Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
1966. JÜLIUS 10. napló — 3 Aki többet ad el, keressen többet! Jutalékrendszer a boltokban Az új bérezési formák tapasztalatait vitatták meg a kereskedők szakszervezetében Társadalmunkban alapvető követelmény a szükségletek mind magasabb fokon történő kielégítése. A szükségletek kielégítését mindenekelőtt a termelés, a termelőerők fejlettsége teszi lehetővé, de egyáltalán nem közömbös, hogy a termelt cikkek milyen gyorsan jutnak a fogyasztóhoz. A gazdasági reform lényeges elemeként született a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZŐ VOSZ határozata az új bérrendszerről, mely érdekeltebbé teszi a kereskedelmi dolgozókat a forgalom növelésében. Egyszerűbben megfogalmazva: az eladó fizetése munkájától függ, ha többet ad el, többet keres. Általában nőtt a kereset Az új és aprólékosan kidolgozott bérrendszer mindenütt, így megyénkben is bizonyos változásokat idéz elő. Erről tárgyaltak pár nappal ezelőtt a KPVDSZ művelődési házában két helyiségben is. Az egyikben a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya terjesztette elő a kiskereskedelem hálózati dolgozóinak tiszta jutalékrendszerérői hozott határozatot. Az új bérrendszer bevezetését a tanácsi kereskedelemben megkönnyíti az, hogy például a megyei Elel- miszerkereskedelmi Vállalat közel hároméves tapasztalatra tekint vissza, jelenleg kilenc boltjában alkalmazza a tiszta jutalékos bérezést, augusztus 1-től 250 boltban vezetik be. A Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat, mint a gazdasági reform kísérleti vállalata már április 1-én 21 boltjában vezette be az új bérezést. A 'huszonegy boltból hatban csökkent a dolgozók fizetése, de 15-ben összesen 29 ezer forint többletbért fizettek ki. 4088 forinttal többet keresett a Széchenyi téri 1-es számú háztartási bolt 12 dolgozója, 3797 forinttal többet a Rákóczi úti járműbolt kilenc dolgozója, 3850 forinttal többet a mohácsi vasbolt két dolgozója. Ezekben a boltokban természetesen nőtt a termelékenység. A vállalat egyébként a kisebb egységeknél, ahol a forgalom alig növelhető, csökkentett alapbérrel kombinált jutalékos bérrendszer bevezetését tervezi. Nehezebb a helyzet a Ruházati Kereskedelmi Vállalatnál, ahol a forgalmi és létszámösszetételi változások miatt az 1964. évi adatokat nem lehet alkalmazni a jutalékkulcsok kiszámításánál. Ezért a tiszta jutalékrendszert csak 1967-ben vezetik be. és a jutalékkulcsok kiszámításánál a folyó évet tekintik bázisidőszaknak. Sommázva a tiszta jutalékos bérrendszer lényegét, egyszerűen arról van szó, hogy a kereskedőt valóban kereskedővé teszi, aki nem azért kapja a fizetését, mert ott van a boltban, hanem mert elad. S ahol kevés a vásárló Az anyagi ösztönzés hatékonyságát és természetesen a forgalom növelését célozza az fmsz bolti kiskereskedelemben foglalkoztatott dolgozók új bérezése is. A határozatot a másik helyiségben a MÉSZÖV terjesztette elő a nagyszámban összegyűlt fmsz boltvezetőiknek és más az új bérezésben érdekelt személyeknek. Itt nem ment olyan simán a dolog, mint a szomszédban. Az egyszemélyes vegyes-, hús- és dohányboltokban bevezetésre kerülő fixbérrel kombinált jutalékos teljesítménybérrend- szer nem okoz különösebb változást a dolgozók fizetésében. A fixbér összege 500, 460, illetve 300 forint, és ehhez a tényleges havi forgalom után számított 1,5, 1,2, illtve 2,0 százalékos jutalék járul. A többszemélyes vegyesboltokban, szaküzletekben és áruházakban az új bérrendszer — ahogy ezt a dolgozók is kiszámították — változatlan forgalom mellett is bizonyos keresetváltozásokat idéz elő. Mindeddig a bolti dolgozók meglehetősen magas alapbéréhez alacsony százalékú forgalom utáni jutalék járult. A most bevezetésre kerülő fixbérrel kombinált jutalékos teljesítmény-bérrendszerben az alapbér 50 százalékának megfelelő fixbérhez a dolgozók hozzátermelhetik a forgalom után számított, boltonként meghatározott jutalékot A rendelkezés szerint a nagyobb kereseti aránytalanságok elkerülése céljából a MÉSZÖV, illetve az fmsz igazgató elnöke 40—60 százalék között differenciálhatja a fixbéreket. A felszólalásokból kiderült, hogy a baranyai többszemélyes fmsz boltokban dolgozók többsége éppen az alacsony forgalom miatt még 60 százalékos fixbér biztosítása mellett is kevesebbet keres, mint az új bérrendszer bevezetése előtti időszakban. Szóbakerült, hogy a különböző boltokban a fogyasztók korlátozott száma miatt alig lehet növelni a forgalmat, s bár a létszám nehezen megvalósítható csökkentése megoldást jelentene, azonban forgalmi csúcsidő- szakokban nehéz az eladáshoz feltétlenül szükséges besegítőt találni. Telefon Budapestre A nehézségeket látva a KPVDSZ és a MÉSZÖV megyebizottságának megbízottai Budapestre telefonáltak, hogy választ kapjanak a KPVDSZ központjában is tárgyalt kérdésre. A gyűlés résztvevői örömmel értesültek a kedvező válaszról. A „még meleg” döntés szerint a többszemélyes fmsz boltok dolgozóinak fix- bérét a február elsejei béremelés összegével — ahol ez szükségesnek látszik — emelhetik. Aczél Gábor Ritka irodalmi lelet A merengőhöz Ritka irodalmi értékre I bukkantak Sátoraljaújhelyen. A Hecske elnevezésű városrészben a Fémlemezi%>ari Művek TMK üzemének egyik dolgozója egy régi hazat vásárolt, amelynek lebontását pár héttel ezelőtt kezdte meg. Munka közben a falba építve egy fa kazettára lett figyelmes, amely régi érmeket és lilás tintával teleírt papírlapot tartalmazott. A papír alján Vörösmarty Mihály kézjegyét találták. A merengőhöz című vers kézirata volt. A városi levéltár dolgozói és a középiskolák magyar-irodalom szakos tanárai kutatást kezdenek: hogyan került Vörösmarty egyik legszebb versének kézirata Sátoraljaújhelyre. A hargitai örökség Évszázados legenda? Egy száműzött magyar honvéd- őrnagy titka? Vagy csak szép mese? A három hargitai falu — Kővár, Kézdi- szentlélek és Torja népe — mindenesetre ma is így vallja: „Orbay Mihály negyven- nyolcas honvédőmagyot Világos után halálra kereste !: a császáriak. Törökországba menekült és mikor hosszú evek múltán hazajöhetett Erdélyországba, egy csodálatos almafa csemetéjét hozta onnét magával. Ez a fajta mag nélkül is szaporodik és nincs oly száraz idő, ami elpusztítsa!” Adorján András most ka- ronragad és szó nélkül kivezet a kertbe: — Látja, ez itt az Orbay- alma — mutat lassan egy fiatal fára. — Még négy van belőle a faluban. Orbay Mihály anyai ágon a dédapám volt. Nem tudom, honnét hozta a csemetéket, de valóban remek ez a fajta. Aztán visszamegyünk a hidasi házba, meghallgatni a meséből azt, ami már nem is mese: _ Otthon Háromszékben g yerekkoromban sokat hallottam a lakról. Aztán a háború utáni időkben ide kerültünk a Dunántúlra, de arról még tudomást szereztem, hogy a Pomológia című erdélyi gyümölcsész szaklapban írta le dédapám először ezt a fajtát, még a múlt században. Egyszer itt Hidason olvasgatott egy tudományos kiadványt. Hirtelen elszorult a torka: „Idős Zatykó Imre tudományos főmunkatárs 1942-ben Kézdiszent- lélekről az Orbay-család kertjéből különleges almafa csemetéit hozta el Budapestre kísérleti célra” — ez állt a könyvben. — Később egy tudományos ülésszakon összetalálkoztam a gyümölcstermesztés magyar szaktekintélyeivel és kértem, adjanak nekem a dédapám csemetéi közül. Megértették Adorján András jussát és kivételesen néhány csemetét küldtek Hidasra. Ebből való a kert végén féltett-őrzött fácska is, ami az idén termőre fordul. Szenzációja: gyökeres ágról is szaporodik, ami almánál csak nagy ritkán fordul elő. Ez azért előnyös, mert az így szaporított alanyok teljesen azonos értékűek és állandó tulajdonságokkal rendelkeznek. A magról szaporítottak ezzel szemben később elfajzanak. De az Orbay-alma történetének ezzel még nincs vége. Sőt, „karrierje” talán éppen most ível felfelé. — Kecskeméten már alanykísérletet is folytatnak vele. Elmentem és nagyszerű híreket hallottam róla. Az összes fajta közül a legkorábban az Orbay-al- mába oltott fajták fordulnak termőre. Szárazság- és víztűrésük túltesz valamennyi társukon. Egyelőre semmiféle rossz tulajdonságot nem fedeztek fel benne. Erőteljes növekedésű és mégis jó termőalany, ami együtt ritkaság. Ha a kísérletek befejeződnek és az Orbay-alma minden próbát kiáll, akkor bizonyos fajtákhoz országszerte ez szolgál alanyként. A hidasi család hiszi és várja, hogy ezzel tetőzi be a kéz- diszentléleki kert gyümölcse pályafutását. De nemcsak ennyi a hargitai örökség. — Gyerekkoromban egyszer nagy vihar volt a Hargitán. Utána megjött az eső és a vihartól levert millió Vietnami műszak Homorúdon A homorúdi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy július 10-én, vasárnap szolidaritási műszakot tartanak a vietnami nép megsegítésére, ötven termelőszövetkezeti tag — köztük traktorosok, szerelők és műhelymunkások, növénytermesztésben dolgozók és irodalmi alkalmazottak — közös brigádot alakítva kezdik meg a vasárnapi műszakban a búzaaratást és a szalmabetakarítást. Anna-bál Balatonfüreden július 23- án rendezik meg a 141. Anna-bált a SZOT-szanató- rium dísztermében. Igen nagy az érdeklődés. Az első jelentkező már tavaly nyár végén elküldte jegyigénylő levelét a rendezőséghez. A hazai érdeklődőkön kívül tucatjával érkeznek levelek külföldről is. A legtöbben a szomszédos országokból, köztük Ausztriából, továbbá Lengyelországból és az NDK-ból kértek báli belépőt, de igénylés érkezett nemrégen Kanadából is, Sajtótájékoztató [regszemcsén Az izotópvizsgálatra beállított növények. Terjed a söld futószalag Gammasugárzással tartósított burgonya Új napraforgófajta — Tíz nappal előbb érnek a legújabb szójafajták Az utolsó laboratóriumi vizs gálatok és értékelő számítások az elmúlt egy hónap eredményeit tükrözik, a grafikonok és táblázatok az iregszemcsei szálastakarmány-termesztési módszer gyakorlati alkalmazását jelzik. Pénteken a sajtó képviselői előtt dr. Kurnik Ernő professzor, a Délkelet- Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója ezek fényében ismertette az intézet munkáját, majd bemutatta az intézet kisparcellás és nagyüzemi kísérleteit. Az iregszemcsei intézetben a szója, borsó és napraforgó új fajtáinak előállítására irányuló növénynemesítési munkák folynak, de más növényekkel is végeznek kísérleteket. Kurnik professzor először a zöldtakarmány-termesztési kísérletekről számolt be és a termelőszövetkezetekben azok gyakorlati megvalósítása során málnaszemet csak úgy höm- pölygette lefelé a patak. Piros volt az egész utca^ Adorján András itt a Dunántúlon sem felejtette el a havasi málna ízét. Addig kísérletezett, amíg az ország egyik legnevesebb málnatermesztőjévé küzdötte fel magát. A falu lakóiból szakcsoportot alakított a pécsváradi földművesszövetkezet keretén belül. Ebbe bányász, tsz-tag, református pap és postás egyaránt betársult. Néhány év alatt öt-tízezer forintos évi mellékjövedelmet szereztek fejenként a néhány száz öles málnásból. Adorján András másodállásban a Budatétényi Kertészeti Kutatóintézet kísérleti telepének vezetője lett, a szakcsoport területe pedig egyben kísérleti teleppé vált. — Most már fekete ribiz- ke termesztésével foglalkozunk. Jövedelme még magasabb, mint a málnáé. Ugyanakkor fontos alapanyaga a gyógyszer- és tápszergyártásnak, s rendkívül értékes kiviteli cikk. Hiszen C-vitamin tartalma többszöröse a citroménak. A hidasi termesztőkre ma már az exportterveknél is számítanak. A hargitai örökségből nagy közös kincs lett. Főidea sy Dénes elért eredményeket ismertette. Közismert, hogy hazánk évente 10—14 ezer vagon abraktakarmányt importál. Állatállományunk további fejlesztéséhez több fehérjét adó takarmány szükséges. Erre irányuló kísérletek már befejeződtek. Tavaly 46, az idén 160 termelőszövetkezetben sikeresen alkalmazzák a zöld futószalag módszert. Jövőre már hét állami gazdaság is bevezeti. Az iregszemcsei takarmánytermesztési módszerről lapunk hasábjain korábban már részletesen beszámoltunk. Az intézet állandó kapcsolatot tart Tolna és Baranya megye termelőszövetkezeteivel. hogy az esetleges problémákat nyomban orvosolhassák. E hónap 20-tól augusztus 10-ig mintegy hatszáz szakember előtt ismertetik az új takarmánytermesztési módszert. Ez évben már több, mint 270 szakember lett látogatást az intézetben. Az intézet gazdaságában bemutatták a KS—69 típusú si- lózógépet, mellyel zökkenő- mentesen betakarítható a zöld- takarmánykeverék. A gépet a közeljövőben beszerezhetik az érdekelt gazdaságok, beindult a sorozatgyártása. Az új növényfajták előállítására irányuló kutatások ered ményei is szépek. Az ireg- szemcseiek eddig tizenhat minősített fajtát adtak a gazdaságoknak. A legutóbbi az iregi takarmányborsó, mely kiválóan konzerválható. Emberi fogyasztásra is alkalmas. Az évekkel ezelőtt kikísérletezett iregszemcsei napraforgó ma már nem felel meg a követelményeknek. A bő olajhozamú szovjet fajták hazai éghajlat alatt nem termeszthetők száz ázalékos eredménnyel. Uj napraforgó fajtára tart igényt a mezőgazdaság és a növényolajipar. Több éves fáradságos munka eredményeképpen ma már bíztató eredményeket tud produkálni az intézet, remélhető, hogy rövidesen sikerrel zárulnak majd a kísérletek és 37. iregszemcseiek egy ál- lenálló, de magas olajtartalmú napraforgó fajtát bocsátanak termesztésre. Az ISZ—7, 8, 9. szójafajták tíz nappal korábban érnek be. termésmennyiségben is megDr. Kurnik Ernő professzor, az intézet igazgatója. | haladják az eddigi hazai faj- [ tákat, bár nemesítésük még korántsem fejeződött be. Az intézet sugárlaboratóriumában a nemesítéssel kapcsolatos kutatások mellett a termények tartósítására irányuló megfigyelésekkel is foglalkoznak. Kobalt—60 gammasugárral kezelt hagymafejek közel egy év után is megtartották a frisseségüket. Ugyancsak burgonyával végzett kísérletek azt bizonyítják, hoev gamma- sugárzással tartósított gumók nem csíráznak ki. Különösen paradicsomnál és paprikánál lenne jelentősége az ilyen tartósításnak. mely egyébként az emberi szervezetre ártalmatlan, mert a konzervgyárak hosszabb időt kapnának a gyorsan romló gyümölcsök és zöldségfélék feldolgozására. Sajnos, a Kobalt 60 itt nem vezetett eredményre. Az intézetben folyó tudományos munkáról rendszeresen jelennek meg kiadványok, dolgozatok a hazai és külföldi szakirodalomban. 108 intézménnyel cserélnek tudományos kiadványokat. Szokolai István * i i
