Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-13 / 164. szám

1966. JÚLIUS 13. napló 5 Wkffl>tö0ót Levelek a közlekedésről Dráaábban és kénye'metlenebbül is? Nem találtam értelmes ma­gyarázatot arra, miért kellett a daindoli autóbuszjárat vo­nalát átszállással kettészakí­tani. Korábban húsz perc alatt értünk be a Kossuth térre, most hogy át kell száll- nunk Ujmecsekalján a 10-es, 20-as. 40-es vagy 27-es autó­buszra, lényegesen hosszabb időt vesz igénybe és kényel­metlenebb az utazás. Ráadá­sul még abban is rosszul jár­tunk, hogy a 20 perces uta­zást a bérlettel nem rendel­kezők 4 forintért tehetik meg, holott más vonalakon hasonló szakaszért 2 forintot kell fizetni. Jeges Antalné Csurgó dűlő 6. szám Rendszeres autóbuszjáratot kérnek a KiSZ-telep lakói Örömmel vettük tudomásul, hogy a 12. AKÖV vezetősége a 29-es járat beindításával Kertváros déli részén fekvő új település lakóinak gond­ján igyekszik enyhíteni. Egye­lőre hetenként két napon és vásári napokon indul ez a járat, indokolt lenne azon­ban rendszeresíteni. Akik itt élünk, szinte kivétel nélkül munkába járó emberek va­gyunk, legtöbben a város má­sik végén dolgozunk, apró gyermekeink vannak, s mi ta­gadás, különösen a téli idő­ben nagy előnyt jelentene számunkra az autóbuszjárat Kérésünk, amennyiben nincs mód a 29-es járat rendszere­sítésére, nyújtsák meg a 39- es vonalát úgy, hogy a KISZ- lakótelep 70 fiatal családjá­Hótrónyos helyzetbe kerültek a peremvárosok lakói Teljesen érthetetlen szá­munkra az az intézkedés, amellyel a patacsi és pellérdi elágazás környékén lakókat Ujmecsekalján átszállásra kényszerítik. Évtizedeken ke­resztül 15 perces menetidővel érkeztünk a városba és vissza, most lényegesen hosszabb az utazási idő, mert át kell szán­nunk a csatlakozó autóbu­szokra. Nem hisszük, hogy népgazdasági szempontból in­dokolt volna a menetrend- változás, s az, hogy Ujme- csekaljáról Patacsra és a pel­lérdi elágazáshoz külön jára­tot indítsanak. Ezen túlmenő­en fontos szempontként kel­lene figyelembe venni ilyen intézkedések meghozatala előtt, hogy a peremvárosok­ban élőknek is pontosan kell munkahelyükre émiök, s hogy hosszabbítás helyett jog­gal tarthatnának igényt az utazási idő csökkentésére. A 12. AKÖV vezetősége úgy nyi­latkozott a pécsi rádióban, hogy a változás csupán 20— 30 embernek kedvezőtlen. Ez a nyilatkozat tájékozatlansá­gon alapszik, mert az intéz­kedés a szigeti vámtól a pel­lérdi elágazásig terjedően mindenkit hátrányosan érint és az itt lakók száma már több ezerre tehető! Panaszunk orvoslására kér­jük, hogy szüntessék meg az újmecsekaljai átszállást! Lippay Antal lakóbizottsági elnök és 135 aláírás A csuklós busz száma: 12—33 ~ Nagy tömeg verődött össze a zuhogó eső miatt a Petőfi mozi előtt! Az eső szakadt s háromnegyed 11 felé járt az idő. Azon tanakodtunk, ho­gyan jutunk ki Ujmecsekal- jára. Buszokhoz nem sok re­ményünk volt, mert 10 perc várakozás után csontig áztunk volna. Aztán valaki mégis kiáltott, hogy a 20-as bent áll. Az eső miatt futott min­denki, a vezető tehát gondol­hatott volna másra is... Várt úgy két percet, vala­mennyien elértük, úgy 70—80 ember. Köszönetét mondunk • a vezetőnek a figyelmességé- é t. (A csuklós busz száma: 12 33.) • Móczár István nak közlekedése megnyugtató megoldást nyerjen. A Kertváros déli településén lakók Új utat építenek Szentlőrincen a Sallai utcában Felelősség a gyermekért A tartásdíj az átlagkereset húsz százaléka — Figyelembe veszik a juttatásokat is — Meddig tarthat rá igényt a gyermek? Hazánkban évente körülbe­lül 80 000 házasságot kötnek és mintegy 18 000 házasságot bontanak fel. A felbontott há­zasságok folytán körülbelül 13 000 gyermek tartásában, ne­velésében és gondozásában áll be változás. E számok figye­lembevételével érthető, hogy • gyermektartási perek száma miért magas. A perek tapasztalatai A gyermektartási perek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a jogosultak — többnyi­re anyák — a gyermektartás- díj iránti igényüket helyesen érvényesítik a bíróság előtt. Több esetben azonban az ta­pasztalható, hogy nem élnek a törvényadta lehetőséggel, mivel a rendelkezéseket hiá­nyosan ismerik, ügyvédi kép­viselettel pedig nem minden esetben rendelkeznek, az utób­bi természetesen nem is köte­lező. A gyermek szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosí­tása mellett nem közömbös, hogy a gyermeket nevelő, gon­dozó szülő a másik szülőtől milyen összegű gyermektartás- díjait kap. Ezért egy-két lé­nyegesebb szabály ismertetése közérdekből is kívánatos. A gyermektartásdíj mérté­kének alapja a kötelezett ha­vi átlagkeresete. Figyelembe kell venni az olyan juttatáso­kat is, mint a hűségjutalom és nyereségrészesedés akként, hogy a bíróság a tartásra kö­telezett személyt a gyermek­tartásdíjon felül a jövőben ténylegesen kifizetésre kerülő hűségjutalom és nyereségré­szesedés meghatározott száza­lékos részének gyermektartás címén való megfizetésére is kötelezi. Ha a kötelezett ré­szére találmányi és újítási dí­jak is rendszeresnek minősülő jövedelemszerű bevételt biz­tosítanak. azokat a gyermek­tartásdíj étlapjául szolgáló kereset megállapításánál figye­lembe kell venni. Figyelembe lehet venni az egyszeres jutta­tásként kapott jelentősebb összegű találmányi és újítási díjat is. A ruházati illetmény (ruhaátalány) olyan arányban veendő figyelembe, amilyen mértékben abból a tartásra kötelezett szülő részére meg­takarítás jelentkezik, s ame­lyet együttélés esetén a csa­ládjára fordítana. Helyes ha a jogosultak már a keresetük­ben ezen juttatások alapján is kérik a tartásdíj megállapí­tását, azt azonban kívánatos előre megállapítani, hogy a kötelezett valóban olyan mun­kakörben dolgozik-e, amely­ben á bizonyos juttatásban ré­szesül vagy a juttatást meg­kapta, illetve rendszeresen kapja. Á tartásdíj mértéke Az átlagkereset 50 százalékát meghaladóan azonban gyer­mektartásdíj jogcímén meg­ítélni akkor sem lehet, ha három vagy annál több gyer­mekről van is szó. Ilyen eset­ben a kereset 50 százalékát a gyermekek között meg kell osztani. A 20 százalékos mér­ték azonban nem merev sza­bály, ettől kivételes esetben mindkét irányban él is lehet térni. A 20 százaléknál keve­sebbet is meg lehet Ítélni, ha ilyen mértékű tartásdíj fizeté­se a kötelezett szülőnek szük­séges tartását veszélyeztetné, feltéve, hogy a másik szülő kereseti viszonyai és egyéb körülményei minden kétséget kizáróan olyanok, hogy ezek mellett saját szükséges tartá­sának számottevő sérelme nél­kül tud olyan pótlást nyújta­ni, amellyel a gyermek meg­felelő ellátása biztosítva van. Ha azonban a gyermektartás­díjnak az átagkereset 20 száza­lékában megállapított összege lényegesen meghaladná a gyer­mek kielégítendő szükségleteit, a szokásost kirívóan meghala­dó magas keresetű kötelezettel szemben kivételesen el lehet térni ettől a mértéktől. A 16. évet betöltött és isko­lai tanulmányait folytató gyer­mek után járó tartásdíj össze­gét, illetve a tartásra való jo­gosultság kérdését a bíróság mindig esetenként bírálja eh1 mivel a családjogi szabályok a gyermek tartásdíjra való jogosultságát nem korlátozzák meghatározott életkor elérésé­re. Tartásdíjra tarthat igényt tehát még nagykorú főiskolai és egyetemi tanulmányokat végző gyermek is. Nem köte­les azonban a szülő tartani ta­nulmányait folytató munka­képes nagykorú gyermekét ak­kor, ha a gyermek továbbta nulásra alkalmatlan, a gyer­mek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható maga­tartást tanúsít, amire tekin­tettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó, vagy ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kis­korú gyermekének tartását veszélyeztetné. Lényeges szabály az is, hogy a tartásdíj megítélését a kere­set benyújtásától számítva visszafelé hat hónapra indo­kolás nélkül lehet kérni. A hat hónapnál régibb időre azonban csak akkor, ha a jo­gosultat a követelés érvénye­sítésében mulasztás nem terhe­li. Több perben észlelhető, hogy a jogosultak e szabályo­kat nem ismerik, ezért a ke­resetben visszamenőleg gyak­ran nem érvényesítenek tartás­díj követelést. Ez a szabály a már megállapított tartásdíj felemelésénél is irányadó. Tarfásdíjcsőkkenfés és -emelés Ha a gyermektartásdíj bírói megállapítását követően a kötelezett keresetében, jöve­delmében lényeges változás áll be, abban az esetben a tartásdíj mértékének feleme­lését vagy csökkentését lehet kérni a bíróságon. A munkál­tatók ezért kötelesek a hozzá­juk forduló jogosultakat tájé­koztatni arról, hogy a kötele­zett szülő átlagkeresetében állt-e be változás vagy sem. A gyermektartásdíjat azonban mindaddig az ítéletben meg­állapított mértékben kell fi­zetni — az átlagkereset válto­zására tekintet nélkül —, amíg a bíróság egyik vagy másik ítéletben azt nem vál­toztatja meg. Gyakori eset, hogy a tartás- díj fizetésére kötelezett sze­mély azért hagyja el maga­sabb munkabérrel járó mun­kakörét és azért helyezkedik el kisebb munkabérrel járó munkakörben, hogy ezzel a tartásra jogosult igényeit ki­játssza, illetőleg csökkentse. Idoiárás’elentés Várható időjárás szerdán estig: változó mennyiségű felhőzet, át­futó esővel, zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk, helyenkint erős északnyugati szél. A nappali fel- melegedés keleten csökken. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő- Általáíban ismeretes. hogy mérséklet 14—17, legmagasabb nap- gyermektartásdíj mértéke a Pal1 hőmérséklet; nyugaton 20—33, T... . ,. -, ........... . - ,-,1, keleten 23—20 fok között. k ötelezett átlagkeresetének ^ Balaton vizének hőmérséklete gyermekenkénti 20 százaléka. I siófoknál u érakor u. lak. A kötelezett ez esetiben a tar­tásdíj leszállítását nem kér­heti. Ha a kötelezett a bíró­ság ítéletében megállapított tartási kötelezettségének ön­hibájából nem tesz eleget, emiatt börtönbe is kerülhet. A feljelentés előtt azonban a jogosultaknak meg kell kísé­relni a tartásdíjat megállapí­tó ítélet végrehajtását, mert lehetséges, hogy a kötelezett valamilyen vagyonából a kö­vetelés kielégíthető. Dr. Bakonyi Imre megyei főügyészségi ügyész Az ügyfelek érdekében... I) acionáüs korban élünk. Ma itt, holnap ott tesz­nek valamit ésszerűbbé, ter­mészetesen az ügyfelek ér­dekében. Az ügyfelek azon­ban néha úgy érzik, hogy a rájuk való hivatkozás pusz­tán frázis, csak arra jó, hogy szebben hangozzék az indo­kolás, és nehezebben lehes­sen megvétózni bizonyos in­tézkedéseket. Legtöbbször persze az ész­szerűségre valló apellálás is csak arra jó, hogy szebben hangozzék a dolog. Mert ne­héz lenne valamit úgy in­dokolni, hogy azért szüksé­ges a bevezetése, mert így kényelmesebb az üzemünk­nek, intézményünknek stb. Sokkal szebben hangzik, ha azt mondjuk: az ügyfelek érdekében..; Éppen a napokban derült ki a sörcimke ügyben, hogy azoknak az ügyfeleknek, je­len esetben sörfogyasztóknak volt igazuk, akik nem hitték el, hogy az ő érdekükben hiányzik a világos és sza­lonsörök palackjairól a cim- ke. Pedig de jól meg lett minden magyarázva! Aztán olvashattuk a hivatalos köz­leményt, hogy szó sem volt a fogyasztók érdekvédelmé­ről. egyszerűen szabványsér­tés történt. Az elmúlt na­pokban már ismét címkések a sörök — meggyőződésem szerint a fogyasztók érdeké­ben ... A sörcimke ügyét csak azért említettem, mert remé­lem, a többi ügyben is ugyanúgy dűlőre jutunk majd. Miben kell dűlőre jutni? Például néhány postai ügyben. Tudom, különösen a postán nagyon unják már és mérgesek miatta, ha az ember a levélszekrények ügyében szólal fel. De hát mit csináljunk. Az emberek egyszerűen nem hiszik el, hogy a bérházak levélszek­rényei az ő sajátos fogyasz­tói érdeküket szolgálják. Ugyanis az emberek azért fizetnek elő a különböző sajtótermékekre, hogy azt a lakásukon kaphassák meg, és ne a lépcsőházuk­ban. No, persze, ezt a kézbe­sítési módszert meg lehet In­dokolni, meg lehet magya­rázni, lehet hivatkozni hu­manizmusra és ezeregy egyébre, de akárhogyan ál­lítom egymás mellé a ma- gyarzatokat és a sajtótermék előfizetők méltatlankodását, abból sehogysem jön ki ered­ményként az a tény, hogy itt a fogyasztó, azaz az elő­fizető érdekében történt va­lami. És, hogy még sokáig nem jut nyugovóra a szek­rénykék körüli zaj? Hát ez attól van, hogy az előfizetők ez esetben önzők — joggal. Újabban a táviratkézbesí­tés körüli racionalizálásról is beszélnek. A posta oda, ahol telefon is található, nem kézbesíti ki azonnal a táviratot, hanem beolvassa. Ha nem találja a címzettet, akkor valaki másnak. Így a címzett tehát nem táviratot kap, hanem üzenetet. Ezt az újítást is nyilván igen sok érvvel lehet érthetőbbé ten­ni. Csak megmagyarázni nem lehet. Mert itt mindenkép­pen az ügyfél megsértéséről van szó. Vagy, ha úgy tet­szik a levéltitok megsértésé­ről. Példáiul nekem, és so­kaknak egyszerűen nem tet­szik, hogy a nekem szóló távirati közleményt a posta egy harmadik személy tudo­mására hozza, akinek a köz­leményhez az égvilágon sem­mi köze. És hiába érvelnek azzal, hogy kevés a távirat- kézbesítő, vagy hegyes-dom­bos a város, vagy mit tu- domisén. Én és sokan mások ragaszkodunk ahhoz, hogy ne egy harmadik személy ad­ja át üzenetként a címem­re érkező távirat tartalmát, hanem a kézbesítő juttassa el hozzám leragasztva Az­után, ha akarom elmondom valakinek, hogy mi volt a táviratban, ha nem akarom, nem mondom el. De a posta ne mondja el senkinek, hogy nekem valaki mit távirato­zott. Úgy gondolom ez ügy­ben nem is lehet szó vitá­ról. Ha eddig még nincs jog­szerűen szabályozva a táv­ira tkézbesítés módja, hát szabályozni kell, kizárva az üzengetések lehetőségét. Ha pedig a poétának nincs elég kézbesítője, vegyen fel né­hányat. Nem kis fejtörést okoz az országban néhány kisebb in­tézménynél. hivatalban, stb. az a rendelkezés, miszerint bizonyos levélmennyiségen felül a posta nem viszi ház­hoz a küldeményeket, ha­nem a címzettnek kell érte menni a postára. (Pécsett ez nem okoz gondot, mert a postának nincs elegendő pos­tafiókja). Egy jónéhány he­lyen ugyanis nincs küldönc, vagy hivatalsegéd. Ki legyen hát a postás? Ez az egyik kérdés, amit bizonyára úgy oldanak majd meg. hogy vesznek fel hivatalsegédet. Népgazdasági szinten ez úgy néz majd ki, hogy amit nyer a posta újítása révén, azt kifizeti hivátalsegédi illet­ményként másutt. Ennyi tehát ennek a népgazdasági haszna. Az a kérdés azon­ban, hogy vajon a posta kö­teles-e a küldeményeket a címzettnek kézbesíteni, ezek szerint úgy áll, ha akarj^, igen. ha nem akarja, nem. |V| indenesetre könnyű a postának. Mondhatja, aki kíváncsi a leveleire, bal­lagjon el szépen értük a pos­tára. De bezzeg a villany- és gázfogyasztó nem mondhat­ja az elektromos műveknek és a gázmüveknek, ha kell a pénzük, fussanak utána. Nem. mert csodák csodája, itt is a fogyasztó szaladgál, hogy végre befizethesse a villanyszámláját. Mert így jobb a fogyasztónak? Nem. mert a villanyszámlások és a gázszámlások éppen akkor dolgoznák, amikor a fogyasz­tó is dolgozik. És a legtöbb fogyasztónak az egész család­ja dolgozik. Nincs hát mit tennie mást, mint szépen munkaidő alatt befizetni. Rá­érő közgazdászok igen érde­kes számításokat végezhet­nének, hány munkaórát töltenek az emberek vil­lany. és gázszámláik kifize­tésével. Bizonyára érdekes dolgok sülnének ki. Valahogy megkopott ez a kitétel: az ügyfelek érdeké­ben. Ha az emberek olvas­sák vagy meghallják, azon­nal elkezdenek gyanakodni. Jó lenne ezt a gyanakvást megszüntetni, valóban az ügyfelek érdekében hozott intézkedésekkel. Kurucz P. A statisztika tükrében Termékenység — családtervezés A múlt év végén és az idei év első hónapjaiban statiszti­kai adatokat gyűjtöttek az arra illetékesek a termékeny­ség, a családtervezés és a szü­letésszabályozás helyzetének tanulmányozására. Nyolcezer­nyolcszáz nő adatait gyűjtöt­ték össze a 15—49 éves kor­csoportból. A munkálatokat a Központi Statisztikai Hivatal irányította a megyei és járási egészségügyi hatóságok közre­működésével. Az adatokból kitűnik, hogy a házas nők termékenysége a legutóbbi években már csak igen kismértékben csökkent. Ezzel szemben folyamatosan tovább csökken a gyermek­telenek aránya. A szülésre al­kalmas korban lévő férjes nőknek 1966 elején már csak 11,8 százaléka volt gyermek­telen, szemben az 1960. évi 15, illetve 1930. évi 18 száza­lékkal. A gyermekek száma főleg áz idősebb korcsopor­tokba tartozó nőknél csökken. A fiatalok ezzel szemben többnyire a házasságkötés után megszülik első, nagyobb résziben második gyermeküket is, később viszont már nem szülnek. A szülés szempontjából fi­gyelembe jöhető korú férjes nők 60 százaléka élt a szü­letésszabályozás valamelyik eszközével, védekezett a te- herbejutás ellen. Az esetek 30 százalékában egészségi­biológiai okokból védekeztek a nők a teherbejutás ellen. Az anyagi-gazdasági termé­szetű okok mintegy 25 'száza­lékot, a vegyes és szubjektív okok 43 százalékban szerepei­tek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom