Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

19M. TÜLITJS 17. napló 5 Erpwonlo Junulara Mondkongresso en Pécs Egy hét múlva nyílik meg ünnepélyes keretek között a pécsi Eszperantó Ifjúsági Vi­lágkongresszus. A leg-ek kong­resszusa is lesz ez a találko­zó. Az eddigi legnagyobb lét­számú kongresszus; a rendező bizottság az eredetileg „terve­zett” nyolcszáz fiatal helyett ezret vár Pécsre. Ezen a kong­resszuson jelenik meg a leg­több ország küldöttsége — több mint húsz nemzet eszpe­rantó-mozgalma képviselteti magát itt. Pécs lesz a legel­ső magyar vidéki város, amely helyet ad eszperantó világ­kongresszusnak. Ez a kong­resszus lesz — a jelek szerint — a legmozgalmasabb is az eddig tartottak közül. A huszonkettedik Az első Eszperantó Ifjúsági Világkongresszust 1938-ban a hollandiai Groet városkában rendezték. A következőt Belgiumban, utána azonban a második világháború miatt megszakadt a kongresszusok sorozata. 1947-ben aztán Ang­liában került sor újabb Ifjú­sági Világkongresszusra. A legtöbb találkozót a hollan­dok szerveztek — összesen hetet —. A németek három­szor, az angolok és a fran­ciák kétszer, a belgák, a bol­gárok, a japánok, a lengyelek, az olaszok, az osztrákok és a svédek egy-egy alkalommal rendeztek Eszperantó Ifjúsági Világkongresszust. Minden eddiginél nagyobb megrendelés Siklósi márvány az NDK-ban Á Mecsek vidéki szén- és ércbányák méreteihez viszo­nyítva miniatűr üzemnek szá­mít a Tenkes-hegy oldalában működő színes márványbánya. Mindössze pár tucat ember fejti a természet ritka ajándé­kát. a fehér, vörös, sárga szá­mos változatában előbukkanó nemes követ. A könnyen, szé­pen munkálható siklósi színes­márvány számos világhírű épü létén megtalálható, így pél­dául a budapesti várban, az Országházban. Felhasználják a demokratikus Berlin parla­mentjének restaurálásánál. Szívesen alkalmazza a modern építészet is hazánkban csak­úgy. mint külföldön. Az NDK régi vásárlója a siklósi már­ványnak, de idei rendelése minden korábbi esztendőét meghaladja. A bánya terme­lésének nagy részét megvásá­rolta. Körülbelül 170 köbmé­ter márványt exportálnak a tervek szerint 1966-ban Siklós­ról, amire még nem volt pél­da. A színek versenyében a sárga vezet, ebből kérik a leg­többet. . A kis bányában az idén könnyebb lett a munka. Uj gépeket kapott az üzem, ame­lyek könnyűszerrel emelgetik, rakják a köveket. Felállítottak egy zúzógépet is, amely a ter­melés közben keletkező s ed­dig meddőhányóra szállított kisebb köveket aprózza fel. Ez az első lépés egy régi elkép­zelés megvalósításához, hogy a siklósi színesmárvány egyet­len darabkája se menjen ve­szendőbe. A szakemberek véle­ménye szerint, a belőle készí­tett nemeskőzúzalék kitűnő alapanyag a mozaiklapgyár- tás számára. A pécsit megelőző kongresz- szust Japánban, a következőt pedig Izraelben tartja az Esz­perantó Ifjúsági Világszerve­zet. — Az idei kongresszus he­lyéről 1964-ben döntöttek Há­gában — mondotta Pallós Istvánná, a kongresszus ren­dező bizottságának ügyvezető alelnöke. — Hazánk mellett több más állam is kérte a rendezés jogát: így Finnország, Izrael, a Német Szövetségi Köztársaság és Spanyolország. A döntés szerint Budapesten kerül sor az 51. Egyetemes Eszperantó Világkongresszus­ra. Mivel az alapszabályzat szerint az Ifjúsági Világkong­resszust mindik ugyanab­ban az országban kell ren­dezni, ahol a felnőttek kong­resszusát tartják, a Magyar Eszperantó Szövetség Pécset jelölte ki erre. A szövetség fi­gyelembe vette városunk tör­ténelmi múltját és szép ter­mészeti fekvését, műemléki gazdagságát és azt, hogy egye­teme, főiskolája van. A döntés mellett szólt az is, hogy Pé­csett több évtizedes értékes hagyományai vannak az esz­perantó mozgalomnak. Végül jelentősen befolyásolta a szö­vetség álláspontját az, hogy a város vezetői igen előzéke­nyen fogadták a javaslatot. Szombaton érkeznek Az eszperantista ifjak szom­baton (július 23-án) érkeznek Pécsre és a rákövetkező szom­baton (július 30-án) utaznak vissza Budapestre. Legna­gyobb részük különvonattal teszi meg ezt az utat. A nyári szünetet tartó iskolai kollé­giumokban kapnak majd szál­lást és ugyanitt étkeznek is. Már szombaton este sor kerül az első rendezvényre: az Olimpia Étteremben közös va­csora, ismerkedés és bál lesz. Vasárnap délelőtt a Szabad­tári Színpadon — a megye és a város vezetőinek jelenlété­ben — nyitják meg a világ- kongresszust. A vendéglátók üdvözlése után minden részt­vevő nemzet képviselője rö­viden felszólal majd. Aztán peregni kezdenek az esemé­nyek: kirándulás a Misinára és a Tettyére, találkozás és szórakozás a város ifjúságával, látogatás egyes gyárakban és üzemekben, eszperantó nyelvű szónoki versenyek és felolva­sások, színházi előadás, eszt- rádműsor, „Miss Esperanto” választás, labdarúgó-mérkő­zés a kongresszusi csapat és a pécsi fiatalok csapata kö­zött. Három olyan eseménye is lesz a kongresszusnak, ame­lyek elütnek az eszperantó találkozók megszokott prog­ramjától. Vasárnap este fáklyás fel­vonulást tartanak Pécsett. Mintegy ezer magyar és kül­földi eszperantista vonul fel a 48-as térről a Széchenyi tér­re. Hétfőn délután avatják fel a Hunyadi út és a Kulich Gyula utca sarkán levő Esz­perantó Parkot. A szépen fel­újított, hangulatos kis park­ban ekkor leplezik le dr. Za- menhof lengyel szemorvosnak, az eszperantó nyelv megalko- tójnak emlékművét. A bronz portrét a siklósi márvány­bányából ideszállított szikla­tömbön helyezik él. Ez lesz Magyarországon az első Za- menhof-emlékmű. Csütörtö­kön egész napos kiránduláson vesznek részt a kongresszusi fiatalok. Útjuk egyik érdekes állomása Grätz-puszta lesz. Itt van a Villány—Siklósi Állami Gazdaság KISZ-tábora, ahol ? kétszáz középiskolás lány szü­reteli a barackot. A külföldi eszperantisták ily módon kö­zelebbről is megismerkedhet­nek a magyar tanuló ifjúság nyári életével. Felkeresik az eszperantisták még Siklóst is, ahol megtekintik a várat, majd Harkányban fürdenek, Ezer vendég A kongresszusra való jelent-5 kezések határideje tulajdon-! képpen már június 30-án le-i járt. De azóta is szakadatlanul’ érkeznek a jelentkezési lapok) a kongresszus rendező bizott-i ságához és természetesen nemi lehet elutasítani ezeket. Vár- ( ható tehát, hogy a kongresz- szus előtti napokban a rész­vevők száma eléri az ezret. < A legnagyobb küldöttséggel \ Lengyelország képviselteti ma­gát a találkozón. Nem keve-$ sebb mint 370 lengyel eszpe-j rantista fiú és lány jön Pécsre. < Jellemző a kongresszus iránti í nagy érdeklődésre, hogy még í az olyan távoli országból is, S mint Japán, 15 tagú eszpe-í rántó küldöttség érkezik hoz- ( zánk. Minden nemzet eszpe- í rantistái ízelítőt adnak mű- > vészetükből, kultúrájukból, J hagyományaikból. A japán; lányok például nemzeti vi­seletűkbe — kimonóba — öl-5 tözve bemutatják az ősi tea- j ceremóniát a Szabadtéri Szín­padon. (IZ) l A közlekedésrendészet önkéntesei Fél év alatt több mint 19 ezer intézkedés Önkéntes rendőri szakcsoport pedagógusokból Baleset történt. Az ismeret­len tettes segélynyújtás nél­kül elrobogott a helyszínről, cserbenhagyta áldozatát. A baleseti járőr és mellette a karszalagos civil a nyomokat vizsgálja ... Sajnos, ilyesmi megtörtént már nemegyszer. De éppen ebben a tavaly tör­tént esetben az a bizonyos karszalagos civil — a közle­kedési önkéntes rendőr — szé­leskörű helyi ismerete és is­meretsége döntött: segítségével rövid idő alatt kézrekerítették a tettest. A közlekedésrendészet tár­sadalmasításának kezdetei 1957-re nyúlnak vissza. 1964 óta szervezett formában. 150 1 közlekedési önkéntes rendőr és negyven munkásőr segíti a Főkapitányság közlekedésren­dészeti osztályának munkáját. Közöttük a kiváló gyermekor­vostól a kiváló szakmunkásig sokféle foglalkozású található. Amiben hasonlítanak, vala­mennyien gépkocsivezetők és jól ismerik a közlekedésren­dészettel kapcso’atos szabályo­kat. Valamennyien pécsiek és amit vállaltak, azt társadalmi ■hunkában végzik. A különböző szakcsoportok neve egyben ténykedésük te­rületét jelzi: oktatási, propa- danda, garázs-műszaki, ellen­őrző, lég-, vízrendészeti és forgalomellenőrző szakcsoport, egy-egy szakcsoporton belül természetesen több csoport van. Felelősük hivatásos rend­őr, aki állandó kapcsolatot tart. útmutatásokat ad és se­gítséget nyújt a kapott fel­adatok elvégzésében. Az önkéntesek a hét bár­melyik napján akcióba lépnek. Havi 16 óra a szolgálati idő, van, aki többet, kevesebbet teljesít, ez teljesen önkéntes alapon megy. A forgalomellen őrzőik negyedik csoportjánál például húsz óra. második csoportjánál 17 óra az átlag, egyénenként akad olyan, aki havi 60 órát sem sajnál sza­badidejéből. íme az első félév mérlege: 1844 esetben, 9372 órában, ösz- szesen 17 281 különböző intéz­kedést tettek az önkéntes ren Helyszínt biztosítottak a bal- port. esetnél, közreműködtek közúti és sportrendezvények, vásárok, fesztiválok, fürdő- és üdülő­helyek útvonalbiztosítasánál (a megye útvonalait felosztot­ták maguk között), garázsokat, repülőtereket, csónakázó tava­kat, strandokat ellenőriztek, műszaki, jogi előadásokat tar­tottak. Ha kellett, — megtör­tént —, saját gépkocsival, sa­ját benzinnel, mert egyébként a járőrökkel rendőrségi gép­kocsin járnak. Egyik szombat délután részt vettünk a csoportvezetők szo­kásos havi megbeszélésén. Munka után jöttek össze Zsif- kovics György, Kajdy Andor, Balogh Lajos, Orbán László és a többiek. A kis értekezlet na­pirendi pontja többek között a megye féléves baleseti össze­sítőjének ismertetése volt. Mert például ez is munkájuk­hoz, tájékozottságukhoz tarto­zik. ez is érdekelte őket. Szándékosan utoljára hagy­tam. pedig az országban példa dőrök. Munkásőrök. — ők j nélküli: májusban alakult és csak szombaton és vasárnapo- szeptemberben kezdi meg kon — 146 esetben, 676 órá- ténykedését Pécsett egy ön­ben, 1974-et. I kéntesrendőr oktatási szakcso­Tagjai pedagógusok a város valamennyi általános iskoláiból. Feladatuk; felkészí­teni az osztályfőnököket, is­mertetni saját osztályukban, szülői értekezleteken a kerék­páros. gyalogos és az utasok­ra vonatkozó közlekedési sza­bályokat. Ezenkívül ők irá­nyítják és fogják össze az út­törő járőrcsapatokat, (A jár­őrcsapatok száma eléri a há­romszázat, tagjai reggelenként és koradélután az iskola előtt és környékén ügyelik a ren­det.). Tapasztalat, és ezt örömmel újságolták a közlekedési ön­kéntes rendőrök, a gyalogosok szívesen veszik, sőt elvárják, igénylik intézkedéseiket. Aki nem tudná, az önkéntes rend­őrök büntetőjogi védelmet él­veznek és hatósági személynek tekintendők. Alkalommal uta­sításaikat éppúgy teljesíteni kell, mint az egyenruhás rend­őrökét. Nem nagy kérés: tá­mogassák, segítsék önkénte­seink munkáját! Biztonsá­gunk, élet- és testi épségünk felett őrködnek. (Miklósvárl) A kezembe került egy öreg újság: Pesti Hír­lap, 1928. május 16., szer­da. Nézem, forgatom, híreit olvasgatom, közben valami furcsa, gyanakvó hidegség fog el, mintha egy távoli, zord tájra tévedtem volna, melynek jelzéseit éppen csak felfogni tudom. Címek: Es­mond Harmsworth-t, Ro- thermere lord fiát ma dél­után fogadja Budapest kö­zönsége; Peking eleste elke­rülhetetlennek látszik; Jus­tizmord Németországban; Milyen lesz a világ harminc év múlva? ... Nocsak, ez érdekesnek látszik. A lap párizsi tudósítója nagy cikk­ben számol be az akkor oly népszerű, világjáró fran­cia író, Paul Morand „jö- vendölésed”-ről. A cikk Franciaországnak akkor egyik legnépszerűbb irodal­mi hetilapjában. a Vandi- de-ban jelent meg „1958” címmel. A névtelen tudósító így zárja beszámolóját: „ ... Ezt mondja el cikké­ben Paul Morand. Hogy mindebből mi válik majd valóra, senki se tudoa. Fon­tos azonban az, hogy ne mosolyogjuk meg ezt a cik­ket Vágjuk ki és tegyük el az íróasztalunk fiókjába. Hamiinc év múlva fjedig ve­gyük elő és olvassuk el új­ra. Akkor mondjunk bírá­latot, de ne előbb.. Paul Morand típusa volt a nagypolgári kozmopolita írónak, hosszú időn át dip­lomataként időzött a világ fővárosaiban, utolsó kötete 1957-ben jelent meg. Az irodalomtörténészek azt mondják: realizmusa a fe­lületen úszó, az öreg vi­lágjáró fanyar ég felületes egyéniség, a társadalom igazi mozgását olyan torzí­tottan tükrözi, hogy az már alig igaz. Az „1958” megje­lenése óta eltelt harminc- nyolc év. A dolgok már változtathatatlanok. Nem tudom, eszébe jutott-e va­lakinek azóta P. M. jóslata. Legfeljebb a magamfajta nézeget bele időnként a ná­lánál öregebb újságokba. De hát mégiscsak érdekes: mit jövendölt egy ilyen diva­tos író 1928-ban a világnak? Milyennek képzelte el a vi­lágpolitikát. a tudományt, a művészetet, az embereket’ feltételezései két részre ■oszlanak. Az első rész politikai jellegű. „Az individualizmust he­lyettesíteni fogja a kollek­tivizmus — írja többek kö­zött elképzeléseiben. — For­radalom várható Kínában, Indiában, Indokínában, In­donéziában és a színes gyar­matokon. Németországban állandósulni fog a köztársa­sági rendszer, a szélsősé­ges elemek elvesztik a ta­lajt. Ausztriának Németor­szághoz való csatlakozása 1935-ben történik meg... Angila a tengerek fölötti uralmát kénytelen lesz át­engedni Amerikának, az an­gol gyarmatok teljesen át­alakulnak forradalmak és háborúk nélkül... A fa­siszta Olaszország a keleti Földközi-tenger korlátlan ura lesz, Jugoszláviát meg fogja semmisíteni... A ha­talomra kerülő embereket az ifjú generáció adja. Lesz­nek negyven esztendős mi­niszterelnökök, huszonöt éves képviselők és harminc­öt éves nagykövetek. Har­minc év múlva az asszo­nyok is szavaznak majd. Akik sok pénzt akarnak keresni, azok Amerikában telepednek le. Az ötszáz hektáron felüli nagybirto­kok meg fognak szűnni...” A második részben az általános jellegű jövendö­lések szerepelnek. „Az intelligencia egyedüli szellemi tápláléka aZ újság lesz — írja a továbbiak­ban. — A regényírók min­dig rosszabb és rosszabb re­gényeket fognak írni. A mű­vészetben a cél a népsze­rűsítés lesz, a festészetben Picasso nagy korszaka után dekadencia áll be. A szín­házakat a mozik és a music M* hall-ok helyettesítik. A ze­ne és a sport lesz az em­beriség két élvezete. Az aviatika fejlődésének a ha­tárai már a végtelensége’ érintik majd. A vonatokat és a hajókat csak teher­szállításra használják, az Atlanti-óceánon mozgó szi­getekre szállnak le a repü­lőgépek. A benzint a villa­mosság fogja helyettesíteni az időjárást egy héttel elő­re fogjuk tudni... Az or­vosok közül csak az ideg­orvosokra és a gyomor-spe­cialistákra lesz szükség. A szanatóriumok és a szép­ségintézetek száma évről évre növekedni fog... A városokban megszűnnek a külön egyéni konyhák és minden háznak közös res- taurántja lesz... A mű­vészek és az írók vidéken vagy Afrikában fognak él­ni... Az emberek szeretni fogják az állatokat, az ál­latkertek tehát el fognak szaporodni. A fa és a kő luxuscikkek lesznek, ezeket, a cement és a vas fogja helyettesíteni. A legtöbb élelmiszert kémiai úton ál­lítják majd elő... A szere­lem is elveszti a jelentősé­gét. A válások olyan gyako­riak lesznek, mint a házas­ságok ... Egyes országokban a nők majd férfiruhákban járnak, a férfiak pedig szoknyában. Asszonyok lesz­nek majd diplomaták, mi­niszterek, bankdirektorok, sőt még katonák is...” | indent tudunk, ami mögöttünk van. Is­merjük P. Morand korlá­tái! Hogy bizonyos világ­politikai kérdésekben téve­dett? Hogy Olaszország jö­vőjének megítélésében nyil­ván megzavarta az olasz fasizmus óhségvágya és de­magóg propagandája? Hogy nem számolt a második vi­lágháborúval. mely ötven­millió áldozatot követelt, többet mint Franciaország összlakossága P. M. cikké­nek idejében volt? Ez igaz. Teljes magyarázattal szol­gál ehhez azonban világfel- fogása, a világpolgárt oly­annyira jellemző nagyvona­lú bizonytalanság. Hogy a forradalmi eszmék roppant és gyors térhárítására kész a század — nem foghatta fel, de leírta 1928-ban, hogy forradalom várható Indoné­ziában, Kínában és az afri­kai gyarmatokon, hogy az angol gyarmatok teljesen átalakulnak és Anglia el­veszíti a tengerek fölötti hatalmát. Megérezte a szá­zad lendületességét: lesz­nek majd negyvenéves mi- niszterélnökök, harmincöt éves nagykövetek, huszonöt­éves képviselők ég har­minc év múltán az asszo­nyok is szavazni fognak. Az irodalmi kávéházak ele­ganciájával jósolta meg a kő és a fa „karrierjét”, a villamosság, a cement és a vas nagy térhódításét. Meg­írta, hogy a válások ré­misztőén elszaparodnak s mennyire igaza volt abban, hogy harminc év múltán az emberiség legfőbb szel­lemi tápláléka az újság, két nagy élvezete pedig a zene és a sport lesz. Mennyit változott a világ 30—40 év alatt, tudjuk ezt jól. csak furcsa kuriózum, hogy ebből mennyi min­dent megjósolt harminc­nyolc évvel ezelőtt egy di­vatos író, akiről az iroda­lomtörténészek azt mond­ják: felületes egyéniség. — Alaposan megváltozott a vi­lág. Hatalmak süllyedtek el, rögzött szokások porladtak szét. • 1^1 ilyen lesz újabb har­1 1 mine év múlva a vi­lág? Tulajdonképpen min­denkit izgat a jövő. Át kel­lene alaposan gondolni ezt, leírni, bedugni a fiókba, az­után újabb harminc év múl­va előszedné az ember a jóslatait, mint Paul Mo­rand tette. Elvégre, miért volna szegényebb a fantá­ziánk, mint az övé volt kö­zel negyven évvel ezelőtt? Thiery Árpád ► Egy polgár jóslatai... Ifjúsági világkongresszus Pécsett A leg-ek kongresszusa lesz — Japán teaceremónia a Szabadtérig Színpadon — 370 tagú küldöttség érkezik Lengyelországból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom