Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

196«. JÚLIUS 28. napló »i ii Kölcsönös előnyök alapján Kerekasztal-konferencia az újpetrei vadászházban Öl tsz szerződést köt Egymás termékeit átveszik és teldolgozzák Egy májusvégi délelőttön öt tsz-elnök adot,t egymásnak találkozót egy kis erdőszéli vadászházban Üjpetre köze­lében. Az eldugott menedék­ház ezúttal pusztán a megbe­szélés zavartalanságát szolgál­ta. Az utóbbi Időben egyre sűrűbben keresték meg egy­mást együttműködési javasla­tokkal apróbb ügyekben, mint afféle jó szomszédok. Amit azonban most akarnak, ez több ennél: egy olyan teljesen új fajta együttműködés, mely kölcsönös előnyök alapján, az üzleti szabályok szigorú betartásával hosszú időre szorosan összekapcsolja az öt termelőszövetkezetet. Kihasználják a kapacitást A múlt év elején Zerényi Béla, a nagykozári tsz-elnök azért kopogtatott be Horváth Sándorhoz, a kozármislenyi elnökhöz, hogy megnyerje őt egy közös beruházás ügyé­nek. A közös vállalkozás egy nagy kapacitású gyümölcs­manipuláló üzem megépíté­se lett volna valahol Üszög­pusztán, az állomás mellett. A harmadik partner az ege- rági tsz, amelynek az első két tsz-hez hasonlóan ugyan­csak nagy termőre forduló gyümölcsösei vannak. S bár az első kerekasztal-konferen­cia elvetette ezt a javaslatot* végleg nem mondtak le róla, s második lépcsőként a kö­vetkező években megvalósít­ják. Most amellett döntöttek, hogy egyelőre a meglevő kapacitásukat használják ki, amire külön-külön nem let­tek volna képesek. Ilyen lé­tesítmény a kozármislenyi tsz szeszfőzdéje, melynek évi 100 vagonos kapacitását a tsz eddig csak igen kis részben tudta kihasználni alapanyag- hiány miatt. Ilyen létesít­mény továbbá a nagykozári tsz szörpüzeme, amelyben napi 3000 palack gyümölcs­szörpöt tudnak előállítani. Az újpetrei tsz komplett fafű­részelő és feldolgozó telepét a 600 holdas saját erdő nem tudta ellátni fával, a társuló tsz-ek több mint 1500 hold- nyi erdeje azonban már ké­pes erre. Az egerági tsz most épülő modern 300-as tehené­szetében működő új tejfeldol­gozó képes arra, hogy a tár­sulás összes gazdaságának feldolgozza a tejet. Egyedül az ötödik társ, a pogányi tsz nem rendelkezik még most feldolgozó objektummal. Rugalmas kapcsolat A manapság gombamód szaporodó különféle társulá­soktól alapvetően meg kell különböztetni ezt a társu­lást. A bódé- és pavilonnyi­tások divatját éljük, s ha kissé túlzás is, de van benne valmi: sok tsz felállítja a város szélén a pavilonját és még jóformán azt sem tud­ja, hogy mit fog benne el­adni. Az ötök együttműkö­désében a termelés a döntő, csakis belső nyersanyaggal dolgoznak és úgy képesek több árut adni, hogy kapaci­tásukat maximálisan kihasz­nálják, áruelhelyezési kocká­zatukat a minimálisra csök­kentik azáltal, hogy kötelezik egymást a megtermelt áru maradéktalan átvételére, hisz valamennyiük nyersanyagot is termel és egyben valami­lyen árut fel is dolgoz. Kap­csolatuk amellett rugalmas is, hisz nemcsak egymással kereskednek, de a primőr árut. a friss fogyasztásira szánt gyümölcsöt a MÉK-en ke­resztül értékesítik, A döm- pingben viszont, mikor a MÉK már alacsony áron venné át az árut, megkezdik a saját feldolgozást. A palackosán értékesítésre kerülő málnaszörp alapanya­gát kilónként 11 forintos áron vette át már ebben a szezon­ban is Nagykozár a kozár­mislenyi tsz-tői, holott a MÉK — mivel nincs feldol­gozója — már csak 70 filléres cefre áron tudta volna a málnát átvenni. A kilónkénti árkülönbözet 10 forint 30 fü- fér. Érthető, hogy a kozár­mislenyi tsz idei málnatermé­sének 90 százalékát a társu­lás szörpüzemébe szállította. S ha a gyümölcs már szörp­nek gém alkalmas, a társulás szeszfőzdéjében megkezdik a pálinkafőzést. Intéző tanács Január elsejétől azonban — a társulás lényegében ak­kor indul be — már nem ki­lónkénti áron veszik át egy­más nyersanyagát. Az öt tsz jogászai most dolgoznak a szerződés részletes kialakítá­sán. Az azonban már eldön­tött tény, hogy a gazdasági együttműködés alapja a fel­dolgozó tevékenységből szár­mazó tiszta jövedelem 50 százalékos megosztása lesz. Ez azt jelenti, hogy az érté­kesítésből származó tiszta jö­vedelem 50 százaléka a fel­dolgozó tsz-t illeti meg, a má­sik ötven százaléka pedig azé, aki a nyersanyagot biztosítja a leszállított mennyiség ará­nyában. Mivel minden tsz va­lamilyen cikket termel is, s egy másik cikket feldolgoz is, plusz jövedelemre egyik fél sem tehet szert a másik rovására. A társulásnak nem lesz ál­landó elnöke. A tsz-ek úgyne­vezett Intéző Tanácsot alaki- ! tanak, amelynek hivatalból tagjai a társuló tsz-ek elnökei és főkönyvelői. Az Intéző Ta­nács szükség szerint ül ösz- sze, egybehívását mindig az a tsz kéri, amely a megbeszélést fontosnak tartja. Gyümölcsszörp Kozármisleny bői Ez a társulás látszólag tel­jesen és kizárólagosan a részt vevő öt tsz belső ügye, de valójában több ennél. Ha csak arra gondolunk, hogy augusztustól a nagykozári szörpüzemben ötféle spe­ciális, eddig nem kapható gyümölcsszörpöt fognak gyár­tani, máris érdekelt a fo­gyasztó. Hisz az mindenkinek jó, ha a gyümölcs nem a fa alatt rothad el, hanem ol­csón, gazdaságosan feldolgoz­va a boltokba kerül, növelve a mennyiséget és bővítve a választékot. — Rné — M. Sevcsenko Internacionalizmus és nemzetközi nyelv ^ , Érdekes és hasznos volt eljönni a kongresszusra A szovjet küldöttség vezetőinek nyilatkozata V. Injusin internacionalizmus és nemzetközi nyelv — e két fogalom egybetartozásáról sokat beszélgettek a XXII. eszperantó ifjú­sági világkongresszus részvevői. A gondo­latot a Vietnamban dúló kegyetlen háború tette időszerűvé, A kongresszus különböző ülésein a szovjet eszperantisták minden igyekezetükkel arra törekedtek, hogy ennek a gondolatnak egyre nagyobb teret szerez­zenek; A szovjet eszperantisztáikat Vlagyimir Szamodaj, Mihail Sevcsenko és Vlagyimir Injusin vezeti. A tegnap délutáni szónoki verseny előtt sikerült beszélni Vlagyimir Injusinnal és Mihail Sevcsenkóval. — Az egész szovjet csoport véleménye, hogy rendkívül érdekes és hasznos volt el­jönni erre a kongresszusra — mondta Vla­gyimir Injusin leningrádi repülőmérnök­aspiráns. — Eddig ez a legnagyobb létszá­mú szovjet csoport, amely eszperantista ifjúsági világkongresszuson részt vesz. Utunk megszervezésében egyébként a Kom- szomol segített. — örömmel tölt el bennünket, hogy az eszperantó nyelvű szovjet kiadványokat el­kapkodták a kongresszuson — folytatta Injusin elvtárs. — Mintegy ezer kötetet hoztunk, kottát, verset, irodalmat, közte a XXIII. pártkongresszus rövidített anyagát is kétszáz kötetben. Az fogyott el legelőször. — Az eszperantista mozgalomnak — mondotta Mihail Sevcsenko. üst Kameno- dorszk-i mérnök — szerintem sohasem le­het kizárólag a nyelvtanulás a célja, ha­nem a nemzetközi érintkezésnek ezt a könnyű nyelvét fel kell használni a bé­kéért. A kongresszus a nemzetközi béke­propaganda terén sokat tehet. Ebben az időben a vietnami nép harca adja a leg­időszerűbb békegondot. Ipari röntgennel a rejtett hibák ellen zetek váltották fel. Csakhogy ez a megoldás sok kellemet­len meglepetést tartogathat, ha nem elég körültekintéssel végzik el a kivitelezési mun­kákat. A hegesztési varratok leg­több esetben szemre jól mu­tatnak. csak amikor röntgen- felvételt készítenek róluk, ak­kor derül ki, hogy belül tele vannak lágbúborékokkal, sa­lak-zárványokkal, gyökösödés- sel, vagyis a két vasanyag nem folyt eléggé össze. Nos. ezeket a kellemetlen meglepetéseket tervezték ki­küszöbölni a Baranya megyei Áll. Építőipari Vállalatnál, amikor beszereztek egy ipari röntgenkészüléket. A bolgárkerti lakótelep szé­lén épülő ABC-áruház befeje­zése is emiatt késik. Az or­szágban egyetlen acélmű sem vállalta a tervekben szereplő 20 méteres betonvasak legyár­tását. A tervező hozzájárult, hogy a feszítővasakat, — amelyek 70 tonna feszítősúly­nak lesznek kitéve, — két da­rabból hegesszék össze. Há­romszori röntgenvizsgálat után sem volt megfelelő a he­gesztés. Természetes, hogy amig az összes felvétel nem mutat megfelelő eredményt, addig a munkát nem fejezhe­tik be. A gáz- és melegvízvezetéke­ket, a kényesebb lakatosszer­kezeti munkákat állandóan vizsgálja az ipari röntgennel Karakán Béla gépésztechnikus. Hibás hegesztés esetén felhív­ja a hegesztők figyelmét, hogy miért keletkezett az. Ezenkí­vül a lakatosüzemben is ha­vonta végez ellenőrző vizsgá­latokat, s ezzel elérték azt, hogy mind kevesebb rejtett hibával dolgoznak a hegesztők. A gép munkájára felfigyel­tek a társvállalatok is. Legutóbb a szekszárdi épí­tők kérték a vizsgálatot Kom­lón. az ABC-áruháznál. Kezdetben zsörtölődve fo­gadták a szakmunkások az „árulkodó masinát”. Ma már a legjobb segítőtársként tisz­telik hisz sok jegyzőkönyve­zést. útbontást, gázszivárgást és egyéb kellemetlenséget se­Huszonhat vagon bóvli Az utóbbi időben az építő­ipar rohamléptekkel fejlődött. Letűnt a vaskos betonszerke­zetek világa, helyét az eszté­tikai szempontból sokkal elő­nyösebb, karcsú betonszerke­Sokan keresik fel a festői környezetben lévő magyaregregyi strandot. — Öregek napközi otthona \ sík' s, járás első öresek n—'közi otthonát lé- i tesíti Vejtiben a községi ta-1 nács. A falu huszonhat őre- j gének biztosítanak otthont Ha majd karácsonykor új öltönnyel lepi meg ma­gát a francia, nyugatnémet, vagy holland polgár, alig­ha ver szöget ebédlője fa­lába, hogy erre akassza csu­pán azért, mert Magyar- országról nem érkezett meg a vállfa. Látatlanul is biz­tosak vagyunk benne, hogy a nyugati kereskedelem még időben legyártatja ezt a leghétköznapibb cikket va­lakivel, s ha már legyár­tatta, akkor a jövőben sem tart már igényt a megbíz­hatatlan magyar partner szállításaira. Márpedig — hacsak nem követi ezt a cikket egy tűz­oltó módon gyors intézke­dés — a pécsi vállfa nem­csak hogy exportra nem megy, de még csak meg sem születik. Külkereske­delmi szerveink ugyanis olyan látványos öngólt lőt­tek jelen esetben, hogy a kivitelt mór megint a be­hozatallal tették egyenesen lehetetlenné. Imigyen: A LIGNIMPEX, mint külkereskedő, megbízást kapott az ERDÉRT-től, a belkereskedőtől, hogy hoz­zon be Jugoszláviából a Pécsi Járműjavító és Fa­tömegcikk Ktsz részére papírfa minőségű bükköt, amelyből itt Pécsett váll­fát készítenék és tovább­adják két és fél milliós ér­tékben az ÁRTEX-nék, a másik külkereskedőnek, amely a Lajtán túl pénzzé teszi ezt az árut. Ha ennyi és ily szópnevű szerv amúgy magyarosan nekifog valaminek, ki mer­né vitatni a sikert?! Egy áprilisi éjszakán be­zúdult a pécsi vasútállo­másra a fa. Csőstül. 15 va-- gonnyi egy szuszra. Kellett a fa, hát ne panaszkodja­tok! Nem is szóltak egy szót sem, hanem a sötét éjsza­kában vagont rakott le a szövetkezeti elnök, a nor­más kartársnő férjestül, a műszaki vezető adminisztrá­torostul és becsületükre le­gyen mondva, a vagonál- láspénzt elkerülték. De a gutaütést alig. Mert pirkadatra, ahogy kivilágosodott a rampa fö­lött, mintegy varázsütés­re a papírfa minőségű bükk ócska, folyón úsztatott mi­ni-tűzifává, alig-alig tűzi­fává változott, mely szá­raz pincében, kellő szellőz­tetés után petróleummal le­öntve tán-tán lángrakap, de vállfát készíteni belőle lehetetlen. A minőségi kifogás kont- ra-rekontrája izgalmas ulti- csatához hasonlítható csak de a szubkontrát a bank mondta be mégiscsak. A já­tékszabályok legteljesebb betartásával kiguberáltatta a szövetkezettől a papíría árat, mitsem adva a szabá­lyos kifogásra. És hogy a LIGNIMPEX is megmutas­sa, mi is az az üzleti nagy­vonalúság... júniusban me­gint odavágott a szövetke­zetnek egy tételt _ an gross potom Íj vagonnal, ugyanolyan minőségben. A meccs állása jelen pil­lanatban: van a szövetke­zetnek 320 ezer forint ér­tékű import fája, melyből hatalmas költséggel tud ké­szíteni 100 ezer forint érté­kű vállfát. Ez éppen egy tizede annak az egy milliós exportértéknek, amellyel az ARTEX-nek még adós. Ha valahonnan mégis kapna megfelelő minőségű bükköt. egyszerűen kép e- len lenne megvásárolni, mivel már minden pénzűt kifizette a 26 vagonért. Exportáré necesse est — változtatta meg minapi számában az ismert latin közmondást laptársunk, a Magyarország, exportálni tehát szükséges. Van azon­ban ennek a latin közmon­dásnak folytatása is. ezen pedig az alkalomhoz illően mi változtatunk. Úgy szó! eredetileg, hogy „vivere non est necesse”, azaz él­ni nem szükséges. A mi változatunk úgy szól, hogy exportálni szükséges, de visszaélni a vásárlóval az importbonyolítási mo­nopol helyzettel: nem szük­séges. A ktsz vállfa-exportjának esetleges kiesése nem bo­rítja fel Népköztársaságunk fizetési mérlegét — legfel­jebb néhány külföldi part­nerunk bizalmát, no meg a ktsz dolgozóinak jövedel­mét. vezetőinek további ex­porttermelési jószándékát — és ez is valami. Olyan valami, amit min­denek előtt el kell kerülni es aminek a jövőbeni elő- fordulását még csírájában meg kell akadályozni. Még ha egyes külkereskedelmi szerveink emiatt kénytele­nek lesznek is változtatni azon az éppen nem ritka gyakorlaton, hogy külföld- rol jó * bóvli is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom