S ez így jó. A versengés itt kezdődik, és a hasznot ebből a versen­gésből a lakosság húzza. De persze nem fizet rá a szö­vetkezet sem, s a MÉK sem. és persze az ötlet tulajdono­sainak kiirthatatlan buzgal­ma — mindez együtt veze­tett végül is eredményre. A német tanárnő egyik le­veléből: „Eddig kilenc intéz­ménnyel tárgyaltam a szállás miatt, nem sikerült még elin­tézni, de ne veszítsétek el a kedveteket...” A végén egy Iskolában kaptak szállást, amelynek fejében jövőre majd ők biztosítják a német diákoknak az itteni elszállá­solást. Útlevél és pénzügyek végtelen sora előzte meg az utazást, a végén szolgálati- kollektív útlevéllel utaznak. — Meglátszik ezeken a lá­nyokon — meséli Szöllősy Kálmánné , hogy nemcsak a fejükkel, hanem rendszere­sen a kezükkel is dolgoznak, mert a kézügyességük minde­nütt megmutatkozik. És sze­retnek is dolgozni. Tavaly a villányi szüretelésből négy­ezer forint lett, akkor kezd­ték el gyűjteni a pénzt az utazásra. Önállóság és lelkesedés A lányok rendíthetetlenül hittek ebben az útban, és maguk is nagyon sokat dol­goztak érte, hogy sikerüljön. Egy-két vasutasgyerek maga utazott fel a minisztériumba, intézte az útlevelek ügyét, a vasúti jegyek ára, a 15 500 forint pedig szinte „vándor­pénznek” számít, többen őrizték már, és a tanárnők­nek eszükbe sem jutott, hogy aggódjanak emiatt. — Aki azt mondja, hogy a fiatalok nem eléggé önállóak, nézze meg ezeket a lányokat. Mindent rájuk lehet bízni és mindent megcsinálnak ma­guk. Arról ne is beszéljünk, hogy a lányok ruházata szinte mind egy szálig saját készítmény. Csinos, nyári öltözetben van­nak, egyik vidáman dicsek­szik: huszonkét forintból van az anyag, a Maradékboltban vettem, a másik egy otthon talált öreg ruhából varázsolt magának divatos és szelle­mes vonalú új ruhát. Termé­szetesen, amikor arról került szó, a német tanár néninek hogyan hálálhatnák meg a kedvességét, kézenfekvő volt a megoldás: készítettek neki egy rózsaszínű, végig hím­zett, elegáns ruhadarabot. Az egész osztály dolgozott rajta. Szakmai gyakorlat és tervek Drezdában a maguk keres­ményéből élnek majd. Egy márka 30 a kezdő órabér, de a gyár kilátásba helyezte, hogy jó munka esetén pré­miumot és órabéremelést is ad. Egy hónap alatt — és ebben nagyon bíznak a lá­nyok —, biztosan lesz alka­lom bebizonyítani a hozzáér tésüket, munkakedvüket. A három év alatt a kosztüm- és kabátvarráson kívül már mindent megtanultak, de1 most lesz először alkalmuk hogy egy korszerű nagyüze­met tanulmányozhassanak, — nem utolsó sorban üzemszer­vezési szempontból is. Éppen ezért a lányok, kis csopor­tokra osztva, valamennyien végigjárják majd az üzem minden részlegét, és megis­merik az összes munkafolya­matot. A pécsi szakközépiskola el­ső volt az országban, három éve indult, rá egy évre Pes­ten, két év múlva Nyíregy­házán követték a példát Az osztálynak több mint a fele a szakmában akar maradni. Vagy mint szakmunkás, vagy mint továbbtanuló: szívesen mennének iparművészeti fő-, iskolára, felsőfokú techni­kumba, sőt, tanárképzőre is, mert vannak, akik tervezés­sel, vannak, akik tanítással foglalkoznának inkább, s van­nak olyanok is, akik a gya­korlati munkában szeretnének irányító, szervező tevékeny­séget folytatni. Ez a szakkö­zépiskola tehát tökéletesen igazolta a mellette szóló ér­veket, és ez a mostani kez­deményezés, a külföldi gya­korlati munka olyan újabb bizonyíték mellette, amire az egész iskola büszke lehet. A lányok túlnyomó több­ségének pedig az első pillan­tást jelenti az országhatáro­kon túlra, idegen nép, idegen városok és tájak megismeré­sét. izgalmas utazást, a csodá­latos drezdai képtárat, a fes­tői szász vidéket — egyszó­val a nagy kalandot is. Július 24-én, vasórnop délután Karnevál a Mecseken A pécsi nyári nagyren­dezvények műsorai kellemes és színvonalas szórakozást nyújtottak városunk lakóinak és az itt pihenő vendegek­nek. A sorozat július 24-re vasárnap délutánra újabb programot igér. mégpedik látványos, zenés, táncos mű­sort. A színhely: a Mecsek, a vidámpark, a camping, az Üdülőszálló. Címe: Mecseki karnevál. A cím hallatán sokan bi­zonyára a csodálatos szép­ségű nizzai, San Remo-i kar­neválra gondolnak, abban a hiszemben, hogy valami ha­sonlóban lesz részük. Nos mindjárt el kell oszlatni s hiedelmet, amelynek termé-, szetesen nincs semmi alapja A Mecsek csupán lehetősé­get teremt ahhoz, hogy egy sajátos jellegű és tartalmú programot rendezzenek, részt vevőknek, nézőknek egya­ránt élményekben gazdag délutánt szerezzenek. A rendezők ezt a lehetőséget teljes mértékben ki is hasz­nálták és az első alkalom­mal is jó színvonalú mű­sort állítottak össze. Délután fél háromkor mintegy négy-ötszáz jelme­zes, népviseletbe öltözött fel­vonuló indul el a Mecseki comping elől. A menetben egyrészről hét pécsi nagy­üzem csoportjai vesznek részt. A Mecseki Szénbányá­szati Tröszt, a Sörgyár, a Bőrgyár, a Kesztyűgyár, a Sütőipari Vállalat, a Sopiana és a Kertészeti Vállalat egy- egy teherautóra építette fel a termékeiből összeállított kiállítást. A dolgozók ha­gyományos munkaruhában kísérik. Közéjük vegyül el a megye hat híres nemzetiségi táncegyüttese szinpompáan népviseletbe öltözve. Az egyházaskozári csángó, a meeseknádasdi német, a ká- tolyi délszláv, a szaporcai ormánsági, a szebényi ma­gyar népi együttes és a Me­csek Művészegyüttes tánccal, dallal színesíti a felvonulást. A népes csoport a camp ing­től az Állatkert előtti úton halad a Dömörkapu irányá­ba s a végállomás a Vidám­park. , A közel egyórás felvonu­lás man az együttesek a Me­csek két forgalmas pontján, a camping és az Üdüloszauo előtt tél órás műsort adna*. A központi ünnepség a Vi­dámparkban zajlik le itt véglegesen befejeződött a szabadtéri színpad építése, a modern létesítmény nézőte­rén ezernyolcszazán helyez­kedhetnek el. Négy órakor két népi együttes nyitja meg a műsort, majd a Fanny Fools gitáregyüttes lép fel. A név a Ságvári Endre Mű­velődési Ház fiataljait jelzi, akiket a városrész ifjúsága már jól ismer. Fél hat óra­kor viszont a hazai gitár­együttesek egyik legkitűnőbb reprezentánsait hallhatják az érdeklődők: az Atlantis zenekart. Ebben a műsorban szerepel Zalatnay Sarolta, Bencze Márta, Károlyi Mari fiatal táncdalénekesnő, a közkedvelt Balikó-testvérek és a Pécsről elszármazott Csonka Endre táncoskomi­kus. A konferanszié szere­pét Halmi Gábor tölti be. A műsor külön belépődíj nélkül tekinthető meg, mind össze annyi a változás, hogy a vidámparkba szolgáló be­lépőjegy ára gyermekeknek két forint, felnőtteknek pe­dig három forint lesz. A já­tékok használatáért termé­szetesen a szokásos összeget kell fizetni. A várható forgalomra va­ló tekintettel a Vendéglátó Vállalat a felvonulás útvo­nalán alkalmi elárusitóhe- lyeket állít fel. az állatkerti, a vidámparki részleget pe­dig megerősíti. A Kossuth térről az igényeknek megfe­lelően indulnak különautó- buszok. Az ötletet egy statisztikai idat nyújtotta: 1965-ben 1644 000 látogatójuk volt a >écsi és baranyai moziknak, i ez hetente átlagosan 72 000 lézőt jelent. Ugyanakkor a cöztudatban van egy ítélet: a elevízió előbb-utóbb bezárja i filmszínházak kapuit. Az >ml!tett adat és a köztudat- an levő megállapítás viszont ’'lentétben áll egymással. 'o<-yal tehetjük fel tehát a ; "'ést: hogyan áll a tele­zió és a mozi párharca? 4 nagy kihívás Egy tény: másfél millió em­bert elhódított a pécsi és ba- anyai filmszínházaktól, még- >edig öt év alatt. 1960-ban a laranyai mozik csúcsforgalmd dőszakában egy év alatt i 084 000 néző ment el moziba Pécsett és a megyében. Ta­valy „csak” 3 644 000. — Miért a másfél milliós veszteség? — Először is tudni kell, íogy az említett 1960-as :súcsforgalom honnét ered — nondja Rejtő János, a Mozd- izemi Vállalat igazgatója —. 1944-ben 42 mozi volt Pé- sett és a megyében. A fal­iakban pedig óriási érdeklő­lés a film iránt. S a Mazd- izemi Vállalat — a villamo- iítás üteméhez alkalmazkod- /a. — nemsokára hatalmas íálózatot épített ki. Ekkor nég nem számított, hogy skolában vagy paj tóban, csak <ép legyen. Nem is mozik, íanem csak vetítési helyeik ioltak ezek, egy gép, egy vá­szon, egy erősítő és semmi nás. Fejlett közlekedési há­lózat, városbajáró tömegek, alusi cukrászdák, presszók iem voltak még, s az egyedüli nozd kultúrmissziónak számí­tott. A világom először Angliá­in kezdett zuhanni a mozi- átogatás statisztikai görbéje, bálunk is elérkezett az idő, négpedig aszerint, hogy me- yik megyében milyen gyors íróit a közlekedés, a villa- nosítás, a falu kultúráltságá- lak fejlődése, a tv-vásárlás. Baranyában és Budapesten íz országos átlagnál két évvel ilőbb. vagyis 1960-ban jött el i csúcs. Abban az évben 5 ■miliő néző ült az itteni mo­zikba. 4 mozi felvette i kesztyűt Azt a csúcsot többé sosem érjük el, s ha elérnénk, az íagy baj lenne. Éppen, mert ■na már nem a mozi az egyet­len kulturális lehetőség — ez Esősorban persze a falvakra /onatkozik — s visszaesés len­ié. ha ismét egyedül a film­színház köthetné le a kö­zönséget. Hiszen még így is s tavalyi három és fél millió i

Next

/
Oldalképek
Tartalom