Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-23 / 173. szám
1988. JÚLIUS tt. llUpLO 3 A pártkongresszus tiszteletére mu Ötezer építőipari munkás versenye Gazdasási jegyzetek AZ ORFÜI Tö úttal az SZ 100-asnak nevezett lánctalnas traktorok ún. láncvezető görgője a hiánycikk. Ha így haladunk, a görgó- ■'lánv kihatásai komolyao- bak lesznek a hengerfaj- '•eoedések okozta problémáknál is. A kombájnok több mint 90 százaléka ugyanis a henaerfej-megbi- básodások ellenére is dolgozott. A görgőhiány miatt viszont 14 darab száz lóerős traktor áll. A megye géoállomásai úgy próbálnak segíteni a bajon, hogy átalakítják az SZ 80-as traktorok görgőit. Belevágnak egy több naoig tartó hosszadalmas és fáradságos munkába, mert a kíilke~8. kedelem nem szerezte be a hiánvzó alkatrészeket. Pedig senki sem kíván hetetlent. Mindenki tud’s. hogy ma, amikor annyi gépet használ a mezőgazdaság. előfordulhatnak ki'°hb fennakadások. Az azonban mindenkit elgondolkozta*. sőt felháborít, hogy az egyik alkatrészhiányból még ki sem lábalunk, már ott a másik, méghozzá a legnagyobb dologidőben. tűk a pécsi is, most sem veszik át a kompresszorokat, s Gasteiger József, a pécsi AGROKER áruforgalmi főosztályának vezetője szerint nem is vehetik át, amíg nincs felső utasítás. Ha mégis átveszik, az partizánkodásnak számit, mondotta a főosztályvezető, s hozzátette, hogy Időnként a partizánkodás vádját is vállalják, annyira ésszerűnek tartják a Gépjavító Állomások Főigazgatóságának utasítását. Nem tudni miért maradt néma a MEGÉV. mini ahogy az sincs tisztázva, miért kell az ilyesmihez felső engedély. Egy viszont tény: a Mágocsi Gépállomás vagy ötszáz dunántúli mezőgazdasági üzemmel levelez, ahelyett, hogy a kilenc AGROKER-központtal tartaná a kapcsolatot; a Baranyában és szomszédos megyékben fekvő tsz-eknek, állami gazdaságoknak, gépállomásoknak néha száz kilométereket kell utazniok néhány kompresszorért. Előfordult, hogy három és tél tonnás Csepel teherautó jelent meg a gépállomásod négy olyan kompresszoré t, amely egy nagyobb bőrön .- ben is elfért volna. Mindez 1966 második felében történik, abban az időben, amikor az új gazr dasági mechanizmus bevezetésére készülünk, melynek egyik sarkalatos pontja, hogy meg kell szüntetni a felettes szervek gyámkodását. — Magyar — Szokolai felv. Háromszázalékos exportterv-túlteljesítés a Porcelángyárban — Több téglát, meszet, cementet ígérnek Miért állnak a traktorok? A közelgő pártkongresszus tiszteletére az építőipari dolgozók minden eddiginél jelentősebb vállalásokat tették. A kongresszusi versenyhez az Építők szakszervezetén belül e'sőnek az építőanyagipari vál lalatok dolgozói csatlakoztak, őket követték az építő- és fa- ioari üzemek szocialista brigádjai. A vállalások valamennyi üzemben a tervfeladatokhoz kapcsolódnak. Céljuk az átadási határidők betartása, illetve előrébb hozása, az önköltség csökkentése, az anyagokkal való takarékosság, a minőség javítása. A félévi értékelés adatai szerint az építőiparban összesen 443 brigád 5781 tagja csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez, Cél: a világszínvonal A Pécsi Porcelángyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy termelési tervüket egymillió 500 ezer forinttal, az évi exporttervet 3 százalékkal túltejesí- tik. A nagyfeszültségű elumt- nátos masszából készülő hosz- szúrúd-szigetelő gyártása terén az idei évben el akarják érni a világszínvonalat, mindez* úgy, hogy a termelékenységet 1,2 százalékkal emelik, a költségszintet pedig 1,5 százalékkal csökkentik. A kongresszusi munkaver- senv nagy lendületet adott a szocialista bri gád mozgal ómnak is. A tavalyi 35-tel szemben ez évber. már 76 brigád küzd a kitüntető címért. A gyár 15 üzemrészéből hét vállalta. hogy 1966-ban „Szocialista üzemrész” lesz. Az építőipari vállalatok terv tejesítését jelentősen hátráltatja az anyaghiány. Ennek csökkentése érdekében a Dél- dunántúli Kőbánya Vállalat munkásai a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy terven felül 10 000 tonna terméskövet adnak az iparnak. A szocialista brigádok száma fél év alatt 15-ről 30-ra emelkedett. A vállalat műszaki vezetői kongresszusi felajánlásukban Ígéretet tettek arra, hogy a brigádok patronálásával, hathatós segítésével és a műszaki feltételek biztosításával lehetővé teszik e nagy jelentőségű vállalás teljesítését. A KPM Közúti Vállalat dolgozói az első negyedévi ter- me'ési tanácskozásukon beszélték meg kongresszusi vállalásaikat. A felajánlásokat brigádokra bontották le, s így a kollektívák rendszeresen ellenőrizhetik, hogy állnak felajánlásaik teljesítésében. A legkiemelkedőbb eredményt Halász Lajos 9 fős szocialista építő brigádja érte el: első féléves tervüket 5 nappal határidő előtt teljesítették. A 'vállalatnál egyébként összesen 26 brigád 200 tagja tett kongresszusi vállalást. melynek összértéke meghaladja az egymillió forintot. Kevesebb selejttégla A Tolna-Baranya megyei Téglaipari Vállalat szocialista brigádjai kongresszusi vállalásukban a mennyiség növelése mellett mindenek előtt a selejt csökkentését tűzték ki célul. Vállalták hogy 1966. évi nyerstégla-tervüket november 1. helyett október 20-ig teljesítik. A selejtcsökkentés érdekében fokozottan ellenőrzik a Áramszünet — Áramszünet lesz iúlius 22—30- ig 7—16 óráig a Móra F. u., Gyulai Pál u„ Keszüi út, Megyeri út által határolt területen. — Július 25-én, 29-én és 30-án 7—16 óráig a Siklósi úton a Bőrgyártól a temetőig. Béke u., László u.. Bokréta u„ Nagyárpádi u., Táncsics M. u.. Szövetség u. által határolt területem M technológiai előírások betartását, hogy ezzel is növeljék az I. osztályú téglák mennyiségi arányát. A Beremendi Cement- és Mészmű dolgozói áprilisi termelési tanácskozásaikon üzemrészenként beszélték meg feladataikat. Az ország mészigé- nye lehetővé teszi a tervek túlteljesítését. A beremendi szocialista brigádok ezért vállalták, hogy 1966-ban 4000 tonna többletcementet adnak az építőiparnak, ami kétmillió 240 ezer forintos tervtúlteljesítést jelent. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat I. negyedéves termelési tanácskozásain 67 brigád 1018 tagja szerezte meg a szocialista címet, s két építésvezetőségnek adományoz ták a Szocialista építésvezetőség címet. A kongresszusi versenyben kétezren vesznek részt. A brigádok száma 98-ra emelkedett, és hat építésvezetőség csatlakozott a szocialista versenymozgalomhoz. Negyven fajta péksüteményt mutatott be a Pécsi Sütőipari Vállalat Terülj, terülj asztalkám! S az asztalka megtelt minden féle jóval... — szól a mese, s így történt ez pénteken délelőtt a Pécsi Sütőipari Vállalat Zsolnay utcai üzemében is. A teli asztalok nem éppen varázsszóra, de a sütőipari szakemberek hozzáértő munkája során negyvenféle sütőipari készítménnyel várták a vendégeket, akik között ott volt dr. Németh Lajos, a városi tanács elnökhelyettese, Szikszay Tibor, a Megyei Pártbizottság Ipari Osztályának vezetője, dr. Bánki Nándor, a Pécs városi Tanács Ipari Osztályának vezetője és a kereskedelem képviselői. A negyvenfajta pékáru híven szemléltette, hogy milyen bőséges választékban képes sütőipari termékeket készíteni a vállalat. Velük együtt 5 fajta újabb készítményt is bemutattak, mint a pécsi specialitásé sós-paprikás kiflid, amely főként a vendéglátó egységekben válhat majd keresetté. A háziasszonyok körében viszont komoly érdeklődésre tarthat számot a föl és negyedkilós kuglóf, amely 11, illetve 5,50 forintos árban kerül forgalomba. Ez a bemutató olyan árukat sorakoztatott fel, amelyekkel a vásárlók a boltokban is találkozni szeretnének. Többségükben ugyanis csak a kijelölt szakboltokban kaphatók. Sajnos, ma már ezek a szak- j boltok kicsinyek az igényekhez képest, és számuk is kevés. A bemutató során a vállalat és a kereskedelem szakemberei rövid tanácskozást tartottak. Az itt elhangzott gondolatok újabb tárgyalások alapját képezik. Mégpedig olyan tárgyalásokét, amelyek során a termelőüzem és a kereskedelem között létrejövő megállapodások lehetővé tehetik a lakosság jobb ellátását. Megfontolás tárgyát képezi az, hogy elég-e csupán a város központjában forgalomba hozni a különböző süteményeket. Nem lenne-e célszerű szakboltok létrehozása a város peremterületein is? Igaz, hogy a sütemények szállítása jelenleg még problémát jelent, hiszen még a kenyérszállításhoz sem mindig kapnak megfelelő kocsikat. De ezen a bemutatón részt vettek a tanácsi vállalatok vezetői is. Megoldást kereshetnének arra vonatkozóan, hogy a sörszállításhoz hasonlóan nem lehetne-e könnyebben ellőállítható, súlyra is könnyű, süteményes ládákat készíteni, hogy az áru törés és összenyomódás nélkül kerüljön a boltokba. A boltvezetők a sütőipari termékek ismeretében az eddiginél rugalmasabban és ne csak a központjuk utasítására rendeljék meg az áruk szélesebb választékát. Nem lenne érdektelen továbbá egy olyan termékbemutatót rendezni, amelyen a kereskedelem dolgozóinak és a háziasszonyoknak mutatná be termékeit a vállalat. A vállalat az utóbbi években igyekezett rugalmasan alkalmazkodni az igényekhez. Ennek következménye az is, hogy reggel hatra körülbelül 160 900 friss sütemény kerül a boltokba, s -a délutáni órákban újabb 3500 meleg kiflit szállítanak. Igaz, hogy a vállalat kapacitása korlátozott, s nem lenne képes a 45 féle süteményből maximális mennyiséget biztosítani. De nem erről van szó, hanem arról, hogy az igények és a lehetőségek felmérésével, a kereskedelemmel közösen a süteményellátáson feltétlenül javítani lehet és kell is. Egy Szuper Eetorhoz való kompresszor értéke újonnan 3500—4000 forint, felújítva pedig csak 900 forint. Nem nagy pénz, ha egy tsz, állami gazdaság, vagy éppen gépállomás üzemmenetének költségeihez hasonlítjuk, mégis, sok gondot és bosz- szúságot okozhat ez az apróság is. Annak idején, amikor a mágocsi gépállomást kijelölték arra, hogy kilenc megye, tehát az egész Dunántúl mezőgazdasági üzemeinek kompresszorait, légberendezéseit felújítsa, javítsa, számot vetettek azzal a ténnyel, hogy Mágocs földrajzi fekvése nem a legszerencsésebb, elég távol fekszik a városoktól, forgalmas utaktól. Ezért a gépállomás felettes hatósága, a Gépjavító Állomások Főigazgatósága úgy rendelkezett, hogy a megjavított kompresszorokat át kell adni a Mező- gazdasági Ellátó Vállalat, vagyis AGROKER megyei központjainak Okos rendelkezés volt ez, hiszen a mezőgazdasági üzemek mindennapos vendégek az AGROKER-nél. alkalmuk nyílik arra, hogy elromlott, meghibásodott kompresszoraikat egy-egy felújítottra becseréljék. Sajnos a MEGÉV. a Mezőgazdasági Gép- alkatrész Ellátó Vállalat már nem gondolt erre az ésszerű lehetőségre vagy nem is tudott arról, hogyan rendelkezett a Gépjavító Állomások Főigazgatósága Ténv és való, hogy a megyei AGROKER-ek, közötSzedik a kajszit az egerági termelőszövetkezet szökédi üzemegységének gyümölcsösében. Az ötvenholdas gyümölcsös egy részében kajszi terem, melyet most szedés után a Szigetvári Konzervgyárba szállítanak. Felsőbb engedéllyel? Gazdagon termett a kajszi Tavaly nyáron ékszíjszakadás miatt mondták fel a kombáinok a szolgálatot és kényszerültek az aratás kellős közepén rövidebb-ho«?- szabb pihenőre. Az idén ’ változatosság kedvéért a kombájnmotorok henserfe'- repedései okoztak problé mákat. Olvan nagv a her gerfelhiánv. hoev rré° sze- reresés volt az a génálln- más amelv pby. esetlo» t-et- tő tartalék-alkatrészt tudott szerezni ebből vaffv harmin'" kombájnhoz. Voltak ugyanis olyan gépállomások is. amelyek egyetlen tartalék- hengerfej nélkül kellett hogy nekifogianak az aratásnak. Itt, ha valamelyik kombájn hengerfeje megrepedt, egy, kettő, néha három napot kellett várni, mire újat tudtak szerezni, illetve a régit a kijelölt ja- vftóhelven, a Tolna megyei Gyönkön rendbe tudták hozni. A magyarteleid, zalátai vagy éppen magyarszéki kombájnosok még el sem feledhették a hengerfej-repedések okozta bosszúságokat. már Itt van az alkatrészhiány újabb áldása. EzTerülj, terülj, asztalkám!
