Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-14 / 165. szám
. 9m 1M6. jüurus 14. nctpiö 3 Hatvan milliós beruházás a megye moziparkjában Megbékélt a mozi és a tv A játék fi 1 rn feszti vú l és a Mecsek mozi sorsa nézővel a legnagyobb tömegeket átfogó intézmény a mozi. A másfél milliónál ugyanis többen váltak időközben hűtlenné, de később ezek nagy része visszajött a moziba. A tapasztalatok szerint negyed- év-másfél-két év alatt elmúlik a televízió túlságosan nagy varázsa. Ekkor egy-egy jó mozifilm hallatáira ismét bemegy a régi néző a filmszínházba. S mit lát? Az olajozott padló helyett műanyag burkolatot, a török mintás falfestés helyén sokszor ultramodern fa-, bőrvagy lemezhuzatot, tökéletes akusztikát, légelszívó-beren- dezést. A mozi felvette a versenyt a televízióval. A versenyhez a Baranya megyed Moziüzeml Vállalatnak nemcsak jó szervező munkát kellett végeznie, hanem 1960-tól kezdve évente átlagosan öt-hétmillió forintot beruháznia. Ha ehhez hozzászámítjuk a közös kul- túrház-mozi épületekbe adott tanácsi összegeket, akkor a 60 millió forintot is meghaladja a beruházások összege hat év alatt. S az 1944-es 42 mozival szemben egy hónap múlva a megye harminc nagy filmszínházának mindegyike szélesvásznúvá alakítva várja a közönséget, ahol úgyszólván csak a főfalak maradtak meg a régi épületből. A kes- kenyfilmes mozik száma 274, s van már egy szélesvásznú vándor mozi is. — A 35 milliméteres filmről vetített szélesvásznú képet — tájékoztat Rejtő János — a megye szélesvásznú mozijaiban már korszerű körülmények között valósítottuk meg. Ez a vetítési mód az egész világon elterjedt és sokáig uralkodó forma marad, mert minimális átalakításokkal mindhárom kép (a n«r- mál, a takarásos és a cinemascope) vetítésére egyaránt alkalmas. A panorárnikus kép is aránylag könnyen megvalósítható így. A hagyományos mozipark úgyszólván mindenütt átalakítható a követelményeknek megfelelően. Új formák — A látványosság és a vetítési tökéletesség iránti igény megteremtette a 70 milliméteres filmet is. Ezzel hatalmas tiszta és fényes képek teremthetők, természetesen térhatású hangvisszaadással. A filmfőigazgatóság törekvése, hogy legalább minden megyeszékhelyen létrehozzon egy ilyen filmszínházat, melynek berendezései egyformán tudják vetíteni a 35 milliméteres normál, takarásos, cinemascope és a 70 milliméteres filmeket. Pécsett az Ujmecsekalján felépítendő Mecsek filmszínház oldaná meg ezt a feladatot, amelynek terved készek. Befogadóképessége 670 fő. építési költsége 15 és fél millió forint — A mozikultúra fejlődésében milyen szerepe van az említett játékfilm fesztiválnak? — A film keresi új kifejezési formáit. Az alkotók az elit filmekre törekszenek, a közönség a komersz-filmeket látogatja elsősorban. Ez világ- jelenség. A mozikultúra fejlődése ebben a helyzetben azt kívánja, hogy a két szempontot valamiképpen egyeztessük össze. Úgy érzem, hogy az évenként Pécsett és Baranyában megrendezendő magyar játékfilmszemle úttörő és alkalmas kezdeményezés ennek a célnak az eléréséhez. Mozi a kultúrházban Végül egy tájékoztatás: a kis látogatottságú falusi mozikat valószínűleg átadják a kultúrháznak, de vetítőgéppel együtt, úgyhogy az ilyen községek sem maradnak teljesen filmvetítés nélkül. Földessy Dénes Új panelek Űjniecsekalján A G-tömb területén most a félév végén négy épületet adtak át, ugyanott még ebben az évben két épület átadására kerül sor, melyek közül kettőt júliusban, további kettőt augusztusban adnak át. A panelházak építése tovább folyik, a belváros és Ujmecsekalja között az idén további 14 ilyen típusú lakóház építését kezdi meg a Baranya megyei Építőipari Vállalat Harminchat pécsi diáklány indul ma az NDK-ba Nyári gyakorlat Drezdában Egy szakközépiskola újszerű kezdeményezése Valami egészen új és úttörő dolog, amit a leöweysta lányok elkezdtek. Ugyanazok a lányok, akik nemrégiben jól- sikerült divatbemutatót rendeztek saját „műveikből” s akiknek ízlését, ügyes ruháit sok felnőtt is megirigyelheti. A női szabó szakközépiskola harmadikosairól van szó. Harminchat lány Harminchat lelke® és izgatott lánnyal indul el holnap a vonat Drezda felé. Két tanárnőjük kíséri őket: Szöllősy Kálmánné és Cser Ferencné. A harminchat lány Drezda egyik korszerű női ruhaüzemében tölti nyári, kötelező, négyhetes üzemi gyakorlatát Egészen pontosan már nem lehet tudni, hogyan és mikor öltött testet az eredeti ötlet, amely kezdetben csak afféle vágyálomnak látszott: külföldön kellene eltölteni az üzemi gyakorlatot. Egy szerencsés baráti kapcsolat, dr. Do- roszlai Józsefné osztályfőnök levelezései és rengeteg segítsége, egy lelkes német tanárnő utánajárása, a minisztérium jóakaratú támogatása A KONKURRENCIA Nos hát: „az üzlet, az üzlet ...” S ez a kis íratlan törvényecske ismét realizálódott, méghozzá úgy, hogy a mágocsi Béke Termelőszövetkezet újabb pavilont nyitott a III. kerületben, a Semmelweis utca végén, pontosabban a 21. számú bérház melletti telken. Még hónapokkal ezelőtt, a III. kerületi tanács vezetői ígéretet tettek arra, hogy felveszik a kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel. Ez annyit jelentett, hogy elárusító és raktározási helyet biztosítanak annak a szövetkezetnek, amelyik zöldséget, gyümölcsöt, baromfit, tojást és más élelmiszert kíván árusítani. A tanács beváltotta ígéretét: megvan a telek, a pavilon áll, megtörtént a nyitás és a vásárlók özönlenek. Mindennap friss tol, élőbaromfi, zöldségféleség. Első napon másfél mázsa hal fogyott el anélkül, hogy sort állna érte a fogyasztó. Eladtak vagy hatvan baromfit, több mázsa paradicsomot, paprikát, uborkát, burgonyát s egyebeket. A termelőszövetkezet tervei; füstölt húsféleség árusítása, megrendelésre — újévre — pecsenyemalacok nevelése, húsvétra bárányhús. Aztán: saját főzésű palackozott pálinka, ugyancsak ebben a pavilonban. Aztán: őszi befőzés idején házhozszállítás. Ami nagyon lényeges: egy kicsit... csak egy hajszálnyira is —, olcsóbban adják a portékát, mint más hasonló kereskedelmi szerv. Azért fontos ez, mert kialakul majd egy egészséges konkurrencia a magánárusok, illetve a MÉK és a termelőszövetkezet között. A termelőszövetkezet Semmelweis utcai nagyon szép pavilonját tegnap reggel meglátogatták azok a szakemberek, akik szintén mezőgazdasági termékek eladásával foglalkoznak. Jó jel! Engedtessék meg ez a kis irónia: bizonyára nemcsak azért tettek tisztelgő látogatást, hogy megkérdezzék: „hogy vannak?”. Valószínű inkább azért, hogy üzleti szemmel nézzenek körül a konkurrencia portáján: mit hoztak, menynyiért adják, van-e árufedezet ... stb. Gondolom, talán ezért. S ez így jó. A versengés itt kezdődik, és a hasznot ebből a versengésből a lakosság húzza. De persze nem fizet rá a szövetkezet sem, s a MÉK sem. és persze az ötlet tulajdonosainak kiirthatatlan buzgalma — mindez együtt vezetett végül is eredményre. A német tanárnő egyik leveléből: „Eddig kilenc intézménnyel tárgyaltam a szállás miatt, nem sikerült még elintézni, de ne veszítsétek el a kedveteket...” A végén egy Iskolában kaptak szállást, amelynek fejében jövőre majd ők biztosítják a német diákoknak az itteni elszállásolást. Útlevél és pénzügyek végtelen sora előzte meg az utazást, a végén szolgálati- kollektív útlevéllel utaznak. — Meglátszik ezeken a lányokon — meséli Szöllősy Kálmánné , hogy nemcsak a fejükkel, hanem rendszeresen a kezükkel is dolgoznak, mert a kézügyességük mindenütt megmutatkozik. És szeretnek is dolgozni. Tavaly a villányi szüretelésből négyezer forint lett, akkor kezdték el gyűjteni a pénzt az utazásra. Önállóság és lelkesedés A lányok rendíthetetlenül hittek ebben az útban, és maguk is nagyon sokat dolgoztak érte, hogy sikerüljön. Egy-két vasutasgyerek maga utazott fel a minisztériumba, intézte az útlevelek ügyét, a vasúti jegyek ára, a 15 500 forint pedig szinte „vándorpénznek” számít, többen őrizték már, és a tanárnőknek eszükbe sem jutott, hogy aggódjanak emiatt. — Aki azt mondja, hogy a fiatalok nem eléggé önállóak, nézze meg ezeket a lányokat. Mindent rájuk lehet bízni és mindent megcsinálnak maguk. Arról ne is beszéljünk, hogy a lányok ruházata szinte mind egy szálig saját készítmény. Csinos, nyári öltözetben vannak, egyik vidáman dicsekszik: huszonkét forintból van az anyag, a Maradékboltban vettem, a másik egy otthon talált öreg ruhából varázsolt magának divatos és szellemes vonalú új ruhát. Természetesen, amikor arról került szó, a német tanár néninek hogyan hálálhatnák meg a kedvességét, kézenfekvő volt a megoldás: készítettek neki egy rózsaszínű, végig hímzett, elegáns ruhadarabot. Az egész osztály dolgozott rajta. Szakmai gyakorlat és tervek Drezdában a maguk keresményéből élnek majd. Egy márka 30 a kezdő órabér, de a gyár kilátásba helyezte, hogy jó munka esetén prémiumot és órabéremelést is ad. Egy hónap alatt — és ebben nagyon bíznak a lányok —, biztosan lesz alkalom bebizonyítani a hozzáér tésüket, munkakedvüket. A három év alatt a kosztüm- és kabátvarráson kívül már mindent megtanultak, de1 most lesz először alkalmuk hogy egy korszerű nagyüzemet tanulmányozhassanak, — nem utolsó sorban üzemszervezési szempontból is. Éppen ezért a lányok, kis csoportokra osztva, valamennyien végigjárják majd az üzem minden részlegét, és megismerik az összes munkafolyamatot. A pécsi szakközépiskola első volt az országban, három éve indult, rá egy évre Pesten, két év múlva Nyíregyházán követték a példát Az osztálynak több mint a fele a szakmában akar maradni. Vagy mint szakmunkás, vagy mint továbbtanuló: szívesen mennének iparművészeti fő-, iskolára, felsőfokú technikumba, sőt, tanárképzőre is, mert vannak, akik tervezéssel, vannak, akik tanítással foglalkoznának inkább, s vannak olyanok is, akik a gyakorlati munkában szeretnének irányító, szervező tevékenységet folytatni. Ez a szakközépiskola tehát tökéletesen igazolta a mellette szóló érveket, és ez a mostani kezdeményezés, a külföldi gyakorlati munka olyan újabb bizonyíték mellette, amire az egész iskola büszke lehet. A lányok túlnyomó többségének pedig az első pillantást jelenti az országhatárokon túlra, idegen nép, idegen városok és tájak megismerését. izgalmas utazást, a csodálatos drezdai képtárat, a festői szász vidéket — egyszóval a nagy kalandot is. Július 24-én, vasórnop délután Karnevál a Mecseken A pécsi nyári nagyrendezvények műsorai kellemes és színvonalas szórakozást nyújtottak városunk lakóinak és az itt pihenő vendegeknek. A sorozat július 24-re vasárnap délutánra újabb programot igér. mégpedik látványos, zenés, táncos műsort. A színhely: a Mecsek, a vidámpark, a camping, az Üdülőszálló. Címe: Mecseki karnevál. A cím hallatán sokan bizonyára a csodálatos szépségű nizzai, San Remo-i karneválra gondolnak, abban a hiszemben, hogy valami hasonlóban lesz részük. Nos mindjárt el kell oszlatni s hiedelmet, amelynek termé-, szetesen nincs semmi alapja A Mecsek csupán lehetőséget teremt ahhoz, hogy egy sajátos jellegű és tartalmú programot rendezzenek, részt vevőknek, nézőknek egyaránt élményekben gazdag délutánt szerezzenek. A rendezők ezt a lehetőséget teljes mértékben ki is használták és az első alkalommal is jó színvonalú műsort állítottak össze. Délután fél háromkor mintegy négy-ötszáz jelmezes, népviseletbe öltözött felvonuló indul el a Mecseki comping elől. A menetben egyrészről hét pécsi nagyüzem csoportjai vesznek részt. A Mecseki Szénbányászati Tröszt, a Sörgyár, a Bőrgyár, a Kesztyűgyár, a Sütőipari Vállalat, a Sopiana és a Kertészeti Vállalat egy- egy teherautóra építette fel a termékeiből összeállított kiállítást. A dolgozók hagyományos munkaruhában kísérik. Közéjük vegyül el a megye hat híres nemzetiségi táncegyüttese szinpompáan népviseletbe öltözve. Az egyházaskozári csángó, a meeseknádasdi német, a ká- tolyi délszláv, a szaporcai ormánsági, a szebényi magyar népi együttes és a Mecsek Művészegyüttes tánccal, dallal színesíti a felvonulást. A népes csoport a camp ingtől az Állatkert előtti úton halad a Dömörkapu irányába s a végállomás a Vidámpark. , A közel egyórás felvonulás man az együttesek a Mecsek két forgalmas pontján, a camping és az Üdüloszauo előtt tél órás műsort adna*. A központi ünnepség a Vidámparkban zajlik le itt véglegesen befejeződött a szabadtéri színpad építése, a modern létesítmény nézőterén ezernyolcszazán helyezkedhetnek el. Négy órakor két népi együttes nyitja meg a műsort, majd a Fanny Fools gitáregyüttes lép fel. A név a Ságvári Endre Művelődési Ház fiataljait jelzi, akiket a városrész ifjúsága már jól ismer. Fél hat órakor viszont a hazai gitáregyüttesek egyik legkitűnőbb reprezentánsait hallhatják az érdeklődők: az Atlantis zenekart. Ebben a műsorban szerepel Zalatnay Sarolta, Bencze Márta, Károlyi Mari fiatal táncdalénekesnő, a közkedvelt Balikó-testvérek és a Pécsről elszármazott Csonka Endre táncoskomikus. A konferanszié szerepét Halmi Gábor tölti be. A műsor külön belépődíj nélkül tekinthető meg, mind össze annyi a változás, hogy a vidámparkba szolgáló belépőjegy ára gyermekeknek két forint, felnőtteknek pedig három forint lesz. A játékok használatáért természetesen a szokásos összeget kell fizetni. A várható forgalomra való tekintettel a Vendéglátó Vállalat a felvonulás útvonalán alkalmi elárusitóhe- lyeket állít fel. az állatkerti, a vidámparki részleget pedig megerősíti. A Kossuth térről az igényeknek megfelelően indulnak különautó- buszok. Az ötletet egy statisztikai idat nyújtotta: 1965-ben 1644 000 látogatójuk volt a >écsi és baranyai moziknak, i ez hetente átlagosan 72 000 lézőt jelent. Ugyanakkor a cöztudatban van egy ítélet: a elevízió előbb-utóbb bezárja i filmszínházak kapuit. Az >ml!tett adat és a köztudat- an levő megállapítás viszont ’'lentétben áll egymással. 'o<-yal tehetjük fel tehát a ; "'ést: hogyan áll a telezió és a mozi párharca? 4 nagy kihívás Egy tény: másfél millió embert elhódított a pécsi és ba- anyai filmszínházaktól, még- >edig öt év alatt. 1960-ban a laranyai mozik csúcsforgalmd dőszakában egy év alatt i 084 000 néző ment el moziba Pécsett és a megyében. Tavaly „csak” 3 644 000. — Miért a másfél milliós veszteség? — Először is tudni kell, íogy az említett 1960-as :súcsforgalom honnét ered — nondja Rejtő János, a Mozd- izemi Vállalat igazgatója —. 1944-ben 42 mozi volt Pé- sett és a megyében. A faliakban pedig óriási érdeklőlés a film iránt. S a Mazd- izemi Vállalat — a villamo- iítás üteméhez alkalmazkod- /a. — nemsokára hatalmas íálózatot épített ki. Ekkor nég nem számított, hogy skolában vagy paj tóban, csak <ép legyen. Nem is mozik, íanem csak vetítési helyeik ioltak ezek, egy gép, egy vászon, egy erősítő és semmi nás. Fejlett közlekedési hálózat, városbajáró tömegek, alusi cukrászdák, presszók iem voltak még, s az egyedüli nozd kultúrmissziónak számított. A világom először Angliáin kezdett zuhanni a mozi- átogatás statisztikai görbéje, bálunk is elérkezett az idő, négpedig aszerint, hogy me- yik megyében milyen gyors íróit a közlekedés, a villa- nosítás, a falu kultúráltságá- lak fejlődése, a tv-vásárlás. Baranyában és Budapesten íz országos átlagnál két évvel ilőbb. vagyis 1960-ban jött el i csúcs. Abban az évben 5 ■miliő néző ült az itteni mozikba. 4 mozi felvette i kesztyűt Azt a csúcsot többé sosem érjük el, s ha elérnénk, az íagy baj lenne. Éppen, mert ■na már nem a mozi az egyetlen kulturális lehetőség — ez Esősorban persze a falvakra /onatkozik — s visszaesés lenié. ha ismét egyedül a filmszínház köthetné le a közönséget. Hiszen még így is s tavalyi három és fél millió i
