Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

2 napló 1966. JÜLIDS 3. A Minisztertanács és a SZOT közös határozata az állami gazdasági szervek és a szakszervezetek rendszeres munkakapcsolatáról és együttműködéséről A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke és elnökhelyettesei, valamint a SZOT Titkárságának tagjai megbeszélést tartottak. Tájékoztatták egymást az or­szág gazdasági életével, a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeivel kapcsolatos tapasztalatokról, néhány időszerű kér­désről, s áttekintették a kormány és a SZOT előtt álló közös feladatokat. Több figyelmet a szervezett dolgozók javaslataira A megbeszélésen abból in­dultak ki, hogy az országgyű­lés elfogadta az új ötéves terv ról szóló törvényt, eredmé­nyesen folyik az 1966. évi népgazdasági terv végrehaj­tása, mindjobban kibontako­zik az MSZMP IX. kongresz- szusa tiszteletére kezdemé­nyezett szocialista munkaver­seny, megkezdődött a gazda­sági irányítás reformjából adódó feladatok kidolgozása. Figyelemmel arra, hogy a feladatokat helyesen kialakí­tani és végrehajtani csak úgy lehet, ha ebben a dolgozók — mindenekelőtt a szervezett dől gozók — javaslataikkal, taná­csaikkal tevékenyen résztvesz- nek, az állami és társadalmi szervek összefogását meg kell erősíteni, együttműködésük formáit tovább kell fejleszte­ni, tartalmát pedig tovább kell javítani és bővíteni. A megbeszélés résztvevői kialakították az állami gazda­sági szervek és a szakszerve­zetek rendszeres munkakap­csolatának, együttműködésé­nek főbb vonásait és módsze­reit Megállapodásukat a Mi­nisztertanács és a SZOT el­nöksége jóváhagyta. A meg­beszélésen létrejött megálla­podás az alábbi főbb intézke­déseket tartalmazza. Növeljük a munka hatékonyságát A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a soronlevő legfontosabb fel­adat az 1966. évi népgazda­sági terv, valamint az új öt­éves terv sikeres megvalósí­tása. A kormány és a SZOT erőteljesebb együttműködése arra irányul, hogy előmozdítsa a terv legfőbb céljainak el­érését, — közöttük a munka hatékonyságának növelését, a termelékenység emelését, a minőség javítását, a takaré­kosság fokozását —, valamint a termelés és a fogyasztás, továbbá az egészségvédelem, a kulturális előrehaladás és a szociális gondoskodás to­vábbi fejlesztését. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége egyetért ab­ban, hogy a szakszervezetek tevékenyen résztvesznek az új gazdasági mechanizmus részletes kidolgozásában; Az állami vezető szervek és a szakszervezeti központi szer­vek között tovább fejlesztik az állandó konzultációs kapcso­latot, javaslataikat közösen egymás ülésein előterjesztik, s arra törekednek, hogy a kérdések megítélésében elő­forduló véleménykülönbségek nyíltan felszínre kerüljenek és egyeztetésük megtörténjék. Kollektív szerződésben rögzített jogok és kötelességek Közösen biztosítják, hogy maradéktalanul érvényesüljön a Munka Törvénykönyvének az a rendelkezése, miszerint a dolgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdésekben a Minisztertanács a SZOT véle­ményének meghallgatásával döntsön, a miniszterek pedig az érintett szakszervezetekkel egyetértésben határozzanak és az e kérdésekben hozott fon­tosabb határozatokat együtt adják ki. A gazdasági irányítás re­formja szükségessé teszi, hogy a dolgozók jobban résztvegye- nek a közügyek intézésében és ez a dolgozók aktivitásának újabb forrását nyitja meg. — Ebből következik, hogy az üzemi demokráciának, az üzemi szakszervezeti mun­vel kapcsolatos meghatározott kérdésekben a gazdasági ve­zetők üzemi szinten is csak a szakszervezetekkel való egyetértés alapján döntsenek. Az így létrejött döntéseket és intézkedéseket a szakszerveze­tek támogassák, viszont emel­jenek vétót minden olyan in­tézkedéssel szemben, ame­lyek a törvényes rendelkezé­seket, a közös megállapodáso­kat, a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot sértik, s ne járuljanak hozzá ilyen intézkedések végrehajtáséhoz. A jövőben az üzemi és üzemegységi gazdasági veze­tők tevékenységének megítélé­sénél, vezető tisztségükben történő megerősítésüknél vagy leváltásuknál a szakszerveze­ti szervek véleményét ki kell kérni. Ennek rendszerét is közösen dolgozza ki a Minisz­tertanács és a SZOT elnöksé­ge. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a SZOT és a szak- szervezetek a törvényes ren­delkezések megszegőivel szem ben az illetékes állami szer­veknél eljárást kezdeményez­zenek, s a szakszervezetekkel kötött megállapodások meg­szegése esetén — amennyiben szükséges — tiltakozásukat nyilvánosan is kifejezzék. Az új gazdasági mecha­nizmusban a szakszervezetek jogainak fokozottabb érvénye­sítéséhez szükséges intézkedé­sekre a javaslatokat a Szak­szervezetek Országos Taná­csa dolgozza ki. Ezzel egy­idejűleg a SZOT javaslatot tesz az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztésére is. A megbeszélésen foglalkoz­tak néhány más időszerű kér­déssel is. Megállapították, hogy az üzemi dolgozók szo­ciális, kulturális, munkavé­delmi, egészségügyi és mun­kásellátási helyzetének ja­vítására — ahol ez még nem kielégítő — további intézke­déseket kell tenni. E kérdés rendezésére a SZOT elnöksé­ge — megfelelő időben — elő­terjeszti javaslatait a kor­mánynak. Jelentős eredmények a versenyben A Minisztertanács és a SZOT elnöksége elismeréssel állapította meg, hogy az MSZMP IX. kongresszusára kezdeményezett szocialista munka versenymozgalom egy­re jobban kiszélesedik, s már eddig is jelentős eredménye­ket hozott. Felhívják a gazdasági, mű­szaki, szakszervezeti vezető­ket, hogy a továbbiakban is tegyenek meg mindent a dol­gozók aktivitásának kibonta­koztatására, a versenyvállalá­sok sikeres teljesítésének út­jában álló akadályok elhárítá­sára; A Minisztertanács és a SZOT elnöksége felkéri a dol­gozókat, hogy e nemes moz­galom keretében segítsék elő műhelyük, üzemük, vállala­tuk, intézményük ez évi fel­adatainak megvalósítását, mert ez alapozza meg a to­vábbi fejlődést, ez biztosítja az ország termelő erőinek fej­lődését és ezzel az életszínvo­nal további növekedését, Két számban bajnokot avattak az országos vidéki teniszbajnokságokon kának tovább kell fejlődnie, magasabb színvonalra kell emelkednie. Mindez szüksé­gessé teszi, hogy a szocialista vállalatok vezetésében együt­tesen és egyidejűleg érvé­nyesüljön az igazgató egysze­mélyi vezetése és a dolgozók kollektív részvétele. A szak- szervezetek és a gazdasági ve­zetés közös feladata, hogy mozgósítsák a dolgozókat kö­telességük teljesítésére, egy­szer s mind a vezetésben való részvételre, jogaik érvényesí­tésére. A vállalati gazdasági vezetés és a szakszervezetek megállapodásait kollektív szerződésben kell összefoglal­ni. A dolgozók napi ügyeivel való alaposabb, lelkiismerete­sebb foglalkozás, a dolgozók hathatósabb érdekvédelme in­dokolttá teszi, hogy a szak- szervezeti szervek a gazdálko­dás jobb megszervezését, az egészségesebb és biztonságo­sabb muhkaféltételeket bizto­sító fokozottabb követelmé- .nyeket állítsanak a gazdasági vezetés elé. Szükséges, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményei­Az időjárás kedvezett a hét vé­gén a teniszezőknek. Szombaton is egész nap tudtak játszani. Ezen a napon már két bajnokot is avat­tak. A Balokány-ligetben jó mér­kőzéseket, izgalmas játszmákat vívtak a legjobb vidéki verseny­zők. A Baranya megyei teniszezők közül a harmadik napon, a vegyes­párost kivéve, már csak a nők voltak versenyben. A női egyes­ben Tamássy nagy harcban, szo­ros mérkőzésen maradt alul a döntőbe jutásért lejátszott találko­zón Monorival szemben. A férfi egyes döntőjébe Szabados és Dröszler került. Mindkét döntőt vasárnap reggel 8 órakor játsszák. A női párosban és férfi párosban befejeződtek a küzdelmek. Férfi párosban 1. Kádár—Kovács (Bor­sod), 2. Babarczy—Kausits (Pest). A döntő eredménye: 6:4, 6:3, 2:6, 6:3. 3—4. Ferdinándi—Péczeli (Veszp rém), Erdélyi—Szabados (Győr). Női páros: 1. Monori—Lipták (Bor­sod), 2. Kocsis—Szabó (Borsod). A döntő eredménye: 6:3, 6:4. 3—4. Tamássy—dr. Ambrusné (Baranya) és Barics—Czibulkáné (Baranya). A Tamássy—dr. Ambrusné kettős 8:10, 7:5, 6:4 arányban maradt alul a döntőbe jutásért lejátszott mér­kőzésen a Borsod megyei Kocsis- Szabó párossal szemben. A Ba­rics—Czibulkáné kettős 6:3. 6:4 arányban kapott ki a döntőbe ju­tásért lejátszott mérkőzésen a Monori—Lipták párostól. A vegyes­párosban az első nyolc közé dr. Wébel—Tamássy és a Borsiczky— Kiss Baranya megyei kettős is bekerült. A legjobb négy közé azonban egyik párosnak sem si­került bejutnia. A négy közé a Kádár—Szabó (Borsod), a Dröszler —Monori (Borsod), a Szabados— Endrémé (Győr) és a Németh— Lödör (Vas) párosok jutottak. A vegyespáros döntő mérkőzését is vasárnap délelőtt játsszák. A férfi egyes döntőbe jutásért lejátszott mérkőzések: Szabados (Vas)—Ká­dár (Borsod) 6:3, 6:3, Dröszler (Borsod)—Ferdinándi (Veszprém) 0:6, 6:4, 6:4. A női egyes döntőbe jutásért lejátszott találkozók: Mo­nori (Borsod)—Tamássy (Baranya) 7:5, 6:3, Szabó (Borsod)—Pusztai (Csongrád) 6:1, 6:3. A győztesek kerültek a döntőbe. Wismut Aue—Pécsi Dózsa 1:1 (1:1) 5000 néző előtt mérkőzött a Pé­csi Dózsa csapata. A fáradságos utazás után is helyenként jól ját­szottak a Dózsa játékosai. A hely­zetok alapján a Pécsi Dózsa győ­zelmet érdemelt volna. Góllövő: Daka. Jók: Hernádi, Konrad. Du­nai dr. 1 Szovjet küldöttség utazott Bukarestbe A szovjet küldöttség Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak vezetésével szombaton re­pülőgépen Bukarestbe utazott. A küldöttség részt vesz a Varsói Szerződéshez tartozó országok politikai tanácskozó testületének értekezletén. Alekszej Koszigin, a szov­jet Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko külügymi­niszter, Rogyion Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere és más sze­mélyiségek tartoznak a kül­döttséghez. Nemzeti hős Előbb kiátkozták. Azután börtönbe vetették és emberte­lenül megkínozták. Végül bestiálisán megölték. Szerte a világon ünnepelt a kolonialista és neokolonialista klikkek vezérkara. Belgium, Portugália, és az angol—amerikai mo­nopolisták reakciós fellegvárainak tornyára felhúzták a po­litikai kalózok győzelmi lobogóját. Azt hitték, örökké tart majd győzelmük. És most7 Bármi legyen a világ közvéleményének véleménye Mo- buturól, Kongó jelenlegi teljhatalmú uráról; és bármerre vezessen is eljövendő politikai fejlődése — tény azx hogy rehabilitálta Lumumbát. Nemzeti hősnek deklarálta, sZöbtot emeltet emlékére, Kinshasa főutcáját — az eddigi III. Lipót sugárútat — róla nevezi el. És, amikor a kongói tömegek Mobutu felszólítására néma csenddel hódoltak Lumumba emlékezetének — történt valami, aminek nem mindennapiak a tanulságai. Mobu'u, akarta vagy nem akarta — szembe került a gyarmatosítók­kal. Kénytelen ellentmondani az idegen tőkéscsoportok ha­tártalan falánkságának. És ha nem akarja végképp és becs­telenül a gyarmati szolgaságba visszazülleszteni országát — akkor Lumumba útját kell követnie. Gizenga megszökött börtönéből. Ez aligha véletlen. Lu­mumba hivatalosan is visszatérhetett a nép szívébe. Ez még kevésbé véletlen. Hatalmas erő a népek harci akarata Jüg- getlenségükért és szabadságukért. Ez a végső tanulság, akár megértik ezt az idők kerekét visszafordítani akarók, akár nem... Ülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága A Tanjug hírügyi íkség J*. lentése ismerteti Krszte Crvenkovszkinak, a JKSZ Központi Bizottsága különbi­zottsága elnökének felszólalá­sát, amely a pénteki ülésen hangzott el. Crvenkovszki a plénum elé terjesztett beszá­molót kidolgozó munkabizott­ság nevében tett néhány ész­revételt. Kifejtette, hogy a munka­bizottság tevékenysége nehéz­ségekbe ütközött, mert az ál­lambiztonsági funkcionáriusok egy része elzárkózott a mun­kabizottság kérdésének meg­válaszolása elől, nem volt őszinte, kerülte a beszélgeté­seket Crvenkovszki javasolta, hogy a tényék tökéletes megvilá­gítása és a visszaélések szer­vezőinek megfékezése céljából állami különbizottság folytas­sa a nyomozást. „A párt Köz­ponti Bizottságának munka- bizottsága által gyűjtött anyag elegendő politikai elemzésre és bizonyos politikai megítélé­sekre” i— mondotta; A Központi Bizottság plé­numa Crvenkovszki indítvá­nyát elfogadta. A plénum Veljko Vlahovies javaslatára 42 tagú bizottsá­got választott a JKSZ átszer­vezése és továbbfejlesztése kérdésednek tanulmányozásá­ra. A JKSZ átszervezésére és fejlesztésére vonatkozó elő­terjesztést az ülés elfogadta. Moszkva: A Pravda szombati számá­ban megjelent Couve de Mur- ville francia külügyminiszter nyilatkozata, amelyet a lap tudósítójának adott. — A szovjet—francia nyi­latkozat fontos dokumentum, amely talán új szakaszt kezd Európában abban az értelem­ben, hogy eltűnik a vasfüg­göny és megszűnik a hideg­háború — mondotta a külügy­miniszter. — A látogatás légköre nagyszerű és igen barátságos volt. Fogadtatásunk mind a hatóságok, mind a lakosság részéről rendkívüli volt — fűzte hozzá. Viktor Majevszkij, a Prav­da szemleírója a lap szom­bati számában a következő­ket írja: A szovjet és francia kor­mány egyetért abban, hogy az európai problémákat min­denekelőtt Európa-keretek között kell vizsgálni és foly­tatni kell az európai helyzet normalizálását, hogy végső soron utat nyissanak az egész kontinens eredményes együtt­működése felé, A jelenlegi A bizottság tagjai között van V. Bakancs, K. Crvenkovszki, E. Kardelj, M. Todorovics és Veljko VlahovicS; A JKSZ KB ülése Utó fő­titkár beszéde,- a JKSZ KB különbizottságának jelentése és megvitatása után egyhan­gúlag határozatot fogadott él az állambiztonsági szervek helyzetéről, vezetési módsze­reiről és az állambiztonsági szervekben mutatkozott visz- I szaélésekről. A plénum határozata? 1. Indítványozza, hogy ha­ladéktalanul lássanak hozzá az állambiztonsági szervek átszervezéséhez. A képviseleti testületeknek te a végrehajtó szerveiknek az alkotmányos normák te törvényes előírá­sok alapján biztosítaniok kell a tényleges társadalmi ellen­őrzést az állambiztonsági szer­vek munkája fölött. Javasolja, hegy kádererősí­tés és az átszervezés meg­könnyítése érdekében az ille­tékes szervek politikai funk­cionáriusokat is válasszanak meg az állambiztonsági szer­vekbe, még azok átszervezése előtt 2. Javasolja a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak, hogy a különbizottság folytassa a vizsgálatot az anyagi ügyek­ben és az egyes visszaélések tulajdonképpeni céljának és értelmének feltárása érdeké­helyzetben Jelentős az is, hogy megvizsgálták a dél­kelet-ázsiai helyzetet, megál­lapították; a vietnami háború kiéleződött és a két ország kormánya kijelentette, hogy a békét veszélyeztető helyzet­ből az egyedüli lehetséges ki­út az 1954-es genfi megálla­podás alapján történő rende­zés, amely kizár minden kül­földi beavatkozást Vietnam­ban, Bonn: Ivens szociálde- m. .ftt-ata képviselő a bonni államügyészségnél gondatlan­ságból okozott emberölés cí­mén feljelentést tett Von Hassel hadügyminiszter, Gum- beel hadügyi államtitkár, va­lamint Strauss volt hadügy­miniszter ellen. A szociálde­mokrata képviselő feljelenté­sében rámutat: a Starfighter repülőgépekkel történt soroza­tos szerencsétlenségeknél sok esetben meg lehetett volna menteni a pilóta életét. ha működött volna az a szerke­zet, amely a pilótaülést egy gombnyomásra kilöki a gép­ből, és automatikusan kinyíló ejtőernyővel lassan a földre ereszti. E szerkezet azonban a legtöbb esetben rosszul, vagy egyáltalán nem műkö­dött, és így a pilóták életü­ket vesztették. ben. Couve de Murville nyilatkozata Javasolja a bűnösök felelős­ségre vonását. 3. Indítványozza, hogy Szve- tiszlav Sztefanovicsot — aki közvetlenül felelős az állam­biztonsági szerveknek a szó- banforgó időszakban kifej­tett tevékenységéért és a munkabizottság előtt, továb­bá a központi Bizottság ülé­sén nem volt őszinte, akadá­lyozta a bizottság munkáját, különböző akciókat folytatott — zárják ki a JKSZ Köz­ponti Bizottságából és a JKSZ-ből; javasolja a szövetségi nem­zetgyűlésnek, hogy Szvetiszlai Sztefanovicsot mentse fél a Szövetségi Végrehajtó Tanács, ban viselt (belügyminiszteri; tisztségéből................ 4. A KB elfogadja Aléfc- szandar Rankovics lemondá­sát központi bizottsági tagsá­gáról és a KB Végrehajtó Bizottságában betöltött tiszt­ségéről; Alekszandar Ranko­vics terjessze be lemondásált a szövetségi nemzetgyűlésben a köztársasági alelnöki tiszt­ségéről, amit az állambizton­sági szervek munkájáért való politikai felelőssége miatt többé nem tölthet be. 5. A KB felhívja a JKSZ minden tagját^ az ország min­den dolgozóját, fejtsen ki minél nagyobb erőfeszítést aj önigazgatás és a közvetlen demokrácia továbbfejlesztésé­ben és az alkotmányos jogok érvényesítésében, szilárdítsa a társadalom demokratikus intézményeibe vetett bizal­mat. A káderpolitikát mentesí­teni kell minden szubjektiviz­mustól és monopolizmustól, s a nyilvánosságnak az e célra létesített intézményekben gyakorolt teljes befolyása mellett kell folytatni. Az állambiztonsági szolgá­latnak az osztályellenségge] és a külső veszéllyel szembe­helyezkedő szervként kell helytállnia. Minden törvény- ellenes eljárást nyilvános szankciókkal kell megtorolni A Központi Bizottság fel­hívja az állambiztonsági szol­gálat kommunistáit, hogy a legaktívabb módon segítsék elő e határozatok valóraváltá- sát. Feljelentés Von Hassel és Strauss ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom