Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-12 / 163. szám

Hathatós szilikózisvédelem Geoelektromos túrások A kutatási osztály nemzetközi tekintélye A Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbizottsága nemré­giben végrehajtó bizottsági ülésen értékelte a kutatási osztály ötéves munkáját Az osztályt a bánya- és energia­ügyi miniszter rendeletére 1953-ban hívták életre azzal a céllal, hogy a mecseki szén­területen a bányászok foko­zott biztonsága érdekében kí­sérleteket végezzen a gáz- és metánkitörések, valamint a gyakori szilikózis-megbetege­dések megakadályozása érde­kében. Tervszerű munka 1957-ben egy nagyarányú felmérés megdöbbentő ada­tokkal bizonyította, mennyire elhanyagolták évtizedeken át a szénbányászat területén a szilikózisvédelmet Minden negyedik pécsi bányász szili- kózisos megbetegedésben szen­vedett ebben az időben. A kutatási osztály megalakulása után az üzemekben megszer­vezték a rendszeres pormérést és a dolgozók pomyilvántar- tását A porveszély csökken­tése érdekében vizes techno­lógiai eljárásokat vezettek be, A bányászokat a legveszélye­sebb helyeken vízfüggöny vé­di a portól. Az eredmények 1960 után fokozatosan jelent­keztek. Míg a beavatkozást megelőző évben a pécsi terü­leten minden negyedik föld alatti dolgozó szilikózisos megbetegedésű volt, addig az 1965. évi szűrések ezen a te­rületen 18 százalékos megbe­tegedési arányt mutattak ki. Az osztály második fő kuta­tási területe: a gáz és gázki­törésveszély csökkentése. A mecseki bányák gázkitörés- veszély szempontjából világ- viszonylatban is a legkedve­zőtlenebb munkahelyek közé tartoznak. A veszélyt fokozza, hogy a kitörések többsége a munkával kapcsolatos kőzet­mozgásból eredően munkaidő alatt jelentkezik. így mind a munkahelyen tartózkodókra, mind pedig a kihúzó lég­áramban lévőkre veszélyt je­lent. Ezen a területen az első sikerek az 1957—60-as évekre nyúlnak vissza, amikor rend­szeresítették a szénkimosa- tásos védekezést. Az elmúlt öt év alatt 104 esetben sikerült a gázkitörést e preventív el­járással megakadályozni. A komlói platón az új há­zak fűtéséhez szükséges gőzt központi kazánok szolgáltat­ják majd. A terület vezeté­keit most fektetik le. 4007 jelentkező Döntés — július 20-ig A négy orvostudományi egyetemen a napokban befe­jeződtek a felvételi vizsgák. Július 20-ig az összes orvos- tudományi egyetemek meg­hozzák és közlik határozatai­kat Az elutasító határozatok ellen fellebbezést lehet be­nyújtani a rektorhoz, aki augusztus 1-ig hozza meg döntését. A továbbiakban az egészségügyi miniszterhez le­het fellebbezni. A miniszté­riumban szeptember 1-ig dön­tenek, akkor zárul le végle­gesen a felvétel. Az idén a négy orvostudo­mányi egyetemre 4007-en kér­ték felvételüket. 374-gyel töb­ben, mint az elmúlt évben. Közülük ■— mint már évek óta — öszesen 1300-at vesz­nek fel. Szénrobbanások megelőzése 1960-ban, az országban el­sőként, a kutatási osztály fel­vette témái közé a szénpor- robbanások megelőzésének vizsgálatát Korábban a bá­nyászati kutatóintézetek csak a sújtólégrobbanás megelőzé­sével foglalkoztak, a pécsi szakemberek kísérletei azon­ban egyértelműen bebizonyí­tották, hogy a sújtólégrobba­nások minden esetben szén­porrobbanásai járnak, így az ellenük való védekezés mód­szerének kidolgozása csak a szénpor- és sújtólégrobbaná­sok együttes vizsgálatával le­hetséges. öt év alatt 329 féle szénport és hat egyéb port vizsgáltak meg az osztály munkatársai, elemezve azok robbanásveszélyességét Uj lendületet adott a munkának a György-aknai kísérleti táró első szakaszának megépülte. A 60 méter hosszú, 3 négyzet- méteres szelvényű külszíni kísérleti táró lehetővé tette, hogy a bányabeli viszonyok­kal közel azonos körülmények között vizsgálják a szénporok viselkedését sújtólégrobbanás esetén. A kísérletek tapasz­talatai alapján az esetleges robbanások erejének lefogá­sa, továbbterjedésének meg­akadályozása érdekében a bányavágatokban úgynevezett A mohácsi Uj Barázda Tsz délszláv kultúrcsoportjának tamburazenekara a zágrábi Matica Hrvatska. azaz a Hor- vátok Egyesülete meghívásá­ra Jugoszláviában vendégsze­repeit. A meghívás a Zágráb­ban és a környékbeli S am ur­ban megrendezett nemzetkö­zi találkozóra szólt, amelyen részt vettek a világ különbö­ző országaiban élő horvátok képviselői és tamburazeneka- rai. A Zágrábi Rádió és Televí­zió hangversenytermében ke­Á mohácsi tamburások Zágrábban Fergeteges baranyai siker a világ horvátjainak találkozóján rült sor a bemutatkozó elő­adásra. A mohácsi zenekar gyönyörű mohácsi sokac nép­viseletben már az első üte­mek felhangzása után igen nagy tapsot aratott. Az ügyes műsorösszeállításban pergő horvát dallamok olyan at­moszférát teremtettek a kö­zönség körében, hogy amikor a műsor befejezéseként rá­zendítettek a kedvelt bara­nyai kólóra, és az egészet megpaprikázva egy nagyszerű csárdássorozatra, a színpadon végül is csak az örömtől csil­logó szemű zenészek gyorsan mozgó kezeit láttuk, de han­got, a hatalmas hangverseny- terem közönségének óriási tapsától nem hallhattunk. Kü­lönösen a zenekar vezető prí­mását, ifj. Kovács Antalt ré­szesítették nagy ünneplésben, aki virtuozitással, tempera­mentummal búgatta, sirattat- ta, nevettette prímtamburá- ját. A tamburazenekar a na­pokban tért haza közel egy­hetes útjáról. széntelepek felkutatására al­kalmas. Alkalmazásával csök­kenteni lehet a bányabeli fú­rások számát, egyszerűbbek a mérési eljárások, s így mint­egy 15—20 százalékkal csök­kennek a kutatási költségek. Megoldották az erőműpemye iszaptömedékelésre való fel- használását. A poliakrilami- nos ülepítéssel eddig teljes értéktelen anyaggal helyet­tesítették a viszonylag drága homokot, ami évente mintegy 5 millió forint kalkulált meg­takarítást jelent. A kutatási osztály az új gazdasági mechanizmus jegyé­ben már most erőfeszítéseket tesz, hogy a jövőben önálló gazdasági egységként dolgoz­hasson. Törekvésük, hogy az osztály „megéljen” a munká­jából. A jövőben csökkentik a témák számát, hogy meg­gyorsuljon azok kidolgozása. A vizsgálatok középpontjában egyébként ezután is a szüi- kózisvédelem áll. kőporzárakat helyeztek el. Robbanáskor a deszkapolco­kon felhalmozott kőpor lezú­duló függönyként zárja el a detonáció útját, annak to­vábbterjedést, s az ebből fa­kadó tömegkatasztrófát. Hasonlóan egyszerű, meg­bízható eljárásokat dolgoztak ki a bányabeli öngyulladásos tüzek megelőzése érdekében. A vizsgálatok megállapítot­ták, hogy a mecseki bányák­ban oly gyakori öngyulladá­sos tüzeket a szénbeágyazott organikus kén okozza, mely levegővel érintkezve bonyo­lult kémiai reakciót indít el. Míg korábban a tűzvédelem egyetlen hatásos eszköze a széntelepek feladása és elfa­lazása volt, most egyszerű vegysavas felületkezeléssel meg tudják azt akadályozni. Tömedékelés pernyével A fő témák mellett, melyek a biztonság fokozását hiva­tottak elősegíteni, a kutatási osztály vizsgálatokat folytat a termelési költség csökkené­sével kapcsolatban is. Ilyen szempontból jelentős a geo- elektromos kutató módszer bevezetése, Ez az eljárás a Ernster Dezső Másodszor virágzik a fulipánfa Ismét virágzik a tulipánfa Pécsett a Lenin téren. A szoká­sos koratavaszi virágzás után szokatlan időben jelentek meg ismét szórványosan a virágok. A csapadékos Időjárásnak, párás levegőnek tulajdonítható a júliusi második virágzás. énehel Tsmét hazalátogatott szü- lővárosába Ernster De­zső és nagysikerű koncertet adott hétfőn este a zsinagó­gában. Még mindig töret­len fénnyel zengő basszusa betöltötte a termet, ahová gyermekéveinek megszám­lálhatatlan emléke fűzi... Régi zenei élmények buk­kannak elő, már-már elfe­lejtett nevek: Kürschner Emánuelé, a zeneiskola egy­kori igazgatójáé, feleségéé, Kallivooda Olgáé, a neves énektanámőé. A művész • Széchenyi téren felmutat * mai Megyei Tanács har­madik emeletére: ott laktak Kürschnerék. 1918-ban, az első világháború fogsága után hazatérve, az erkélyes ablakok mögött csiszolódott Ernster basszusa. 1919 őszén Becs következett. Tanuló­évek ... 1923-ban az első szerződés a csipkegyártásá­ról híres németországi Plauenbe szólítja. Első sze­repe a Tannhäuser őrgróf­ja, ezt követte a Lohengrin királya, a Sevillai borbély Basiliója, majd a később is híres, nagy alakítássá nőtt Rocco a Fidelióból. 1928- tól a Berlini Opera Ernster művészi pályájának színhe­lye. 1933-ban kénytelen Grácba költözni, 1937-ben pedig Amerikába megy. Egy salzburgi nemzetközi operaegyüttessel Amerika nagyvárosaiban vendégsze­repeinek. Műsorukon a Cosi fan tutte szerepel, továbbá Ibert. Milhaud és Cimaro- sa három egyfelvonásos ope­rája, valamint a drámai Monteverdi-mű, a Poppea megkoronázása ... Ebből az operából, Seneca búcsúáriá­ja csendült fel elsőnek hét­főn este a művész ajkán... 1939-ben hazatér Magyar- országra. Pécsett is többször fellép. Kis amatőr fényképet mutat Sassy Irin­gó gordonkaművésznő, a hét­fő esti koncert egyik közre­működője. A negyvenes években készült a Mecse­ken. Ernster látható rajta, Sassy Iringó, valamint a Kürschner-házaspár. Aztán már csak az OMlKE-ben, az üldözött zsidók művész- együttesében fejthet ki mű­vészi tevékenységet mind­addig, míg vele is el nem indul a szerelvény Bergen­Belsen felé. A pécsi zsina­góga előcsarnokában, már­ványtáblán aranyozott be­tűkkel hosszú névsor. A Mauthausenben elpusztultak között ott áll Ernster Géza főkántomak, a művész édes­apjának neve is ... Művész­fiának sikerült élve átvé­szelnie azokat az éveket. 1946 áprilisában már a New York-i Metropolitanban a ze­nei vezetőség előtt énekel próbát. „Ernster a táborból jött, vajon megmaradt-e a hangja?" — találgatják kí­váncsian egymás között. Bruno Walter a Sarastro- áriát szeretné hallani, de Ernster kéri, hogy előbb beéneklésül az őrgróf áriá­ját énekelhesse a Tann- häuserböl. Utána következ­het a Sarastro, majd Pogner áriája, Osmin akasztófa­áriája, Fiesco áriája és vé­gül a híres Fülöp-ária a Don Carlosból... Máris zse­bében a szerződés ... Járja a világ nagy operaszínpa­dait. Operaszerepek, orató­riumok és dalok. Különö­sen kedveli az Eliás-orató- riumot, Mendelssohn alkotá­sát. Pécsi hangversenyének második műsorszáma is eb­ből az alkotásból való... C míg járja a világot, ^ nem marad hűtlen ha­zájához, szülővárosához sem. II. Fülöp szerepében két évvel ezelőtt láthatta-hall- hatta a pécsi közönség is. Legutóbb a zürichi ünnepi hetek során lépett fel a Don Carlosban. Az új betanulá- sú, olasz nyelvű előadáson a főinkvizitort énekelte, mert ölasz nyelven ezzel már többször fellépett a Metropolitanban is. Fülöpöt ezúttal a híres olasz énekes, Cesare Siepi alakította. Nem Ernster mondja, de hallot­tam a zenekritikusok véle­ményét, mely szerint nem­csak a szerep szerint volt erősebb és hatalmasabb Ernster főinkvizitora. ha­nem hangban is... A jú­niusban megrendezett ün­nepi hetek műsorán még a Bolygó hollandiban, vala­mint a Tristanban szerepelt, és műsorra került újból ti­zenhatodszor, zsúfolt ház előtt a zürichi évad nagy bemutatója, Muszorgszkij Borisz Godunovja ... Ed­dig Ernster Pimen öreg szer­zetes, krónikaíró szerepét énekelte Muszorgszkij ope­rájában. Most eljutott a csúcsra: Borisz Godunov- hoz. Úgy érzi, negyvenhá­rom éves művészi pályafu­tásának ez legkimagaslóbb alakítása. A januári bemu­tatót így értékelték a zene­kritikusok is,.. \Jeghitt zürichi ottho- nából már csak a helybeli opera színpadára lép fel Ernster Dezső, de az itthoni meghívásoknak mindig szívesen eleget tesz. Néhány nap múlva Buda­pesten, a Parsifal hangver­seny szerű előadásán hall­hatja a magyar közönség, augusztusban pedig két al­kalommal Szombathelyen Sarastróként... Terveiről nem hajlandó nyilatkozni: a múltat idézi és a jelent. A közönség elmerülten hall­gatja a két csodálatosan szép Brahms-dalt, valamint Kodály dalát: Ádám, hol vagy? — Az elismerésből az őszhajú művész mellett kijut a többieknek: Sassy Iringónak, aki gordonkájá­val működik közre, az or­gonaművész Halász Bélá­nak és a kísérőként is oly szívesen hallgatott Horváth Mihálynak... A koncertnek vége. A művész búcsúzik, de éreznie kell. hogy a pé­csiek mindig hazavárják ... — nt — 1966. JÜHUS 12. Távfűtés a komlói platón-------------------------napló---------­A II. ötéves terv eredményei Veszélytelenebb a bányamunka V l

Next

/
Oldalképek
Tartalom