Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló "ÜJ j I. .111 i.ii... Ml, Ii.mu.pi. — I ■■ ibji11. «jwi Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és q Megyei Tanács lapja XXIII. ÉVFOLYAM, 1«1. SZÄM ' ARA SS FILLÉR 1986. JÜLIUS 9., SZOMBAT Hazaérkezel! a magyar küldöttség Bukarestből Pénteken délelőtt hazaérkezett Bukarestből a magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, aa MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a Varsái Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén és a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai vezetői« aek és kormányfőinek találkozóján. Nagygyűlés a Sörgyárban A mongol népi forradalom 45. évfordulóján rendezett nagygyűlésre tegnap városunkba érkezett Maga! Zsa- óta Zsamszrán, a Mongol Népköztársaság meghatalmazott ét rendkívüli nagykövete. A magasrangú diplomata kísére­tében veit Gombo, a budapesti mongol követség attaséja, valamint Pataki Sándor, a Külügyminisztérium osztály­vezetője ét Füredi József, a Külügyminisztérium tanácsosa. Magái Zsenin Zsamszrán nagykövet tiszteletére a Ba­ranya megyei Pártbizottságon fogadást adtak. Dr. Nagy Jó­zsef, a pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. Részt vett a fogadáson Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, dr. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, Sztergár János, a Hazafias Népfont Baranya me­gyei Bizottságának titkára, valamint a Külügyminisztérium képviselik. A szívélyes hangulatú fogadáson dr. Nagy József ismertette Baranya és Pécs város ipari és mezőgazdasági helyzetét, valamint kulturális, szociális ellátottságát. A mon­gol vendégek a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizott­ságán is látogatást tettek tegnap délelőtt Délután 3 órakor a Panno- nisztérium főelőadóját, dr. nia Sörgyárba látogattak Bukarests A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz­társaság, a Magyar Népköz­társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa­sagok Szövetsége, a barátság­ról, együttműködésről és köl­csönös segélynyújtásról szóló Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bu­karesti értekezletén képviselt tagállamai a következő nyilat­kozatot fogadják el: I. A tartós béke és biztonság Európában földrészünk vala­mennyi népének forró törek­vése, amely megfelel az egye­temes béke érdekeinek is. Europa népei, amelyek je­lentősen hozzájárultak és hozzájárulnak az emberiség haladásához, megteremthetik és meg is kell teremteniük a földkerekség e térségében az enyhülés és a nemzetközi kölcsönös megértés légkörét, amely lehetővé tenné, hogy valamennyi nép, valamennyi ország anyagi és szellemi kincseit akaratának és dönté­sének megfelelően teljes mér­tékben felhasználhassa^ Az európai országok kap­csolatainak állapota nagy ha­tással van az egész világ- helyzetre, Nem szabad meg­feledkezni arról, hogy a két világháború, amely emberéle­tek tízmillióiba került és ha­talmas pusztításokat okozott, az európai kontinensről in­dult eh Az európai biztonság prob­lémája nem mai és nem teg­napi keletű, Fél évszázaddal ezelőtt, az első világháború kezdetével került napirendre. Két évtized elmúltával, ami­kor Európa és az egész világ szemberült az elállatiasodott fasizmussal, amely egyik ál­lamot a másik után gyűrte maga alá, ez a probléma tel­jes létfontosságában ismét felmerült a népek előtt; A népek, amikor a rájuk kényszerített élet-halál harc­ba indultak, abból a remény­ből merítették lelkesedésüket, hogy az utolsó világháborút yívják meg 1945-ben közelinek látszott ez európai biztonság megte­remtésének célja; úgy tűnt, hogy a hozzá vezető út sza­bid. A német fasizmus a föl­dön hevert és ítéletre várt Diadalát ülte az igazság. A népek, amelyek épphogy átélték a hitleri Németország­gal vívott, példátlanul kö­nyörtelen háborút, követelték, mindent tegyenek meg, hogy a militarizmus és az agresszió erői ne zavarhassák meg is­mét a mai és a jövő nemze­dékek békés életét, alkotó munkáját A potsdami megállapodás, amely megkoronázta a Hitler- ellenes koalíció államainak szövetségi viszonyát, a béke megerősítésének széleskörű és jövőbe mutató programját hirdette meg. Történelmében efőszflr ka­pott Európa reális lehetősé­get arra, hogy megoldja saját biztonságának problémáját. Ezzel általánosan elismertté lett, hogy az európai bizton­ság legfőbb feltétele: a német militarizmus és nácizmus új­jáéledésének megakadályozása és annak biztosítása, hogy Né­metország soha többé ne fe­nyegethesse szomszédait vagy a világbékét. Nem akadt sen­ki, aki nem értett volna egyet azzal, hogy e fő feltétel meg­követeli a becsületes és ba­rátságos együttműködést mind az európai államok, mind más államok között, amelyeknek érdeke az európai béke és a világbéke fenntartása; Ám az események nem Iga­zolták ezeket a várakozáso­kat Az európai népek remé­nyei nem váltak valóra, mind ez ideig nem valósultak meg a háború félelmeitől mentes életre való törekvéseik. Ezért a felelősséget azok a hatal­mak viselik, amelyek tüstént a német agresszorok legyő­zése után megtagadták a hitlerellenes nagy koalícióban kialakult együttműködést nem követték az európai béke fel­építésének közős útját sőt maguk váltak az agresszív politika hordozóivá. Most két évtizeddel a má­sodik világháború befejezése után Európában még mindig nem szűntek meg a háború következményét nincs német békeszerződés, továbbra is lé­teznek a feszültség gócpont­jai. s az államok kapcsolatai­ban rendellenes helyzetek áll­nak fenn, A jelen nyilatkozatot alá­író szocialista államok úgy vélik, hogy e helyzet felszá­molása, az európai béke és biztonság tartós alapjainak megteremtése feltételezi, hogy az államközi kapcsolatoknak — abból kiindulva, hogy le­mondanak az erőszakkal való fenyegetésről, az erő alkal­mazásáról és szükségesnek tartják a nemzetközi vitás kérdések kizárólagos békés rendezését — a szuverénitás, a- nemzeti függetlenség, az egyenjogúság és a belügyek- be való be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség tisz­teletben tartásának elvein kell alapulniok. Az európai álla­moknak olyan hatékony in­tézkedésekre kell törekedniük, amelyek autóiménak az ásó* pai fegyveres konfliktus ve­szélyének elhárítására és az európai kollektív biztonság megerősítésére. Az összes európai nemze­tek e közös törekvésének megvalósítása feltételezi min­den —- kicsiny és nagy •— ál­lam felelősségét és hozzájá­rulását, tekintet nélkül tár­sadalmi, politikai rendszeré­re, a szuverén, független és egyenjogú államokhoz méltó együttműködés kialaki tásá­hoz; A jelen értekezleten részt­vevő államok véleménye sze­rint a jelenlegi helyzet Euró­pa minden népétől, az összes békeszerető erőktől még na­gyobb eltökéltséget és aktivi­tást követel az európai béke és biztonság megszilárdításá­ért folyó harcban. El. A mai nemzetközi helyzet egyik meghatározó vonása a béke fenntartásáért és meg­szilárdításáért küzdő erők növekedése. Az imperialista agresszív politikával szemben, a népek biztonságáért elszán­tan szállnak síkra a szocialis­ta államok a maguk hatal­mas gazdasági, politikai és katonai erejével, a nemzet­közi munkásosztály, élén a kommunista pártokkal, a nemzeti felszabadító mozga­lom, a legutóbbi években füg­getlenné vált új államok, az egész világ haladó és demok­ratikus erők Európában mind­inkább erősödnek és fejlőd­nek azok az Irányzatok, ame­lyek a hidegháború maradvá­nyainak, az egyetemes euró­pai együttműködés normális fejlődése akadályainak fel­számolását, a különböző vitás kérdéseknek a kölcsönös meg­értés útján történő megoldá­sát, a nemzetközi élet norma­lizálását és a népek közele­dését szolgálják. Ezzel az irányzattal szem­beszegülnek a reakciós, impe­rialista körök, amelyek ag­resszív célokat követve szít­ják a feszültséget és igyekez­nek megmérgezni az európai államok kapcsolatait Az európai bűre, az euró­pai népek biztonsága szem­pontjából közvetlen veszélyt jelent az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi politikája, ugyanaz a politika, amely a világ más térségében «— DéL kelet-Ázsiában — máris a vietnami nép elleni agress- sziv háborúhoz vezetett, és az utóbbi évek során nem­egyszer nemzetközi válságo­kig izzította az államok kö­zötti kapcsolatokat. Az Egye­sült Államok beavatkozik más államok belügyeibe, meg­sérti valamennyi nép szent jogát, hogy maga döntsön sorsáról, a gyarmati megtor­lás és a fegyveres intervenció eszközeihez folyamodik, ösz- szeesküvéseket sző Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika külön­böző országaiban, mindenütt támogatja a reakciós «őket és a népek szemében gyűlö­letes. korrupt rendszereket* Semmi kétség az iránt, hogy az Egyesült Államok európai politikája céljainak semmi közük sincs az európai népek létérdekeihez, az európai biz­tonság feladataihoz. Az ame­rikai vezető körök szeretnék nyugat-európai szövetségeseik­re ráerőszakolni akaratukat, hogy Nyugat-Európa az Egye­sült Államok globális politi­kájának eszközévé váljék. E politika alapját az a törekvés alkotja, hogy megállítsák, sőt visszafordítsák a népek nem­zeti és társadalmi felszabadu­lásának történelmi folyama­tát. Innen ered az a próbál­kozásuk, hogy néhány nyu­gat-európai államot bevonja­nak a világ más részein, töb­bek között Ázsiában folyta­tott katonai kalandjaikba. Az amerikai agresszív körök, amelyek élvezik a nyugat- európai reakciós körök támoga­tását, az észak-atlanti katonai tömb és az általa megterem­tett hadigépezet segítségével arra törekednek, hogy tovább mélyítsék Európa megosztott­ságát, szítsák a fegyverkezési hajszát, fokozzák a nemzet­közi feszültséget, akadályoz­zák a kelet- és nyugat-európai államok normális kapcsolatai­nak kialakulását és fejlődé­sét Eme, az európai népek biz­tonságának igazi érdekeitől idegen . célokért vannak még (Folytatás a 2. oldalon) vendegek. A nemzetiszínu és piros zászlócskákkal feldíszí­tett Sörgyár előtt dr. Rugási Endre igazgató, valamint a gyár többi vezetője várta a vendégeket, akik megtekintet­ték az üzemrészeket. Az ünnepi nagygyűlés szín­helyén, a Sörgyár dísztermé­ben már jóval 4 óra előtt gyülekeztek a város tömeg­szervezetéinek küldöttei, a meghívott vendégek, a kerület, valamint a gyár dolgozói, há­ziasszonyok, honvédek, érdek­lődők. A hosszú asztalt rózsaerdő borította, a bejárattal szem­ben: Éljen a mongol—magyar barátság A Tv-híradó pergő­tüzében és fényözönében dr. Pilaszanovics Imre, a Városi Népfront Bizottságának elnö­ke köszöntötte a megjelente­ket: Magái Zsavin Zsamsz- ránt, a Mongol Népköztársaság meghatalmazott és rendkívüli nagykövetét, Gombó elvtársat, a nagykövetség attaséját, dr. Szatmári Nagy Imrét, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkárát, Pataki Sán­dort, a Külügyminisztérium megbízott főosztályvezetőjét, Nagy Józsefet a Megyei Párt- bizottság titkárát. Ambrus Je­nőt, a Városi Pártbizottság el­ső titkárát, dr. Nagy Gyulát, a Megyei Tanács elnökhelyet­tesét, Papp Imrét, a Városi Tanács elnökhelyettesét és Sztergár Jánost, a Hazafias Népfront megyei titkárát, s a nagygyűlés valamennyi részt­vevőjét. A sörgyári kászesefc virág­csokrai átadása után dr. Szat­mári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára ünnepi előadásával megkezdődött a forró hangu­lató, bensőséges nagygyűlés. Hosszantartó taps érzékel­tette. milyen baráti érzéseket táplálnak a magyar dolgozók a testvéri mongol nép iránt. Ezután Bagal Zsavin Zsamsz­rán nagykövet szólalt fel. őszinte köszönetét fejezte ki az ünnepi nagygyűlés kezde­ményezéséért. mind országa, s a nagykövetség, s mind a ma­ga nevében. Felszólalásában — amelyet mongol tolmács ol­vasott fel kifogástalan magyar nyelven — pártuk kongresz- szusáról, annak nagyjelentősé­gű programjáról, ötéves ter­vük feladatairól beszélt, ő is kiemelte a Cedenbal—Kádár látogatást és testvéri kapcso­lataink elmélyülését, gazdasá­gi kapcsolataink továbbfejlő­dését, amelyek 1966 és 1970 között még gyorsabban fejlőd­nek. Szívből kívánt ehhez és a szocializmus építéséhez sok sikert. Ezután ajándékcsoma­got nyújtott át dr. Pilaszano­vics Imrének, a Népfront kép­viselőjének. Felszólalását — „Éljen a mongol—magyar ba­rátság!” — vastaps közepette magyar nyelven fejezte be. Ezután dr. Rugási Endre igaz­gató a gyár termékeiből ösz- szeállított ajándékcsomagot adott át. Az ünnepi nagy­gyűlés után vetített Napfényes Mongólia című színes filmet az egybegyűltek nagy tetszés­sel fogadták. Mongol vendégeink a Sör- j gyárból gépkocsival Ujmecsek- aljára indultak és megtekin- I teltét a városrészt Füredi Józsefet, a Külügymi­Várákozás a Széchenyi téren. — Szokoiai felv. — 4 i Nyilatkozat az európai béke és biztonság megszilárdításáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom