Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

Jurták és nagyüzemek 45 esztendős a Mongol Népköztársaság Ä század első évtizedei­ben, amikor sorra jelentek meg a technikai és tudo­mányos forradalom korszaik- jelző nagy felfedezései, ami­kor már létrejött a világ első szocialista állama is — Mongóliában egy utazó megállapítása szerint „még mindig a középkori skolasz­tikus vüágfelfogás uralko­dott, amely mindent alá­rendelt a templomoknak és kolostoroknak”. Ezért — foly­tatta a tudós a gondolat­sort, megvonva ezáltal a századeleji Mongólia kultu­rális fejlettségi fokát „a Föld gömbalakjáról, s a sa­ját tengelye és a Nap körüli forgásáról szóló tanítás itt ugyanolyan forradalmi je­lentőségű volt, mint Euró­pában Galilei vagy Koper­nikusz idején.” Természetesen nemcsak a tudomány nem nőtt túl az emberiség középkori ismere­tein, hanem Ázsia e távoli, világtól elzárt birodalma fe­lett társadalmi és gazda­sági vonatkozásban is meg­állt az idő. Hogy mire képes egy nép, amely lerázza külső és belső elnyomóit, ha lehetőségei adottak, népe óhajtja, s ve­zetői sürgetik és segítik e fejlődést, arra kevés olyan nagyszerű példát lehetne ta­lálni, mint a testvéri Mon­gol Népköztársaság dolgo­zóinak az elmúlt 45 esz­tendő alatt megtett útját. A polgári Nouvelle Obser- vateur tudósítója is kény­telen megállapítani: „Meg­szoktuk, hogy Mongóliát el­maradott országnak tekint­sük. Ez nem felel meg a valóságnak. Mongólia a Szovjetunió segítségével megszüntette évszázados el­maradottságát és ugrást tett a feudalizmusból a szocia­lizmusba,” E megállapítás olyan té­nyeken alapul, hogy a füg­getlensége kivívásakor ipar­ral egyáltalán nem rendel­kező ország termelési értéké nek ötven százalékát ma az ipar szolgáltatja. És csupán a legutóbbi öt esztendő fo­lyamán 90 új iparvállalat és nagyüzem létesült. Több­ségében a szocialista orszá­gok közreműködésével és se­gítségével. Ezért hangsúlyoz­zák mongol barátaink min­den fórumon, s szögezte le a Mongol Népi Forradalmi Párt is: „Valamely ország csakis annak a nemzetközi munkásmozgalommal és el­sősorban a szocialista világ- rendszerrel szoros szövetség­ben és együttműködve ha­ladt sikeresen előre a nem­kapitalista úton.” Az ország népe ugyanak­kor — nagy mezőgazdasági múlttal rendelkező területről van szó — kiemelkedő fejlő­dést ért él állattenyésztése és növénytermesztése terén is. Nemcsak két és fél millióval nőtt állatállománya az utób­bi években, hanem egész tör ténelme folyamán elsőízben kenyérgabona szükségletét is hazai termésből fedezi ma már, Valamikor jurtákban lak­tak, s az időjárás szeszélyeit követve ide-oda vándoroltak Mongólia lakói. A jurták né­péből szakmunkások, tudó­sok, agronómusok nőttek fel. Együtt nőttek és nőnek a július 11-én fennállásának 45. évfordulóját ünneplő, szo­cializmust építő ország vá­rosaival és nagyüzemeivel, boldog, békés hétköznapjai­val. Megismerni a Szovjetuni­ót, elmélyíteni a magyar— szovjet barátságot, ezért szervezte meg és indította útjára a Barátság vonatot a Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság. Június 20-án, a késő esti órákban 300 baranyai, illet­ve pécsi dolgozóval kifutott a különvonat a pályaudvar­ról. 22-én érkezünk Kijevbe. Tíz autóbusz szállít bennün­ket a Sztoricsnaja étterem­be, ahonnan a reggeli elfo­gyasztása után városnézésre indulunk. Autóbuszaink Ki- jev főutcáján, a Krestyati- kon haladnak át, hogy az­tán az 1031-ben épült Zsófia székesegyház előtti téren áll­janak meg. Megcsodáljuk az aranyozott hagymakupolás tornyokat, a pravoszláv egy­ház remekbe szabott műem­lékét. Felbecsülhetetlen ér­tékek, ikonok, használati tárgyak sorakoznak minde­nütt. Kijev egyik magaslatáról, a kilátóról gyönyörködnénk a városban, igen ám, de a város területének 65 száza­lékát parkok foglalják el. így a lombtengerből csak a tornyok és magasabb há­zak emelkednék ki. Az uk­ránok nagyon szeretik a zöl­det, a lakó- és irodaházak erkélyei futónövényekkel vannak beültetve; A máso­dik világháborúban a néme­tek a földdel tették egyen­lővé Kijevet. Az egyetlen épen maradt épület a Ki- jeva Pecserszkaja Lavra. Az egykori százezres kolostor náci főhadiszállás volt, ma műemlék és 96,5 méter ma­gas főtornyát naponta több ezer turista csodálja meg. Tőszomszédságában az isme­retien katona obeliszikja. Gránit talapzatán mindig frissek a virágok és lobog az örökláng. A város forgalma nagy, rengeteg a gépkocsi. Több helyen civilek irányítják a forgalmait Segédrendőrök? — kérdezzük a vezetőt. Nem. Kijevben ha egy gépkocsi- vezető minden vizsgát ered­ményesen letesz, akkor egy napon keresztül, mint köz­lekedési rendőr irányítja a forgalmat Ha jól irányítja, megkapja a jogosítványt s máris ülhet kocsira. Az idő rövid, búcsúzunk Kijevtől. Másnap reggel fel­tűnnek a nyírfaerdők. Észak ra megyünk. Huszonharma- dikán 11 órakor érkezünk Moszkvába. Az állomáson virágerdő és zenekar fogad bennünket. Fogadásunkra megjelennek a Tyimirzájev kerület dolgozói, vezetői. —1 Rövid bensőséges üdvözlések után a Hotel Turist Szálló­ba, állandó moszkvai szál­láshelyünkre megyünk. Ebéd a Moszkva Szállóban, majd a Metró megtekintése után az egyik legszebb élmé­nyünk színhelyére, a Kreml­be érkezünk. _____________ ( ó. Gy.) Termékeny együttműködés A közelmúltban létrejött magyar—jugoszláv kooperációs megállapodás alapján a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban már sorozatban gyártják a KS—69-es tí­pusú járvaszecskázó gép kaszáló- és rendfelszedő adapterét. A komplett gépegység egyéb elemei a Növi Sad-i „Pobeda” gyárban készülnek.A magyar és jugoszláv vállalat közösen gyártott termékére más népi demokratikus s nyugati ország fel­használóitól is jelentős rendelések érkeztek. Képünkön: a budapesti gyár nagysze* reldéjében szerelésre sorakoznak az adapterek. Halál — totalizator módra Az utóbbi évtizedben Auszt­ráliában sajátos to tál iza túr­játok terjed el. A totalizátői egy fából készült hordó, amelybe számozott műanyag- golyócskákat helyeznek el. A beérkezett ló számával ellá­tott golyócska több ezer font- StcrUnget hoz boldog tulajdo­nosának. Most ezt a hordócskát, ame lyet Ausztráliában a feltalá­lója után Tattersall-totaliza- tc-nek neveznek, olyan játék­ban kezdik használni, ahol a tét nem pénz, hanem ember­élet. A golyócskára, amelye­kei a Tattersall-totaliza tőrbe helyeznek, nem a lovak szá­mát, hanem a katanáköteles ausztráliai fiatalemberek szü let ősi évszámát írják fel. At ausztráliai kormány hi­vat" los képviselői ennek a halál-total izatőmek a segít­ségével állapítják meg, hogy a fiatalok közül kit hívnak be a hadseregbe. Az egyik „húzáson” R. Nowk dél-ausztráliai fiatalember „nyert”. A fiatalember rövidesen pa ran csőt kapott, hogy vonul­jon katonai táborba. Beöltöz­tették, puskát kapott és gyor­sított kiképzés után Vietnam dzsungeléi be szállították. Ott a nemzeti front hadserege egyik alakulatával történt ősz szecsapás alkalmával a fiatal­ember életét vesztette. Megértjük annak a mel- bouime-i lánynak a felhábo­rodását, aki egy marók ilyen golyócskát vágott a miniszter, elnök arcába, mert igazolni akarta a kormány döntését, hogy ausztráliai fiatalokat kül denek Vietnamba. A miniszterelnök elleni ..golyótűz” a húszévesek Viet­namba küldésére kitalált ha­lál-lottó elleni tiltakozás sa­játos ausztráliai módszere. Az ausztráliai anglikán egy­ház feje, Gamsey püspök, a halál-lottót ostorozva kijelen­tette: .Fortuna asszony min­dig boraimat; nő volt Nem szabad odaengedni, ahol az újoncokat toborozzák”. A ró­mai katolikus egyház két or­gánuma — a Catholic Ad­vocate és a Catholic Worker —, mind a kettő meglehető­sen befolyásos Ausztráliában —, nemcsak (a toborzásnak ezt a módszerét ellenezte, ha­nem az ellen is hevesen til­takozott, hogy ausztráliai fia­talokat küldjenek a vietnami háborúba. A szakszervezetekben nö­vekszik az elégedetlenség amiatt, hogy a behívottak ki­válogatásánál osztálykülönb­séget tesznek. Egyáltalán nem mindegyik ölti magára a ka­tonai egyenruhát azok közül, akik a lottón „nyernek”. — Egyeseket orvosi bizottság se­lejtez ki. mások ismeretlen okokból haladékot kapnak. Ki derült, hogy a haladékot első­sorban a tehetősebb szülők gyermekei kapják. Egy sidneyi lap munka­társa interjút készített az egyik behívott fiatalemberrel közvetlenül Indokmába szállí­tása előtt. Az első kérdésre, „A behívott ausztrálok kö­zül, akikkel ön találkozott, hány százalék munkásszárma­zású?”, a riporter a követke­ző választ hallotta: „Mind munkásszármazású.” „Mit ér­zett, amikor megtudta, hogy a vietnami háborúba küldik?” — A legnagyobb csapás volt életemben — válaszolta a fia­tal katona. — És a szülei hogyan fo­gadták ezt a hírt? — hang­zott az újságíró következő kérdése. — Lesújtva! Nowk közkatona halála vi­haros tiltakozó tüntetéseket váltott ki a szennyes vietna­mi háború ellen. A tüntetések hulláma elérte Sidneyt, Melboume-t, New Castle-t és más városokat. A miniszterelnök háza előtt ál­landóan fiatalemberek cirkál­nak, akik nem válogatják meg szavaikat, kortársaik gyilkosá­nak bélyegezik a kormányfőt. R. Lockwood A kongresszusi palotát te­kintjük meg. Az ultramo­dern remekmű ezen az estén hatezer ünneplőbe öltözött művészetkedvelő előtt tárta ki kapuit. A Nagy Színház a klasszikus orosz balett gyöngyszemét. a Hattyúk tavát adta elő. Az előadás felejthetetlen élményt nyúj­tott. Másnap, 24-én városnézés­re indultunk. Lenin Könyv­tár, Lomonoszov Egyetem, Moszkva folyó, a régi és új városnegyedek, a patinás székesegyházak, hogy csak néhány helyet említsek. Hogy milyen kicsi ez a vi­lág, jegyezte meg valaki, amikor az Ukrajna Szálló előtt Koós Jánossal és Sá- rosi Katalinnal futottunk össze. Kati tánczenei estre utazott a szovjet fővárosba. Délután egy kedves meg­hívásnak tettünk eleget. A moszkvai Tyimirzájev kerü­let dolgozóival a Pravda kul túrpalotájában baráti ösz- szejövetelre jöttünk össze. Az elnökségben helyet fog­lalt Solovej Leonid Jakovle- vic, a Pravda kultúrigazga- tója, Szjemen Alekszejevics SZMT elnökhelyettes, a Szovjetunió hőse, Lenin egykori munkatársa, Borisz Kuzmanovics titkár és G. M. Petrovics, a helyi szov­jet elnöke. Magyar részről Dránovics Pál, Deszancsics János elvtársak, a Hazafias Népfront járási titkárai, Mo- noszlai Istvánná és Szucsics István, az MSZBT képvise­letében foglaltak helyet. Me­leg üdvözlőbeszédek, kölcsö­nös ajándékozások után a Pravda munkatársai kultúr­műsort adtak tiszteletünkre. Ezután közös táncdélutánon szórakoztak a két nép dol­gozói. A csárdás után orosz táncok, majd a Szovjetunió­ban pillanatnyilag legnép­szerűbb társasági táncot, a letidsst járták a résztvevők. Sajnos az idő itt is rövidnek bizonyult, a szovjet zeneka­rok kikísértek bennünket a térre, ahol autóbuszaink vá­rakoztak, — s búcsúzóul fel­csendültek a Moszkva-partí séta című világsláger meló­diái. Ahogy mondani szokták, belejöttünk a jó hangulat­ba. s a Turist Szálló kör­nyéke ezen az éjszakán ma- gyamótáktól volt hangos. A következő nap, 26-án a Tretyakov Képtár világhírű gyűjteményét és a Moszk­vától 40 kilométerre fekvő Gorki. Lenin lakhelyének megtekintése szerepelt a programban. A festői Gor- kiban élt, dolgozott és halt meg Lenin. Bútorai, tolóko­csija, autója, használati tár-i gyai a helyükön vannak, áj udvaron rózsák nyílnak, 9 szocialista államok küldték a töveket, A sétányok, pa­dok. kicsi tó, a lezárt út, ahol a munkások Lenin holt­testét vitték, megfoghatat­lan, kegyeletteljes atmoszfé­rát kölcsönöz ennek a hely­nek. Moszkvába visszatérve az Inturist vezetősége ünnepi vacsorát adott tiszteletünk­re. Elérkezett az utolsó'előt­ti nap. Délelőtt megkoszo­rúztuk a Lenin Mauzóleu­mot, ellátogattunk a fegyver tárba és kincstárba. Az utolsó nap délelőtt az össz- szövetségi Állandó Mezőgaz­dasági Kiállítást tekintettük meg, majd az állomásra mentünk. Ahogy fogadtak bennünket virággal, baráti öleléssel, úgy is búcsúztat­tak. Megható a búcsúzás, hiszen igazi barátok láttak vendégül bennünket Úgy érzem, a Barátság vonat tel­jes egészében eleget tett ren deltetésének. A két nép ba­rátsága, egymás iránti meg­becsülése, tisztelete fémje­lezte a Barátság vonat útját S ezért érdemes volt el­indítani a háromszáz bara­nyai-pécsi dolgozót; Kovács Sándor Kijev. Híd a Dnyeperen Az Ukrajna szálló előtt Koós Jánossal A Barátság vonat utasai a Tretyakov képtárban. A. \ l Barátság vonattal a Szovjetunióban

Next

/
Oldalképek
Tartalom